Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-08-25 / 102. szám

■ogyvenhatodlk évfolyam. 102 szám. Kedd, 1925. augusztus 25. POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldén 160 K6. Egyes szám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Nádor-u. 29., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. t Biw ííoü . Komárom, — aug. 24. Az első szent magyar király ün­nepén ülte meg a magyarországi Bencés-rend pannonhalmi ősi mo­nostora fennállásának hétszázadik évét. Lehetetlen, hogy ahol ma­gyarság él, s ahol bencések taní­tanak, ne keltsen az ünnep visz­­hangot, mert ez nem csupán egy klastromnak, mely évszázadokon át várkastélyul is szolgált, az ün­nepe, hanem a magyar kultúrának, a magyar tudományosságnak és a magyar közoktatásnak gyönyörű ünnepnapja is. A Bencés-rendet Szent István királyunk telepítette le országában, hogy a fél nomád népet rávezessék a polgáriasodás utaira. Az erdőt ift 5, a földet mivelő, házakat ácsoló szerzetesek bőrkötényeiket csak a durva fizikai munkánál használták, mikor a népet falvakba telepítik és oda templomot építenek a részére. A templom mellé meg iskolát. Mert náluk a művelődés nemcsak anya­giak irányában, hanem a lelkiek­ben is éppen olyan fontos szerep­hez jutott. így alakul ki az ország minden részén alakuló sok apró bencés apátság mellett az iskolák egész sora és igy terjed a művelt­ség évszázadokon keresztül, mig a mohácsi vész utáni századokban kialakul a rendnek életcélja: a tanítás, Á Dunántúl nagyobb városai, Győr, Sopron, Pápa, Esztergom, Kőszeg melleit Pozsony, Komárom és Nagyszombat is a bencés-rend vezetésére bízták iskoláikat és igy bennünket különös hála is fűz eh­hez a tanítói rendhez, mely váro­sunk falai közt más fél évszázad óta terjeszti a tudományt az em­beröltők nemzedékeinek. A bencések gimnáziumai hires középiskolák voltak és a magyar közoktatásügynek büszkeségei. Ez az oka annak, hogy mi is a leg­nagyobb megbecsüléssel és szere­tettel övezzük valiáskülönbség nél­kül a komáromi bencések főgim­náziumát. A hétszázados évfor­duló ezer és ezer itt élő magyar emberben, aki a komáromi vagy más bencés gimnáziumnak neveltje, kelt viszhangot a tanitórend iránt, mely a tanári katedrán nem ismeri a türelmetlenséget, az elfogultságot, hanem a szeretet és a haladó tu­domány szellemét oltja a tanítvá­nyokba. Mi is, akik ezekből a padokból kerültünk ki és ti is, magyar ifjú­ság, kik ezekbe a padokba jártok, áhitatos lélekkel gondoljunk a ben­cés tanító rend évszázados nagy munkájára, mely a magyar műve­lődés történetének integráns ré3ze. Emlékezzünk hálatelt szívvel azok­ról, akiknek az életben szüléink után talán mindent köszönhetünk, akik kibocsátottak az éleibe gazdag utravalóval bennünket s akik nem­csak oktattak, de jellemeket is képeztek. A Bencés-rend hétszázéves jubi­leumának ezek a tanulságai. Ko­márom, mely közvetlen tanúja a rend tevékenységének, megérti ezt az ünnepet és annak egész nagy jelentőségét. Az országhatárok, Trianon, elszakítottak bennünket Pannonhalmától, Dunántúl »szent hegyétől«, különben áldozatos kö­telességünk lelt volna oda járulni az ünnepre, hogy résztkérjünk a magyar nemzeti művelődésnek e lélekemelő ünnepéből, mely az egyetemes magyar kultúra osztha­tatlan egységét hirdeti az utókor­nak és a balsorsával tépelődő egész magyar nemzetnek. — Elnökválasztás előtt a kér. szoc.-párt Az országos keresztény­­szocialista párt elnökválasztás előtt áll és az augusztus 25-ére egybe­hívott országos pártvezeíőségi ülés lesz hivatva arra, hogy a pártnak uj elnököt adjon. Lelleí Jenő dr. lemondása következtében ál’oit elő ez a helyzet, mely szükségessé teszi hogy a párt élére olyan férfiú állit­­tassék, aki önzetlenségével, széles látókörével, politikai tapasztalataival nemcsak elnöke, de vezére is legyen a pártnak. Az a súlyos válság, amelybe a párt került, a szerencsés elnökválasztás esetén ismét meg­­szünhetik, azonban ahhoz, hogy az elnökválasztás egyöntetű állásfogla­lással történjék, olyan tiszteletre­méltó személyben kell úgy a nyu­gati, mint a keleti kerületeknek megegyezni, aki minden tekintetben bizalmát birja a pártnak és hivatott arra, hogy a párt irányítását kezébe vegye. Persze az elnöki tisztre több­féle kombinációról lehet hallani. A nyugati kerületben Bittó Dénes mel­lett sorakoznak a párt tagjai, kele­ten Grossmied Géza dr.-nak vannak hívei, azonban a párt egységének és békéjének biztosítása érdekében föl­merült az a terv is, hogy Sziillö Géza dr.-t, volt magyar néppárti, Hét ve mun­kapárti orsz. gy. képviselőt, a szloven­­szkói magyar nemzeti kisebbségek sérelmének e nagy érdemeket szer­zett lelkes képviselőjét válasszák meg elnöknek. Hogy Leilei és sze­mélyes hivei mint gondolkodnak erről az egészséges tervről, az egy­­egyelőre nem ismeretes, de eddigi viselkedésükből joggal lehet arra következtetni, hogy a pártvezető­ségi ülésen ismét zavarokat igye­keznek előidézni, ezt azonban aligha fogják a pártvezetőségi tagok to­vább tűrni és akadékoskodásukat radikális módon fogják egyszer s mindenkorra leszerelni. = Készülődés az őszi ülés­szakra. A választások kiírásának kérdését pár napra háttérbe szorítja az őszi ülésszak munkarendjének megállapítása, amelynek kimenete­létől függ a választások határideje is, Svehla miniszterelnök terjedel­mes munkaprogramot állított össze a szeptember elsejére egybehívandó nemzetgyűlésre, amelyre nézve még szükséges, hogy a pártok vezetőivel előzetesen tanácskozásokat folytas­son, mert csak igy lehet a petka tanácskozásánák rendjét is megálla­pítani. Hogy a miniszterelnök a mai politikai helyzetben milyen eredmé nyékét lesz képes az őszi ülésszak munkarendjének biztosítására el­érni, azt bajos volna előre meg­jósolni. A koalíció pártjai között fennálló éles ellentétek nem igen kecsegtetnek sok sikerrel. A sociál­­demokraták sürgős interpellációja a pásztorlevél ügyében nagyon is ve­szélyeztetik a program megvalósí­tásának sima menetét és a német félhivatalos szerint csakis e kérdés körül felmerült nehézségek kiküszö­­rölése után lehet gondolni a válasz­tások határidejének kitüzésére.Any­­nyit ma is meg lehet állapítani, hogy a kormány koalíciós pártjai közül a szociáldemokratán kívül más párt nem sürgeti az idei őszi választáso­kat és igy nem lehetetlen, hogy a kormány is azok álláspontjára fog helyezkedni, akik a jövő évi tavaszi választások kívánják. = A csehek a szerb egyház ellen. Nemcsak a katolikus egyházzal szemben, de a görögkeleti szerb egy­házzal szemben is a legnagyobb ag­resszivitás uralkodik a cseh hivatalos körökben. A belgrádi cseh hivatalos körök nagy felháborodással foglalkoz­nak a csehszlovák kormány azon eljá­rásával, mely szerint akadályokat gör­dít az elé, hogy hatályba léphessen a szerb metropolita juriszdictíója a ru­­szinszkói görög keleti egyházban. A csehszlovák kormány elnyomja a ru­­szinszkói ortodokszokat, amelyről a szerb püspöki kar Gerovszky dr. egy­házi elnök jelentése kapcsán értesülvén, elhatározta, hogy az ügyet a népszö­vetség elé viszi. A szerb püspöki kar utal arra, hogy Ruszinszkó, mint Ma­gyarország volt része, a háború előtt a karlócai szerb metropolita fennható­sága alá tartozott és hogy az összes utódállamok elismerték a szerb egyház juriszdikcióját a volt Ausztria-Magyar­ország területein, hogy mindenekelőtt Budapesten még ma is székel egy szerb püspök, aki minden évben résztvesz a szerb püspökök gyülekezetén, jjugo­­szláviában e kérdés miatt uralkodó nagyfokú elkeseredésnek hangot ad a belgrádi „Vreme“, mely a Pasics párt félhivatalos lapja s mely „Az orto­doxok elviselhetetlen helyzete Cseh­szlovákiában“ cimű cikkében részlete­sen ismerteti azt a memorandumot, amely a legsúlyosabb vádakat tartal­mazza a ruszinszkói cseh közigazgatás ellen. A jugoszláv kormány prágai kö­vete révén már több ízben interveniált ez ügyben a prágai kormánynál s bár ígéretet kapott a sérelmek orvoslására, mind e mai napig nem történt semmi. Ez a hir mindenesetre érdekes fényt vet arra a testvéri szövetségre, amely­nek a neve: kisantant, amelyben mind­két barátságos érzületű állam olyan példás megértésben él egymással! = Az európai fegyverkezés. Európában annyi ember áll fegyverben, mint 1913-ban. Sir Frederick Maurice vezérőrnagy, aki a világháborúban az angol vezérkar főnöke volt, az amerikai williamstowni politikai intézetben elő­adássorozatot tartott az európai lesze­relési problémáról. Maurice tábornok kiemelte, hogy az európai lázas fegy­verkezés legfőbb oka az általános féle­lem. Franciaország fél Németországtól. Oroszország szomszédai félnek Orosz­országtól, azok az országok pedig, amelyeknek területét a békeszerződések megnövelték, egyszerűen idegsokkban szenvednek. A békeszerződések a volt ellenséges államokra a legerőszakosabb leszerelési kötelezettséget rótták. A német hadsereget az 1913-iki 866.000 főnyi létszámról 100.000 főre szállították le. Ez egyetlen országban 766.00Q főnyi létszámcsökkentést jelent. Azt gon­dolná az ember, hogy a többi ország is hasonló arányban csökkenti védő­ereje létszámát, a tény azonban az, hogy Európában ma ugyanannyi ember áil fegyverben, mint 1913-ban. Ez a körülmény legnagyobbrészt a francia fegyverkezési tevékenységre vezethető vissza. A francia hadsereg ma bizo­nyára a világ legerősebb hadserege, jóllehet valamivel gyengébb, mint 1913- ban volt. Az a körülmény, hogy minden olyan törekvés, amely az európai fegyver­kezés korlátozását tűzi ki célul, teljes ku­darcot vall, valóban arra vezethető vissza, hogy az ujjáteremtett országok és nemzetek az uj hadseregek egész sorát produkálták. Lengyelország, Ro­mánia, Jugoszlávia és Csehszlovákia ma fenyegető erejű hadseregekkel rendel­keznek. Ezeknek az országoknak leg­nagyobbrészt olyan szomszédaik vannak melyektől ők a békeszerződések folytán nyertek területeket. Országuk határain belül más nemzetiségű nagyszámú kisebb­ségek élnek, ennélfogva ezeket az orszáz gokat a saját bizonytalanságuk érzése gyötri. Maurice tábornok fejtegetéseit az egész amerikai sajtó a legnagyobb figye­lemmel kíséri. A Journal of Commerce kifejti, hogy az Egyesült Államok tu­lajdonképpen a kis népek önrendelke-Szenzációs lesz az 583. számú Stand a pozsonyiDunavásáron Hofbauer Andor butorkiállitása. Komáromi áruházamban állandóan 50 különböző azobaberendezés raktáron. Óriási választék hálószobák, ebédlők, szalon és uriszobákban. Ebédlők kü­lönböző stylben u. m. Upendel, Renesance, Hollandi Bárok. — Telehálószobák: habos kőris, jávor, afrikai körte, citrom stb. stb. Saját készítmény ü bőrgarnitúrák, seslon, divány és matracok. 'Vidékre díjtalan csomagolás.

Next

/
Thumbnails
Contents