Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-08-25 / 102. szám
Komáromi Lápok 2. oldal. 1925. augusztus 2’8. Győződjék meg az ANITA 766 pipere- és borotva szappan jóságáról. Gyártja: POCSATKO TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE. zési joga érdekében folytatott keresztes hadjárat által nagfyban hozzájárultak ezeknek az uj nemzeti hadseregfeknek a keletkezéséhez. Ennélfogva Amerika kötelessége, hogy az európai hadügyi kiadások valamennyire csökkentessenek. Ez azonban nem csekély feladat. Kramár és Hodzsa. Kramár nem titkolja, sót sokszor hangoztatja, hogy nem „célunk egy csen-német államnak a létesítése, — hanem amint ö mondja — a cél egy csehszlovák nemzeti államnak a kiépítése." Jellemző Kramárra nézve ez a gondolkozás, mutatója annak, hogy a sovinizmus mennyire elvakitja az emberek látását. Analóg az eset, mintha hajdanában az osztrák parlamentbe valaki kijelentette volna, hogy Ausztriából „osztrák nemzeti államot kell csinálni“. Az események megmutatták a nemzetiségi államok sorsát. Kramár valamikor mosolygott vol- f na az effajta kijelentéseken. Ma ta- I Ián nem is gondolja, hogy az ő kijelentésein is sokan mosolyognak. Vagy talán Kramár azt gondolja, hogy ami az ő szemében Ausztriában vagy Magyországon bűn volt, az ma a csehszlovák köztársaságban tündöklő igazság?! Kramár, az osztrák hibák és fogyatékosságok soviniszta ostorozója ugyanabba a hibába esik, amely hibákat ö valamikor keményen ostorozott. De ezeréves elnyomásról írnak még most is az ultrasoviniszta csehszlovák lapok. De van-e joga elnyomásról beszélni annak, aki maga is hasoló utakon igyekszik haladni ? Kramárnak, a petka egyik oszlopos tagjának a kijelentései nem az elnemzelleniíést szolgálják-e ? (ami Benes szerint a köztársaságban szigorúan tilos.) Hodzsa úr valamikor a régi Magyarországban állítólag a szlovák érdekeket védelmezte meglehetős nyíltan. Nem gondolja Hodzsa, hogy ami valamikor a szlovákoknak fájt, az fáj nekünk, magyaroknak is a jelenben ? Nem gondolja-e a soviniszta miniszter, hogy a magyarlakta területen a földet a helybeli magyaroknak kell odaadni,mert így kívánja az igazság?! És ha Hodzsa és a földhivatal nem így cselekszik, hanem telepit, az nekünk, magyaroknak fáj, mint fájt a régi monarchiában a cseheknek és a szlovákoknak, ha valami méltánytalanság érte őket. De más volt akkor a helyzet Ausztriában is, Magyarországban is. Nem akarunk a régi monarchiáról dicshimnuszt zengeni de az igazsághoz híven meg kell állapítani, hogy annak mindkét állama inkább kenyeret akart adni az állampolgárainak, nem pedig elvenni, amit a jelenben sajnos nap-nap után látunk. Ma a kultúránk megnyomoritása mellett, gazdasági tönkretételünkre is igyekeznek bizonyos soviniszta körök. Avagy a földreform igazságtalan végrehajtása, a telepítés, nem a gazdasági elnyomást célozza-e? Sajnos, a kérdésre igennel kell felelnünk. A magyar embernek a közhivatali pályákról való szisztematikus leszorítása nem fájdalmas sebünk-e. És ezeket a sebeket épen azoktól kapjuk, akik valamikor az úgynevezett elnyomottakat védték. A kormánynák két rossz széllértte: Kramár és Hodzsa. De ma már a helyzet az, hogy az emberi szabadság jogok mélyebb gyökeret vertek a népnek leikébe. Minden becsülete sen gondolkozó politikus előtt világos, hogy a nemzeti elnyomás a legnagyobb esztelenség, ami előbb utóbb hatalmasan megbosszulja magát. Kramárnak és Hodzsának nemzeti állama a legnagyobb valószínűség szerint nem valósulhat meg, mert beleütközik a békeszerződésbe. Hogyan védhető meg romlástól a fogak? Forduljon bizalommal Szende Sándor vizsg, fogászhoz Pozsony, Prépost u. 3, hol blombák 10 Kc-tól. Fehírporcellán műfogak 10 Ke. Aranykorona 80 Kc-tól. Csaposfogak 70 Ke. Ki nem vehető fogsorok a legjutányosabb árban elkészíttetnek. Működési idő naponta d. e. 8—12, d. u. 2—7, — Foghúzás fájdalommentesen. 637 Mi az igazság? Komárom, aug. 24. Bár a munkásbiztositó pénztár vezetői jobb ügyhöz méltó buzgalommal igyekeznek az ellenkező látszatot kelteni, nem múlik el nap, melyen valamely újabb anomália, személyi vagy általános sérelem ki ne hívná az érdekeltek elkeseredését a betegsegélyző ellen. Az abszolutisziikus pénztári igazgatás legújabb hatása már nem csupán a munkasbizfositásban érdekelt társadalmi rétegeket sérti, hanem a magyarság általános sérelmének tekinthető, amennyiben nemzeti kisebbségi jogokat érint. Az Orsz. Munkásbiztositó Hivatal újabban tisztán szlovák nyelvű nyom látványokkal árasztja el a komáromi és csallóközi munkaadókai. Hasonló panaszok merültek fel a komáromi pénztár ellen is, amely magyar munkaadóknak, szlovák be- és ki- j jelentő lapot ad. Nem uj, hogy a békeszerződés j és hiteles törvények rendelkezései ellenére a menzeti kisebbségek jogain — különösen nyelvi jogain — lépten-nyomon erőszakot követnek el. Köztársaságunk jelenleg uralkodó demokratikus szelleméhez híven, az országos vonatkozásban használt „nemzeti kisebbségek“ meghatározást változatlanul átviszik a különböző nyelvi területekre is, úgy hogy lehet ugyan valamely terület la- j kosságának a 90 százaléka magyar, I mégsem érvényesitheti nyelvi jogait, mert a magyar kisebbségi nemzet. A törvény és a demokrácia ilyen értelmezését bár még mindig nem J szoktuk meg, viszont azt sem mondhatjuk, hogy újnak találjuk, mert az állami és közhivatalok részéről elég sokszor tapasztaljuk. Ámde most a munkásbiztositóról van szó, amely semmiképpen sem téveszthető össze az állami hivatalokkal. Ezt különben maga a munkásbizfositő megállapította, amikor régi alkalmazottait nyugdíj nékül dobálta ki. A komáromi munkásbiztositót az első fillértől az utolsóig a Romáramban, a régi csallóközi, udvardi és párkányi járásban lakó munkaadók és munkások tartják fent, akiknek átlag legalább 90 százaléka magyar. A fenntarás költségeihez sem az állam, sem más ha-] tósági szerv, vagy egyéb intézmény hozzá nem járul. Ellenben az évi zárszámadási felesleg kétharmadát a pozsonvi Orsz. Hivatalnak kell beszolgáltatni, melyet a saját céljaira fordít. A magyar éra alatt ennek a hivatalnak az állam nyújtott ellátmányt. Ezekből nyilvánvaló, hogy a munkásbiztositó a területén élő és dolgozó munkaadók és munkások leg- ] sajátabb intézménye, olyan szociális \ tulajdona, amelyhez a természetes j erkölcs és jog szerint senki más- l nak jussa nem volna. Ez az intenció- j ja a munkásbiztositási törvénynek f is, amely teljes autonómiát biztosi- j tolt a pénztáraknak. Lássuk miként fest ez a cseh- j szlovák demokráciában! A munkásbiztositó pénztárnál ma : minden diktatórikusán, felsőbb uta- ] sitásra történik, a legtökéleíesebb I ceníralisztikus bürokráciával. A fent \ kiadott parancsnak lent azonnali s szolgai végrehajtása következik. El- ; lenvetés, kritika, a biztosítottak érdekei szóba sem kerülhetnek. Mintha { a háborúból itt maradt vezérkar in- \ tézné a munkásbizlositásf, olyan ’ vezérkar, amely legkevésbbé a mun- \ kásbiztositáshoz ért s amely való- ; ban hadszíntérnek tekinti a mun- j kásbiztositót és minden harci esz- \ közt felvonultat a fizető és szenvedő i pénztári érdekeltségek ellen, a soviniz- i mus védelmére. Munkaadó, munkás ma egyetlen j szóval nem folyhat bele a pénztár működésébe. Egy jogunk van csupán: fizetni! Vagy merik-e állítani ezek a szociálpolitikai hadvezérek, hogy nem így van?! Megfosztották az érdekeltségeket minden joguktól. Elvették az autonómiát, eltávolították a régi tisztikart, megcsorbitják a beteg munkások jogait, idegen érdekek, idegen célok szolgálatába állítják a munkásbiztositást. Most már a nyelvétől is megakarják fosztani a munkaadókat azzal, hogy éríhetetlen szövegű nyomtatványokat kényszerítenek reájuk. Elfelejti az a magát mindenekfelett állónak tartó vezérkar, hogy itt nem lehet csupán államfenntartói sovinizmusból tekinteni a dolgokat, mert annak, hogy egy szövegében meg nem érthető nyomtatványt kap a munkaadó kitöltésre, súlyos anyagi következményei lehetnek reá nézve. Minden pénztári nyomtatvány valamilyen irányú fizetési kötelezettséggel terheli a munkaadót. Ha már most nem érti a nyomtatvány előírásait, könnyen megtörténhetik, hogy akár az adatoknak nem kellő helyen való feltűntetésével, akár pedig nem kívánt adatok beírásával arra ad alkalmat, hogy a pénztár őt tényleg jogosulatlan dijakkal terhelje. Legtöbb esetben azután, még ha be is igazolódik a munkaadó jóhiszemű tévedése, a reá kirótt jogosulatlan díjak megfizetéséiül nem mentesíthető. Felismerte ezt a veszélyt a komá-~ romi ipartestület és nem csupán a nyelvi jogain esett sérelem visszautasításának a szándéka, hanem anyagi érdekeinek védelme is vezette, amikor az ipartestületi vezetőség Boldoghy Gyula elnökkel az élén személyesen tiltakozott a munkásbiztosifónál. Erélyesen tiltakozott a munkaadók ellen irányuló és folyton megújuló különféle sérelmek ellen és követelte azok sürgős és gyökeres megszüntetését. így festenele a munkásbiztositó pénztári állapotok, melyeket hivatalosan dicsérni is mernek. Az embernek t. i. van egy lelki sajátsága, a rendkívüli alkalmazkodó képessége. Hgy hozzá tud idomulni a környező dolgokhoz, hogy idővel teljesen egynek érzi velük magát, innen van, hogy az állandóan rossz környezetben élő ember fogékonytalan lesz a jó iránt, illetőleg, hogy a rosszat tartja jónak. No de a pálmák sem nőnek az égig-________________________ VÍZUMOT minden országba 24 Órán beiül 19 Kc-ért megszerez, uj magyar és román útlevelet, meghoszszabbitásokot, ki- és beviteli engedélyeket s mindennemű megbízásokat gyorsan és legjutányosubban elintéz Hüfsverein jüdischer Hochschűier sus dar O’ovaksi Kráíodvorska Í5-I7. Praha Postfach 620. Nyújtsatok munkaalkalmat 6*9 szegénysorsu egyetemi hallgatóknak I Imiia is ilia a síiia. Nagymegyernek mint ismeretes, megvan a maga szenzációja. A sok próféta közé egy uj prófétát adott a világnak: Varga Gábor borbélymester uram személyében, aki addig habozott szappanozás közben s addig borotválta a jó nagymegyerieket, hogy egyszerre csak nagy elhatározások szállták meg lelkét és prófétának képzelte magát és uj vallást kezdett kirdetni és közben a következő próféciát mondja: — Elvész a nép, ha meg nem javul. Minnyájunknak szentté kell lennünk, mert vizözön lepi el a világot, Van még három esztendő, amely idő alatt mindenki megjavulhat. Ismeretes, hogy az uj próféta Pozsonyba járt, hogy engegélyt szerezzen, hogy az uj tanokat hirdethesse, Ott azonban poruljárt és mint vallási őrültet a bolondokházába zárták. Csak nagynehezen sikerült onnét kiszabadulni. Pozsonyból Dunaszerdahelyre ment, hogy az uj \ tanokat hirdesse. ; Útközben volt alkalmunk Varga urammal beszélni. Meglepően szelíd j arcú ember. Szép fekete Krisztus szakáit hord és bajuszt is visei. Gyönyörű tiszta fogai, érdekes hosszúkás szemei vannak. Sánta, bottal jár, a lába egy tífusz betegség miatt \ összezsugorodott. Beszélgetés közben hamarosan I megállapítottuk, hogy nem szélhámos, hanem vallási rajongó, vakon hisszi azt, amit hirdet és szentüt megvan arról győződve, hogy prófétai küldetése van. Amikor megtudta, hogy komáromiak vagyunk, nyomban elujságolta, hogy — Komáromba is elszándékozom menni az isten igéjét hirdetni. Mondottam neki, hogy ez nagyon jó lesz, Komáromra is ráfér egy kis mozsdatás. Melegen ajánlottuk neki, hogy ne kerülje el a komáromi strandfürdőt» a komáromi korzót és a báltermeket. Itt aztán a ruházatról, a bubifrizuráról s a simmi táncról bőven tarthat prédikációkat. Varga uram ezt hálásan megköszönte, bár nem is sejtette, hogy milyen kisértéseknek lesz ott kitéve, de hát elvégre egy prófétának ezeken is át kell esnie. Varga uram különben 43 éves és nagymegyerí lakos. Mint már fentebb irtuk, eredeti foglalkozása a borbély mesterség, de azóta nem üz* ezt a folyton habozó foglalkozást, amióta isteni kinyilatkoztatásban voh MEINL OYtTLA KÁVÉ BEHOZATAL, TEA BEHOZATAL, KAKAÓ, CSOKOLÁDÉ S KOMÁROM, NÁDOR-UTCA 2. SZÁM.
