Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-09-05 / 107. szám

1925. szeptember 5. Komáromi Lapok 7. oldal. Itt éltem én is ifjúságom Szép almaként, titkon rohadt. Ringott a nyirkos, görbe ágon, 8 a nap férget csókolt húsába: A keshedt gyávaságomat. A házak bújnak, mint a gyermek, Ki a verésre rászokott. Sápadtan, kóccsan heveinek, S Szent-Acdrás úgy mereszti tornyát, Mint tanító a nádbolot. — A kctíiiíromi nagyevők ós nagy­­ivók veszedelmes versenytársra akadtak egy Guta melletti Seregakol­­pusztai ember személyében, aki a komáromi távivókat és távevőket, zsirozókat és zsirosétel evőket, a kövéreket szerető komáromi mata­dorokat ugyancsak lepipálta. A ko­máromi spritzer, bor, sör, konyak és nyerstojás ivók, az étlap végig evők, a rántotta, erő leves, galuska és szalámi íávevők mind kis Miskák ehhez az emberhez képest, aki so­hase rontotta el annyira a gyomrát, hogy visszaadta volna a tengernek, ami a tengeré. Ilyen pazarlást ő kelme sósé követett el. A finomabb ételeket és italokat, minő a tojásos konyak és konyakos fojás, vagy a pudingos leves és a leveses puding stb. ő ugyan nem kulliválja, de azért Csallóköz legnagyobb evője és ivója címet megérdemli, De lássuk az esetet. Páratlanul álló eset történi a napokban Gúla mellett Seregakol­­pusztán. Kanrinykó Pál napszámos a komáromi vásáron áldomás köz­ben azzal kérkedett, hogy hazatérve megeszik egy egész kenyeret, egy tábla szalonnát, hozzá huszanöí da­rab zöldpaprikát és megiszik egy liter „dancingerí“. Ötven koronába fogadtak. Otthon a nagyétvágyú em­ber elé tették a kenyeret, melynek súlya 3 kilogram volt és a másfél­­kilógram szalonét, a paprikát meg a liter pálinkát. Karinzkó vagy két kilónyit megevett már, midőn a nad­­rágsziját megengedte. Csakhamar mégnagyobb tágítást is kellett vé geznie. A nadrágkötövel nem bol­dogult, mert össze volt csomózva. A már kissé beszeszelt ember elő­­veíle zsebkését és egy hirtelen vá­gással arasznyi hosszúságban hasán a bőrt is elvágta. Az alapos tágítás után tovább folytaita az evést és megnyerte a fogadást, de a pénzt hamarosan ki is kellett adnia az orvosnak, aki a bőrt összevarrta. — Hölgyek figyelmébe/ Bubi és Cow-Boy, filc formákat min­den színben készít. Régi f ilc és welür kalapokat tisztit, fest és átalakít a legdivatosabb formákra Czibor kalapos Komárom, Jókai Mór a. 2. és Párkány, Rákócziin. 44. Gyári árak ! Hői kalaposok­nak árengedmény. 578 — „Wanzolin“ a legjobb poloskairtó­szer kiirtja a petét is, üvegje Ke 5.— Központi Drogéria Kammerhoffer és Tsa. Pozsony, Ventur utca 20 Naponta postai szállítás. — Komárom legkedvesebb helyai közé tartozik az a megkapó csínnal, Ízléssel és előkelőén berendezett uj cukrázda a Baross-utcán, a Dózsa-féle Vigadóvai szemben, a Stark féle üzlet mellett. Kellemes, barátságos hangulat fogadja a belépőt már az első pilla­natra. A kedves hangulat csak növe­kedik, ha az ember tovább marad a fényes, barátságos cukrászdában, amely­nek fogyasztó helyisége bájos össz­hangban van az üzlethelyiség fényes termével. jjA berendezés a komáromi asztalos ipar egyik legsikerültebb al­kotása. A fagylalt és jegeskávé készítő gépek, a műhely mind a legmoderneb­bek és ragyognak a tisztaságtól. Vavra Imre és felesége a legeiőzékenyebb kiszolgálása közben vígan fogynak a legizletesebb és Ízléses kiállítású torták, Debouh, Kuglerok, Zserbók, fagylalt, jegeskávé és a többi pompás Ínyenc­ségek, amelyek dicséretére vállnak az uj cukrászdának. Különben tessék meg­próbálni. — Hold szivárvány. A Teli Vilmos cimű dráma első felvonásában a szin terraszán jelzi a szerző a hold szivár­ványt. A valóságban azonban nagyon kevés ember látott ilyent. Ebben a nem mindennapi látványban volt része Duna szerdahely lakosságának aug. 28-án, pénteken. Úgy este fél kilenc óra táj­ban az égbolt északi oldalán hatalmas szivárvány volt látható, mely kelet­­nyugati irányban húzódott. Szivárvány este, holdfénynél. Nem mindennapi dolog. — A tünemény magyarázata az, hogy a Hold előtt permetező eső felhő vonult el, melynek cseppjein a fény megtörött, s igy vetiíődött az égbolt másik oldalára. A szivárvány mögött Csúnya fekete fellegek tornyosultak s igy színei összevegyülve a felhők színei­vel aiig-alig voltak kivehetők, s inkább szürkés fehér árnyalatban mosódtak el. A babonások nagy veszedelmeket jósol­nak ebből. — A bizonyítványok a Unancik é$ részVo a régi munkaköny­vét helyeífesitették. Az uj iparíörvény életbeléptetése óla tehát a felsza­baduló tanoncoknak bizonyítványt kell adni, úgyszintén a segédek számára is a munkaadónál töltött tanone, illetve segédidö feltünteté­sével. Hasonlóan segédek félfoga­dásánál, a munkaadó bizonyítvány felmutatását követelheti, amely a felfogadott segéd személyére és szakmabeli képesítésének igazolá­sára szolgál, (születési levél, il­letőségi bizonyítvány, íanoncfelsza­­badulást igazoló bizonyítvány, előbbi alkalmaztatását igazoló bizonyít­vány). Gondosan figyelni kell arra saját érdekükben is bizonyítványok a Komáromi Ipartársulat hitelesített zá­radékával legyenek ellátva, A komá­romi járás összes községeiben al­kalmazott segédek bizonyítványait a Komáromi Ipar ársuiat hitelesíti Az Iparíársulaí a szükséges rend cél­jából gondoskodott bizonyítvány nyomtatványokról, melyek a társulat irodájában kaphatók. Qioüanni papim VriaAGÍIIRtí REGÉNYJE krisztus löRcenece Révai társéi fordítása. FSíep Lajos beveze­­iéssvel — 612 oidai. — Ara fiizvs, Sara Arnold művészi sánes rajzával díszített borit-iKba?!, jó papíron 65 K. ízléses,díszes, tartós kütésbsn 73 i. A szerző arakepével. Tizenegy nyelvre van Papini Krisztus tör­ténete lefordítva. A szinte páratlan siker titka az, hogy Papini magtalálta Krisztusnak azt az alakját, amelynek mozgása és fejlő­dése vonásról-vonásra láthatóvá válik az „ember-fia“ tran zparensín keresztül. Mert Krisztus mr=st is ugyanúgy itt van, jelen van a hivő számára, mint kétezer évvel ezelőtt s ma ugyanúgy megtapasztalható, megélhető, mint akkor. Papini, kinél az elméletek cse­reberélése mindenkor az életnek keresése volt, végül Krisztusban találta meg az élet­nek teljességét és igazságát. Papini írott képeket te3z elénk, hogy látásra ösztökéljen bennünket és hogy akikben homályos sejté­sek és vágyak derengenek, e fametszetszerü egyszerűségű Írásokban, azok világosságá­ban és szépségében élvezhessék a rátalátás és első megelégülés örömét. — Kapható a SPiTZER-féte ktiay vesboitban Komárom, Nádor-utca 29. — Az Árvácska *. Koilégiutttlnn. Ko­márom és vidékének közönség-e kedve­sen emlékszik vissza a jóisikerült elő­adásokra, amelyeknek keretében a Kollé­giumban és a kultúrpalotában színre került az Ifjúsági Egyesület műkedvelő gárdájával Zerkovitz bájos operettje az Árvácska. Az agilis gárda, amely egyben erősen készül a másik kát bájos operettre a Három a kisiány és a Nóta vége cimüekre, a nagy érdeklődésnek engedve, újra színre hozza az Árvácskát és pedig a közelgő másod leik. beikt. al­kalmával. A nagysikerű darab ez alka­lommal két nap kerül színre, szombaton és vasárnap. A pontos időpontot leg­közelebb közölni fogjuk. Természetesen a darab a régi pompás szereposztásban fog menni most is és újra gyönyör­ködni fogunk Joó Leonka Sárikájában, Fehér Dida Micijében, s élvezni fogjuk Hegyi Lajos pompás Pistáját, Mórocz Péter kitűnő Alajosát. Szaday Mariska kacagtató Maláknéját, Kollár Lajos tipikus Péter bácsiját, Hegyi Zsigmond ügyvédjét stb. — Kóródy Gyula elmegy. A komá­romiaknak is kedvelt prímása Koródy Gyula hétfőn búcsúzott el a lévai kö­zönségtől. Léváról Pozsonyba megy, de ott csak rövid ideig marad és aztán végleg elmegy innét Budapestre, ahol állandóan fog maradni. — Hol van Árpád sírja ? Régi vágya Magyarországnak,hogy Árpád fejede­lem sirját megtalálják, hogy búcsú járáshelye legyen ez a szent sir a magyarságnak. Történelmi okiratok több helyütt és többször tesznek említést arról, hogy Szent István király a mai Óbuda környékén, az Alba Ecclesia templommal jelölte meg azt a helyet, ahová a honfog­laló magyarok Árpád fejedelmet temették. Ezek a történelmi adatok tehát határozottan megcáfolják a közismert legendát, mely szerint Árpádot hármas koporsóban egy nagy folyó medrébe temették volna el. A történetíudósok hosszas ku­tatások után, egyrészt Anonymus történeti munkája, másrészt Mátyás királynak 1479 ben a pápához inté­zett levelei és egyéb történeti em­lékek és okmányok alapján azt is megállapították szinte mérnöki pon­tossággal, hogy mely helyen lehetne az első magyar fejedelem sirját fellelni. A kutatások eredménye Óbudától nyugatra, az Esztergomi­ul baloldalán jelöli meg a fejedelmi­­sir helyét.Ezen kétségbevonhatatlan, történelmi okmányokra támaszkodó útmutatások ösztökélték a magyar „Műemlékek Országos Bizottságát“ arra, hogy Árpád vezér sírjának felkutatását foganatba vegyék. Fock Ernő épitésztanár van megbízva a technikai dolgok vezetésével, ki az ásatások várható eredményeiről a legkedvezőbben nyilatkozott. Az ása­táshoz szükséges pénzt társadalmi utón, gyüjíésssel fogják összehozni. Zenatamt&s. A zongorát, cimbalmot, hegedűt és az összhangzattant tanítom a magyar királyi zeneakadémia tan­anyaga szerint, módszeres tanítás­sal helyben és vidéken. Elfoga­dok: szövegek dallamositását és dallamok összhangositását, vala­mint átírásokat és letétek készítését. Leszenszky Lajos zene tanító 678 Komárom, Tolnai-utca 15, (Ugyanott zongora és cimbalom hangolások is felvétetnek.) — LsUutian ín/a. Aug. 24-én Csea­­keszfa és Lidéríejed köjti ut mentén egy csecsemő holttestet találtak, mely­ről később kiderült, hogy az Virág Mária csenkeszfai ieányzó gyermekének holtieceme. Az eljárást megindították. — Ci8!3ip332ükflt fagiak. Örsujfalu­­nál a Dunaparton őrködő pénzügy­őrök öt csempészt fogtak el, akik Magyarországból akartak különböző árukat becsempészni. A csempésze­ket Komáromba szállították. — ingyen kiállítási hely ás vasúti száUkán a kisiparosoknál*. A minta­vásárokra ezentúl a kisiparosság, amely anyagi tekintetben nem bírná megfizetni a vásárokon rendszerint pénzért bérbeadott kiállítási helyeket, a jövőben abban a kedvezményben részesül, hogy költségmentesen áll rendelkezésükre kiállítási hely s kiállítandó ipari készítményeiket az államvasutakon ingyen szállíthatják. A pozsonyi kamarának ez irányban tett támogalását jóleső biztatásnak veheti anyagiakban nem nagyon bő­velkedő kézmüiparosság, mert igy a jövőben könnyebben kapcsolódhatik be a külföldi piacokról is kiállító iparosok versenyébe. — Baiafuit a piCSOÍyába. Magyar­­falun Simonies István 20 hónapos kis gyerek egy pocsolya körül játszott. Közben beleesett és belefulladt. RATOPAX A MÉREGMENTES PIH1, Ej IRTÓSZER. 3S Eredmény garantálva 1 Kapható gyógyszertárakban és drogériák­ban üvegenként 14 Ké-érL - Szállítások vidékre postán naponta. Főraktár: Kovách Tihamér gyógy­szertárában, Komárom, Klapka-tér. { . FISCHER JiriDger-oka 14, II. m. (Hal-tér mellett.) 497 Irodalom. Csöndes jubileumok. ív. 1850-1925. s Bolond Istók. | Arany János sötéten borongó, j fekete gyászlepellel letakart lelkében | itt-ott iel-feltünnek már a humor pi- 3 ros pöttyei. Lelkének alapszinezete | a csöndes derű, a játszi jókedv. \ Hiszen boldogabb éveiben,fiaialsága elején a házi tűzhely és a baráti kör nyájas melegében mindig szelíd vi­dámság tükrözött arcán, mindig halk jókedv, finom, néha tréfás, de min­dig derült életfelfogás volt a tulaj- i dona. Most is, a szomorú év után, ami­kor, mint magánember él csendes visszavonultsagban Szalontan, meg­meghasadoznak lelkén a bánat sötét felhői s a támadt résen egy kis enyhe világosság szűrődik által. Még nem jókedv, nem nyugodt lelki derű, csak egy parányi mosoly, inkább fanyar, mint vidám, inkább gúny, de már nem komorság, sötét­­« ség, vigasztalanság, jj Egy ilyem mosoly a „Bolond Istók" \ első éneke, melyet 1850-ben írt meg a költő, amikor minden magasabb cél nélkül, jálszi kedvvel forgatta a ‘ tollat, Akkor már volt a magyar iroda­lomnak egy „Bolond hton“-\a. Petőd ; irta 1847-ben. Egy romaníuus elbe­szélő költemény az, melynek hősé­ben, a széllel, rossz idővel küzdő s a csendes tanyán menedéket, később otthont találó, szép-szavu, minden szépért, jóért hevüló ifjúban: Petőfire ismerheiünk. Nyájas családi kép az. Hősei a zord apa, aki elől menekül gyermeke, a bájos leány, akit a jó parthie karjai közé akar dobni, továbbá a család, az oltalmat adó nagyapai hajlék s a dalos, vidám ifjú, aki rátalál élete párjára az ül­dözött leányban. Nyugodt, csöndes idylli hangulat árad szét a költe­ményben s ez fejeződik ki a végső sorokon is: „A tanyában, a jó meleg szobában, Pattogó szikrázó tűz körül Az aggastyán, a férj, a menyecske Ks egypár kis pajkos gyermek ül. A menyecske fon s dalol; nagyapja S férje játszik a két fiúval. Künn süvít a tél viharja ... ott benn Perg a rokka, s vígan zeng a dal.“ Arany „Bolond Isíók“-ja nem be­fejezett egész. 1850-ben csak az el­ső éneket írta meg, csak azt a részt, i mikor Bolond Istók a világba kukkant be és még nem Debrecenbe. Később aztán évek múlva veszi csak elő, mikor „bolondistóki“ hangulata támad, olyankor, mikor búcsúzik jobb része „aranyálmától“ hű földi, Csabától, olyankor mikor panasz­kodik, hogy „oly messze a cél, oly magas a pálma! Rég törve lelkem, s a test beteg!“ Ilyenkor aztán csak visszatér a bolondos versezethez, mert, úgymond: „Ily hangulathoz Istókom talál ma“ — és előveszi, hogy folytassa tovább „mint öreg­asszony a letelt kötést.“ Mintegy atkáimul szolgál neki az egésznek sovány tárgya, melynek mondái alapja csupán annyi, nogy egykor „bekukkantott Debrecenbe“, — mondom atkáimul szolgál neki arra, hogy nézetét egyröl-másról könnyed modorban, egy kis gúnnyal fűszerezve kifejtse. „Az igaz név — úgymond — előbb-utóbb kipattan. »S minél több névvel, és címmel takarják* Annál hamarább kiüti a szarvát.« Ö tulajdonképen, mint vígeposz­­iróhoz ülik, derülten kezd hozzá, | megénekli a víg táncot, a permeteg * esőt, a hölgy szép szemét, midőn

Next

/
Thumbnails
Contents