Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-07-07 / 81. szám
le gyve n hatodik évfolyam. 8i. szám« Keddi 1925. julius 7. POLITIKAI* LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ke. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor-u. 29., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Egyes szám ára s 80 fillér. OZUl IkWOC«(V • jUJ aam« A * A a J W Komárom, — július 6. A hatodik éve változatlan jogsérelmek láncolata jellemzi a magyar kisebbség állampolgári kezelését. A Szlovenszkóhoz megkérdezése nélkül csatolt magyarság kezdetben a mézes-mázos Ígéretek özönét kapta, majd a hatalmi önkény és a boszuállás minden eszközének martaléka lett. A propagacsna kancelláriától azagentprovokató'rök minden fajtájáig forgalomba hoztak ellene mindent, hogy egy kis irredentát csiszoljanak ki belőle és ellene fordíthassák a külföld előtt: imea magyarság az akadálya a konszolidációnak és ellene kénytelenek vagyunk az erőteljesebb rendszabályokra! A magyarság tízezrei lettek földönfutókká. A szociáldemokrata párt sztrájkba léptette a vasutasokat, akiket szintén ezrével söpörtek ki innét. Az itt maradt lakosság állandó megfélemlítésére azután kitalálták az illetőség és állampolgárság kérdését. Öt év őta szakadatlanul folyik ez a hajsza ellenünk. A tisztviselőtől elvették a kenyerét, a nyugdíjastól nyugdiját, a rokkanttól és hadiözvegytől ki3 járadékát, a tanárt és tanítót elküldték katedrájáról, az orvost, ügyvédet eltiltották gyakorlatától, a papot a templomtól, a munkást megfosztották a munkanélküli segélytől. Végül a hadikölcsön tulajdonosokkal is az állampolgárságot igazoltatták, hogy így is kötelezettségektől szabaduljon meg az állam. A Damokles kard volt ez a kérdés ós a fejünk fölé állították. Aki nem tetszett, arra lezuhant. .Körmendy-Ékes hat évig törvényhozó lehetett, de a következő ciklusra nem kívánja a kormány Prágában látni. Állampolgársága balra dőlt el. A magyar nemzeti kisebbség a jogsérelmek e rendszerét megunta és panasszal fordult a genfi népszövetséghez. Panaszát a konkrét tények százaival okolta meg. Előadta, hogy a csehszlovák kormány a békeszerződések ellenére a magyar lakosság százezreit fosztja meg állampolgárságától lehetetlen törvénymagyarázat alapján. A bírói döntésnek, mely a törvénnyel, annak szellemével és megokolásával ellenkezik, visszaható erőt tulajdonit és ötven-hatvan éve itt lakó és adózó lakosokat foszt meg állampolgárságától. Ezeket azonban a többi utódállam sem ismeri el állampolgárául és igy Csehszlovákia megteremtette az ,,államnélküliség“ fogalmát. A népszövetségi ligák varsói kongresszusa is foglalkozik ezzel a kérdéssel és bizonyára döntésre hívja fel a nemzetek szövetségét. Genf és Varsó visszhangozzák a magyar kisebbség legnagyobb szenvedését és a legnagyobb igazságtalanságot, melyet a békeszerződésekkel elkövettek. Mi a saint-germaini szerződéshez, amely törvénybe is van iktatva, ragaszkodunk. E szerint, akit a békeszerződés itt talált, az állampolgárnak tekintendő. .Nem pedig aki ötven éve itt adózik, azt idegennek minősítik. Megsemmisítik a szerzett jogokat olyan időkből, amikor a csehszlovák szuverénitás nem létezett. Semmiféle döntésnek közjogi tekintetben az állam alapítás ideje előtti időkre hatálya ki nem terjedhet. Ezt vizsgálja meg Genf vagy Hága és eldönti a jogvitát: ki az állampolgár Szlovenszkóban a magyarok közül. Az bizonyos, hogy valahol adnak és keli adniok állampolgárságot azoknak, akiket ma sehol se ismernek el. Bizonyára azt az államot kötelezik erre, aki a nekijuttatott területek minden előnyét élvezi, de annak terheit vállalni nem hajlandó. => A mezőgazdák, cselédek ás aratómunkácok érdekében. Filssy Kálmán, az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparospárt érdemes képviselője a nemzetvédelmi és föidmivelésügyi miniszterekhez a mezőgazdák, mezőgazdasági cselédek és aratónrunkások fegyvergyakorlata ügyében a kővetkező interpellációt intézte: A mezőgazdák, mezőgazdasági cselédek és sratőmunkásoknak hadgyakorlatra való bevonulása bizonyos időben a köztársaságnak és a közérdeknek v® hátrányára szolgál. Különösen sulyosaa érinti a fegyvergyakorlatra való bevonulás azokat a mezőgazdákat, akik családtagjaikkal egyedül művelik földjeiket s például most, az aratás megkezdésekor katonai szolgálatra kénytelenek bevonulni s épen azokat a heteket kénytelenek a kaszárnyákban tölteni, amikor a halaszthatatlan mezőgazdasági munkákat — szénaszedést, aratást — kell végezni. Teljesen kiszámíthatatlan az az anyagi károsodás, amely az ilyen kisgazdákat éri, akiket a fogadott munkaerő egyáltalán nem helyetesithet a mezőn, ellenben a hadviselésre semmi kár sem származnék, ha a fegyvergyakorlatot november, december hónapban tartanák meg. Ugyancsak kiszámíthatatlan károk erednek f mezőgazdasági cselédek és ara tómunkások fegyvergyakorlatra való bevonultatásából is. Nagy kár származik ebből a mezőgazdákra, akik esetleg gyengébb munkaerővel kénytelenek beérni, de magukra az aratómunkásokra is, akik tudvalevőleg épen aratási időben keresik meg családjuk részére egész évre való kenyeret, mig ha bevonulnak, úgy az egész következő évben a legnagyobb nélkülözésnek lesznek kitéve. Kérdezem a Miniszter Urakat: 1. Van e tudomásuk arról, hogy a katonai alakulatok épen aratás idején hívják be legnagyobb számban a mezőgazdákat, a mezőgazdasági cselédeket és munkásokat fegyvergyakorlatra? 2. Hajlandók-e haladéktalanul intézkedni, hogy a fegyvergyakorlatra kötelezett személyek szociális érdekei kellőképen legyenek megvédve az által, hogy a behívás más, alkalmasabb időben történjék. = Szünet előtt. A képviselőház még együtt van, de már a képviselők egymás között rebesgetik, hogy nemsokára beköszönt a nyári szünet. Igaz ugyan, hogy nem tehetnek a képviselőurak egymásnak szemrehányást abban a tekintetben, hogy valami nagyon megerőltették volna magukat a munkában, de hát nyáron, amikor a föld fiának, a gazdának éjjelt nappallá kell tennie, hogy áldásihozó aratási munkáját elvégezhesse, mindenki más a pihenésre gondol, legfőképen a képviselő és szenátor urak, akiknek van is hozzávalójuk a tárcában, hogy vidáman végignyaralhassanak valamelyik fürdőhelyen. A képviselőket különösen az izgatja mostanában, hogy ezen a héten-e3 vagy csak a hónap végén kerül-e sor a szünetre. Mert a kormány maga sem tudja, hogy mit tegyen. Egyes javaslatokat szeretne még szünet előtt elintézni, viszont a koalíciós pártok nem mindenben tudnak megegyezni, amit eléggé bizonyít az is, hogy pld. a választójogi novella beterjesztésének határnapja sem bizonyos.. mert a pártok megegyezése még hiányzik. És igy vsa a többi javaslattal is, végleges megegyezés egyikben sincsen és igy a nyári szünet kezdetét is a bizonytalanság köde fedi. f= Fussy Kálmán intarpeHáciéja Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő a komáromi állami föidmivesiskola kibővítése tárgyában a földmivelésügyi miniszterhez a következő interpellációt intézte. A komáromi állami magyar föidmivesiskola kibővítése érdekében múlt évben adtam át Miniszter Urnák személyesen egy kérvényt amelyre azt a szóbeli választ kaptam, hogy az iskola kibővítése most már lehetetlen, mert az idő előrehaladottsága miatt a Szükséges előkészületi cselekmények nem tehetők meg. Az idei tanfolyam már befejeződik s néhány hónap múlva megnyílik az uj iskolai év. Mint ismeretes, a múlt tanfolyam megkezdésekor harmincnál több tanuló lemaradt az iskola szűk befogadóképessége miatt. Mint az annak idején beadott kérvényünkben kifejtettük, feltétlenül szükséges vagy a fennálló iskola kibővítése, vagy egy újabb tanfolyam felállítása«. Tisztelettel kérdem a Miniszter Urat: 1. Intézkedett-e arról, hogy a komáromi áll. magyar földmivesiskolába a jövő tanév eleiétől nagyobbszámu növendék kgyen felvehető? 2. Ha nem, úgy mit szándékszik tenni az iskola kivővitése érdekében? — A „rendetlen“ é,írtam. A „rendetlen" állam ezúttal Csehszlovákia, amely adósa Amerikának, azonban eddig még nem fizetett. Ezt azonban nem mi mondjuk, hanem az Amerikában megjelenő Hias cimti cseh újság, amelyben egy cikk jerfent raeg Amerika adósairól és ebben a cikkben a többek között azt írják: „Amerika kilenc rendetlen államot ismer; ezek között van Csehszlovákia is.“ Ez a cseh lap egyébként is eléggé megmosdatja a vérbeli testvéreket. Azt írja többek között, hogy „Csehszlovákia pénzügyi gazdálkodását Amerikában bizonyos mértékig hanyagnak tartják. A Prágából Amerikába jött bizottság, amelynek kiküldetését nagy dobszőval jelentették be, még jobban elrontotta a dolgot és nem tudott semmit végezni. Kár volt az adófizetők pénzéért, amit erre a kirándulásra fizettek.“ Majd igy folytatja: —a washingtoni csehszlovák követség feijesen felmondta a szolgálatot, hiányzik ott a diplomáciai képesség és az egyes konkrét esetekben való szorgalmas és gondos munka. Legfőbb ideje, hogy az Amerikával szemben fennálló adósságok ügyét rendbe hozzák.“ íme, igy ír a Hlas, amely az Amerikában élő cseheknek egyik legelterjedtebb lapj3. Nekünk valóban nincs hozzáfűzni valónk. Iidtwttii Weil József I 1838-1925. zimmmmgjmmmmmmasmmmM Schwertenaui Schubert József, egykori házi ezredünknek, a cs. és. kir. 12. gy. ezrednek volt parancsnoka, 87 éves korában szombaton d. u. 4 órakor csendesen visszaadta lelkét teremlőjének. Schubert József neve egy régi korszakot juttat eszünkbe és egyénisége a testestől-lelkestől katona igazi inkarnációja volt. Fiatalon, 1859 ben lépett a 12. gy. e. kötelékébe a bécsi születésű fiatalember, ezredével az olaszországi hadjáratban mint hadapród és a palestrói és magentai csatákban derekasan megállotta helyét. 1866 ban mint hadnagy és zászlóaijsegédtiszt a poroszok elleni szerencsétlen hadjáratban küzd ezredével és részt vett a Schweineschädi és Königratz melletti csatákban. Láóát ágyúgolyó szilánkja éri és súlyosan sebesülten marad a csatatéren. A poroszok szedik össze és hadifogságba esik rövid időre. Cüéplőgéptulaj donosok flöíT^Imélb© ! I Mentőszekrényeket legj^ny^ább IroA sTáHit: „IDEAL“ PARFÜMÉRIA NŐVÉ ZÁMKY, STEFANIK-UTCA 9. SZ. I 818 A fii állampolgárság lm Varian és MM.
