Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-10-06 / 120. szám
1925. október 6. Komáromi Lapok 3. oldal. Előadások kezdető hétköznap este V s V TISZTI PAVILLON Előadások kezdete vasár- és Gnnepnsp! UUVWL Kedden, október 6-án, Fát & Patacl&oit, Az ansztráliai menny asszony __________Vigjátéksláger Zoró és Hnrával. Szerda és csütörtök, okt. 7-én és 8-án, |C Tibet istenei élő Baddlia. Csodálatos dráma. Főszerepben: ____ Ásta IXielsen és Paul Vegener. künk, hanem autonómia. Ugyanazon köztársaságban egyenlő és nem kivételes törvények szerint, saját nyelvén, saját tisztviselőivel kos mányozni minden nemzetiséget. EnélkUi a nemzeti ségek itt soha megelégedve nem lesznek. Aki ellenkezőt állít, az vagy tájékozatlan, vagy nem őszinte. A múlt század ötvenes éveiben igy voltunk mi magyarok Ausztriával. Minden hivatalt csehek, morvák töltöttek be, magyar ember legfeljebb Írnok vagy falusi jegyző lehetett. Ma még ennyire sem vagyunk. Mindenütt a fekete- sárga zászló lobogott. A magyar trikolórt mutatni sem volt szabad. Tudok esetet, hogy Komáromban egy óvodába menő fiút bekísért a csendőr, mivel a szürke köpönyegén háromszinü zsinór volt és mi lett az eredmény? 1866 ban a hatalmas ausztriai csá szár, a 600 éve3 uraikodóház feje felhivatta Deák Ferencet Bécsbe és habár nehezére esett, kimondta a korszakalkotó történelmi szót: „Békülni akarok a magyarokkal“ és Deák Ferenc egész nyugalommal válaszolta: Felséged most kényszerhelyzetben van, Felségednek háborúja van, kösse meg Felséged előbb a békét, azután tárgyaljunk!“ Ne mondja senki, hogy a magyarság kihasználta a korona szorult helyzetét. Ne mondhassa senki, hogy a császár kényszerhelyzetben Kötötte meg a kiegyezést. Nem kell hozzá kommentár, hogy ki volt a békekérő. A szuronyoknak kel lett meghajolni a jogfolytonosság előtt, nm ezek államférfiak voltak és nem konjunktúra lovagok. Államférfiak ta nulni szoktak a történelemből. * Gazdasági sérelmeinket nem akarom említeni, ez más szónoknak van fenntartva. Az elmondottak inkább csak negativ oldala sérelmeinknek. Fájóbban érint a kultúránk elnyomására irányuló törekvése a kormányzásnak. Mi egyébbnek mondható, mint kultúránk elnyomásának, midőn megfosztanak egyetemünktől, megfosztanak magyar középiskoláink legnagyobb részétől. A külföldi iskolázást megakadályozzák, a külföldön szerzett oklevelet nem nosztrifikálják, sőt megtörtént. hogy a pozsonyi, magyar nyelven kiadott oklevelet érvénytelenítették. Legújabban a magyar nyelven tett érettségit nem honorálják. Kulíutintézeteinket bezárják, újakat nem engedélyeznek. Magyarországról lapot, könyvet áihozni tilos. Vannak hatósági rendeletek, melyek a magyar gyermeket idegen nyelvű iskolába kényszerítik. Magyar helyeken a magyar nyelvű iskolát betiltják. A magyar jó tankönyveket tűzre hányják és oly könyveket adnak a gyermek kezébe, melyből nemzetének gyalázatát kénytelen tanulni. Legújabban az illetőségi kérdést arra használják ki, hogy a magyar gyermeket teljesen kizárják az iskolából. Az iskolaigazgatók utasítva vannak, hogy magyar gyermekeket csak illetőségi bi zonyitvány mellett srabad felvenniök. Némely tanfelügyelő azt hirdeti, hogy két év múlva minden iskolában a cseh nyelv lesz az oktatás nyelve. Kérdem, hol van az megírva? Melyik törvény rendeli ezt ? Vagy a tanfelügyelő parancsa a törvény ? És mi hallgatunk 1 Az az egy-két képviselő interpellál A miniszter, ha akar felel, ha nem akar, nem felel. És mi türünkl Az egyes községek, iskolaszékek deputációznak, kepnak ígéreteket, melyekből sohasem lesz semmi. És mi tovább hallgatunk és türünk! Az egyesek, vagy magukra hagyott községek a hatalommal szemben gyengék. Fel kell ébreszteni a magyar társadalmat, fel kell lármázni a közvéleményt, a pártokat, ha kell a népszövetséget. Küzdelmünk alkotmányos és törvényes. Nem gráciát kérünk, hanem jogainkat, természetadta jogainkat. A legelemibb emberi jogainkat követeljük. De ha sikert akarunk, össze keli tartanunk, egyesítenünk kell az erőket, nem megosztani. Aki ma pártbontásra törekszik, az vétkezik nemcsak a párt, de magyarság ellen és az ellenfélnek tesz szolgálatot. Mi elkövetiünk mindent a párt egy gégének megmentésére. Ha minden erőfeszítésünk dseára ez nem sikerült, a felelősséget Isten és a világ előtt a történelem és utókor előtt elhárítjuk magunkról. Végül, ami csekélységemet illeti, számomra már elérkezett az est és kö zelit az éj. Hálás köszönet a bizalomért, mellyel a választó kösönség meg tisztelt és kérem, hogy a legközelebbi parlamenti választáson helyemet fiatalabb erővel szíveskedjék betölteni. Alapy Gyula dr. Palkovich Viktortól. T. Kongresszus! Ezekben adtam e’Ő Palkovich Viktor nemzetgyűlési képviselőnk beszédét. Üzenet ez a nyugati végekről és buzdítás a küzdelemre. Gazdag élettapasztalat és jogainkhoz való törhetlen ragaszkodás h3ngja zúgott elő e szavakból, mely uj erőt önt a csüggedők és kishiiüek leikébe. Megtanít arra az igazságra, amelyet hirdetni meg nem szűnünk, hogy csak annyi jog a miénk, amennyit kivívhatunk, megtanít arra, hogy az a jog, amelyről egyszer lemondtunk, soha többé vissza nem szerezhető. Élete alkonyán búcsút vesz tőlünk Palkovich Viktor, akiről néhány szóval meg kell emlékeznünk ez ünnepi órában. Arról a férfiúról, aki három évtizeddel ezelőtt ott állott az első keresztény országos pártnak, a néppártnak bölcsőjénél, mint annak a nagy-Ha jól akar kinézni, ezt legkönnyebben úgy érheti el, ha naponként használja az egyedül jó ALFA MENTHOL - SÓSBOR SZESZT. Az utcának, gyárnak, irodának pora az izzadsággal kapcsolatban kellemetlen kompükátiókat okozhat, vagy legalább is pattanásokat idéz elő. Ezekre desinficiáiólag hat néliány csepp menthol - sósborszesznek használata. Óvakodjék utánzatoktól és kizárólag a valódi ALFA SÓSBORSZESZT kérje. Mindenütt kaphatói Ára 5’50 Ke 488—10 emlékű Zichy Nándorral és Molnár János apáttal együtt egyik alapitója. Élte szakadatlan küzdelem volt a liberalizmus nemzetromboló törekvéseivel szemben, de a szava a pusztában kiáltóé gyanánt hangzott el, nemzete nem hallotta a vészkiáltást, a küzdélem meddő maradt egy elvakult nemzedék anyagias felfogásával szemben, mely vakon rohant vesztébe, hogy eltemetkezzék a destrukció által aláaknázott épület romjai alá. Hajlott kora munkabírásának minden erejét a romok eltakarításának szentelte és a kereszténység megtjsztult eszmevilágának célkitűzéseiben és kálváriajárásában előttünk vitte annak szent jelvényét: a keresztet. Nemcsak a komáromi körzetben hallatszott az ő szava, ez az erős és bátor szó. de visszhangzott attól az országrész kelettől nyugatig. Áldozatos leikének jósága és kidetithetlen gazdag erényeiről csak mi tudunk, akiknek bepillantást engedett egyébbként zárkózott, nemes leikébe. A köztársaságban most már egyedüli katolikusnak megmaradt magyar főgimnázium szegény tanulóinak aszta Iára százezer koronás alapítványt tesz névtelenül s mikor az a gazdag adomány a nagy világégésben elhamvad, újabb bőkezű alapítványokkal pótolja. A néhány évvel előbb még az Ínséggel küzdő irgalmas nővérek, akik a komáromi magyar elemi iskolában a keresztény erkölcsöket ültették gyermekeink szivébe s akinek munkáját az akkori iskolaügyi kormány havi 70 koronára értékelte, nem is tudják talán ma sem, hogy ki volt az az ismeretlen jóltevő, aki egy napon becsöngetett a zárda kapuján és átadott egy borítékba zárt levelet a zárda főnöknője címére. A levél súlyos ezer koronásokat tartalmazott és küldője tovább haladt a kapuból a maga nemes lelke u*ján előre. Nem várt érte köszönetét, a jót önmagáért a jóért művelte. Falujának, ahol négy évtizedet él, három uj iskolát épített, két hidat iétesitett az ő szakadatlan munkája és küzdelme a Vágón át, gőzmalmot, fogyasztási és hitelszövetkezetet hivott életre a nép anyagi boldogulására. Ez Palkcvich Viktor nemes szerénység, példás élet, népének szerelő felkarolása, a szegények istápolása, élő hit és buzdító reménység. Ébben foglalhatjuk össze e kiváló ember és közéleti férfiú nagy értékeit és jellemét. Mondjunk neki őszinte köszönetét minden jóságért és nemzete hű szolgálatáért, melyet munkában töltött életén át miveit. Neki, — aki keresztény katolikus hitének élt. És szivünknek érzelmeivel forduljunk az ő betegágyához egy pillanatra, hogy ezek összedobbanásából érezze meg ragaszkodásunk, tiszteletünk és szerzetünknek melegét. (Hosszú lelkes éljenzés és taps. Felkiáltások: Éljen Palkovich I) PINGPONG termet nyit Kominek tánctanár a tánciskola helyiségében. - Nyitva naponta délután 2 tői; szombat és vasárnap d. e. 10 tői este 11-ig. 749 Mérsékelt díjazás. EoiiiisÉBÉiifilráMiortii (Egypdr megjegyzés. — Rákosi Mátyás elfogatása miatt tiltakoztak. — Sürgöny a követségnek,) Minden gazda ur akar lenni a maga portáján. Ez az embereknek a velük született szabadsága, És nincs olyan bolond gazda, hogy cszszeteit kézzel nézze a szalmakazlai között ólálkodó idegent, aki már egyszer felgyújtotta a kazlait és most is az a szándéka. Szovjetoroszországnak joga van a kommun ellenes mozgalmakat vérbe és könnybe fojtani. Azt mondja, akinek nem tetszik a kommun ország boldogsága, az pustu jón el nem csak onnét, de az élők közül is. Annyi, Oroszországból hazajött hadifogoly él közöttünk, hogy nem lehet már az oroszországi boteeszemélyi és teher automobilokat traktorokat alkatrészeket szállít autoriz. képviselő CSR-ra nemzetközi kereskedelmi t. Bratislava, Stefánlk-u. 1. az Telelőn 26-26. vista ellenes mozgalmak elfojtásának borzalmait letagadni és szépíteni. Minden uralom fenn akarja a maga hatalmát tartani és sajnos ezt nem csinálják valami kesztyűs kézzel. Az oroszországi tömeges kivégzések sose vertek fel akkora port és sose fenyegették meg úgy az illető országot, mint ahogyon az Magyarországgal történik. Ez a szerencsétlen ország, amely igazán a légynek sem árt, ez az érzékeny pontja a világnak, hogy ha ott nagyobbat kurjant valamelyik jogász gyerek, hát akkor a világsajtó, a világmunkásság egyébről se beszél, amely világsajtó és világmunkásság bölcsen hallgatott a magyarországi hadseregszállítók emberpusztitó visszaéléseiről, Szamuely és Kun Béla uralmáról. Nem jaj dúlt fel ez a két mozgató erő, amikor a szülőket a saját gyerekeivel akasztatták fel Szamuelyék, amikor a halálraítéltnek magának kellett otthon kötelet keresnie stb. stb. Ellenben a nyugvásából kimozgatott ingának az ellenkező oldalon történő ütéséről már tudomást vett a világsajtó és a világmunkásság, perzse arról szintén bölcsen hallgattak, hogy az ellenforradalmat a bolsevista borzalmaknak köszönhetik. Ez a szerencsétlen ország, Magyarország már egyszer belekóstolt a bolsevizmusba, amelynek borzalmait nem lehet eltusolni a fehérterror és a Horthy brígantik országa agyoncsépelt frázisoknak a folytonos hangoztatásával. Ez éppen olyan, mint mikor pofon üti Y. X-et és X visszaadja a pofont és erre Y elkezd jajgatni, hogy micsoda disznóság, hogy merte őt X pofon ütni. Arról persze ha'lgat, hogy a provokáló fél ő volt és ő adta az első pofont. A fehérterror hangoztatói is hallgatnak arról, hogy ők kezdték, ők voltak a provokálok. Szóval Magyarország belekóstolt már a bolsevizmus borzalmaiba. Ezeket a borzalmakat annál kevésbbé lehet letagadni, mert maga Kun Béla ismerte el, hogy a magyarországi kommunizmus azért bukott meg, mert sok volt a kegyetlenség. Szóval Magyarország nem kér többet a kommunizmusból és másképpen akar berendezkedni. Eny-. nyi önrendelkezési joga csak van egy országnak, ha akárhogyan szétmarcangolták is. Akinek ez a másképen való berendezkedés helyett a kommun tetszenék jobban, annak nem kell belehalni az ezutáni vágyba, mert hiszen Magyarország oly kicsi, hogy ennélkül ellehet könnyen élni. Ott van Oroszország, ott tártkarokkal várják, sőt mint emigráns itt is szives fogadtatásra talál és ha szidja a túlsó oldalt, hát igen sok ajtó kinyílik előtte, sőt még esetleg lapot is alapíthat, ahol Írásban is szidhatja a magyarországi állapotokat, hogy ott tömegesen öldösik a zsidóságot és a csendőrök sortüzei naponta megtizedelik a munkásságot. Szóval azok, akik nincsenek megelégedve a túlsó oldallal és a hazaszeretet köteléke nem vert gyökeret lelkűkbe és előttük ismeretlen ez a mondás : itt élned, halnod kell, könnyen változtathatnak a helyzeten, szerintük a túlsó oldal úgyis borzalom országa, hát miért nem hagyják ott ? És hogyan követhet el valaki olyan könnyelműséget, hogy ha már onnét egyszer megszabadult, megint miért megy oda vissza? — amint cselekedte ezt Rákosi Mátyás, aki különben Komáromban is szolgált, mint katona. Hogy a bolsevista eszméknek ott is talajt szerezzen megint? Hát miért éppen ezért a liliputi kis országért fáj a fejük, hogy megint nem kommunista ország az? Az okot könnyű megtalálni. A kommunista eszmék agitátorai tudva, vagy nem tudva szekértolói Magyar-
