Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-09-24 / 115. szám

lagyvenbatodik évfolyam. 115 szám. Csütörtök, 1925. szeptember 24. POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 E. - Külföldön 160 KC. Ejyes szám ára: 80 fiifér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Féielős főszerkesztő: GAÁL. GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr, Ez a béke útja? Komárom, — szept. 23. Sebes iramban száguldnak végig a képviselőház költségvetési bizott­ságában a köztársaság költségve­tésén, hogy még a választások ki­írása előtt tető alá hozzák. Arra, hogy a képviselők áttanulmányoz­hassák a milliárdok számtengerét és komoly tárgyaláson megvitassák, nem ad alkalmat a bizottság, noha a gyorsított ménéiben való tárgyalás nemcsak az ellenzéket üti el jogos bírálatának nyilvání­tásától, de egyenesen sérti a ház­szabályokat is. A csehszlovák köz­társaságban uralkodó politikai rend­szerhez tartozik ez a módszer is, s amig a mai kormányt el nem söpri a választók itéiete, addig senki se várhat itt bármi változást. Pedig az 1926. évi költségvetés igen sok érdekes tanúságot rejte­get magában, amellyel érdemes volna bővebben is foglalkozni és az állam érdekében való lenne, hogyha ezen államexisztenciali?, nagy horderejű kérdés megtárgya­lására kellő időt fordítanának. Mart például ma, a nagy hangon köve­telt leszerelés korszakában nem utolsó dolog rátekinteni a repub­lika hadi költségvetésére, amely a béke híveinek Dagyobb örömére emelkedő irányzatot mutat, mert a hadsereg szükségletére köze! két milliárd fedezetről kell gondos­kodni. Ebbői a horribilis összegből negyven millió csak a nemzetvé­delmi minisztériumnak keli, a fran­cia misszió, dacára, hogy már bú­csúzik, még több mint hét milliót nyel el, és nagyon érdekes, hogy a nemzetvédelmi minisztérium kül­földi szervei csekély két millió hétszázötvenezer koronába kerül­nek. A katonai havidíjasok ellátá­sára 361 miliő, a legénység efá­­tására 83.75 millió kell, inig a hadsereg ellátásának költségei 385 millióra rúgnak, ami 68 nuliió többletet jelent a rnult évihez ké­pest. Uj ágyuk, puskák, géppus­kák beszerzésére 92.5 milliót irá­nyoztak elő, gyalogsági, tüzérségi lőszerben 92 milliót, hadgyakorla­tokra pedig 70 milliót. Ezeken kí­vül még mintegy 120 milliót fog­nak fordítani a repülőcsapafok el­látására, motorok, repülőgépek be­szerzésére. íme ezek a nagyobb tétek i a költségvetésnek, amely ugyebár & legbarátságosabban hirdeti a békét, amelyet 1919-ben már intézménye­sen biztosítottak a Páris környék­beli városkákban létrejolt szerződé­sekben ? Nagy öröme telhetik ben­ne azoknak az államférfiaknak, akik komoly ábrázaltai nem átall­ják azt hangoztatni, hogy ők a békességre törekednek, de közben 120 millióval magasabb költség­vetést irányoznak elő hadicélokra, mint az elmúlt esztendőben. Való­ban a gyengeelméjűséggel határt s naivitás kell ahhoz, hogy ilyen rettenetes hadikiadások mellett va­laki még arra gondolhasson, hogy komoly törekvés hatja át a veze­tőket a béke biztosítása iránt. Nem, itt meg kell szűnni a béke gondolatán való ábrándozásnak, itt a nyers valósággal kell számolni, t. i. azzal, hogy a »béke« hetedik esztendejében még mindig hiába reménykedünk, a béke elérhe­tetlen ulópiarojirad. A csehszlovák köztársaság a leg­határozottabb lépésekkel halad a militarizmus felé, nagy proiektorá­­nak, Franciaországnak példáját kö­veti, ameiy ma a feje tetejéig fel van fegyverkezve, hogy reíh gésben tartsa egész Európát. Csehszlovákia hadseregét is francia vezérkari misszió irányította és »fejlesztette« annyira, hogy két milliárdot emészt meg évente, csak legyen aztán olyan béketürő adózó közönség, mely ezt a súlyos terhet viselje. Kiváncsiak vagyunk, hogy a nem­zetvédelmi miniszter mivel fogja megindokolni a hadügyi terheket és már előre el vagyunk készülve arra, hogy a régi frázisok fognak elhangzani a középeurópai béke biztosításáról, a hadsereg harckész­ségéről és állandó készenlétéről, nehogy meglepetések érjék az ifjú köztársaságot. A csehszlovák had­ügyminisztériumnak mit sem jelent a biztonsági szerződés, a hadse­reget fejleszteni és kiépíteni kei!, mert a demokrata köztársaság csak így biztosíthatja a békét. A múltból már tudjuk, hogy bi­zony furcsa kis béke az, amelyet milliárdos hadseregekkel kell alá­támasztani. = A tiüBpvl hizotMa fliése A kül­ügyi bizottság is megkezdte műkö­dését és kedden ülést tartott. Az.ülé­­sen Czech dr. a nemzelgy német szo­ciáldemokrata alelnőke, azt indítvá­nyozta, hogy hivják meg az ülésre a külügyminisztert és az vagy sze­mélyesen, vagy helyettese utján te­gye meg jelentését a rendkívül fon­tos külpolitikai eseményekről. Mint­hogy azonban a külügyminiszter most Genfben tartózkodik és csak a hét végén jön haza, a külügyi bi­zottságot e célból jövő hét elejére újra összehívják. Az ülésen egyéb­ként letárgyalták a Lengyelország gal kötött ideiglenes kereskedelmi szerződést, elfogadlak a Svédor­szág és a Csehszlovák köztársaság között megkötőit hajózási és keres­kedelmi egyezményről szóló javas­latot, hasonléképen a Törökország­gal kötött ideiglenes kereskedelmi szerződést is. = A magyar delegáció a Hftebba#­­jiek vádídraéről »íólft jelentés A genfi tanácskozások alatt a hatodik bizottságban most foglalkoznak a kisebbségek védelméről szótó je­lentéssel, amelynek tárgyalásán az előadó beszédé után Apponyi Albert gróf jelentkezett szólásra. Magyar­­ország e világhírű képviselője be­szédében kijelentene, hogy a ma­gyar delegáció nem fogadhatja el a jelentési, mert nem helyesli a vé­delem módozatait. Ezért a delegá­ció tartózkodni fog a szavazástól. Apponyinak ezen felszólalása nagy feltűnést kelteti a bizottság tagjai között. = Mgyerázstoi kér a kfeanhnt. Az ára, a kisaníant tényleg magyará­zatot kér és pedig Lengyelországtól, vagyis atíól az államtól, amelyet számíalanszor úgy álliioií be a kis­­antant sajtója, hogy szintén igaz szerelemmel vonzódik a háború szerencsecsillaga alatt megszületett három középeurópai szövetséges­hez. De hát miért is kért magyará­zatot a kisantant? Történt, hogy Fran ciaország az utóbbi időben inkább jónak látta, hogy Németország ba­rátságával törődjék, amely hajlandó nyugati határait egyszersminden­­korra biztosítani, — es közben meg­feledkezett Keleten a saját ábrázatára teremtett protekciós államokról, köz­tük Lengyelországról, amit ez utóbbi hamarosan megértvén, Moszkva felé kezdte orientációs szárnyait bonto­gatni Az oroszok persze kapva­­kaplak ezen és nemsokára Csicse­­rin külügyi népbiztos meg fogja iátogaini Varsót. Ezt a dolgot a kis­­aníantnak nem leltei csak úgy egy­szerűen tudomásul venni, miért is Románia varsói meghatalmazott minisztere kormánya nevében, de a kisaníant többi államának köveiéi is magyarázatot kértek a lengyel kormányló!. Mire járt, hogy Csicse­­rin varsói útja összefüggésben van a nyugati hatalmak külügyminisz­tereinek a biztonsági paktum ügyé­ben tartandó értekezletével, amely az orosz külpolitikát nyugtala­nítja. A kisaníant államainak pe­dig ez a nyugtalanság okoz gondot mert egy esetleges orosz-lengyel megegyezés létrejötte sötét felhőket torlaszol össze a nagy antaníoí Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor-u. 89., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. utánzó érdekszövetség jövőjének eddigelé elég veröfényes horizont­ján. Íme, mihelyt a főprotektor le veszi a kezét saját kreatúráiról, micsoda idegesség és kapkodás keletkezik a háborús szerencse folytán felbukkant kisantantra! = Nf*pgy ülés. Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt f. hó 20-án d. e. 11 órakor Bakán a szomszédközségek bevo­násával; ugyanaz nap d. u. 3 órakor Nagybodakon, ugyancsak a szom­szédközségek bevonásával látogatott nép gyűlést tartott. Szónokok voltak Kalítza Sándor központi és Méhes Rudolf dunaszerdahelyi osztály tit­kár. A népgyűlés tárgya volt a je­lenlegi politikai és gazdasági hely­zet ismertetése, melyet a nagyszám­ban megjelent érdeklődök a leg­nagyobb figyelemmel hallgattak végig, = Csehszlovákia és Iflagyarisrszáe. Dr, Osusky, a párisi csehszlovák követ a következő nyilatkozatot tette egy magyar újságíró előtt: „Talán csodálkozni fog, ha kijelen­tem, hogy a kis entente egyik fő­céljának tekinti, hogy Magyaror­szággal tartós barátságos viszonyban éljen. Abból a gondolatból indulunk ki, hogy a háború, illetőleg a béke­kötés következtében előállott hely­zetet fenn kell tartani, mert ezt az általános béke érdeke követeli. De ettől függetlenül is minden alkal­mat meg akarunk ragadni, hogy Magyarországgal jó szomszédi vi­szonyt tartsunk fenn. Hogy ezt be* bizonyítsam, elég, ha azokra a ke­reskedelmi tárgyalásokra utalok, amelyeket most folytatunk Magyar­­országgal. Remélem, hogy e tárgya­lások eredménye mindkét felet ki fogja elégíteni“. Eddig szól a, kissé furcsán hangzó nyilatkozat. Éppen a kereskedelmi tárgyalások huza­vonája cáfolja meg a fent hangoz­tatott barátságos értéseket. Városi közgyűlés. Interpelláció a kisebbségek nyelvi jogai tárgyában. — A város szervezeti sza­bályrendelete. — Csatornázás és városi épületjaviíások. — Zárszámadások. — Segélykérvények. Komárom, — szept. 22. Hosszú szünet után szeptember 22 re hívta egybe a városbiró a vá­ros képviselőtestületi közgyűlését, amelynek tárgysorozatára 179 ügyet tűztek ki. Igaz, hogy a gazdag tárgy­­sorozatból több mint száz ügy ille­tőségi és község kötelékébe való fölvélel iránti kérvény volt és lénye­gesebb tárgyul alig öt-hat ügy kí­nálkozott, mégis annyira elhúzódott a közgyűlés, hogy fél 9 órakor a tárgysorozatnak csak a 40-ik pont­jáig jutottak el, a lobbi tárgyat majd csütörtökön fogják elintézni. A keddi közgyűlésnek érdekes tárgya volt az az interpelláció, ame-Bécsi bútor csakis szolid minőségben kap­ható Komárom és Csallóköz legnagyobb bútoráruházában: Hofbauer Andor cégnél Komárom, Jéfeal RRÓr9 utca 16, ss> Óriási választék hálószobák, ebédlők, szalon- és uri­­szoba bútorokban. Ebédlők különböző stílben, u m. Cipendel, Renesanse, Hoiiandai Bárok, Teleháló­szofcák, habos kőris, jávor, afrikai körle, citrom, stb. 50 különböző szobaberendezés állandóan rak­táron. Speciális készítés bőrgarnitúrák-, scheslon-, dí­vány- és matracokban.—Konkurencia nélküli árak. Saját kárpitos műhely. Vidékre díjtalan csomagolás.

Next

/
Thumbnails
Contents