Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-09-19 / 113. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1925. szeptember 19. = A tízesalzottsag viharos üieabea tárgyalta a szenátus tervbe vett feloszlatását, ami elten tudvalévőén nemrégiben erélyesen tiltakoztak a koalíció szenátor tagjai. Donát szenátusi elnöknek ebben az ügyben a köztársasági elnöknél kellett volna megjelenni, azonban a petka erőteljes ellenzésére elálloítak ettől a tervtől. A tizesbizottság ülésén foglalkoztak a szenátus feloszlatásával, ami olyan izgalmas vitákra vezetett, hogy a helyzet több ízben menthetetlennek látszott A szenátus koalieióspárti vezeiői ma is azon az állásponton vannak, hogy a szenátus feloszlatására semmi ok sincs és meg kell várni, mig a törvényhozás e felső kamarájának mandátuma lejár. — Bansa tte. Külpolitikájának veresége. A biztonsági szerződés már teljesen készen van az angol, francia és belga kormányok között. Miután Briand francia külügyminiszter elfogadta az angol álláspontot, a nagy horderejű szerződés lehetségessé vált Ezzel Franciaország beleegyezett abba, hogy szétválasszák a nyugati és keleti határok kérdését és a mostani paktum, amelyben Olaszország is részt vesz, Németországnak csak nyugati határaira vonatkozik, a keleti határok kérdését az arbitrázsról szóló német szerződé* sek kérdésével egyidejűén fogják Franciaországgal és annak keleti szövetségeseivel (Lengyelország és Csehszlovákia) megoldani. Ezzel a hírrel kapcsolatosan a Narodni Demokracie megjegyzi, hogy ha ez BARCAROLA. Irta Székely Sándor. Á'niok kék vizének Vagyok a hajósa, Más sincs csolnakomban, Csak egy csomó rózsa! Napfényben villognak Fehér evezőim Ismeretlen vizek Végtelen mezőin , . . Sokszor napokon át Csatangolok szótlan, Máskor siratom, hogy Tegnap nem daloltam. . . Oly rövid az élet. , . Isten a tudója! . . . — Ma dalolja el még, Akinek van egy kis Dalolnivalója!. . . A fekete rózsa, Irta: Lörinczy György. Éppen akkoriban, mikor a város újjáépítésének megünneplésére készülődtek, járta be a világos hir, hogy a fekete rózsa megszületett. Messze, az Atlanti-Óceán ismeretlen kis szigetén valami remeteéletü aszkéta, aki évtizedekig ezzel a rögeszmével kísérletezett, végre is j igaznak bizonyul, akkor a biztonsági szerződés a csehszlovák külpolitika súlyos vereségét jelenti. Benes dr. külügyminiszternek eddigi orientációja tehát a csehszlovák lapok szerint is, igen hibás volt és az esetleges fejleményekért nagy felelőséggel tartozik. _________ ;... Melegen üdvözöl! ték, de az inditvá, nyát — elvetélték.,. Komárom, — szept. 18. ) A világsajtó szerint nagy várakozás- i sál tekintettek Apponyi Albert grófnak, s Magyarország képviselőjének beszéde l elé a népszövetség ülésén és amikor j héifőn a nagy magyar államférfiu meg ■ i' tartotta gyönyörű szónoklatát, a deleli gáíusok igen melegen üdvözölték, ; Franciaország képviselője különös I szimpátiával gratulált Apponyioak, aki| ben nemcsak az utolérhetetlen, kiváló l szónokot, de a francia nyelv klasszikus I mesterét csodálta, mert a világhírű { szónok francia nyelvű besséde a isgkiválóbb francia szónokokat juttatta a i hallgatók eszébe. A kisantant egyik Íí delegátusa pedig boldognak tartotta azt az országot, amelynek ilyen államférfia V3n. Szóval a gyönyörű szónoklat elraj gadta az egész Népszövetséget és a t lapok tudósításaiban aláhúzoítan ezt | domborították ki, pedig a világ neml zeti kisebbségeire nézve sokkal fontolj sabb volt az a javaslat, amelyet eiőíer* jeszielt és amely a kisebbségeknek azt ] a jogot kivánta biztosítani, hogy a I népszövetségi tanács vegye tárgyalás í alá a kisebbség panaszait, hallgassák meg a kisebbségek képviselőit is és a jogi kérdésekben kérjék Sri a hágai nemzetközi döntőbíróság ítéletét. Izeknek a b?ke szempontjából döntő fontosságú kérdéseknek elintézésit java solta Apponyi többek között és nagyszerű előadásával elragadta a konferencia tagjait. Mintha csak úgy rendezték volna, hogy a fényes külső sikere meglegyen Magyarország nagynevű képviselőjének, minden oldalon elismeréssel emlékeztek meg a rendkívül éiénk benyomást keltő beszédről, — azonban mikor a javaslatok a bizottság elé kerültek, már eloszlott a szimpátia, a tetszés zaja elnémult s a tanács tagjai komor arccal és a kisebbségek sorsának elintézésénél eddig oly sokszor tapasztalt ridegséggel bocsátkoztak azok tárgyalásába. A lett delegátus vehemens támadást intézett a javaslatok ellen, Benes dr. egy papírlapról szlávos akcentussal olvasta föl mondanivalóját és ezek a kissé akadozottan előadott megjegyzések érdemben sokkal nagyobb hatást keltettek, mint Apponyi mintaszerű francia beszéde. A hatodik tanács, miután az angol lord Cecil szintén Benes mellé állott, a kisebbségekre vonatkozó valamennyi javaslatot elvetette. Az agyongratulált beszédnek tehát semmi haszna sem volt. érdemben más szempontok döntöttek és a kisebbségeknek ismét tudomásul kell venni, hogy a népszövetség az ő nehéz helyzetüket nem akarja észrevenni. Apponyinak nagy érdeméből semmit sem von le ez a negatívum, őt az emberies gondolkozás nemes érzése vezette akkor, amidőn a kisebbségekért síkra szállott, de úgy látszik, hogy azokra, kik a bizottságban ülnek, az ő világhíres eló-Munkát! Időt! Pénzt! takarít raeg, ha ruháját a kiváló 9 POLIO mossa. MINDEN ÜZLETBEN KAPHATÓ. s célt ért. A százféle rózsák legsötétebb árnyalatait addig keresztezte össze-vissza, mig egyszer csak pompás fönségében megnyílt a fekete rózsa, a földgömb páratlan kerti csodája. Őszintén szólva, Pákavárotí nem nagyon hiítek a fekele rózsa legendájában. Nagy viták folytak róla a kaszinóban, de az amatőr-rózsatudósok általában szokatlan kétkedéssel mosolyogtak és csóválták a fejüket. Afféle nyári szenzációnak tartották a fekete rózsát, ami csak arra való, hogy az ásitó ujsághasábokat megtöltse. A feledés jólékony árnyékában annál lázasabban készültek az újjáépítés ünnepére, annál is inkább, mert ő excellenciája, a Miniszter, a város nagynevű képviselője megüzente, sőt meg is irta, hogy személyesen vesz részt az ünnepélyen és erre az alkalomra nagyon értékes meglepetést is tartogat. Pákavár elképpedt ettől az üzenettől. Meglepetés! A kegyelmes ur meglepetést tartogat és hoz Pákavárnak 1 Mi lesz az a meglepetés? Mi lesz? Mi lehet? A páka vári agyvelő óraszerkezetének törvényszerűségénél fogva azokra a közóhajokra gondoltak, amik azért teremnek, hogy évszázadokon át legyenek közóhajok: a vágóhira és a Pákapatak betömésére, a gáz- vagy villamvilágitásra és vízvezetékre s a keskenyvágányu, vagy rendes nyomtávú helyiérdekű vasútra. Az izgalom egyre növekedett és a sok fölmerülő probléma uj problémákba bujt. Ki mondja az üdvözlő beszédet a vasútállomáson ő exellenciájának? A sok problémából, mint legfontosabb és legsürgősebb, ez a kérdés nyomult előtérbe. Sorra vették Pákavár minden ép- és rossz nyelvű patríciusát és notabillitásáí, de a nagy föladatra alkalmas és arányos tehetséget nem találtak. A polgármester tudvalévőén dadog. A főjegyző fegyelmi alatt áll. Az állatorvos tud ugyan dikciózni, de a kegyelmes ur esetleg maliciózus célzásnak nézhetné . . . Mindenki tudta, hogy van valakt, aki az ünnepi szónok tisztét betölthetné, de azt szóba se merték hozni. A kérdéses ifjú a helyi lap szerkesztője volt, mellesleg köz- és váltó ügyvéd, polgári néven Tóth Simon. Tehát, amint az adatok is elárulják, annak a pártnak a vezére, melynek a zászlajára ezt a jelszót Írták: huncut a tanács! Ami viszont érthetővé teszi, sőt meg is magyarázza, hogy Tóth Simont miért nem merték szóbahoznl. A történelem# Bis szili + Egyetlen biztos védelmet nyojt a iágyéfe, here, comb és köldöksérvnéí a mi tSkéletesitett m^aélkfiit séívkoiőnk, mely éjjel is hordható, mindenféle bandázs operáeió után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülyedésnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Flanelt bas-, és mellmelegitő. JYGIET kütuirbáz lIATISLflirA, Bffltf-U. M Rendelő orros: dr. Ko&h K. F. egy. m. t. Árjegyzék ingyen. 1 A riáéki félik »ég az nap elintéztetek. kvenciája sem tud hatni, ügy keli vésnünk a kisebbségek e vereségét, hogy még nem érkezett el az ideje annak, hogy a negyvenmillió nemzeti kisebbség kálváriája véget érjen, mert akik hivatva volnának sorsukról dönteni, sem nem látnak, sem nem hallanak, látásukat és hallásukat elvette a lelkűkbe» élő gyűlölet, amely az elutasítás megkövesedett ridegségével áll ellent rutádén olyan kívánalomnak, amely a kisebbségek bizonytalan életének megjavítására irányulna. Ebben a kérdésben újra megtalálták egymást a hatalmak, nevezzék azt akár Angliának vagy Csehszlovákiának, akik résztveítek a békediktátumok 'étrehozásában, azokat meg nem Lidii ja semmi szó, semmi könyörgés, meri ők magukat a világ urainak képzeiék. Hát csak hadd gondolják ezt, az idő megfogja érlelni a kisebbségek részére is az alkalmat arra, hogy-határozoti módon kérjék számon a népszövetségtől miih&k es milliók szenvedését és végre-vaiahára felszabaduljanak abból a szolgásodból, amelybe a békeszerződések kegyetlen intézkedései sodorták őket. A szajoaparti nagy revíí — A Komáromi Lapok eredeti tudósítása. — Páris, 1925. sseptewber, Csodálatos vasárnap este! A természet őszbe hajlik és Párist köszönti legszebb évszaka. Kristálytiszta üde az ég, a Szajna csillog, ragyog, a millióm fényű kiállítási tűzijáték bájosan illegett magát a Szajna tükrében. A Szajnaparton, hol egykor Coignard abbé bácsi tanította a prózai életre az ő kedvelt nyársforgató fiát az esti csendben, színes, tarka élet hullámzik össze* vissza. Sürü rajokban csak úgy nek, tehát Pákavár történelmének is, azonban géniusza van, a géniusz pedig elsősorban arra való, hogy viselje a felelősséget mindazért, a miért senki más nem felelhet. Egjszóval a végső szükségben mégis csak Tóth Simoni vették elő. Maga a polgármester személyesen kereste fői, hogy a sorsdöntő kérdés fontossága annál jobban kidomborodjék. — Kérlek, — kezdte a polgármester parancsoló hangon, — neked ezt meg kell tenned. Tartozol vele városunknak. Simonunk a szeme közé nevetett a kitűnő polgármesternek. — Én tartozom? Én nem tartozom semmivel se. Engem mindeddig kutyába se vettetek. S most én rántsalak ki a bajból benneteket? Locsogjatok úgy, ahogy tudtok. Ingem hagyjatok békén! — De . . . édes barátom! . . . — fuvolázta a pákavári lord major. — Egy föltétel alatt megteszem, — vetette föl a fejét Simon. — Akármilyen nehezemre esik is. — Kérlek, kérlek ... És mi lenne az a föltétel ? Tóth Simon habozott. — Hát hogyan mondjam el? A dolog kissé kényes. Csak bizalm*san súghatnám meg. Bécsi bútor csakis szolid minőségben kapható Komárom és Csallóköz legnagyobb bútoráruházában: HofbauerAndorcégnéi Komárom, Jókai Mór urtoa 16« »n. Óriási választék hálószobák, ebédlők, szalon- és ttriszoba bútorokban. Ebédlők különböző stílben, u. m. Cipendel, Renesanse, Hollandjai Bárok, Telehálószobák, habos kőris, jávor, afrikai körte, elírom, sib. 50 különböző szobaberendezés állandóan raktáron. Speciális készítés bőrgarnitúrák-, scheslon-, dívány- és matracokba».—Konkurencia nélküli árak, Saját kárpitos műhely. Vidékre díjtalan csomagolás.
