Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-08-29 / 104. szám
■egyvenbatodik évfolyam. 104 szám« Szombat« 1925« augusztus 29. Előfixetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ka. Egyes szám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29.. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Ä kétféle mérték jKomárom, — aug. 28. Az Emberi Jogok Ligája Páriáján szörnyű műfelháborodással fejezte ki nemtetszését azon, hogy a magyar királyi törvényes bíróság a nemzetáruló Károlyi Mihályt jószágainak elkobzására is elítélte. Az ott »settenkedő« emigránsok segitettek a lármát növelni sűrű Zalaegerszeg! internáló tábor ! kiáltásokkal. A bolgár Szent Néhaija székesegyháznak a kommunistáktól való felrobbantása után, melynek csaknem kétszáz áldozata lett, a biróságok tömeges halálos ítéleteket hoztak, miután az össze•esküvő forradalmárokat formális ostromokkal lehetett csak ártalmatlanná tennie. A százötven halott, a bolgár nemzet szine-virágáiból, nem nyerte el a Liga magas részvétét, a halálraítélt és kivégzett forradalmárok igen. Mindez eszünkbe jut abból az alkalomból, hogy a francia nemzet két gyarmati háborút is folytat, mindakettőt arab törzsek ellen. Az arabok talán nem ismerik a háború genfi konvencióit, de ezzel szemben reá kell mutatnunk arra is, hogy a franciák hadviselése a gyarmatokon szintén félreteszi ezeket a szabályokat, amikor a repülők bombákat vetnek a fehér arab sátrakra. Az ekrazit bomba nem válogatja ki az arab hadviselő férfiakat, hanem megöli az arab gyermekeket, asszonyokat és aggastyánokat is. Ez tehát irtó hadjárat. A háborút tank-ekkel és gázokkal akarják gyorsan befejezni A mérges gázok kiküszöböléséről mintha Washingtonban hoztak volna határozatot. Az Emberi Jogok Ligája mélyen h&Jlgat mindezekre és nem emeli fel hangos szavát. Talán attól fél, hogy az aatimilitarista elemekkel, a kommunisták balszárnyával azonosítják. Mindenesetre jellemző a IJgára ez a mélységes hallgatás. A Párisban lakó, vagy a vidék helyőrségeiben szolgáló arabok, Szenegálok és indokínaiak francia „polgárok“, akiknek joguk van meghalni a gloár gondolatáért az afrikai vagy sziriai homokon, ellenben a független nemzeti önállóságukért harcoló riffek és drúzok már nem emberek, akik ellen minden eljárás és haditaktika jogosult. Gyengén vannak az emberi jogok Párisban képviselve. A gyarmat fogalma a gall kakas szemében azt jelenti, hogy az minden kincsét, verejtékének minden termelését Paris lábai elé rakja és az arab törzs, ha a francia ezredes keresztüliovagol kíséretével faluján, aprajával, tiagyjával tartozik sátrai elé kiállani és tisztelegni a nigy ur előtt sok száz arany birság terhe alatt. A sátrak lakóinak nem lehet külön véleményük a gall kakas felől, mely abban a tudatban üdvözli a felkelő napot, hogy az egyedül az ő számára kél fel, azért, hogy kizárólag neki ragyogjon. A gloár nemzetének ez egyik •gyengéje. Milyen felemelően szép kontrasztja ennek a pártok és politikai hangulatok szerint változó jogvédelemnek a Liga egyik balkáni, romániai ágazatának a bátor fellépése a román politikai rendőrség, a sziguranea, hallattan brutalitásaival szemben, mely áldozataiban a barbár középkor eszközeit megcsufolő kegyetlenséggel alacsonyitja le az emberi méltóságot. Costa Foru, volt román miniszter, az Emberi Jogok Ligája romániai főtitkára, lép adatokkal a nyilvánosság elé és viszi a világ elé nemzetének ezt a szégyenfoltját. Az erkölcsi bátorságnak és az emberi elfogulatlanságnak nem csekély mértéke kellett ahhoz, hogy szembeszálljon a politikai hatalom minden kíméletlenségével és bemutassa a nagyranőtt Balkánállam vérző sebét, mely állam mandátumot nyert a békeszerződésekben harmadfélmillió magyar és német nemzeti kisebbség sorsa felett való rendelkezésre. A rendelkezés módja és mikéntje felől pontos értesüléseink vannak a magyar kisebbségnek a világ itélőszéke elé irt memorandumaiból ; értesültünk a szászokkal szemben követett bánásmódról is, akik ma szives örömest megelégednének a magyarok alatt élvezett évszázados nemzeti autonómiájukkal és kulturális szabadságukkal. De közkézen forog a Protestáns Világszövetségnek hatalmas kötele is, mely az erdélyi protestánsok ezernyi kulturális és egyházi sérelmét sorolja föl. Costa Foru könyve ezekre ráüti a hivatalos pecsétet az Emberi Jogok Ligája nevében. A balkáni állam ligája ime példát ad az elfogulatlan pártatlanságról a párisinak. Nem te3z különbséget nemzet és nemzet között. Elvégre senki se tehet arról, hogy egy szerencsétlen nemzet fia lett, melyet megtagadni balsorsában sem akar, sőt ahhoz éppen ezért még jobban ragaszkodik. De azért mégis szomorú, hogy egy nemzet, melyet a szerencse hullámhegye magasra emelt ki a mélységből, az elért hatalom mámorában teljesen elveszítse lelkének jobbik felét, mely a megértést, az emberi haladás ügyének közös munkáját és a külön nemzeti kultúrák nemes versenyének támogatását tűzné ki célul maga elé és e helyett a gyűlölettől elborult szemekkel földalatti odúkban az emberi méltóság lealázásával é3 megbecstelenitésével elégíti ki alacsony szenvedélyeit. = Októberben hívják össze a parlamentet. Eddig csak a választások kiírásának napját találgattuk, most ezután már a képviselőház öszszehivása is bizonytalan. A miniszterterelnök egész nyáron tárgyalásokat folytatott a különböző koalíciós pártok még különbözőbb vezéreivel és e tárgyalások azt eredményezték, hogy a pártok ahelyett, hogy közeledtek volna egy máshoz,még jobban eltávolodtak és az elválasztó ellentétek annyira kiélesedlek, hogy miattok még a parlament hátralevő munkájának zavartalan elvégzéséhez is kétség férhet. Svehla taglalva az eshetőségeket, arra a meggyőződésre jutott, hogy a képvi3eiőház szeptemberre való összehívását el kell ejtenie és most az a hir terjedt el kormánykörökben, hogy a miniszterelnök az őszi ülésszakot októberben fogja összehívni. Ezzel a hirrel kapcsolatban természetesen most már az a kérdés is fölmerül, hogy a választások megtartása az idén végleg elmarad és csak a jövő tavaszon lesznek választások. = A cseh néppárt Szlovenszkóban. A cseh államalkotó pártok nagyban készülődnek a választásokra és nemcsak a köztársaság történelmi országaiban, hanem Szlovenszkóban is megkezdték a jelölési akciót. Bizonyos dolog, hogy ezek a kormányt támogató pártok csak minimális eséllyel indulhatnak Szlovenszkóban a választásokba, mégis a kormány mindent elkövet, hogy a szlovákok között is találjon egy kevés kis talajra. Eddigelé a cseh nemzeti szocialisták, a cseh demokraták, az agráriusok és a cseh nemzeti demokraták állítottak jelölteket, most megindult az akció a cseh néppárt részéről is, amelynek élén Sramek áll s amelynek szlovenszkói térhódításához (?) nagy reményeket fűz a kormány. A cseh néppártnak lapja is van Szlovenszkóban, szerkesztője is, az igaz, hogy a szerkesztő: Koza Mafejov, néhány hóval ezelőtt még ugyancsak ágált a cseh néppárt ellen, ma azonban a párt hivatalos lapjában a „Slovensky Národ“-ban nem átallja volt régi vezére, Hlinka ellen szítani az ellenszenvet. A napokban megjelentek Pozsonyban a cseh néppárt vezető emberei és beható tanácskozásokat folytattak a jelölések dolgában. Elhatározták, hogy úgy Szlovenszkó, mint Ruszinszkó összes kerületeiben állítanak jelölteket és hogy nagyobb legyen a hatás, a következő jelszóval mennek a harcba: Szlovenszkó gazdasági föllen« ditése! Nemsokára tehát ettől az új jelszótól lesz hangos a demokratikus köztársaság déli része, csak legyen, aki felüljön a korteseknek. = Magyar—csehszlovák kereskedelmi tárgyalások. Tudja isten hányadszor, de újra megkezdődnek azok a tárgyalások, amelyek a Magyarország és Csehszlovákia közölt megkötendő kereskedelmi egyezség létrehozására irányulnak. Egy budapesti tudósítás közli, hogy a tárgyalások szeptember közepén újra megkezdődnek. = A román kisajátítás. A románok is ki akarják irtani a magyarságot. Most tartotta a hunyadi református egyházmegye közgyűlését Piskin, amelyen Kovács Lajos brádi református lelkész-esperes számolt be a Hunyadi Református Egyházmegye 1924. évi állapotáról. A terjedelmes jelentés mindenek előtt a kisajátítások által teremtett szomorú helyzetről ad képet. így a brádi egyház vásárvámjogát kisajátították minden ellenérték és kárpótlás nélkül. Elvették az algyógyi egyháznak 13 hold földjét és nem akarják visszaadni az állami görögkeleti templomba elvitt harangokat. Krisztyortól 4 holdat, Hátszegtől 50 holdat, Fehérváctól 15 holdat, Nagyrápolttól 22 holdat sajátítottak ki. Legújabban pedig a kőrösbányai egyháznak vették el minden ingatlanát és a marosnémethi és marossolymosi egyházi földeket, mintegy 22 holdat. Az 1924, évben 4 iskolát zártak be és pedig a brádit, borlátvizit, nagypestyénít és elnémították a szászvárosi Kuun-kollégium egykor virágzó középiskoláját. A bezárt magyar iskolák növendékei bekerülnek az állami iskola csak román tagozatába. Nem kell két évtized — fejeződik be a jelentés — és ezeken a helyeken magyarul irni és olvasni tudó gyermekek alig lesznek. 1 w a népszövetség Ceniöel Szeptember 7-én kezdődik az ülésszak. A Népszövetség titkársága most adta ki a hatodik népszövetségi közgyűlés napirendjét, amely szeptember 7-én délelőtt H órakor ül össze Genfben. A napirend öt alcím alatt csoportositja Szenzációs lesz az 583. számú Stand a pozsonyiDunavásáron Hofbauer Andor butorkiállitása. Komáromi áruházamban állandóan 50 különböző szobaberendezés raktáron. * Óriási választék hálószobák, ebédlők, szalon és uriszobákban. Ebédlők különböző stylben u. m. Upendel, Renesance, Hollandi Bárok. — Telehálószobák: habos kőris, jávor, afrikai körte, citrom stb. stb. Saját készítmény ű bőrgarnitúrák, seslon, dívány és matracok. 'Vidékre díjtalan csomagolás.
