Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-09-10 / 109. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1925. szeptember 10. Munkát! Időt! Pénzt! takarít mag, ha ruháját a kiváló 9 ,POLIO mossa. MINDEN ÜZLETBEN KAPHATÓ. 2 lesen mind a három utódállam ott van, de ezt az időt felhasználják arra, hogy konferenciát tartsanak, megbeszélést folytassanak. A hivatalos cseh sajtóiroda jelentése szerint Benes, Dúca és Nincsis a kisantant külügyminiszterei,kedden este konferenciát tartottak, amelyen a keleti paktum kérdését beszélték meg. A tanácskozások végén megállapították, hogy államaik között ebben a kérdésben teljes egyetértés uralkodik. VÍZUMOT minden országba 24 Órán belül 10 Kc-ért megszerez, uj magyar és román útlevelet, meghoszszabbitásokot, ki- és beviteli engedélyeket s mindennemű megbízásokat gyorsan és legjutányosabban elintéz Hifsverein jüdischer Hochschűler sus der Slovakei Králodvorska 15 17. Praha Postfach 620. Nyújtsatok munkaalkalmat 6^9 szegénysorsu egyetemi hallgatóknak 1 7000,00 arany frank elég csinos összeg egyhalomban, de hogyha 2300 felé kell elosztani, bizony nem sok jut egyre-egyre. Pedig az erdélyi magyar telepeseknek be kell érnie ennyivel, meri a Népszövetség ekként határozót! beadott panaszukra, amelyben arra az igazságtalanságra kértek orvoslási, hogy a román kormány egyszerűen elvette tőlük földjüket, anélkül, hogy bárminemű kárpótlást kaptak volna érte. Most aztán a román kormány fizet, azaz egyelőre csak hajlandó fizetni és a Népszövetség, amely a nemzeti kisebbségek támogatására van hivatva, egyhangúan belement ebbe. A román delegátus azt ajánlotta, a brazíliai delegátus, mint előadó javasolta és a Népszövetség elfogadta. Minden úgy ment. mint a karikacsapás, semmi ellenvetés nem hangzott el. Az persze más kérdés, hogy a földjeiktől megfosztott magyarok mit kértek. Mert ezek a szerencsétlen testvéreink nem kárpótlást kértek, hanem a földjeiket óhajtották vissza, meri úgy gondolták, hogy a föld az, amelyből meg tudják fizetni adójukat, amelyből ha nem is valami fényesen, de mégis csak meg lehet élni, sőt gyermekeiket is felnevelni és azoknak, ha az idő eljön, átadni, hogy műveljék tovább hűséggel, odaadással. A román földbirtokreform^amely ikertestvére a csehszlovák földbirtokreformnak, rendelkezik úgy, hogy az illető magyar telepesek lába alól el kell venni a földet és a kárvallott magyarok hiában kérelmezték vissza a földjüket, azt bizony nem kapták meg, hanem a genfi határozat szerint Románia megígérte, hogy 700000 arany frankkal fogja kártalanítani őket. Az erdélyi magyarok a román földreformnak rájuk nézve sérelmes rendelkezéseit szerették volna megsemmisíteni, mert az ellenkezik a békeszerződésekkel, azonban a Népszövetség bölcsessége megelégedett a kártalanítással, nyilván azt gondolván a világ okosai, hogy a kártalanítási összegen, szerezhetnek maguknak földet. És itt van a legnagyobb tévedés. Ha Romániában ez lehetséges volna, akkor nem vették volna el tőlük a földeket, vagy ha elvették, akkor a román kormány azonnal kártalanította volna őket és nem várta volna meg, hogy a Népszövetség kényszerítse a fizetésre. És még kérdéses, hogy az a megajánlott összeg mikor lesz kifizetve és hogy egyáltalában ki iesz-e fizetve. Mert az is más dolog, hogy elhatározták és az is más, hogy miként és mikor hajtják végre? És itt mutatkozik az a viszás helyzet, amely a Népszövetség működése és a hozzá forduló nemzeti kisebbségek ügyeinek elintézése között fennáll. Újra fel lehet tenni a kérdést, hogy van-e a Népszövetségnek akkora tekintélye, hogy ennek a határozatnak olyan erővel szereztessék érvény, amint azt a panaszos nemzeti kisebbség életérdeke megköveteli. Painlevé, a megnyitó ülésen nagy garral hivatkozott arra, hogy a Népszövetség eddigi működésével csak erősítette tekintélyét, meglátjuk, hogy mekkora tekintéllyel rendelkezik most és meg lesz-e a hatása annak a határozatnak, amelyet az erdélyi magyarok ügyében hoztak. Meri a Népszövetség ezúttal sem a kisebbségek kérésének adóit helyt, hanem megragadta az alkalmat arra, hogy Románia javaslatára döntsön; szóval kiegyezett és ezzel azt hiszi, hogy a béke érdekében cselekedett. Bizony ez a cselekedet csak kibúvó volt és ezért a nemzeti kisebbségek elölt ezúttal sem növekedett szimpátiában, sem tekintélyben, mert csak arról tett bizonyságot, hogy a szövetségesek oldalán áll s a kisebbségek ügye előtte csak másodrendű kérdés. Megérkeztek az őszi és téli női és leányka kabát újdonságok, szőrme boák. Elképzelhetetlen nagy választékban Kertész JJenö 151 áruházában Komárom, nádor-utca 25. szám az Otthon kávéházzal szemben. Megtekinthető vételkötelezettség nélkül. A kisposta megmentése. Komárom, szepi. 9 A Komáromi Kereskedők Testületé által a kisposta érdekében megindított mozgalom biztató eredményességgel kecsegtet az e hó 8-án kedden délelőtt a testületi helyiségben a pozsonyi posta- és távirdaigazgatóság elnöke által kiküldött főíisztviselö és a testület választmánya közt lefolyt tárgyalás megtartásával. A városunkban kiszállt postaigazgatóí főfelügyelő megérkezésének hire a testületi elnök által reggel 9 óra előtt köröztetett meghívó nyomán terjedt el a városban, mely ValO órára ülésre hívta össze a testület választmányát s a pontos időben a kiküldött fötisztviselő kíséretében érkezeit elnököt már a választmány tagjain kívül a testület tanácskozó termét teljesen megtöltő érdekeltek nagy száma fogadta. A város közönségének képviseletében megjelent Csizmazia György városbiró is. Az ülést Fried Jenő elnök megnyitva, bemutatta a választmánynak Fischoff József posta- és távirdafőfelügyelőt s előadva az ülés összehívásának okát, a szeptember 1-vel bezárt kisposta visszaállításának parancsoló szükségességét fejezte ki. 1909. március 9 én helyeztetett üzembe — úgymond — a most halálra ítélt fiókpostahivatal. Szükség volt rá nem csak azért, mert a kezdetlegesség összeszorultságából már rég kinőtt forgalom a főposta összes még ki is loldott helyiségeiben már nem volt lebonvolithaló, de azért is, mert a főposta épület a városnak már inkább külső részében lévén elhelyezve, n élkülözte a mindenki, a városi lakosság legnagyobb része által könnyen és rövid idő alatt megközelíthető központi fekvést. A posta kincstár tehát részint kényszerűségből, hogy a postai teendők felszaporodott anyagát fennakadás nélkül ellátni tudja, részben a főpösta elhelyezése tekintetében felismert hátrány orvoslása szempontjából állította fel e fiókpostát az ipari és kereskedelmi élet lüktetésének központjában azon a helyen, ahol most is elhelyezve van. így e kis hivatal amelletí, hogy tehermentesítette a főpostdt az oda már be nem fért forgalom többlettől, a tekintetben is áldásosán megfelelt a megszervezéshez indokul szolgált rendeltetésének, hogy a város kereskedői negyedében, kezeügyébe esett az iparosoknak és kereskedőknek, akiknek az idő csakugyan pénzt jelentvén, a közelszomszédságban, tehát nagyobb idő és fáradság feláldozása nélkül tudták posta forgalmukat elintézni. Ugyanezt az előnyt jelentette a kisposta a város ama lakossága részére, mely a kereskedői negyedtől a Duna folyásának mentén felfelé s a folyammal párhuzamosan kiépült városrészekben lakik. Minden csákány ülés, mely a forgalom emelte intézmények falait bontogatja, a haladás útjait kívánja eltorlasztani, minden leépítés, mely bevált intézményt szüntet meg, az emberi kuliura fejlesztése helyett annak elsorvasztására, lefokozására vezet. A posta pedig nem csak emeltyűje a kultúrának, hanem kifejezője és tükre is a társadalom kulturfokának, s miután ma, amikor az igazgatóság e fiókposta hivatal megszüntetése iránt rendelkezett, fokozottabb mértékben fennállanak mindazok az indító okok, melyek e hivatal szervezését, felállítását elkerülhetetlen szükségeséggé tették, nem fojthatjuk vissza azon aggodalmaink megnyilatkoztatását, hogy e rendelkezés végrehajtása csak a postai szolgálat hátrányára s érdekeink rovására s a régi fejlett színvonal káros alászállitásával történhetik. Mert ha a föposta hivatal már 1909. évben nem birta el az akkori postai forgalom lebonyolitását, hogy képzelhető el a mai forgalom s annak mindég várható emelkedése mellett a postával szemben támasztott jelenlegi igények kielégítése egyetlen postahivatal utján, mikor a megszüntetni rendelt fiók posta évi forgalma csak készpénzben 33 millió, pénzes levelekben és értékanyagokban 20 milliót jelent, melynek 62000 munka egysége van, mely szám ezt a hivatalt az első osztály harmadik fokozatába emeli! Az egész postai intézmény visszaesése, visszafejlesztése nélkül bizonyára nem! Hiszen az itt csak röptében felhozott adatok bizonyítják annak nélkülözhetetlenségét, igazolják azt, hogy ha nem volna, most kellene azt megteremteni. Éspedig nemcsak a közönség, de magának , a kincstárnak érdekében is. Mert | ily nagyarányú forgalmat a főposta ellátásába visszaterelni nem lehet. S mi kereskedők, az állam legnagyobb adófizetői, elvárhatunk annyi méltánylást a póstakincstártól, hogy érdekeinket fontolóra vegye s egy meglevő üdvös, állami tekintetből is bevált intézmény eltörlésével ne akarjon bennünket az elkerülhetetlen időmulasztás, ácsorgás, tolongás áldozataivá odavetni, amellyel a kispósta beszüntetése mellett a főpóstán már előre látott munka és ember torlódás járni fog. A mindvégig tetszés és helyeslések közt hallgatott beszéd befejeztével Fischoff József főfelügyelő ■r Untai HüÉl 4* Egyetlen biztos védelmet nyújt a iágyék, here, comb ég köldaksérvná a mi tökéletesített rngónélküll sérvkötőnk, mely éjjel is hordható, mindenféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsttlyedésnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét Flanell has-, és mell melegítő. , JHD“ HtinAfe UH. liH SÍ Rendelő orvos! (fr. Koch K. F. egy. m. t. Árjegyzék ingyen. 1 A vidéki felek még az nap elintéztetek. emelkedett szólásra. Azzal a kijelentéssel vezette be beszédjét, hogy a posta igazgató-elnöke minden összeütközést kerülni kivan a testülettel s megértéssel óhajtaná e kérdést megoldásra juttatni. Majd a takarékossági szempontokra utal, melyek a postakincstárnak kötelességévé teszik, hogy a munkaerőket minél teljesebben használja ki s az e réven elért előnyöket a nagyközönség érdekében például a csomagkiKézbesitési dij mérséklésére használja fel. Meggyőződést szerzett arról, hogy a varos központjából a föposta alig 300 —500 lépésnyi távolságban esik s így a lakosság minden nagyobb fáradtság nélkül felkeresheti ezt a hivatalt. A főfelügyelő beszédét egyre növekvő izgalommal hallgatta az érdekeltség. Az izgatott hangulatnak első sorban Sleintr Gyula borkereskedő adott kifejezést, aki arra utalt, hogy a posta első sorban a katonai s polgári hatóságokat szolgálja ki s a kereskedő és iparos reggeli 9 óra előtt hozzá sem fér postája elintézéséhez s küldeményei feladásához, Csizmazia György városbiró fentartás nélkül csatlanozik a Komáromi I Kereskedők Testületének mozgal- S mához, rámutat a város felső, Duna\ menti részének lakossága és a fő< posta épület közti nagy távolságra j való tskintetiel a fiókposta fenntar• fásának szükségessége mellett iogl lat állást. j Spitzer Béla nyomdaíulajdonos a \ főpostán már e rövid pár nap alatt | tapasztalt torlódás miatta kereskedő j és iparos kárára előállott hosszú ■ idő és munkaveszteséggel érvei. I A Szlovenszka Banka igazgatója \ a kikötő, a négy egymás közelsé| gében elhelyezkedett pénzintézet érí dekei kielégítésére követelte a kis■ postának visszaáliitásál. Löwinger ) Henrik papirkereskedőnek a keresj kedelmeí és ipart érintő e sérelem I eiien tiltakozó felszólalása után még • mindig szólásra jelentkezők megs hallgatása előtt elnök rnegkér. dezte Fischof József főfelügyelők \ hogy kivánja-e a tárgyalás foiytatá! sát? I Miután azonban a tanácskozás l eddigi menete meggyőzte a kikül• dött íőíiszlviseiöt, hogy a megszün- I teteit kisposta fentartasáért kezdeti ményezett mozgalmak alapos indo\ koltsága megvan, azon Ígérete után, hogy a tárgyalás lefolyásáról a ieg: hiveob jelentést fogja megtenni ki) küldő hatóságához es személyesen - is igyekezni fog arra, hogy a kér- I dés a testületre nézve rövid idő í alatt kedvező megoldásra jusson, \ elnök a vitát bezárta. Köszönetét 5 fejezte ki a postaigazgatóság ama \ intézkedésével szemben, hogy a város egész lakosságának nagy érdekét képviselő ezen ügy alapos helyszíni megvilágítására alkalmat adott, s megköszönve Fischof főfelügyelőnek is azt az előzékenységét, hogy a s testület helyiségéoen megjelenve a testület választmányi ülésének keretében volt szives a tárgyalást lefolytatni, az ülést bere* késztette. Silffii és ,1Si tisztító vállalat Jinnp-Mta 14, II. ein. (Hal-tér mellett.) _________________________497________
