Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-10-01 / 117-118. szám
4. oldal. Koraáromí LapoK 1925. október 1. Előadások kezdőt« hétköznap este 17 is Mate TISZTI PAVILLON Előadások kezdete már- és Snnepaap| U.UINAHJ Vigyázz! Az előadások kezdete hétköznap %7 és '/,9 vasárnap és ünnepnap '|25, '|27 és ’|29 órakor! Szerda és csötörtl, szeptember SO. és október 1-én Történelmi regény modern keretben. Főszerepben: Lia Mara. szól és szintén Komárom szülöttje irta, aki szintén a túlzott irány követője volt, mint Zsolt Béla, sőt talán tulzottabb irányt követett és csodák csodájára, nem rúg Komáromon, nem köpdösi meg a komáromiakat, hanem szeretettel emlékszik meg szülőföldjéről, pedig beismeri, hogy őt a szülőföldje nem szerette, sőt kivetette magából. Ezt a verset Kádár Imre komáromi születésű kolozsvári újságíró irta és igazán sajnáljuk, hogy nem előbb került a vers a kezünkbe, hogy Zsolt Béla versével párhuzamosan közölhettük volna le, hogy lássa Zsolt Béla, hogy nem muszáj a szülőföldön rúgni, még ha azokon a politikai vizeken evez is, aminők a Világ és hasonló irányú lapok berkeiben csergedeznek is, azért nem kell a gyerekkori emlékeket megtagadni. Bár akkor egyszerre leközölve jobban kirítt volna a Zsolt Béla és Kádár Imre verse között az ellentét és Zsolt Béla tette még rikítóbbá lett volna, most csak utólagosan közölhetjük le Kádár Imre versét, amely „Kis Komárom, nagy Komárom“ cim alalt úgy hangzik: Arasson más aranypénzt, botárakat, sikert, legyen másé üvegház, csont várban télikert, én őserdőmbe vágyom, hol tündér, faun örül, hogy hozzá visszaérjek, bolyongok föld körül. E cserjés még nem erdő, e domb még nem orom, de látni innen újra pucér kölyőtskorom, még rejjve harsány ősöm, az első hallali, de látszik már a bölcsőm, Komárom tornyai. Hétfásban fürge társak, egy-két paráuvi lány, most hol az olló járja, majd pandúrt fog zsivány, karcsú pilincke perdül tilos bozóton át, s jó volt korán kijárnom a sánta iskolát. Ószőnyi sáncok alján csibészekkel csaták, legendás Klapka-pad, hol Dunába dől a Vág, Jókai dús szigetjén dalt érlelt barna ősz s néhány rothadt barackért megsiskézctt a csősz: kis Komárom, nagy Komárom, bujdosóknak útját járom, te is, te is kivetettél, szerettelek, nem szerettél. Aztán a téli csuszka, havas, bokros Kis-ér, apámhoz iskolába Évánk vígan kisér, tanító ur megőszült, Kisér is kiapadt s egyszer megcsókolt Éva akácifák alatt. Komoly bencések aztán, néhány derék barát, első csatákban éggel sejtem sorsom dalát, majd sétatéri színkör nagy játékot kínál, búgokkal nem szerettem többé sétálnt már. S kikről idéző múltam legtöbbet álmodik: de barna volt az .lső, fekete második, a harmadik de szőke, de szép három, noha nem érinthette őket bolond ajkam soha. .Mindegy már, messze járok, erdőm útját töröm, mögöttem összehajlik jutott s futott öröm, ezernyi lenti hangból - lesz teljes itt a csend s hogy dúdolom, a mélyből búcsúzva visszácseng; kis Komárom, nagy Komárom, de szép lány volt az a három, de szeretném legszebbiket, három közül mindegyiket Eddig szól a szülőföldről, a Zsolt Bélától megrugdosott Komáromról szóló másik vers és azt kérdezzük, hogy mért nem írhatott Zsolt Béla is ilyen hangon vagy, ha igy nemtud érezni vagy írni, hát miért kellett Zsolt Bélának Komáromról írni? Harpagon. Práflsi sonka, naponként friss virslii, fingna felvágottak. — Sajtok: Trappista, Roquefort, Mignon sth , szaptliniik és mindennemű külön- Segesságefc fiegj&ba<án éa iogaícróbÉJan a K Hentesáru ^«kereskedésben vásárolhatók, Homárom Klapka-tér (Városi: mellett. — Kereskedőik és vendéglősök részére en-gros I 417 Csak kevesen tudják tán, hogy a nemesabonyi utón látható deszka épület egy malmot rejteget magában, hol normális vámért rendes becsületes őrlemény kapható. Azt azonban tán senki sem tudta idáig-, hogy abban a szegényes környezetben egy feltaláló lakik, kinek nem kevesebb, mint 18 szabadalmazott találmánya van birtokában. A feltaláló Kriha Antal molnármester, Egyszerű, a sors által agyonhajszolt kis emberke, kinek százezrek vannak birtokában, mégis szegény ember. Találmányai között földmivelési, bányászati, malomberendezési, mezőgazdasági, vasúti szerek és cikkek szerepelnek nagy számmal. Mezőgazdasági hantapritója különösen bevált találmány. Eladni nem akarja a szabadalmát pénze pedig nincsen az előállításra. Igazi feltaláló, aki minden, csak nem üzletember. Most egy újabb találmánya van, egy szélkerék, amelyet kérésére : Patassy Albert községi biró, Gáspár Ágoston jegyző, Ordódy Tihamér mérnök, dr. Privicky Ernő ügyvéd társaságában megtekintettünk. Az érdekes találmány mindennemű üzemnek szél általi hajtásra szolgáló szélkerék. Függőleges tengelyen visszíntes irányban mozgó magas hajlított lapátok fogják fel a szelet. Szabadalmazás tárgyát képezi rajta a vezető kormány, — a szél szabályozó készülék és az oldal védfalak. Ugyanis a szélkerék a vezető kormány által egymaga áll be a szél irányába. Az elővéd szabályozó kar az alsó és felső szelet felfogva önön maga nyitja, és zárja a szél nyílásokat, melyeken át a szél a kerekekbe jut. Az oldal védfalnak az a hivatása, hogy a szétnyílásokon behatolt levegő, mely a lapátokat már mozgásba hozta, tovább ne haladjon, hanem benne megütközve újabb lökést adjon a lapátoknak, s csak ezen teljes kihasználás után távozhat az erre készített elbocsájtó nyíláson át. Kérdésünkre előadja Kriha Antal hogy kétféle típusban akarja előállítani gépét. A „Vulkán" gépei kisebbek és olcsóbbak. Ezek majorságok, tanyák részére lesznek nélkülözhetetlenek, annál is inkább, mivel üzemköltség itt nincsen s mivel oly lóerő tömeget tud elérni velük, hogy bármely gazdasági gépet elhajthat, —■ egyszerre többet is. Hajthat: malmot, fűrészt, kutat, répa- szecskavágót, dynamót, stb. A legkisebb szeletig csengővel jelzi. Házi világításra akkumulátor teleppel kombinálva villanyáramot szolgáltat E gépek 1—30 lóerőig lesznek előállítva nagyon olcsó árban. Az „Orkán" gépek előállítása nagyobb befektetést igényel és csak akkumulátoros telepekkel kapcsolatban lehetséges. Előnye az ingyenes erő, s az, hogy üzemköltség nincs. Kellő akkumulátor teleppel bármely község villanyvilágítását játszva eszközli. Azon kérdésre, hogy mi a terve ezen találmánnyal, kijelenti Kriha Antal, hogy eladni nem akarja, hanem saját maga szándékozik gyártani. Panaszkodik, hogy állami támogatást is kért, azonban elutasitották. így tehát vagy magánosoktól fogja a szükséges tőkét előteremteni a gyár megalakítására, vagy valamely külföldi államnak kéri támogatását, mert fájdalom itt is áll a közmondás; „Senki sem próféta saját hazájában". HIBEK, í \ — T. olvasóinkhoz. Isméi elju: tottunk egy negyed év küszöbéhez. : Lapunk mai száma az első ebben a negyedévben, miért is tisztelettel kérjük t. olvasóinkat, hogy előfizel téseiket mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldéj sében fennakadás történjék. Vidéki i előfizetőinket megkérjük, hogy az előfizetési dijat postautalvánnyal ' kiadóhivatali címünkre beküldeni szíveskedjenek; helybeli előfizetől inket pedig, hogy a lapunk kihor> dója által kézbesítendő díjoyugtákat : kiváltani szíveskedjenek. jj Tisztelettel a »Komáromi Lapok« kiadóhivatala. — Kihallgatás, Magyarország kor; mányzója Alapy Gáspár m. kir. korí mányfőtanácsost, Komárom szab. \ kir. város polgármesterét a napokj ban kihallgatáson fogadta. ■ — Tiszteleti tanválasztás. A nagy• körösi Arany János Társaság Lőrinczy Györgyöt a magyar irodalom e legkiválóbb képviselőjét, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság érdemes tagját, lapunk illusztris munkatársát, legutóbb tiszteleti taggá választolta. Az illusztris írót a társaság fölkérte, hogy az október 18-án tartandó Jókai ünnepélyen felolvasást tartson, amit Lörinczy György el is fogadott. Lörinczy György e kitüntetése komáromi tisztelőinek seregében is őszinte örömet kelt. — Vargha Sándor ref lelkész emlékezete. A komáromi református egyház presbitériuma szeptember hó 25-én ülést tartott, amelyen Galambos Zoltán ref. lelkész hosszabb beszédje ben emlékezett meg elődjéről, boldog emlékű Vargha Sándor ref. lelkészről, akit a múlt évben, szeptember 14-én ragadott el hívei köréből a halál. Az elhunyt lelkész ifjú utóda kegyelefes érzéssel megtartott emlékbeszédében megható szavakban ecsetelte Vargha Sándor érdemeit, amelyeket a komáromi egyházban való 21 éves működése alatt, úgy egyházi, mint egyháztársadalmi téren szerzett. Különös elismeréssel emelte ki a vallásoklatás fejlesztésére és az ifjúsági nevelés helyes mederben tartására való törekvését, valamint a világháború után kifejtett nagy eredményű kultnrmunkájáí a ref. ifjúsági egyesület keretében. Hálával emlékezett meg sok oldalú egyházi tevékenységéről, amelyet mint az egyházmegye egyik jeles tiszlviselője fejtett ki. Felejthetetlen emlékezete előtt kegyelettel és tisztelettel hajait meg és indítványára az elhunyt lelkipásztor emlékét a presbitérium »jra megörökifelte. A presbitérium az emelkedett szeilemü méltatást, melyet állva hallgatóit meg, egész terjedeimében jegyzőkönyvbe iktatta. — Zsidek Mihály siramlékéra. Az s alábbi felhívást vettük : Zsidck Mihálynak, a komáromi r. kát. iskola elhaayt igazgatójának kegyelete jeléül síremléket állit a r. kát. egyház. A boldogult 37 évet töltött eí iskolánknál és ezreket oktatott, ezrekbe oltotta bele a hitet és erkölcsöt, magyar fajának i szeretetét. Példás élete, becsületes »«■! kaja mindnyájunk elismerését kivívta, jj hálás kegyeletünk külső jele legyen * egyházunk által emelendő síremléke. ! Kegyes adományokat kér erre a eéh-a a komáromi r. kát. iskolaszék Bevési ben: Dr. Majer Imre apátplébános. els’ nők, dr. Alapy Gyula egyházközségi I vil. elnök. Az adományokat hirlapüag f nyugtázzuk. \ — Komáromujyáros űnnspe. A Duna í jobbpartján fekvő, örvendetes fejló| désnek indult testvérvárosunk, Ke\ máromujváros nagy ünnepség eMHt áll. Mint ismeretes, az állam zárdá ( val egyesitett római katholikus le- I ányelemi iskolái építtetett és az aj épület már teljesen készen van, úgy j hogy most már csak az iskola föt; szentelése következik. A nagyszabású ünnepségek keretében végbe- i menő felszentelést novemberre ter, vezik, amikor is Fetser Antal, gyűri megyéspüspök személyesen fogja : ezt az aktust elvégezni. Az iskolát | Klebelsberg Kunó gróf, kultuszminis/.: tér nevéről fogják elnevezni és az ünnepélyen jelen lesz a miniszter ; is, akinek ugyanakkor fogják átnyaj; tani a város díszpolgári oklevelét. \ — A Citciúi es nemeKÓCDsi ipartársulati körzet Kisgaíakulílsa. A járási ipartársulat községi körzetei egymásután alakulnak meg s választják «»g vezetőiket. F. hó 30 án Nen esóeaa, j okt. hó 1-én Csicsó községi körzetek (Ekel, Tany, Nagykeszi, Komáromflss, Kolozsnéma községekkel) fognak megalakulni. A szervezés s a körzetek feladatainak ismertetéséreBoldoghy Gyula társulati elnök és Ivánfy Géza társ. titkár utaznak ki a körzetekbe. — Eijegyíóa. Berta Klárikát eljegyezte Pali Nagy Sándor. Minden h*lön ériesilcs helyett. í — Mikor íesz nyitva, a híd? A komáromi dunai közüli lúd októbtr l-íől csütörtöktől kezdve reggel 7 órától esle V27-ig van nyitva. A détí , órákban l/s\—2-ig a hid zárva van. : Vasár- és ünnepnapon reggel 8-tól j este 6-ig van a hid nyitva. \ — Pisfiy hangverseny « kulturpal« • | tában. Komárom és távol vidékének t zenekedvelői körében miről beszél| Heinének másról, mint arról a nagy ! zenei eseményről, hogy Ferrari Al! bertina a világhírű olasz hegedijj művésznő a jövő szerdán, október í 7-én Komáromba jön és egy nagy| szabású hangversenyt tart a kultárj palota dísztermében, amelyből a j Jókai Egyesület leszereltette a szirr j padot Ä zenekedvelőkön kívül, a ; hivatásos zenészek és mindenki, aki í érdeklődik a zene iránt, nem győ" ' zik méltányolni a Jókai egyesület I figyelmét a közönség iránt, bogy I ilyen világmárkával kedveskedik l mindjárt a szezon elején. Ferrari : Albertina hegedűművész hangverse• nyének kívüle még az a nevezetes| sége is lesz, hogy a zongorakisére- i tét is egy művész, Kósa György é zongoraművész és zeneszerző látja i el, akinek zenei alkotásai közismertek és népszerűek. Kósa György zongoraművész pár zongoraszámmal is fogja a hatalmas műsort bővíteni. Itt közöljük különben a hangversenyre kibocsátott meghívó szövegét, amelyből a hatalmas műsoron kívül a hallatlan olcsó helyárak ú megtudhatók. A Jókai Egyesület által kibocsátott meghívó igy hangzik: Értesités. A Jókai Egyesület 1925. október hó 7-én, szerdán este 8 órai kezdettel rendezi Komárom-El [ÉÓÉi iÉÍÉDÉl.