Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-09-24 / 115. szám
2. oldal. Komáromi Lapon 1925. szeptember 24. Ne« kait a fővárosba menni 11 mit or POLLÁK JULISKA ütődénél £f Komáromban, Nádor-utca 17. az. olcsóbban beszerezhetők a legújabb és kényelmes gummi és halcsont nélküli hasfüzők és melltartók orvosi rendeletre is. Bőrkezlyük nagy raktára ! Keztyűk tisztítása és javításai Selyem és flór harisnyák nagy választékban 1 _ 1 H» I lyet városunkban a kisebbség nyelvi jogán mostanában ejtett sérelem miatt a szövetkezett polgári városi pártok adtak be a városbiróhoz. Az interpellációra adott válasz nem volt kielégítő, s mivel azt a képviselőtestület tudomásul nem velte, a legközelebbi közgyűlésre való kitűzését határozták el. Élénkebb vitát a város szervezeti szabályrendeletének tárgyában előterjesztett tanácsi javaslat váltott ki, amelyet újabb átdolgozás céljából azzal adott viszsza a közgyűlés a tanácsnak, hogy a legközelebbi közgyűlésre a szükséges állások végleges megállapítására és a tisztviselők és hivatalnokok fizetésének az állami alkalmazottakéval egyforma osztályok szerinti megállapítására vonatkozóan új javaslatot terjesszen elő. * A közgyűlés részleteiről a kővetkezőkben számolunk be. Kedden déluián egynegyed 6 órakor Csizmazia György városbiró nyitotta meg a közgyűlést, aki a törvényes időben bejelentett helyettesítéseket terjesztette elő. Az egyik helyettesitő képviselőtestületi tag, Kincs Izidor a fogadalmat a közgyűlés szine előtt letelte. Majd miután a városbiró a városi tanács és bizottságok működéséről jelentést tett, a közgyűlés rátért az interpellációra. í Mint a Komáromi Lapok is kö- j zölte, egyik helybeli magyar polgár- j társunkat, Lalák Jenő hentesmes- ; tért az a súlyos sérelem érte, hogy j amidőn egy csehszlovák nyelvű i hivatalos Írást, mivel azt nem értette, j nem fogadott el, a városi kézbesítő j gumibotos-államrendőrrel jelent meg j nála és így karhatalommal kifüg- j gesztette a végzést üzletében. A j kisebbségek nyelvi jogait mélyen I sértő ezen erőszakos eljárás városszerte felháborodást keltett, annyival is inkább, mert a kézbesítő a köztársaság nemzeti kisebbségének nyelvi jogát biztosító alkotmány-alaptörvényt sértette meg és feltehető, hogy felsőbb utasítás szerint járt el. Az ilyen eseteknek ebben az ősmagyar városban egyáltalában nem volna szabad előfordulniok és ezért a szövetséges városi pártok nevében a magyarságot ért sérelem miatt Dosztál Jakab és társai interpellációt intéztek a városbiróhoz. Az interpelláció felolvasása után az interpellálok nevében Dosztál Jakab szólalt föl és rámutatott a nyelvtörvényre, amely elrendeli, hogy ahol a lakosság 20 százaléka a nemzeti kisebbséghez tartozik, ott a kisebbségi lakósoknak joguk van anyanyelvükön beadványokat a hatóságokhoz terjeszteni és viszont a hatóságok köteleseit a beadványokat a kisebbségi nyelven elintézni. Hivatkozik arra, hogy a legfelsőbb fórum a köztársasági elnök irodája minden egyes esetben magyar nyelven válaszol a magyar beadványokra és csak az alsóbbfokú hatóságok nem respektálják a kisebbségek jogait. Követeli, hogy a nyelvtörvényt, amely a köztársaság minden lakosára csak egy lehet, tartsák be és rendelkezései szerint cselekedjenek. Az interpelláló beszéde után Jávor Jenő főjegyző a kézbesítés körüli eljárást magyarázta és arra hivatkozott, hogy a nyelvtörvényt mindezideig még nem hajtották végre és azért történik meg az, hogy csak államnyelven kézbesítik a kiadványokat. Csizmazia György városbiró válaszában rámutatott árrá, hogy a járási hivatalnak ezen kérdéses írását az illető polgár jogosan nem fogadta el, mert az nem anyanyelvén volt kiállítva. A kézbesítés módjáról a kézbesítőt a főjegyző oktatta ki, ő maga, mikor megtudta, hogy mi történt, azonnal felelősségre vonta az illető közeget és nemcsak annak, de az összes kézbesítőknek szigorúan meghagyta, hogy csak szabályszerű eljárással szabad megbízásukat végezni. Elismeri, hogy az államrendörnek alkalmazása nagy sérelem és ebben az irányban is kioktatta a kézbesítőket, mert az államrendőrséget csak abban az esetben veheti a város valamelyik közege igénybe, ha azt a városbiró kéri. A sajnálatos esetről előzőén nem tudott, de kijelenti, hogy a jövőben minden erejével törekedni fog arra, hogy hasonló esetek többé elő ne forduljanak. A válasz sem az interpellálókaí, sem a képviselőtestület tagjait nem elégítette ki, azt tudomásul nem vet ték és azért a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatára tűzték ki. Ezután a közgyűlés a községi elemi iskolaszéket és a tanonciskolái bizottságot alakította meg három évre. A pártközi egyezmény folytán létrejött választások eredménye a következő : A községi iskolaszék tagjaiul egyhangúan megválasztanak Boldoghy Gyula, Czike Dénes, Csengd Kálmán, Csizmazia György, Dosztál Jakab, Fried Jenő, Fülöp Zsigmond, Farkas Sámuel, Fehér Kálmán, Goda Károly, Fvánfy Géza, Jávor Jenő, Kathona Sándor (nyug. jbiró), Kelemen Ferenc, Kincs Izidor, Kovách Tihamér, dr. Lauda Ferenc, Lukovics Ferenc, P. Nagy Sándor, Petr Vladimir, dr. Polony Béla, Steiner Gábor, Szabó Gyula (cipész), Szabó Gyula (szatócs), Tarics István, Vaskó István, dr. Weisz Miksa és Zechmeister Sándor. Az iparostanonciskolai bizottság tagjaiul Boldoghy Gyula, Doszlál Jakao, Bakos Károly, Kelemen Ferenc, Kiss János, Benkö Lajos, Czirok Béla, Jankulár György, Klug Lajos, Tóth József, Pongrálz Sándor, Tárnok Dezső, Wolf Gyula, Bircsák Károly, Csizmazia György, Novoszád László, Tarcsy Sámuel, Hegedűs Ferenc, Lovász Béla,Steiner Gábor, Gaborek Károly, Dobrova András, dr Majer Imre, Jánossy Lajos, Galambos Zoltán, Milus János, Suchy Ferenc, Koczor Gyula, Mohalszky Ferenc,Vurnik János, Kovács János és Viszlai János választattak meg egyhangúan. Majd a tárgysorozat lobbi pontjára áttérve, a képviselőtestület foglalkozott a Komáromi Kereskedők Testületének azon kérelmével, melyben a dunaparíi piactéren egy csonka vasúti vágány kiépítésére kértek engedélyt. Mivel ez a vasúti vágány a kereskedőknek igen fontos érdekét érinti, a képviselőtestület a szükséges területet átengedte a csonka vasúti vágány kiépítésére. A kíséri dűlői lakosok kérelmére a közgyűlés elhatározta, hogy azon a környéken a város a vízvezetéki csövet lerakalja, a költségekhez az érdekelt lakosok szintén hozzájárulnak. A negyedik gyógyszertár felállítására nézve a járási hivatal leirt a városhoz, hogy adjon véleményt arra vonatkozólag, szükségesnek tartja-e a gyógyszertár felállítását. Közben Zombory Géza breznóbányai gyógyszerész kérvényt nyújtott be a városhoz, melyben az uj gyógyszertár felállításának szükségességét a Kossuth-téren, hoszszasan megindokolta és kérte egyben a képviselőtestület támogatását. A tanács kikérte Rauscher Zsigmond dr., h. városi tisztiorvos véleményét, aki hivatkozva a lakosság mai számára, nem tartja szükségesnek a gyógyszertár felállítását. A tanács azonban tekintettel arra, hogy a nagykiterjedésű külváros lakosságától igen távol esik a belvárosban elhelyezett három gyógyszertár és a lakosság e részének évtizedekóta jogos kívánsága, hogy a városban részükről könnyebben hozzáférhető gyógytár álljon rendelkezésre, azt jai vásottá á köz gy ű lésnek, hogy az Éötvös-utcának a Citrom-utca körüli készén elhelyzendó gyógyszertár felállításához hozzájárulna, ha a pályázó a helyet elfogadja. Weist Miksa dr. felszólalásában a negyedik gyógyszertár felállítása ellen foglal állást fés pedig abból a szempontból, hogy az nem lesz képes ebben a kisvárosban megélni, de a közgyűlés nagy többsége elfogadta a tanács javaslatát. A gázgyári üzemben egyik gázkemence annyira megrongálódott, hogy annak átépítése szükségessé vált. A mintegy 36000 'K, költséggel járó építésre nézve úgy határozott a közgyűlés, hogy előbb kikéri a gázmübizottságnak, mint szakbizottságnak véleményét az ügyben és a következő közgyűlésen fog véglegesen határozni e iárgyban. A város ügyvitelére, tisztviselőire és alkalmazottaira vonatkozó szervezési szabályrendelete nagyobb vitát keltett. Dr. Mikola Ferenc főügyész ismertette az ügyet, amelyhez Ivánfy Géza szólalt, aki a szabályzatot azért nem fogadja el, mert annak megalkotásánál a Komáromnál sokkal nagyobb várost, Kassát vették mintául. Az alkalmazottak státusát szerinte nem annyira a város közigazgatásához szükséges munkaerőkhöz képest állapították meg, hanem a jelenleg alkalmazásban levő tisztviselők és alkalmazottak száma szerint. Csak annyi állást lehet kreálni, amennyire szükség van s amennyit a város elbír. A javaslat 65 állást kreál, szerinte 45 en is elvégezhetik az ügyeket. A városi mérnöki állást és a gazdasági intézőt egyáltalában ki kell hagyni a szabályzatból. Ilyen értelemben jajaslatot tesz a közgyűlésnek. Csizmazia városbiró válaszolt Ivánfynak, ismertette a város jelenlegi helyzetét. Steiner Gábor nem fogadja el a szabály rendeletet, mert a tisztviselők fizetését az állami tisztviselőkkel egyforma osztályok szerint kívánja megállapítani ifi. Koczor Gyula közvetítő inditványképen javasolja, hogy adja viszsza a közgyűlés a tanácsnak a javaslatot, hogy az mégegyszer dolgozza át a kifogásolt részleteket. Jávor főjegyző elfogadásra ajánlja a szabályrendeletet, mert sürgős. Fülöp Zsigmond Koczor javaslatának elfogadását ajánlja és a maga részéről javasolja, hogy a tisztviselők és alkalmazottak fizetésének megállapítását az állami tisztviselőkével egyforma osztályok szerint vigyék keresztül. Sándor Ernő h. főszámvevő hosszaab beszédben kei védelmére a javaslatnak és Ivánfyvai polemizálva, a városi közigazgatás személyzetének eddigi leépítését hangsúlyozza, a tervezetbe fölvett munkaerők feltétlen szükséges voltát a javaslat szerint állapítja meg. Ivánfy Géza fölszólaiása után, aki csatlakozott Koczor indítványához, a közgyűlés a szervezeti szabályrendeletet visszaadta a tanácsnak, azzal, hogy azt sürgősen átrevideálva, a legközelebbi közgyűlés elé újra terjessze be. Elhatározta a közgyűlés, hogy meghosszabbittatja a Királypüspökutcai, valamint a Megyercsi-utcai földalatti közcsatornát; előbbit26440 K költséggel Langschádl Lajos, utóbbit 32767 K költséggel Tóth József építők végzik. Az 1924. évi 289. sz törvény értelmében a közgyűlés kiuialta a közigazgatási lisztviselőknek 1924. évre és 1925 július 1-ig járó remuneráeiót. A járási hivatal leirata következtében a közgyűlés özv. Drélich Jánosné nyugdiját évi 4760 K- ban állapította meg, Szitár Mihály ny. rendőrbiztos nyugdíját évi 1692 K rendkívüli segéllyel évi 5476 K-ra emelle föl. A zsupáni hivatal rendeletben leirt a városhoz, hogy a városi levéltárat külön, megfelelő helyiségben kell elhelyezni és annak rendbentartásáról állandóan gondoskodni kell. A város a levéltár rendezésével Alapy Gyula dr. ny. vármegyei fölevéltárost bízta meg, aki a munkát 1923. és 1924. években elvégezte. A tanács e munkálatokért évi 2400 K tiszteletdijat javasolt megszavazni, amit a 1 MllMl MÉW. Vezérképviselet: rv Blumstod Ferenc Bratislava, Yentur-utca 15, Telefon 27-82 közgyűlés szótöbbséggel elfogadott. Mikola Ferenc dr, ügyésznek irodaátalány fejében évi 300 K-t szavazott meg a közgyűlés, mely a város házi pénztárának és az alapok pénztárának 1923. és 1924. évi zárószámadásait tudomásul vette és elfogadta. Több közsegély iránti kérvényt intézett el ezután a közgyűlés, amely jóváhagyta a tanács azon intézkedését, hogy a városi szegényház tetőzetének megjavítását a legkedvezőbb ajánlatot tevő Fehér József építőmesternek 22988 K költséggel kiadta. Mivel az idő nagyon előrehaladt, a képviselőtestület határozatára a városbiró a közgyűlés folytatását csütörtök délután 5 órára tűzte ki. Uj leit a MiiciÉ beviltáiára. Ellenzéki pártjaink pénzügyi albizottságának ülése. A sziovenszkóí és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki partos vezéríöbizoitságának pénzügyi albizottsága szept. 16 án Szent-lyány József nemzetgyülesi képviselő elnőkiesevel Losoncon ülést tartott, amelyen több intern kérdésén kívül foglalkozott az állami költségvetéssel, valamint az állami zárszámadásokkal s levonva tanulságaikat, elhatározta, hogy azokat megfelelőképpen értékesítem fogja. Az albizottság foglalkozott a Bizebbségi bankoknak az 1924. évi banktörvénye* * folytan előállott uj helyzetével s a nadiköicsön, valamint a háború alatt kiadott pénztárjegyek beváltásával is. E rendkívül nagy fontossággal biró kérdésben az albizottság elfogadta Tarjan Ödön előadó kezdeményezését, amely a Szlovenszkó es Ruszinszko őslakosságát oiy közelről érdes lő probléma egészen uj megoldási módját veti fel. Tarjan Ödön javaslatának lényege a következő: Azon törvényes intézkedések, melyeket a csehszlovák kormány a pénzintézetek, valamint a törvényben megnevezett egyéb jogi személyek tulajdonéban levő hadikötcsönök es pénztárjegyek bevallására vonatkozólag életbe léptetett, nem orvosoltak azon súlyos veszteségeket, melyek ezen intézeteket, valamint a nagyközönséget közvetve vagy kö vétlenül érték. Először, mert az úgynevezett kedvezményes elbánás azokra, akik azt igénybe vették, újabb terheket jeiemett egyrészt azért, mert a beváltás leitetet« már annak idején is súlyosak voltak, másrészt azon csehszlovák papírok árfolyama, melyekre a ludiköicsönöket beváltani lehetett, már a beváltás időpontjában sem voltak kedvezők. Azóta pedig úgy a negyedik államkölcsön, mint a hsztkölcsőn árfolyama állandóan hanyatlik és ezáltal állandóan romlik ezen értékpapírok tulajdonosainak helyzete. A hadikőlcsömorvény novellája csak a legszegenysbb néprétegek érdekeivel számolt látszólag, a valóságban azonban a kormány ezen ajandesa a lakosságnak semmi előnyt nem nynjt. Bar a békeszerződések a csehszlovák államot nem kötelezik a voit monarchia háború alatt keletkezett adósságainak átvállalására, mégis nemcsak a méltányosság, hanem az uj állam érdeke is megkívánta volna ezen ügyek méltányos rendezését, mert azon álláspont, melyet a lakosság széles rétegeivel szemben a centralista hatalom elfoglalt, az állampapírok iránti bizaimat tökéletesen aláásta. Van azonban egy oly körülmény, mely részünkre lehetővé teszi, hogy ezen kérdést újra napirendre tűzzük és szorítsuk a kormányt, hogy az eddiginél mél lányosabb megoldást hozzon ietre. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok szempontjából, mely egyelőre csupán saját érdekéből kifolyólag foglalkozik a kérdéssel, fel-