Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-08-29 / 104. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1935. augusztus 29. ff i Nem kell a fővárosba menni!! mikor POLLÁK JULISKA utódánál Komáromban, Nádor-utoa 17. ez. olcsóbban beszerezhetők a legújabb és kényelmes gummi és halcsont nélküli hasfüzők és melltartók orvosi rendeletre is. Bőrkeztyűk nagy raktára 1 Keztyük tisztítása és javításai Selyem és flór harisnyák nagy választékban 1 beszámolója, stb. Sorra következnek ezután a különböző népszövetségi bizottságok jelentései, ezek között a forgalmi és szállitóűgyi bizottság beszámolója, az egészségügyi bizottság előterjesztése, az ópiumkereskedés ügyében kiküldött bizottság beszámolója, a leánykereskedelem leküzdése és a gyermekvédelem ügyében kiküldött bizottság előterjesztése, a szellemi együttműködés bizottságának beszámolója, végül a népszövetségi palota építésének ügye. A negyedik alcim alatt a költségvetést és az azzal összefüggő egyéb kérdéseket tárgyalják, mig utolsó helyen a tanács nem állandó hat tagjának megválasztása szerepel. 52 az egyes tárgyakat. Az első alcim alatt a közgyűlés megalakulásával összefüggő kérdések szerepelnek. Ezzel kapcsolatosan jelentést terjesztenek elő a tanács működéséről, a titkárság munkájáról, valamint azokról az intézkedésekről, amelyeket a közgyűlési határozatok végrehajtása során tettek. A második alcim alá tartoznak azok a kérdések, amelyeket a multévi ötödik közgyűlés határozatából tűztek napirendre. Ezek sorában szerepel az a kérdés, milyen oktatási eszközökkel nyerjék meg az ifjúság lelkületét a világbéke eszméjének, továbbá hogy az egyetemeken és az iskolákon milyen módon ismertessék a népszövetség által követett célokat. A legfontosabb kérdéseket a harmadik tárgycsoport tartalmazza, amely a tanács által javasolt kérdéseket sorolja föl. Itt szerepel a döntőbíráskodás, biztonság és leszerelés sok jt vitatott három problémája, illetve az a jegyzőkönyv, amelyet a nemzetközi vitás esetek békés elintézéséről Genfben kidolgoztak. Ezzel kapcsolatban megvitatják azokat a nyilatkozatokat is, amelyeket a tanács tagjai az 1925. évi márciusi ülésszak folyamán előterjesztettek. Bizonyos, hogy a szeptemberi ülésszaknak ez lesz a legkiemelkedőbb pontja. A tárgysorozaton közvetetlenül e kérdés után szerepel a gazdasági és pénzügyi bizottság munkálatairól szóló jelentés, amellyel kapcsolatban sorra kerül Magyarország pénzügyi taípraállitásának ügye, továbbá Ausztria pénzügyi talpraállitása, a görög menekültek letelepítésével megbízott autonom hivatal ■in n n is Komárom, augusztus 28. Néhány nap múlva megnyílnak az iskolák, a kis muzsafiak tiz hónapra bevonulnak a tantermekbe, hogy megismerkedjenek mindazokkal az alapvető tudományokkal, amelyek az életre fejlesztik ki a kis agyvelőket és pallérozzák a szárnyatbontó lelkeket. Valamikor a hírlapok szokvány-cikkei arról elmélkedtek ilyen tájban, hogy rámutattak az iskolának rendeltetésére és a közművelődésre való kiható jelentőségére és szelíd szavakkal osztották a tanácsot tanítónak, tanulónak és családapáknak, ez utóbbiak figyelmét óva hívták föl arra, hogy a lateinerpályák túlzsúfoltsága nem igen kecsegtet biztos jövővel, ellenben az élet realitásaival számoló különböző szakiskolák nyújthatnak csak sikert. Beszélhetnénk arról, hogy menynyiben vált be az aggódó elővígyázat, azonban ma sokkal súlyosabb a helyzet, mert ma már ott tartunk, hogy féltenünk kell a legalsóbbfoku oktatást mindazoktól a kormányintézkedésektől, amelyek a csehszlovák köztársaság nemzeti kisebbségek iskoláinak létalapja ellen irányulnak s amelyek sok keserűséget váltanak ki a köztársaság német és magyar lakosságából. A múlt év végén hozott 286. sz. törvény intézkedik a tisztviselők létszámcsökkentéséről, amelynek végrehajtása most van folyamatban. Már a törvény meghozatalakor arra kellett önkéntelenül is gondolnunk, hogy annak tendenciója elsősorban a nemzetiségek ellen irányul s most, amikor végrehajtják, látjuk csak igazán, hogy feltevésünkben nem csalatkoztunk. A különböző állami hivataloknál többé-kevésbé már elintézték a létszámcsökkentést, sok magyar tisztviselőt és alkalmazottat küldtek nyugdíjba és olyan hivatalnokokat tettek skartba, akik még igen szívesen ellátnák szolgálatukat. A hivatalokban, itt ezen a tősgyökeres magyar területen is, alig találunk egy-két magyar tisztviselőt, sőt a magyarul tudó hivatalnokok száma is megcsappant, úgy, hogy a kisebbségi j törvény ezen a téren egyáltalában nem érvényesül. És amint az állami hivatalokban „leépítettek“, úgy rákerült a sor a tanárokra, tanítókra is és ezekkel kapcsolatban az iskolákra is, már Rartfifiiifif úri- női-fodráaz és maniceuer üzlete Komárom Megye-sa. 9. sz. (a Központi szállodával szemben) Női fodrásztermében vállalja hajmunkék készítését és szakszerű hajmosást, m Munkát! takarít meg, ha ruháját a kiváló 9 y. mossa. MINDEN ÜZLETBEN KAPHATÓ. 8 Ami igaz légy ess r Irta: Marton Pál. Hazudhatsz szerelmet — Hazudj a szivembe csalfa bo'do?ságot, Hogy enyém a szived, elmondhatod [bátran Hogy csak értem sóhajísz lázas éjsza— Sohse kérem számon! [kakon, Hazudhatsz hűséget, Mondd csak, hogy enyém volt a legt lső [álmod, Hogy a lelked mindég csak utanam [vágyott, Hitesd el, hogy örök a szived hűsége, Esküdhetsz hamisan — százszor is [íí égre, — Megbocsátok érte! Hazudhatsz te csókot! Még ha nem is szeretsz, csókold csak [az ajkam, Ha megcsalsz is titkon, — na nevetsz [is rajtam! — Hisz minden csók kábít, amig perzsel, [éget, — Ki várhat a földön igaz üdvösséget?! — Hazugság az élet I ... De ha majd elmentem, Hervatag nyaradnak bágyadt alkonyára Ráhul! a bünbánaf titkon égő gyásza. S önvád mardos, — s kisért a meg[csufoít oi'ár, S fojtogat a sirás, hogy mindig hazud— Könnyet ne hazudj már! [tál: Kurucok az éjszakában. Irta: Fáy Ilona. A szuhai csárdában hangos mulatós folyt. Az ivó nyitott tűzhelyén patiogoít a íüz, óriási tálott szájából veres iángnyeiveket öliögetve a padkán kitöredezett fogakként álló kisebb-nagyobb korsók felé, melyekben bort melegítettek a kurucok. Lehettek vagy húszán. A téli zimankó velőkig áljáró nedvességében, a fejedelem parancsából harmadnapja járták a hólepte pusztaságot, most jól esett nekik a meleg ital. Ittak és táncoltak. A tűz melletti sarokban füstös legény húzta, nyirettyűje boszorkányos táncot járt a húrokon, a mini cifrázta. A kurucok kurjantgatva járták, elől JEsíán strázsamester, a vezetőjük. Ő nem ivott, vigyázott magára, nagy küldetésben járt; egy erszény aranyat vitt Ocskay uram számára: a legények zsoldját. De elég is volt neki az egyik má mórból: az a barna menyecske, kit oly szorosan karjában tartott, úgyis szinte elvette az eszét. — Szentem, tublcám, sugía Bora asszony fülébe — szereisz-e igazán? A csaplárosné, mint naptól a virág, lehajtotta fejét a vállára. Ezt volt a felelet. — Hűséggel vagy-e hozzám? — folytatta Están — nem ölel-e más, ha távol vagyok ? — kezdte ismét, már oly szorosan ölelte, hogy az asszony lélegzete elállt, éles szemével a szemét kereste. Az asszony tekintete beleparázslolí az övébe, majd szeme lassan lehunyódotí. — Csak téged szeretlek — súgta forrón. A cigány más nóíába fogotí. Valami bánatos vágy reszketett a húrokon. Están és Bora már nem járták, csak átfonva tartották egymást, egymás vére lüktetését hallgatva. — Hej csapiár, bort ide, uj bort. — Kiáltott az egyik ittas legény, miközben tapssal' járta a méitóságost. Csattogtak a markok, mintha ostromolnák a csárdát. A csapos nem jött, Bora kibontakozóit s maga ment a kamrába. Mint lompos kuvasz a buvó galamb után, Vince, a ragyás tűzmester, utána sompolygott, kapkodott a dereka után, de az asszony kicsúszott előle, hessegette, küldte, űzte. — Jó, jó — szólt a legény, mikor a boros kupát kettőjük közé állitermészetesen azoknál az iskoláknál, amelyek a kisebbségek nyelvén oktatják tanulóikat. Mostanában jelent meg az iskolai és nemzetműve ődési minisztérium pozsonyi referátusának rendelete, amely a szlovenszkóí népiskolák terén életbelépteti a „takarékossági intézkedést“, ami pedig azt jelenti, hogy a Sz'ovenszkóban működő tanítók egy részét közvetlen a tanév előtt a tanítás alól fölmentik s az isko!ák másik részét pedig megszüntetik. Mert ahol a tanulók nem a törvényben előírt számban jelentkeznek, ott nincs iskola, világosabban mondva, ott az államsegélyt megvonják és így az iskola fentartását lehetetlenné teszik. Az újságokban már előbb is írtak az érsekujvári iskolákról és tanítóikról, most a barsi református egyházmegye területén van szó négy iskola megszüntetéséről, de ez a rendelet az összes magyar iskolákat érinti, így a komáromiakat is, amelyekben szintén megindul a „leépítés." A tanerők kivonásával az iskolák összevonása következik, mert az elv az, hogy a nyugdíjazás iránti kérvényük beadására felhívott és a működés alól fölmentett tanítók helyébe uj tanerőket nem tesznek, a minek aztán a közoktatás vallja kárát, Azzal is érvelnek, hogy az iskolák most kerültek abba az időszakba, amikor a háború következtében beállott születések csökkenése folytán a tanulók száma is alászállott, de ez az érv nem á lhat helyt, mert a háború utáni években a természet törvénye szerint a megromtolta, de most velem táncolsz, ha bemegyünk. — Azt ne is várja, mert hiába, — volt a felelet. A legény felkapta fejét. A megalázás égette, mint ló patáját a tüzes patkó, szeme előtt vörösen táncolt a bosszú piros lángja: lerúgja ezt az asszonyt boldogsága várkastélya magasságából a legsötétebb árok mélységébe s majd ott — találkoznak. Egész közel lépett hozzá. — Velem nem táncolsz, de Estánnal elmégy ? Pedig én elvennélek ...- szólt ravasz hunyoritással. Az asszony elfordította a fejéi. — Hja, Están szép legény, de megcsal ám, — az asszony nem felelt... felesége, gyereke van Ujhelyen ... mi vagy te neki? Szerető, márul holnapra. — Hazudsz! — kiáltotta a csaplárosné haragos daccal — menj innen, mert behívom s nem viszed el épen a bőröd s a szénavonó felé nyúlt. — Hát nem hiszed, hogy házas? — Jágóskodolt a legény. — Elég legyen — pattant fel az asszony. — Ha nem hiszed, hát ott van a gyűrűje az atillája belső zsebében, megnézheted, csak akkor teszi le, ha hozzád jön — s gonoszul nevekapható Jelenleg Bécsi Bátor Komárom legnagyobb, legrégibb és igy legmegbízhatóbb bútoráruházában. Nagy választék háló, ebédlő, szalon, uriszoba és bőrgarnitúrákban Spitzer Adolf és Tsa Utódai bútoráruházában Komárom, Jókai Mór-utca 22. szám. Továbbá nagy választék saját műhelyünkben készülő scheslonok, díványok, matracok és borszékekben. Legjobb gyártmányú amerikai rendszerű rolés íróasztalok és iratszekrények. Csakis jó minőségű áru és szolid, leszállított árak. Kedvező fizetési feltételek. 589 Vidékre szakszerű csomagolás.
