Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-06-27 / 77. szám
Negyvenhatodik évfolyam. 77 szám. Szombat« 1925. Junius 27. KOMÁROMI LATOK POLITIKÁI - LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ke. Egyes szám ára: 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUSA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAT JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor-u. 29., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. I a awleiai! Komárom, — jún. 27. A külügyi vita érdekes tanulsága az, amit a cseh pártok hangoztattak a kisebbségekről. Az öreg Kramár, aki nyíltan bevallja magyar gyűlöletét és ez a nyíltsága jobban tetszik nekünk, mint az alattomos támadások igen sok nemzeti hőse, Hrusovszky Igor, akinek állandó vesszőparipája a magyar kérdés és boldogtalan, ha egy beszédében nem rohanhat ki Magyarország, vagy az itt élő nemzeti kisebbség ellen, — most is következetesek maradtak magukhoz. Ezek az urak azt találják, hogy a kisebbségek részére Csehszlovákia sokkal többet adott, mint amennyire kötelezve volt. Sem Kramár, sem ezek az Igorok nem alkalmasak arra, hogy velük vitába szálljon a magyarság és a németség, hiszen ezek elfogultsága kétségen felül áll. Ha egyszer gyűlölnek bennünket, szavaikat és ítéleteiket is a gyüíölség diktálja, tehát a véleményük aggályos, a kritikájuk megbizhaüaa. Azonban a szónokok előadását megerősíti maga Benes, a most már elkedvtelenedett külügyminiszter is, aki szintén oda nyilatkozott, hogy a kisebbségeknek Csehszlovákia is többet ad, mint amennyire a békeszerződések kö telezik. Tudjuk, hogy ez a kijelentés a külföldnek van szánva és mi magyarok a saját szomorú tapasztalatainkon és kétségbeejtő helyzetünkön érezzük, hogy ez a kijelentés a tényeknek meg nem felel. Mivel az állítás magában véve, bizonyítékok nélkül keveset ér, sorakoztassunk tel néhány bizonyítékot arra nézve, hogy kisebb ségi jogaink érvényesítésénél milyen messze estünk a békeszerződésektől. A saint-germaini szerződés, amely bevan cikkelyezve, jogot ad a kisebbségnek iskolák, nevelőintézetek támogatására és létesítésére. Ezt úgy hajtották végre, hogy a magyar skolák legnagyobb részét beszüntették a vegyes nyelvterületen és a.:okat a bizonyos kisebbségi iskolákat létesítik, de magyar nyelvterületen a szlovákok részére. A törvén» kimondja, hogy ahol a magyar „ kisebbség e’.éri a húsz százalékát a lakosságnak és negyven iskolaköteles van, ott kisebbségi isb"° <Iéte3Ítendő. Száz és száz lvan Délszlovenszkóban és egy helyen se létesítettek magyar iskolákat, hanem elszlovákositotlák. Ez az elnemzetietlenités munkája. Az elnemzetietlenitést célozza a földreform is, ahol a magyar nagybirtokot elveszik és azt cseh és szlovákoknak adják oda, hogy a magyar nemzeti vagyont teljesen leépítsék. A magyarság kulturális szervezkedését megakadályozták, még magyar szinpártoló egyesületet sem engedélyeztek, sőt a kicsinyeskedés odáig megy, hogy a magyar irólt üdülő otthona javára kérelmezett gyűjtésre se adott a kormány engedélyt. * Ho! van egyetemünk, hol vannak főiskoláink, hol szakiskoláink ? A saint germaini szerződésben maradtak. Csehszlovákia nem ad ilyesmit magyar kisebbségének. A magyar középiskolákból meghagyott tanintézetek mellé szlo j vák párhuzamos osztályokat telepítettek és azokban a magyar tanulóknak — saját iskoláikban — csak délután jui oktatásra helyük. Megtűrik ezeket az osztályokat, de a magyar szót nem tűrik el még a folyosókon sem. Ez az Igorok íürelraessége a magyar kisebbséggel szemben. A kisebbségi jogoknak gyönyörű többletét most bizonyítják a még hivatalban levő magyar alkalmazottak elbocsátásával. A bíróságon kiviii már alig akad magyar tisztviselő hírmondónak. A komáromi postán 13 magyar alkalmazottai bocsátanak e!, mint létszámfelettieket és ez igy megy mindenütt. A közigazgatásban már alig van magyar tiztviselő. Kramárék büszkén hivatkozhatnak európai demokráciájukra a magyar nyugdi ások ügyében, akiknek sorában igen sokan vannak, kik havi tiz-husz korona úgynevezett régi nyugdijat „élveznek“, mert ez a demokrácia a magyar nyugdíjasokat a háború előtti fizetés alapján látja el, a cseh nyugdíjasokat pedig a valorizált magas fizetések után. De Benes nyilatkozatának a leglesujtóbb cáfolata az állampolgári kérdés, amelyben — saját bejelentése szerint is — meg kell egyezni Magyarországgal A jogfosztásoknak oly ilyesztő tömegét produkálták ezen a tárer. a csehszlovák hatóságok, hogy azzal ma már a nép szövetség a legkomolyabban foglalkozik és felhívta a csehszlovák kormányt ennek az ügynek a rendezésére. Tudjuk, hogy a közigazgatási bíróság döntésének a magyar illetőségi törvény magyarázatával olyan visszaható erőt tulajdonítanak, amire a világ egyetlen jogállamában sincsen példa. A törvénynek sincs visszaható ereje. Semmiféle biróság szerzett jogokat el nem vehet, ezt jól tudja Benes is, de ezt a magyar kisebbség ellen politikailag kihasználni és ebből az államból a lakosság tízezreit távozásra kény3zeriteni az állampolgárság megtagadásával: mégis fair kormányzati eszköznek tartja. özvegyet, árvát, rokkantat, iparost, kereskedőt, munkást az állampolgárság tág iikacsu rostáján rostálgatnak, hogy azon minél többen hulljunk át. Állampolgárságot kell a hadikölcsön tulajdonosnak is igazolni és ha azt nem cserélik be, akkor folyamodvánnyal kell beadni, meri ellenkező esetben azt (bár semmit sem ér) vagyonnak minősítik és utána kiszabják a vagyondázsmát. Ez természetesen csak a magyar hadikölcsönre vonatkozik, mert a cseheknek nincs hadikölcsönük. Íme ez az a többlet, amelyet a kisebbségi jogokból kapunk. Jogaink összefoglalása igen nagy feladat elé állítana bennünket. Itt csak kötelességek vannak. Nem kell sokat adni az ilyen blöff szerű kijelentésekre, amelyek az igazságtól olyan messze estek és a kisebbség helyzetét rózsaszínűre festik a külföld előtt. Ezek a Potemkin faivak össze fognak omlani és Európa szeme kinyílik, hogy meglássa a kisebbségi kérdést a maga szörnyű valóságában. = Körzeti választmányi ülés. Az Országos Magyar Kisgazda, Földműves és Kisiparos párt komáromi körzete junius 29 én, Péter Pál napján d e. 11 órakor a Dózsa féle Vigadó nagytermében választmányi ülést tart. Az ülésen megjelenik Szent-Ivány József nemzetgy. képviselő, a párt illusztris vezére és Fiissy Kálmán komáromi nemzetgy, képviselő is. = A kers87tés)yszocialísta párt nagygyűlés!*. Hétfőn,jjúnius 29-én, d. u. 3 órakor tartja a kereszíényszociaíista párt komáromi körzete nagygyűlését, melynek kiváló érdekességet ad dr, Jabloniczky János nemzetgy. képviselő részvétele, aki dr. Böhm Rezső központi főtitkár kíséretében érkezik Komáromba. A nagygyűlésen Dosztál Jakab a komáromi párt érdemes elnöke tölti be az elnöki lisztet és felszólalnak többek közt dr. jabloniczky János képviselő, aki a politikai helyzetről, dr, Böhm Rezső főtitkár, aki a párt feladatairól, dr. Alapy Gyula körzeti elnök, aki aktuális gazdasági kérdésekről fog beszélni. A keresztényszocialista pírt kéri tagjait, hogy a nagygyűlésen teljes számmal vegyen részt. = A riválisok. A csehszlovák politika ok között kétségtelenül a legam biciózusabb Benes dr. külügyminiszter, aki mindenféle politikai konjunktúra szerencsés kihasználásával elért eredményei révén valósággal nélkülözhetetlenné vált a republikában, Szava és j tette élőit az egész kormánypárti koalíció meghajolt és nem volt olyan ügy, amelyet elintézve, nem a legnagyobb bizalommal és helyesléssel fogadtak volna a cseh pártok. Azonban úgy látszik, hogy semmi sem tart örökké. íme, Benest egy személyi ügyből kifolyóan épen a saját pártja kezdte ki, erős rohamot intézve a bálvány ellen. Persze Benest is kihozta sodrából a váratlan támadás és azzal felelt, hogy igen érthetően kijelentette távozási szándékát a külügyminiszteri székből. Lett erre persze nagy megrökönyödés, de egyben mélységes csend is és aki legtüzesebben debattált Benes ellen, a legnagyobb hallgatásba merült. A Habrmann-ügyet levették a napirendről és örökre eltemették, de Benesnek maradnia kell továbbra is. Ugyanebben az időben megszólalt Hodzsa Milán lapja is, a Slovenska Politika, amely igen éles hangon oktatja ki Benest arra, hogy a reálpolitibában elsősorban is szerénységre van szükség. Szemére veti a falánkságot, mely külpolitikájában vezeti és ami miatt Csehszlovákiával a hatalmak úgy bánnak, ahogyan akarnak. Hodzsa Milán riválisa a külügyminiszternek, a kormánynak e legakíivebb lagja. aki még a magyarokkal „is tud bánni“. Nem lehet csoda, hogy nagy népszerűsége őbenne is elnyomja a szerénység érzését és nem elégedik meg a földmivelésügyi lárcával, hanem a külügyminiszteri székre aspirál. Lapjának cikkéből az látszik, hogy ő magát tartja a külügyminiszteri szék várományosának. Csakhogy Benes sem igen enged, bár a külügyi bizottságban tett fenyegeiése a lemondás gondolatát idézte föl.mosthogy az elégedetleneket elnémította, sokkal erősebben ragaszkodik állásához, semhogy onnan akár a Hodzsa-féle intrika, akár egyéb ok kimozdítaná Hodza tovább rivalizálhat Benessel, de egyelőre Benes maradt fölül, legnagyobb dicsőségére a csehszlovák demokráciának. = Nos2trifiká!ják a Ksod vasútvonalat. A nemzetgyűlés foglalkozott legutóbbi ülésében a Kassa—oderbergi vasút részvényeinek a csehszlovák állam által való megszerzéséről szóló törvényjavaslattal. Az előadói jelentés bőven kifejtette a 426.3 km. hosszú, részben ketíősvágányu vasúti vonalnak nagy gazdasági és közigazgatási fontosságát. Az államnak meg kell szerezni a részvények többségét és akkor a vasút nosztrifikálása és ezzel együtt államosítása is megtörténhetik. A nemzeígyfllés a Ksod vasútra vonatkozó javaslatot gyorsított eljárásban intézte el és a tegnapi ülésen második olvasásban is elfogadta. = Független kommunista képviselők klubja. A képviseiőház csütörtöki ülésén bejelentették a független kommunista képviselők klubjának megalakulását, amelynek tagjai Bubnik, Roucek, Kriz József és Warmbrunn képviselők. = Az utódállamokból menesztett nyugdíjasok érdekében. A magyar nemzetgyűlés csütörtöki ülésén Baross János nemzetgyűlési képviselő fölszólította a kormányt, hogy követelje azt, hogy az utódállamok folyósítsák a kiüldözött nyugdíjasok illetményeit. Azt követelte, hogy a magyar kormány zárja le a határokat és pld. ne engedje be az országba a textilárukat és más termékeket, akkor a felszólaló szerint mindjárt megváltozik a helyzet, mert ezzel az intézkedéssel engedékenységre lehet birni az utódállamok kormányait. = A parlamenti szüns*. Alighogy összeült a nemzetgyűlés, máris szétoszlik. A prágai parlamentben gyorsított eljárásban intézik el a törvényjavaslatokat, hogy a képviselők mielőbb haza, vagy nyaralni mehessenek. A parlament július 10 én kezdi meg a nyári szünetet, amely az eddigi megállapodás szerint szeptember közepéig fog tartani. A tavaszi ülésszak még a szünet előtt el fogja intézni az építkezés előmozdítására vonatkozó javaslatot, az állami alkalmazottak betegség esetére való biztosítását és több sürgősnek minősíteti kisebb javaslatot. A szeptemberben megnyitandó ülésszakban legelőször is az adóreform kerül tárgyalásra. omorra fél pohár fllDTH AU ER-f éle keserűviz Az IGMÁNDI nem tévesztendő össze másfajta jó étvágyat, 120 kellemes közérzést és munkakedvet biztosit. keserűvizzel.
