Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-07-07 / 81. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1925. július 7. — Győződjék meg az 756 pipere- és borotva szappan jóságáról. Gyártja: POCSATKO TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE Vitézségéért megkapja a hadiérdemke­­resztet. A fiatal tiszt Komáromba kerül a 12. gy.e. kötelékébe és itt vette nőül 1873-ban Amtman Jenőnek, Komárom első hír­neves polgármesterének leányát Annát, ekivel haláláig a legszebb és legbol­dogabb családi életet élte. 1877—1878. években résztvett a'boszniai okkupáció­­ban és kitüntette magát, melynek elis­meréséül a katonatiszti érdemkereszt II. osztályát kapta. Ettől kezdve gyotsan emelkedik a katonai pályán, őrnagy, majd alezredes lesz, végül a 12 gy. ezrednek parancs­noka. Szigorú katona, aki a fegyelmet megtartotta katonái és tisztjei közt egy­aránt, de emellett jószivü és jóindulatú feljebbvaló. Hosszú katonai pályája alatt elhal­mozták kitüntetésekkel és nyugalomba vonulása alkalmából a III osztályú vaskorona rendet kapta, később pedig vezérőrnaggyá nevezték ki. A nyugalom éveit itt töltötte Komá­romban feleségével, gyermekeitől az utóbbi években az államfordulat elsza­kította. Fia Schubert József magyar honvédezredes, leánya Ekl Tódorné bécsi Landewjhr ezredes felesége, akik gyermekeikkel gyászolják a legjobb, gyöngéden szerető édesapát. Két éve ünnepelte házasságának félszázados ju­bileumát, meghitt családi körben, • Az utóbbi években betegeskednf kez­­dett, súlyos betegségen is ment át egy két évvel ezelőtt. Az agg kor szenve­déseitől váltotta meg a halál szombaton délután 3 órakor. Haláláról a következő gyászjelentést adta ki özvegye: „Nemes Schwerienaui Schubert Anna, született Amtman, mint feleség mély fájdalommal eltelve adja tudomásul úgy a saját, mint gyermekei, unokái és az egész rokonság nevében a lesújtó hirt forrón szeretett férjének, a legjobb apának és nagyapának: Ne­mes Schwertenaui Schubert József nyu­galmazott cs. és kir. vezérőrnagy úrnak, a III. oszt. vaskoronarend lovagjának, a katonai érdemkereszt tulajdonosának, Erzsébet Terézia császárnő alapítványi keresztje, a hadiérem, a tiszti érdem­kereszt II. osztálya stb. stb. birtokosá­nak elhunytáról, aki 1925 július 4-én d. u. 3 órakor hosszú és nehéz szen­vedések és a halottak szentségeinek ájtatos felvétele után életének 87 évé­ben csendesen elköltözött. A megbol dogultnak földi részei 1925 július 6-án d. u. 5 órakor a kath. temető kápol­nájából ünnepélyes beszenteiés után tétetnek az örök nyugalom helyére. Az engesztelő szentmiseáldozat 1925 július 7-en d. e. fél 8 órakor lesz a Szent- András templomban bemutatva. Béke poraira! Nemes Schwertenaui Schubert József, Nemes Eklné szül. Schubert Anna gyermekei, Nemes Schwerienaui Schubertné szül. Réthy irma menye, Schubert József és Ferenc, Eki Tiyadar és Nita mint unokái.“ A köztiszteletben álló öreg tábornok temetése hétfőn délután ment végbe a legnagyobb részvét mellett. Halála mély gyászba borította sógornőjét, özv. dr. Keö Jenőnét és gyermekeit, Major István nyug. árvaszéki elnökhelyettest és csa ládját. lágyát taiitók onzággyi ése. A első kongresszus Léván. Az Általános Magyar Tanító Egyesület nagygyűlése. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — jul. 4. A Szlovenszkói Általános Magyar Tanító Egyesületnek több mint 400 tagja sereglett össze Léván, ahol a városi színházban tartotta naggyülését A gyűlésen Kovács Alajos elnökölt, Prágai sonkát kolbászárut finom felvágottakat stb. legjobban csak a PiÉüi lilái üzletben vásárolhat. Vendéglősöknek en-gros árak! 417 akinek indítványára a köztársaság elnökét, a kormányt és az iskolai ügyek referálusát távíróban üdvözlik. Vásárhelyi főtitkár jelentése A gyűlésnek kiemelkedő mozzanata volt Vásárhelyi Károly főtitkár jelentése, aki a tanítóság fizetés- és nyugdíjügyé rőt referál. A tanítóság becsületes mun­kájáért becsületes díjazást követei. A tanítóság nem lát erre más kivezető utat, mint a személyes államosítást, melyre vonatkozólag idézi az iskolaügyi miniszter kijelentését. A kormány a külömböző iskolaszervezeteket egyesí­teni akarja, az egyes községekben mű­ködő külömböző iskolákat pedig egy­ségesíteni, amivel a létszám apasztás kérdését oldaná meg. Az iskolákból a nem kvalifikált tanítókat bocsátják el első sorban. A polgári iskolánál mű­ködő felesleges tanítókat az elemi isko­lához helyezik vissza. A tanítók személyi államosításánál a miniszter kijelentése szerint nem kerül önkényes áthelyezésekre a sor. A fele­kezet joga megmarad a tanítók válasz­tása és elbocsátása körül. A kántor­­kodást, mint megengedett és erköl­csileg nem kifogásolható mellékfoglal­kozást a tanügy sérelme nélkül lehet folytatni. Á nem állami tanitók nyugdijának felemelésére most kerül a sor és a 287. számú törvény végrehajtási rendelete most jelenik meg. A nem államiak nyugdija kisebb lesz az államiakénál, de tűrhető megélhetést biztosit. A tanitók állampolgársága ügyében az egyesületnek sikerült e kérdésben kedvezőbb struktúrát teremtenie. 120 kérvény közül, melyet az egyesület ter­jesztett fel, 80 kérvényt kedvezően in­téztek el. A nagygyűlés kéri a többi ügynek soron kívül való elintézését. A hadifogságból visszatért tanitók állami illetményeinek folyósítása ügyé­ben folynak a tárgyalások. A vitás ál­lampolgársági tanitók államsegélyeinek elvonása ellen szintén panasszal élt az egyesület a miniszterhez Az 1924 év­től fogva megnősült tanítók és gyerme­keik családi pótlékainak szintén rende­zését kérték. A gondos és a tanítóság minden ügyére és kívánságára kiterjeszkedő je­lentést a köígyülés lelkes éljenzéssel fogadta és Biró Béla, Wiilant Dezső és Jezsó Márton tanfelügyelő felszóla­lásai alapján azzal fogad la e’, hogy a kérelmezett ügyekben az egyesület nagy­gyűlése memorandumot intéz az ille­tékes kormányhatóságokhoz. A tanitók létszámapasztisa. Osztényi József a kisiskola törvény és a létszámapasztás közi vont párhu­zamot és a két törvény közt levő ellen­tétre mutatott rá. Mig az elemi iskola Vili. osztályának 1927/28 tanévben ki kell épülnie, ezzel szemben nem lehet létszámot apasztani, csak emelni. Nem­esik Béla az osztatlan iskolák megszün­tetése mellett foglal állást. A nagygyű­lés a határozati javaslatot ezzel a mó­dosítással fogadja ei. Magyar tanfelügyelet. Seidl Sándor (Pozsony) a radikális tanítóság vezetője ajmagyar tanfelügye­letről beszél és a magyarság kulturális autonómiáját sürgeíi. Határozati javas latot terjeszt a nagygyűlés elé, hogy a tiszta magyar tankerületekben magyar fanfelügyelet lépjen életbe, a központi hatóságnál pedig az országos magyar fanfelügyelőség megszervezését kéri. A magyar tanitóság az állampolgári neve­lés munkáját felelősségteljesen végzi és meg van győződve, hogy a magyar tanitóság megbízhatósága és rátermett­sége ezt a hatáskört is eredményesen töltené be. Bíró Bála a javaslatot tá mogatja és már a személyes államosí­tás élőit megoldani kívánja ezt a kér­dést. A javaslatot elfogadták. A szlovák nyelv tanításáról-Tafferner Gyula (Vágfarkasd) tartott a kérdés teljes ismeretkörére kiterjedő értekezést. Sürgeti, hogy a kormány erre adjon módot a magyar tanítóság­nak. A kérdés gyakorlati részéhez Jezsó Márton tanfelügyelő szólott, megjelölve a módokat, melyek a cél elérésére al­kalmasak. A magyar kultúra és a tanitók. Vasskó Imre (Komárom) a Magyar Tanító szerkesztője szólott azután a magyar kultúra és a magyar tanítóság szoros kapcsolatáról, vázolva a magyar kultúra történeti fejlődését, mely in­tegráns része az egyetemes kultúrának. Ennek kimályitése nemcsak a köztár­saság államkereteiben élő magyarságra nézve fontos, de az általános konszo­lidációra sem közömbös a műveltség általános színvonalának az emelkedése, amelynek a tanító hasznos munkása az iskolában és az iskolán kívül egyaránt. Seidler Sándor pozsonyi tanitóház léte­sítésére tesz javaslatot, melyben 50 tanító gyermek lenne elhelyezhető. Tanügyi sérelmek. Dinnyés Károly igazgató (Kőhíd­­gyarmas) a magyar sérelmeket ismerteti, melyek az iskolával kapcsolatban for­dulnak elő. Az állami tisztviselők gyer­mekeit szlovák iskolába kényszerítik. Az iskolákban olyan képeket helyeznek el, amelyek a magyar gyermekkel faj­táját megutáltatják. A tankönyvekben a vallást és az egyházat gúnyolják. Sür­geti a magyar tanítóképzést, a pozsonyi egyetemen a magyar nyelvű tovább­képzést, a magyar nyelvű lelkészi ok­tatást, melyekről az egyház gondos­kodjék. Kívánja a nyelvi sérelmek meg­szüntetését és az iskolai könyvekből a magyarságot bántó részek kihagyását. Az előadást a magyar tanitóság nagy lelkesedéssel fogadta, arait Vollay tan­felügyelő felszólalása sem tudott h tás­­talanitani, aki a panaszok konkretizá­lását sürgette, Kövek Jenő panaszolja, hogy az államfordulat óta magyar peda­gógiai munkákat nem lehet kapni. Ilyen mű megírását sürgeti. A uaggyülés hoz­zájárul indítványához. Az elemi és középiskola kapcsolata. Dr. Noszkay Ödön tanár (Érsekújvár) rendkívül nagy pedagógiai készültség­gel és tudással szól e kérdésről és hangsúlyozza a pedagógiai folytonos­ság szükségességét az elemi iskolából a középiskolába átlépő tanulóknál. Is­merteti erre vonatkozólag a külföld fel­fogását. A súrlódási felületek csökken­tésére kell törekedni az elemi és kö­­zépisko'a tanrendszerei közt. A kiváló szakavaíottságra valló előadást nagy figyelemmel hallgatta a naggyütés. Far­kas Pál a poigáriiskolai tanárok végle­gesítése ügyében azok jogainak meg­védését kéri, A tuberkulózis elleni küzdelem. Dr. Läufer Lipót, a lévai dispensaire I Kelim munkák készítését jutányos áron vállalok. Cim a kiadóban. Nem kell a fővárasba menni 11 mikor POLLÁK JULISKA utódánál Komáromban, Nádar-utoa 17. sz. olcsóbban beszerezhetők a leg­újabb és kényelmes gummi és halcsont nélküli hasfüzőkés mell­tartók orvosi rendeletre is, Bőrkeztyűk nagy raktára ! Kéz­­tyűk tisztítása és javítása! Selyem és flór harisnyák nagy válasz­tékban ! T 52 vezetője az iskola feladatairól tartott érdekes előadást a tüdővészelleni küz­delemmel kapcsolatban. Kovács Alajos ein. köszönetét mondott az előadóknak munkájukért, melyekkel a magyar tanitóság ez első kongresszu­sát a magyar kulíura ünnepévé avatták. Bejelenti, hogy karácsonykor megin­dul a magyar gyermeklap Komárom­ban, ennek jövedelme a tanitók özvegy és árva alapját fogja gyarapítani. A választások eredménye. Végül a választások eredményét hir­dette ki az elnök, amely a következő: Elnök : Kovács Alajos, alelnökök: Dinnyés Károly, Madarász Lajos, a kö­zépiskolai szakosztály elnöke: Konss József, a polgári iskolai szakosztály elnöke: Czéh István, főtitkár: Vásárhelyi Károly, titkár: Somogyi István, pénztáros: Árendás József, tanácsadó : Lbereczky Géza, lapszerkesztők: Banai Tóth Pál és Vaskó Imre. Itt jegyezzük meg, hogy a Csánki­­pirti tanitók aknamunkája, mely a régi tisztikar idbuktalására irányult és a Csánki féle politikát akarta bevinni az egyesületbe, teljes kudarccal végződött és a magyar tanitóság józan orientáció­ján hajótörést szenvedett. A közgyűlésen résztvevők felemelő tudattal távoztak Lévárói, ahol a ma­gyar kultúra szép ünnepet ült. Hallo: Hallo ! Gözgéptulajdsnosok f.gyeím-.bal „MECHANICA“ Precíziós mechanikai műhely Bratislava, Konvent-utca 4. Gyárt: Feszmórői, acéihőmérői, üveghőmérőt, lógürmárőt prec sio^ mérleget, valamint az összes ellenőrző ^szülőket ésgőz£épekhez szük­séges aruiatú afcat Javításokat ! hét alatt azkszö! m Isis. — Kertmegnyitó mulatság. — Komárom, —julius 5. Vasárnap, julius 5-én tartotta a Ko­máromi Dalegyesület kertmegnyitó mu­latságát Nádor-utcai kerti helyiségében. Az egyesület messze földön hires gyö­nyörű kertje a nyár pompájában dí­szelegve fogadta a szép vendégsereget, amely ezt a kedves és feledhetetlen emlékű mulatságot felkereste s amely a tetihold ezüstös világa mellett az árnyas fák alatt valóban egy poétikus est minden szépségét élvezhette. A sikerült mulatság méltóképen sorakozik a nagy múltú egyesület eddigi hírneves mulatságainak sorozatához es sokáig kellemesen fognak rá még visszagon­dolni azok, akik ott voltak. Délután 4 órakor a két héttel előbb meg­kezdett tekeversenyt folytatták, a teké zők öt értékes díjért keltek versenyre, amelyet a mulatság kezdetén zártak ie. Az első dijat Jedlicska István (17 pont­tal) törvényszéki irodafőtiszt nyerte meg, akinek szenzációs győzelme a verseny utolsó perceiben dőlt el és nagy meglepetést okozott az érdekeltek körében. A második dijat ifj. Nagy János hitelintézeti igazgató nyerte meg. harmadik lett Gold Benő kereskedő, negyedik Horváth István munkásbizto­­sitó tisztviselő és ötödik Ruzicska Jó­zsef bankhivatalnok.

Next

/
Thumbnails
Contents