Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-09-01 / 105. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1925. szeptember 1. Előadások kezdete hétköznap este 7 és 9 íiakor TISZTI PAVILLON Előadások kezdete vasár- és ünnepnap in. 5 7íi9Ó. Hétfőn és kedden, augusztus 31-én és szeptember 1-én, Ilona a cigánygrófnő Megkapó dráma. Főszerepben: Lla de Putti és Raitrchsr György festőművész főldink.548 Felvételek: Szt. Péter, Hetény és Kurtakeszi területén, tömegjelenetekben közreműködik, a községek lakossága festői népviseletben. A filmben fellép Lévay Dezső cigányprimás teljes zenekarával. Szerdán és csütörtökön, szeptember 2-án és 3-án, Három hét A királynő szerelmi szabadsága, Elynor Glyn világhírű regényének csodaszép filmvál- 8 tozata. Főszerepben : Cos rád Nagel. es -'kaniiuiM^'^irry'TwnrT^ naság őnála épen úgy, mini Petőfinél j rokonfogalmak. Die drei Zigeuner, I Mischka an der Theiss és Die ‘ Haideschänke és más költeményeiben emléket állított a magyar táj képének, a magyar levegőnek, a magyar víznek. Mélabus, borongó természetét a magyar rónákról vitte magával, lobogó szerefetét haláláig érezte ahhoz a földhöz, amelyen szülefelt, amelyből sarjadzott. Magyar volt, német nyelven írt és így is a világirodalom egyik büszkesége lelt. A döblingi elmegyógyintézetben bekövetkezett halálának fordulóján az igaz kegyelet gyújt fényt örökre ragyogó emlékezete felett. Prágai sonka, naponként friss virstli, finum felvágottak« — Sajtok: Trappista, Roquefort, Mignon stb , szardíniák és mindennemű különlegességek legjobban és legolcsóbban a rágai Hentesáru és csemegekereskedésben vásárolhatók, Komárom Klapka-tér (Városháza mellett. — Kereskedők és vendéglősök részére en-groa árak! 417 Törvénykezés, A bácsi csekkcsalás(A csekkcsalók a komáromi törvényszék előtt. — A nagy érdeklődés miatt az esküdtszéki teremben folyt le a tárgyalás. — A ravasz csalás részletei. — A háború és a békeszerződés okozta tragédiák. Tegnap, hétfőn aug. 31-én tárgyalta a komáromi törvényszék büntető tanácsa a nagy port felvert búcsi csekkcsalás tetteseinek bűnügyét dr. Soós Imre táblabiró elnöklete alatt. Szavazó birák voltak: Tóthkárolyi Lajos és Dillnberger Gusztáv. A védő tisztet dr. Kállay Endre és Tamasov Bertalan tölti be. A pozsonyi lapok annyira beharangozták az eset tárgyalását, hogy a komáromi törvényszék nagy érdeklődésre számítván, a kis tárgyalási terem helyett az esküdtszék nagytermét nyitotta ki. A pozsonyi lapok jelzése azonban nagyon is túlzott volt. Mielőtt a tárgyalás lefolyásáról imánk, jó lesz felfrissíteni magát a csalási eset ismertetéséi olvasóink előtt. Már megírta annak idején a Komáromi Lapok a búcsi postán elkövetett nagyarányú csekkcsalást. Az eset hősei Daray Adolf volt főhadnagy és Schiefer Adolf vöt! rendőrlisztviselő és Korányi Sándor érsekujvári ügynök. Az esetnek van még több szereplője is, akik a ravasz módon kieszelt csekkcsalás tervét kifőzték és a fenti három férfiúnak melegen ajánlották. Ezek azonban Magyarországon bujkálnak és nem sikerült még őket elfogni. Az egyik itt Csallóközben működőit előbb, mint segédjegyző, a felesége pedig, mint posta kiadónö volt alkalmazva és a postakezelés útvesztőit ugylátszik, nagyon kifanulmányozfa. Ez a nő később férjével Budapestre került. Itt hozta őket össze a sors a három férfival. Szépen kioktatta őket, hogy hogyan is lehet csekken csalni. Búcs községet szemelték ki erre célra és a csalást a következő módon kő vették el. Elutaztak Búcs községbe, ahol postán 10 koronát csekken feladtak egy pozsonyi bank elmére azzal a megjegyzéssel, hogy bank azt a pénzt fizesse ki egy álialuk megnevezett félnek, A 10 korona feladása persze minden baj nélkül ment, hiszen a csalás még nem itt kezdődött. Amint a csekket feladta az egyik, pár perc múlva a másik kopogtatóit be a csúzi postára. A három közül a legmegnyerőbb modorú és külsejű vállalkozott erre a szerepre. Ugyanis az öreg postamesternének mint postatitkár, postafelügyelő mutatkozott be, aki azért jött le a pozsonyi központból, hogy a postát megvizsgálja. De persze nem mint szigorú elöljáró foglalt helyet a postahivatal íróasztala melleit, ha nem mint a legkedvesebb, legudvariasabb és elözékenyebb uriember. A posta megvizsgálás nem is hasonlított valami hivatalos aktushoz, hanem kellemes beszélgetéssel telt el. A postamesternő néha kiszaladt a konyhába, hogy a háztartás közben fennakadást ne szenvedjen. Ezekre számítolt és ezekre építette az egész csalási eljárását az álfelügyelő úr, aki sietett felhasználni azt az időt, amikor a postamesternő egyedül hagyta. Az előbb feladott 10 K-ás csekket szépen zsebre vágta és helyébe egy másik csekket telt. Ez a csekk egészen olyan volt, mint az ellopott csekk, ugyanaz volt rajta a feladó neve, a cimzett banké is, a ráirt megbízás is hasonló volt, csak egy kis eltérés mégis volt. A feladott öszszegnél volt egy kis különbség Az uj csekk már nem 10 K ról szólt, hanem 186 ezer K-ról. Amig a postamesternő a konyhában szorgalmatoskodott, az álfelügyelő ur az uj csekket szépen lebélyegezte a helyi és kelti bélyegzővel, ráirla a megfelelő feladási számot és szépen oda tette az aznap feladott csekkek közé. Az uj csekk odacsempészése szépen sikerült, de ezzel még nem volt elintézve minden A csalás könnyen kiderülhetett, hiszen délután, a hivatalos órák elmúltával ezeket a csekklapokat összegyűjtve, el kell küldeni a pozsonyi postaigazgatóságnak. Amikor az elküldés megtörténik, a tévedések elkerülése végeit a posfaalkalmazotfnak kötelessége összehasonlítani a csekken kimutatott feladási összeget a feladási naplóba beirt összeggel. Ha tehát az álíelügyelő ur eltávozik a postáról, esti zárlatnál minden csalás kitűnik. A postamesternő megnézi a csekk összeget, minden összehasonlítás néikül rájön a csalásra, hiszen száznyolcvanhatezer koronát sohase adtak fel a csendes kis búcsi postán. Szóval a szélhámos még nem hagyhatta el a postát. Húzta, halasztotta bőbeszédű diskurzusokkal az időt, amíg elérkezett a zárlat ideje. A legnagyobb udvariassággal ajánlkozott, hogy majd a zárlatot, a csekklapok elküldését, a napi számadást szépen megsegíti csinálni. A csekklapok elküldésénél a postamesternek adta át a feladási naplót, hogy összehasonlítsák az öszszegekel. Természetesen amikor a kérdéses csekkre került a sor, a szélhámos hangosan kiáltotta be a 10 K-t. Ez az összeg persze egyezett a feladó naplóba beirt összeggel. Aztán borítékba tette a csekkeket, sietve leragasztotta s aztán megcímezte Pozsonyba a csekkosztályba. Ekkor aztán sokszor elhangzott viszontlátásra után nagy hajlongások között eltávozolt Bucsról, ahol mindenki kénytelen volt elismerni, hogy ilyen kedves felügyelő még nem járt a faluban. A csalás aztán fényesen sikerült. A bank gyanútlanul kifizette a minden kellékkel ellátott csekkre a hatalmas összeget. Csak később tudódott ki a dolog, amikor a csekközpont rájött az összehasonlítások után a nagy differenciára. A legszélesebb körben megindult nyomozás eredménnyel járt. A fenti hármat sikerült elfogni a rendőrségnek. A bucsi postamesternő ellen beszüntettek minden eljárást, mert hiszen az ő jóhiszeműségéhez szó sem fér. A letartóztatottak azóta a komáromi törvényszék foglyai. Rátérve a tárgyalásra, amint már fen ebb irtuk, a nagy érdeklődésre való számítás nem ütött be. Alig volt egy-két érdeklődő és a nagy esküdtszéki terem kongott az ürességtől. Érdekes, hogy egyik pozsonyi német lap kiküldött tudósítója már reggel 7 órakor a törvényszéki palotába járt, attól tartván, hogy ha később megy, már nem tud bejutni a tárgyalóterembe. Persze hamarosan megtudta, hogy az egész sietés, aggodalom felesleges volt. Az újságírók az esküdtek padjait szállták meg, ahol nagyban ment a jegyezgetés, stenografálás. Maguk a vádlottak rokonszenves, intelligens fiatalemberek benyomását keltik. Mind érettségizett fiatalember, egy pár évig jogot hallgatott. Az egész ügy a tanult osztály szomorú sorsát tükrözi vissza. A fiuk elvégzik az iskolákat, leteszik az érettségit, megvan a diploma, tele reménnyel neki vágnak a rózsaszínűnek megálmodott életnek, de aztán jön a szomorú csalódás, a kiábrándulás: nincs állás, nincs kenyér és közben az iskolák pedig csakúgy öntik magukból a végzett fiatalembereket, amikor az előbb végzettek se tudnak kenyérhez jutni. Aztán jön a csábifás, jön az alkalom és még egy lépés és már a bűn útjára tévedtek. így szüléiéit meg a búcsi csekkcsalás térré és kivitele. Szímőn volt alkúlmazásban egy segédjegyzö, annak a felesége a szímöi postán dolgozott, mint kiadónő. Ismerte a posta minden csinját-binját. Ez a család aztán Budapestre került és megismerkedtek a búcsi eset letteseivel. Soósné a kereset után szaladgáló fiatalemberek előtt megpendítette az eszmét. Szímöi kezelőnő korában sokszor megfordult Búcson a postán. Ismerte annak berendezését, hát melegen ajánlotta szintérnek a búcsi postát. Daray bevallotta a tárgyaláson, hogy ő, aki mint postatitkár szerepelt négyszer is a bucsi postán, annyit értett a pos-Hogyaa védhető meg romlástól a fogak? Forduljon bizalommal Szende Sándor vizsg. fogászhoz Pozsony, Prépost u. 3, hol blombák 10 Kc-tól. Fehérporcellán müfogak 10 Ké. Aranykorona 80 Ké-tól. Csaposfogak 70 Ke. Ki nem vehető fogsorok a legjutányosabb árban elkészíttetnek Működési idő naponta d. e. 8—12, d. u. 2—7. — Foghúzás fájdalommentesen. 637 személyi és teher automobilokat traktorokat alkatrészeket szállít autorú. képviselő CöR-ra MMM tanMMiit. irattslava, Stelánlk-n. 1. Sí-Teltion S6-M. fakezeléshez, mini tyúk az ábécéhez, de Budapesten Soósné kioktatta annyira, hogy kiadhadla magái postalitkárnak. Amikor a búcsi postán megjelent, mint titkár, Lénárt Jozefa postamesternő azzal a csodálkozással fogadta, hogy hiszen nem rég volt itt a másik titkár ur. Daray erre azt mondta, hogy újabb rendelet szerint ezentúl igen sűrűén járnak ki a postatifkárok postát vizsgálni. A múltkori titkár ur súlyosan megbetegedett, az egyhamar nem jöhet ki. A komáromi törvényszék fogházában Korányi, Daray, Bokrossy és Schifer várták a hétfői tárgyalást. Az összes vádlóit bevallotta tettét, csak Korányi, egy harangönlö cég utazója nem akar a dologról tudni. Hiába mondják neki szemébe a társai, hogy tudott a dologról, hogy § financirozta az egész dolgot, együtt vették fel a pénzt is, erről ő nem akar tudni. Csak annyit vall be, hogy ö valami faüzlelet gondolt, de ilyen nagy arányú csalásról sejtelme se volt. A csalást négyszer ismételték meg. 160 ezertói 260 ezerig terjedő csekkekkel. Keltőt sikerült felvenniök. Egyiket maga a pozsonyi bank fizette ki. A másik esetben a bank nem volt hajlandó a pénzt kifizetni, hanem pénzes levélben visszaküldte Búcsra, Schifer nevére azzal, hogy majd itt jobban igazolhatja személyazonosságát. Schiffernek tényleg sikerült útlevelével igazolni magát és a pénzes levelet elvinni, Addig kísérleteztek azonban, mig egyszer rajta csipték. A harmadik és a negyedik csekket már nem lehetett elsózní. Korányit azzal is megvádolták a többiek, hogy meg akarta őket zsarolni. Neki 5000 K-t Ígértek azért, hogy pár napig kisegítette őket, pénzzel, amig a bankból felvehetik az összegei. Amikor ez megtörtént nem elégedett meg az 5000 K-val, hanem azzal fenyegette meg őket, hogy ha nem fizetnek neki 85 ezer koronát, akkor feljelenti az egész bandát, s mint feljelentő sokkal többet fog kapni, mint 5000 K. Azt is elmondja Daray, hogy amikor a pozsonyi banknál várakoztak, egyik szobában igen sokat csilingelt a telefon. Korányi idegesen rágta a körmeit és azt súgta a fülébe: — Ezek még utóbb deteküvekért telefonálnak. Szíj tén Korányi ajánlotta azt is hogy ne lakjanak a szállodában mert ott a detektiveknek feltűnnek. Ki is mentek lakni egy félreeső utcába. Maga Bokrossy mutatta be rokonának Korányinak Darayf, Schiffert Soost és Daray tövéről hegyére elmondta, hogyan követte el a bucsi csekk csalást, most csak a pénzt kell felvenni a bankban, erre kérték Korányi segítségét, amit ez megígért és meg is telt. A szerzett pénzen Monte Carlóba utaztak Ide egy Berger nevű társuk csalta ki Darayl azzal, hogy neki biztos tippjei vannak a rulettéül Ilf Berger, Darayt teljesen kifosztotta, Daray pénznélkül maradt, hogy pénzhez jusson, újra a búcsi postára ment csekket elhelyezni. A Monte Cáriéból Daray pénzével megugróit Bergert Bécsben csipték el, ahonnét Budapestre vitték, Soós volt szimői jegyző lmok Budapesten ül. ő különben először kezdte ezl a csekkcsalást és Ilyen módon 200 ezer K-val rövidített meg egy bankot, aztán meglépett Szimőrőli Korányi a komáromi fogházban tiíokban állandóan levelezett társaival. E levelekben különösen Bokrossyt oktatja ki, hogy hogyan vai-
