Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-06-27 / 77. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1925. junius 27. — Dolldr,> angol font,- stueíczi frank,- cseh korona készpénzét, ki­helyezi budapesti bérházakra és ma­gyarországi mezőgazdasági nagybir­tokokra 1. helyű jelzálogbiztositékkal éoi 32% kamat mellett, Magyarország békebeli legtekintélyesebb, tőkelege­rősebb és legmegbízhatóbb bankja: a Róth Bank Jelzálog—Osztálya, Buda­pesten VI. Vilmos császár-út 45. Hlapitási éne: 1906. Írjon díjtalan tájékoztatóért. Az illetőség és állampolgárság legkisebb változata. Komárom, — jún. 26. Mint tudni méltóztatik, a hadikölcsön ügyének elmés rendezése most van fo­lyamatban. Mindazok, akiknek vagyona 25.000 koronát nem haladja meg, a hadikölcsöneiket 3% állampapírokra becserélhetik és 100 korona névértékű hadikölcsönért kapnak 75 korona ál­­lamkölcsönt, amelynek tőzsdei értéke 29 koronát tesz ki. Ezt a kedvezményt azonban ahhoz kötötték, hogy a hadi­­kölcsöníulsjdonosnak többek közt (mert tízféle iratot is követelnek) állampol­gárságát is kel! igazolni. Igen ügyesen van ez a kikötés felál­lítva, mert ebbe a csapdába bele kell esni mindenkinek. Kinek van ma ál­lampolgársága ? Az ide seregestül özönlő idegen bevándorlóknak, de a magyar lakosság körül mind egyre jobban szo­rul az állampolgárság gyűrűje. Az, hogy valaki itt született, adózott, katonásko­dott, az nem elegendő az illetőségre; már az sem elég, hogy az apja vagy az öregapja adózott és itt lakott évti­zedeken át. Azt követelik tőle, hogy mutassa ki, mikor kérte Írásban a köz­ségi kötelékbe való felvételét. Ezt pedig senki se kérte. így tehát a hadikölcsön jőrésze sza­badul a becserélés alól és az állam ilyen egyszerű utón szabadul meg tar­tozásától. Rendeleti utón, ami a demo­kráciának bizonyára a legszebb vívmá ­nyai sorába tartozik, mert vagyonomtól egy rendelet megfoszlhat és az állam tartozásait egy törvény igy megszün­tetheti. A városházán a hadikölcsönnel kap­csolatban az illetőség magyarázatnak egy új ága hajtott ki. Eddig azoknak, akik 1886. előtt születtek, elismerték illetőségét az 1886. XXII. t e. 6. § a alapján leszármazás címén. A hadiköl­csön ezt is elsöpörte. Most már aki itt született, katonáskodott, az apja adózott ötven vagy hatvan éven keresztül, az mind nem elég az illetőségre, Úgy tudjuk, hogy a járási hivatal eddig követett gyakorlatával is ellentét­ben áll ez a legfrisebb illetőség ma­gyarázat. Az a látszata van a dolognak, hogy a hatóságok csak azért nehezítik meg az állampolgársági ügyet, hogy az állam a hadikölcsön tartozásaitól sza­baduljon. Nem volna ez méltó az állam tekintélyéhez, de azt ássa alá teljesen, az állampolgárság terén évek óta tartó \ jogbizonytalanság, mely minden hónap­­| ban, vagy minden héten új jogszabá­ly lyokat teremt magának. Micsoda kon­­| szoüdáció az, mely polgáraiban nem | képes a jogrend állandóságának és ren­­í dilhetlen szilárdságának a tudatát be­­\ idegzeni, ha mindenkinek rettegnie kell \ attól, hogy holnap reáteritik a vizes le­­j pedőt és a szerzett jogok gyékényét ■ kihúzzák alóla. í Ez a kapkodás és fejetlenség a köz­li igazgatásban, ha nem látnánk annak \ ellenünk irányuló tendenciáit, a legjo- I gosabban hívja ki magával szemben a , jogrendhez szokott őslakosság kritikáját. 1 Titokzatos Hit n északi sión. (A szenzáció még mindig Amundsen északi útja. — Újabb próbálgatások.) Komáromtól kezdve az egész müveit | világ még mindig az északi sark bátor l harcosai útjáról beszél és nincs olyan | kávéházi asztal, ahol pro és kontra ne % Amundsenról beszélgetnének. I A tudományos világot és a repülő­klubok szakembereit most annak a kér­désnek a tisztázása foglalkoztatja, hogy mi volt az oka az Am und sen-expedíció kndarcának. Ezzel kapcsolatban felme­rült a szükséges előintézkedásek meg­beszélése s a merész sarkröpülő jövő aljára, amikor újból repülőn akarja el* érni az Északisarkot. Amundsen arra építette a s^rkröpülés tervét, hogy kedvező időben a 2200 kilométeres utat — a sarkig és vissza — mintegy 14 órai repüléssel megteszi a két gép s igy mindössze 17 repülési órára elegendő benzint vitt magára. Másik föltevése az volt, hogy az Északi sark vidékén vagy szárazföldet talál, vagy nyiltvizü sarki tengert. En­nek megfelelően a két sarki gép alja olyan hidroplánná volt kiképezve, hogy csónakjai vagy nyílt vizen, vagy esetleg sima szárazföldi hómezőn kiköthessenek, ahol a csónaktalpak mint szán szere­peltek volna. Valószínűbbnek látszott az a föltevés, hogy a sarkvidéken Európa feiői nincs szárazföld. Ezt a feltevést sok, de egy sem teljesen bizonyosan helytálló meg­figyelésből lehetett következtetni. A má­­síís feltevés mellett is voltak azonban más eshetőségek. A titokzatos északsarki sziget létezése hosszú idők óta kisért a kutatók leiké­ben. A szigetet, amelynek kiterjedését mintegy egy millió négyzeskilométerre becsülik, 1906-ban Peary Crocker-larid­­nak keresztelte el. Szerinte ez a Kap Columbiától 200 km-re fekszik. 1914 ben Mac Millan előre is hatolt addig a pon­tig, ahonnan a gyanított szárazföld már csak 50 km re volt, de nem talált sem­mit, csak végtelen jégsivatagot. Kifáradt embereivel visszafordult. Mégegysze^ . m _ fi®——--------------­------— Munkát! Időt! Pénzt! takarít meg, ha ruháját a kiváló 3 POLIO mossa, MINDEN ÜZLETBEN KAPHATÓ. Holdvilág*. Irta Lőrinczy György, Kopár sziklaorom mered föl a ten­ger közepéről. Rajta állunk, egyedül, el­hagyottan: az élet magaslatán. Fölöttünk elérhetetlen magasság, alattunk körös­körül az örvények mélysége. Nincs, hová lépjünk; nincs tovább 1 Hogyan is jutottunk ide? Magunk se tudjuk. Hullámok és orkánok űzték tétova gá­lyánkat, Hátratekintünk és szédülünk a veszedelmek láttán, a miken átver­gődtünk. Nem merünk se le, se föl, se széjjelnézni. Ha az ember mindezt sejtené — akkor I Mikor elindult. Hogy ideér! Talán az első lépés után vissza­fordulna: nem érdemes! A végtelenséggel ölelkező távla­tokban, szerencsére, ismerős arcok körvonalai vibrálnak, Megnőnek a kép­zelgés játékában és isteni tüzek suga­raiban. Körülöttük vigyorgó törpék ugrálnak, a kik közül ők kimagaslanak és néha óriásoknak látszanak. Ők nőnek meg, nem az árnyékuk, a holdvilágnál. * Azalatt a boldog és munkás tizenkét esztendő alatt, a mit Jókai bűvös-bájos szülőföldjén, a felejthetetlen Komá­romban átálmondtam, az ábrándok holdfénye kisért engem szüntelenül. Sokszor eszembe jut a Magyar nábob sírfelirata: „élt egy esztendőt, — ál­modta a többit“. — Rám a kósza iródiákra akár megfordíthatják; én végigküzdöítera, végigkóboroltam vagy botorkáltam, egyszóval végigéltem az életet, le a komáromi tizenkét esztendőt végesvégig — álmodtam. A nyári hónapokat rendesen ottani kis Tuszkulánumában töltötte Beöthy Zsolt. Nyájas kis nyárilaka pompás gyümölcsöskert közepén állott, a Duna partján, a poétikusan szép Erzsébet­­szigeten. Ott uzsonnázgatiunk és me­rengve elmélkedtünk a lombok hűs árnyékában és néha, nagyritkán nálam vacsoráztunk, benn az ősmagyar város­ban. Ilyenkor, derűs, holdviiágos esté­ken hazakisértem a tudóst, végig a vá roson, a kis hídon, a sziget fasorai között. Az ut a Jókai szülőháza előtt vezetett el. Ez a világhíres ősi porta két utcára szolgált. A ház maga a má­sik utcára s homlokzatán szerényen húzódik meg a márványtábla, a mi bürokratikusán fogalmazott rideg stí­lusban hirdeti, hogy abban a házban látta meg először a napvilágot az, aki maga is — fény. De az én utcámban, amelyikben én laktam s amelyiket va­laha Csapó-utcának hívtak s ami most Eötvös József dicsőséges nevét viseli, csak nagy szárnyas, zöld kapu nyílt, amin a Jókai portára a teherszáílitó szekerek jártak. Ez a kapu többnyire zárva volt és ennélfogva azon az estén, mikor Beöihyvel hazafelé ballagtunk, csodálkozva állottunk meg előtte, mert mindekét szárnyát kitárták, mintha vendégeket vártak voina Nem sokáig csodálkoztunk. A Jókai szülőháza előtt az ember nem igen gondol másra és nem igen lát egyebet, csak a Jókai szülőházát. A nagy zöld kapulói, végig az udvaron, kettős füzfasor húzódik a házig. Ezek a fűzfák sem olyanok, mint másutt. Szinte emberi fejhez hasonlít a csonkjuk, amint az éjszaka homályá­ban s a holdvilág szeszélyes árnyékai­ban vigyorognak, mosolyognak, sírnak és kínosan vonaglanak. Azt hiszem, a mesekirályt ezek a fák inspirálták Rab Ráby-jának egyik humoros fejezetére. Az udvar, a maga rendezetlen és gon­dozatlan szemétdombjaival, a körülötte kétoldalt össze vissza tákoJi régi és uj vittyiilóival alig látszott. A holdfény, mely közöttük bujkált, mindent ár­nyékba boritott De az udvar kavicsán meg-megcsi!lámiott s a kerítésen ás a fák kusza lombjai között széjjeláradt az éjszakai világosság, az a különös, megható derű, ami tele van ábránddal és suttogással, azzal, amit a hold és a fa meséi egymásnak. A napfényben az igazságot iátjuk, a holdvilágban — a szépséget. A napsütés: a való, de a holdvilág: maga a költészet. Ez a kép és a velejáró csönd hangulata könnyekre Telefon 615/4. Alapítva 1872. =§' Sínta szénát cg* Sérvkötők minden kivitelben rugók nél­kül is, valamint haskötők operációk után, lógó hasnál, méret szerint vagy pedig or­vosi rendeletre a leggondosabb kivitelben készülnek. Gummibarisnyák, hygiemkus gummiáruk a legjobb minőségben, továbbá • Zello« Punkt 21. orralakitó azonnal szál­líthatók, Mindennemű betegápolási cikkek raktára. linii 11210lj2. Hu Brünn, Johannesg. 7. ° megkísérelte a „Sanla Mariá“-val a titokzatos sziget felkeresését. És ime, megint ott ragyogott elölte az északsarki sziget felföldjének tnag- s, hóval borított orma a messzeségben. A hajót azonban elsodorta arról a helyről a vihar. A másik föltevés rnég régebbi idő óta tartja magát. Ismeietes, hogy mikor de Long kapitányt a Bering síoroson át a 70 es évek végén a Nordenskiöld­­expediciő felkutatására küldték a „Jea­nette“ gőzösön, ez az uj szibériai szi­getektől északra elpusztult. Három évvel később a „Jeanette* roncsait az északi sarkvidék másik oldalán, Grönland déli pariján vetette ki a tenger. Tehát az áramlás a sarkon keresztül hozta át a hajóroncsokat a földieké másik oldalára. Ezen az alapon indult e! Nansen is sikeres uljára. Ezek közül a feltevések közül egyik sem vágóit be. Amundsenés nem talál­tak sem szárazföldet, sem nyílt tengert, csak sürü jéggel boritott tengert, ami megnehezítette a kikötést s majdnem vesztüket okozta a visszainduiáskor. Amundsen élőit 1896 ban Andree nor­vég mérnök lelte halálát ezen a tájon, aki a „Virgo“ léghajóval bezuhant a tengerbe, a Spitzbergáktóí északkeletre. Az Amundsen expedíció meghiúsulá­sát a kővetkezőkkel magyarázzák: 1. Nem volt kielégítően megszervezve a meteorológiai szolgálat. A szakértők szerint bejósolt „Hoch­druck“ terület nem volt mentes a he­lyenkénti ködtől. A ködbe került gép nem használhatta a „kompasz“-t. Az „eltérás-mérő“-höz az szükséges, hogy állandóan lássák a földet. Mikor a köd miatt felemelkedtek, elvesztették a földet s igy eshetett meg, hogy a szét elsodorta őket a 10. keleti délkörről a 10. nyugati délkörre. fakasztja a szivet s a kicsorduló gyöngy­fa en ilyenkor maga a tenger van, gá­lyákat ringat: az emlékek könnyű csó­nakjait és súlyos teherrel megrakott dereglyéket. Az ember sírva fakad. Eszébe jutnak a gyermek és ifjúkori bolondos délibábok, amikkel olyan könnyelműen és gondtalanul játszott, mintha füzfakardok és nádparipák vol­nának, amiket akármikor újra neg újra elővehetünk, amikor éppen kedvünk szottyan. Eszünkbe^ jutnak a dalos, vi­rágos erdei majálisok, amikor csapongó túláradó kedvvel daloltuk az örök nó­tákat: Ezt a kerek erdőt járom én, ezt a barna kis lányt várom én 1 .. Az ártatlan kis Gizikék, Margitkak, Sári­kák és Arankák, akiknek a rózsás fü­­lecskéibe a legelső ábránd, az öntudat­lanul ébredező első szerelem bátortalan és együgyü esküvéseit, ígéreteit és fogadkozásait félénken elhazudoztuk... nem is sejtve, hogy magunknak hazu­dunk ! És csüggetegen nézünk az örökre eltűnt gitár után, a minek a húrjai szétpattogtak, az epedő és szomorú dalokkal együtt és a mivel itthagyott bennünket a tavasz mindéi szépségé: a virág, a fecskefészek, az ifjúság 1 Megiiletődve néztük a fűziasort, mely körül ott suhantak, jöttek ás mentek, szálltak és lebegtek a hold misztikus fényhullámain a Jókai fantasiíikus hősei. Még a lélekzé£;ink se hallatszott. Kö-Bécsi bútor csakis szolid minőségben kap­ható Komárom és Csallóköz legnagyobb bútoráruházában: HofbauerAndorcégnéi Komárom, Jókai Mór utca 16, sí* Óriási választék hálószobák, ebédlők, sza'm- és uri­­szoba bútorokban. Ebédlők különböző sül éipendel, Renesanse, Hollandai Bárok, 71 szobák, habos kőris, jávor, afrikai körte, c 50 különböző szobaberendezés állancr táron. Speciális készités bőrgarnitúrák-, se! vány- és matracokban.—Konkurencia né! Saját kárpitos mfihely. Vidékre díjtalan <

Next

/
Thumbnails
Contents