Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-06-09 / 69. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1926. junius 9. egyesület a kuhurpaiotában, ahol sereny, művészi munka folyik állandóan Majd dr. Alapy Gyula muzeum igazgató olvassa lel észletes évi jelenté tét, amelyben nagy körültekintéssel számol be az egyesület tavalyi sokoldalú kulturális tevékenységéről, a szabadliceumi előadásokról, hangversenyekről, műkedvelői és hivatásos szi nétzek előadásairól, képkiállitásokról, a muzeum és a könyvtár gyarapodásáról, működéséről. Majd a zárószámadásokat tárgyalta a közgyűlés, amelyeket rendben talál», jóváhagyott és dr. Baranyay József egyesületi pénztárosnak a fölmemvényt megadta. Majd a költségvetést fogadta el. Részletes beszámolót olvasott fel dr Alapy Gyula a Jókai centennáriumi bizottság főtitkára, a bizottság nagy arányú tevékenységéről és az elért szép eredményről. A közgyűlés a Jókai ünnepségek kö rül kifejtett fáradhatatlan munkásságukért köszönetét szavazott Erdélyi Pálnak, Szijj Ferencnek, Alapy Gyulának, Fülöp Zsigmondnak, Brranyay Józsefnek, dr Geőbel Károlynak, Igó Aladárnak, Az arany ember összes szereplőinek és a díszleteket festő művészeknek. A megüresedett igazgatótagsági helyekre, Nagy Nándort, Bartos Frigyest, Lakatos Károlyt, dr. Mthola Ferencet választották meg. Majd nagy lelkesedéssel kimondotta a közgyűlés hogy a Szlovenszkói Ma gyár Közművelődési Egyesület megalakulását szükségesnek tartja és az elő munkálatok megtételére bizotságot küldtek ki. Örömmel jelenti, hogy a Jókai szoba gyűjteményeit, különösen Jókay Gézáné, Feszty Árpidné, Feszty Masa, Feszty Béla gyarapítónak gazdag adományaik kai. Hálából a közgyűlés őket alapitó tagoknak választották meg. Örömmel és nagy tetszéssel fogadta a közgyűlés az Alapy Gyula dr. és Fülöp Zsigmond szerkesztette Jókai Emlékkönyv tartalmas és szépkiállitásu bemutatott kötetét. Egyéb tárgy nem lévén dr. Szijj Ferenc elnök felkérte Fülöp Zsigmond egyesületi főjegyzőt, hogy tartsa meg emlékbeszédét a boldog emlékű Tuba János felett. Erről lapunk más helyén lesz szó. Városi közgyűlés. — A szent András templom tatarozása — Nyugdíjazások. — Választások. — Háztelkek kiadása. — Komárom, junius 8. A pénteken megszakított városi képviselőtestületi közgyűlést hétfőn, junius 8 án folytatták Csizmazia György városbiró elnöklete mellett A képviselőtestület, bár este fél 9 óráig volt együtt, aránylag nem sokat végzett, úgy hogy még egyszer össze kell hívni a közgyűlést. Egyes kérdéseknél hiábavaló viták folynak, amelyek egyáltalában nem viszik előbbre a tárgyalást, mert a szavazás dönti el végeredményben a napirendet. Egyébként a közgyűlés elején, amidőn Csizmazia városbiró megköszönte a múlt közgyűlés többségének iránta megnyilatkozott bizalmát, parázs kis vihart rögtönzött a kommunista párt, amely nagyon el lehet keseredve, hogy a városbiró eilen indított hajszájában alul maradt. A közgyűlés határozott a szent András templom megjavitási munkáinak kiadása tárgyában és pedig akként, hogy a tatarozás sürgősségére való tekintettel a jogerőre emelkedés bevárása nélkül kezdhetik meg a munkát. Betöltötték a hidvámosi és az Apályi szigeti csöszi állást, több háztelket adtak el, nyugdijakat és kegydijakat állapítottak meg. Csizmazia György városbiró megnyitván a közgyü é->t, bejelentette, hogy Fried Jenő és Schvarz Jenő képv. testületi tagok távolmaradásukat törvényes időben bejelentvén, heiyetiük Ghyczy Janos dr. és Áprily Miklós helyettes tagokat hívta he Az uj tagok eskütétele után Csizmazia György városbiró köszönetét mondott a múlt közgyűlés bizalmáért és kijelentette, hogy városbírói ténykedésében mint eddig, úgy a vőben továbbra is a város összlakosgának érdekeit tartja szem előtt. A városbiró nyilatkozatát a kommunisták nagy lármával fogadták, különösen Csenget és Sieiner kiabáltak, ügy h gy ez utóbbit rendre kellett utasítani. A lárma Jecsillapultával a Közgyűlés a vámosi és Apalyi cső szi állást töltötte be. A két vámosi állasra 29 en, a csőszire 13 au pályáztak A tanács és pénzügyi bizottság a pályázók közül jelölt és pedig figyelembe vette első sorban a jelöltek rokkantságát, valamint megbízhatóságát. A szavazás előtt a kommunisták a maguk rokkant jelöltjeit szerekék volna eihe- ; lyezni az állasokba és e felett sokat ' beszéltek, azonban a közgyűlés többsége a tanács javaslata szerint döntött. A vámosi állásokra Nagy Ferenc kőmives(75 \ százalékos rokkám) és Németh István < volt munkásbiztositási szolgát y33 szá- j zalékos rokkant) választó iák meg szó- i többséggel, a csős/i állásra pedig Tóth Sándort választották meg, aki már eddig is mint helyettes látta el a csősz teendőit. Mindnármat egy évi próbaszolgalat után fogják véglegesíteni. Több kérvény érkezett a városhoz a város különböző részén levő üres telkeknek megvétele iránt. A tanács a több mint száz igénylő kérelmét átvizsgálta és a megjelölt telkeket javasol'a a közgyűlésnek eladásra Ezek a telkek a S'.arka-, Kovács- és Hosszú-utcában, a Temetősoron és a Benében vannak A közgyűlés a tanács, illetve a pénzügyi bizottság javasaiéra a telkeket csakis házépítési célokra adta el és pedig a Szarka-, Kovács-, H >sszu-u cákban négyzetméterenkint 15 K, a Temetősoron 22 K, a Benében pedig, tekintettel arra, hogv e telkek igen alacsonyan feküsznek 6 8-10 K ért A telek tulajdonosai kötelesek két év alatt a telekre házat építeni és a vételárat a felépítéstől kezdődően négy részletben megfizetni A közgyűlést ennél a kérdésnél az a törekvés vezette, hogy a még mindig uralkodó lakásínségen könnyítsen. A város tulajdonát képező hirdetési oszlopok és táblákon gyakorlandó hirdetési jog bérbeadására hirdetett pályázatra 7 ajánlat érkezett Ezek között a legmagasabb voit az eddigi bérlőnek Spitzer Bélának ajánlata, aki 3500 K-t voit hajlandó évenként fizetni bérösszegként a városnak. A többi ajánlat Prágai sonkát kolbászárut finom felvágottakat stb. legjobban csak a üzletben vásárolhat. VendigiftsSknek en-grot árak! 417 3000—2500—2000 K volt, köztük a rokkantaké is, akik 2000 K bért ajánlottak évenként. A pályázat föltételeinek, amennyiben óvadékot kellett letenni, csak négy ajánlkozó tett eleget, köztük Spitzer Béla, a legtöbbet ígérő, három pedig csak ajánlatát nyújtotta be, biztosíték letétele nélkül, ezek között voltak a rokkantak is. Sándor Ernő ismertette a tanács és pénzügyi bizottság javaslatát, amelyek közül az első a legmagasabb ajánlatot tevő Spitzer Bélának indítványozta kiadni a bérletet, a második pedig a rokkantakat kívánta a bérle hez hozzájuttatni. A főszámvevő a tanács javaslatát ajánlotta eleifogadásra, mint amely úgy a közszállitá sokról szóló törvénynek, mint a szabályrendeletnek teljesen megfelel Szabó Gyula kommunista pedig a rokkantak ajánlatát kéne elfogadni. Szavazásra került a sor, amelynek eredménye szerint 19 szóval 16 ellenében a hirdetési jogot^ közgyűlés 1931 május 31-ig a rokkant egyesültnek adta bérbe. A szent András templom tatarozására ügyében nagyobb vita indult meg Sándor Ernő ismertette az ügyet, amely szerint az egyház a templom megjavitási munkálatainak költségére hajlandó a városnak, mint kegyurnak 150000 K kamat nélküli köicsönt 15 évre adni. Ezt a tanács és a pénzügyi bizottság azonban nem javasolta a közgyűlésnek, ellenben az építkezési munkálatokra hirdetett pályázatokról rendelkezni kívánt. A tanács többségének tehát az volt az álláspontja, hogy a város nem fogadja el az egyház által 15 évre előlegezett összeget, de azért az építkezésről a város akart g ndoskodni. A beérkezett, ajánlatok közül a legkedvezőbb ajánlatot Boldoghy Gyula ajánlatát javasolta a tanács és a pénzügyi bizottság elfogadásra. Alapy Gyula nem járult a tanácsnak javasltához a kölcsön el nem fogadására nézve és 17 társával aláirt javaslatában azt indítványozta, hogy 150000 K kamatnélküli kölcsön felhasználásé vai maga a város javíttassa ki a tem plomot és mivel a rendőrség már régen sürgeti, de egyébként az egyház sem hajlandó esetleges balesetekért továbbra is felelőséget vállalni, kérte, hogy a közgyűlés akként ha'ározzon, hogy az építkezést a határozat jogéi őre emelkedésének bevárására vató tekintet nélkül azonnal kezdjék meg. Rámutatott a felszólaló beszedéban arra, hogy a város köteles a templomot saját költsé gén kijavíttatni, mert az efajta kötelességeket 1829 óta teljesítette. Gáborek, Steiner kom nunisták ellenezték Alapy javaslatának elfogadását, Gáborek ezenfelül azzal a lehetetlen indítvánnyal állott elő, hogy a temp om javítási mun. kálatait kisiparosnak adják ki. Miu án Mihola Ferenc dr. főügyész jogi véleményt adott ez ügyben, az elnöklő városbiró szavazást rendelt el, melynek eredménye az lett, hogy Alapy indítványát 21 szóval 14 ellenében elfogadták és sz épi kezéssel, szótöbbséggel Boldoghy Gyula vállalkozót 122197 Korona költséggel, mint legelőnyösebb ajánlattevőt megbízták. A városház tetőzetének és homlokzatának javítási munkáit Tóth József ács és kőmives mesternek adta ki a közgyűlés 16532 K költséggel. Megái lapította a közgyűlés Gaál Zsigmond dr. tiszti főorvosnak 39 évi szolgálata után nyugdiját éspedig a szabáyszerű illetményekkel együtt évi 14044 K-ban, melyből 5658 K-t az állam fizet, a fenmaradó 8376 K terheli a várost. Birlnger Mór dr. rendőrorvosnak 21 évi szolgálat után nyugdiját évi 7290 K-ban állapította meg a közgyü és. özv. Tóth Dínesnének havi 250 K, özv. Eis Ottónénak havi 200' K kegydijat, illetve nyugdijat állapítottak meg, Mihola Ferencz dr főügyésznek felebbezését ügyészi illetményeinek tárgyában hozott tanácsi határozat ellen le kellett venni a napirendről, mert kétszeri szavazás után is egyenlő szavazat esett két különböző javaslatra. Miután az idő előrehaladt, a városbiró este fél 9 óra után berekesztette a közgyűlést, melynek folytatására külön meghívók utján hivatnak meg a képviselőtestület tagjai. 1 Nem kell a fővárosba menni 11 ! I mikor £ i N a 5 a POLLÁK JULISKA [ utódánál j Komáromban, Nadar-utca 17. sz f 1 2 J olcsóbban beszerezhetők a leg- S újabb és kényelmes gummi és 3 halcsont nélküli hasfüzők és mell- £ tartók orvosi rendeletre is. 1 £ Bőrkeztyűk nagy raktára 1 Kéz- | H a tyűk tisztítása és javításai Selyem Z és flór harisnyák nagy válasz -* II tékban1 UJJ Tuba János emlékezete. Komárom, — junius 8. Negyedik esztendeje, hogy Komárom egyik legnagyobb és leghűségesebb fia: Tuba Janos, a szlovenszkói magyarságnaK e tiszteletreméltó lelkes vezere, hirtelen elköltözött az élős sorából. Negyvenöt évig állott a közélet küzdelmeinek első vonalában s szülőföldjéért és magyar nemzetéért munkálkodott ftradhatatlan kitartással, minden ludasát önzetlenül a közjó szo'gálataba helyezve. Komárom ujjás- ü elésének korsrakaba esik eredményes működése, szülőföldjének reneszánszában maradandó része és érdemei vannak. De nemcsak a szülőföld boldogsága javára dolgozott nagyszerű sikerrel, fajának, nemzetének szomorúra változott helyzetében mint hivatott vezér küzdött a kisebbséggé degradált magyarság érdekében, minden erejével arra törekedve, hogy az itteni magyarság kisebbségi jogainak teljes mértékben érvényt szerezzen. Még emiekezetes az az akciója, amelyet 1920 ban, a választások előtt indított meg a Magyar Nemzeti Párt zászlajának kibontásával, amelyet azonban hatalmi szóval a katonai dik atura és az akkor még életben volt Srobár féle statárium idejében feloszlattak és működéséi még alakulása idejében megszüntették. A párt széles alapokra fejtetett programjával Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarsága minden rétegének érdekeit felölelte és szociális követeléseivel a munkásság nagy tömegeit is magaba olvaszthatta volna Aző lelkes szervező munkájának eredménye volt az 1920 ju'ius 4-én Komáromban megalakult Magyar Nemzeti Szövetség is, mely egyhavi fennállása után a tagok tízezreit toborozta a magyar kultúra zászlaja alá. Ez is a Magyar Nemzeti párt sorsára jutott, de Tuba neui csüggedt el, életre hívta a Magyar KuIturszövetséget, de ennek zátonyra jutásat már nem érte meg. A magyarság igazáért fa yiatott nehéz harcai közepette, 1921 szeptember 17 én váratlanul elhunyt, igaz fájdalmára szülőföldének, mélységes gyászára fajának s nemzetének. Temetése az egész Dílszlovenszkó osztatlan részvétele mellett, sokezernyf gyásztisztességtévő közönség jelenlétében ment végbe, őszintén megsiratva a magyarság nagy halottját, a szó igazi értelmében vett pótolhatatlan vezérét. Most egyetlen fia kegyeletes szivvel síremléket emeltetett Tuba Jánosnak a református temetőben nyugvó porai fölé és az emléket junius 7 én, vasárnap leplezték le kegyeletes ünnepség keretében. Ez-n alkalomból a Komáromi Jókai Egyesület ugyanazon nap délelőtt tartott XV. évi közgyűlésén áldozott a nagy Győződjék meg az 766 ANITA pipere- és borotva szappan jóságáról. Gyárija: POCSATKO TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE.
