Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-06-20 / 74. szám

■egyvenhatodik évfolyam. 74 szám. Szombat« 1920. junius 20, MAROM POLITIKAI LAP. Előfizetégi ár csehszlovák értékben: Helyben ég yidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ki. Egyes «záni ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BAR ANY AY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor-u. 29., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Polgártársaink! A választói névjegyzék köz­szemlére van kitéve mindenütt a községházán június 22-ig. Magyar nemzete és faja iránt tartozó kötelességet teljesít min­denki, aki a névjegyzékben ellen­őrzi, hogy maga és családtagjai fel vannak-e véve a választók sorába! Valószínű, hogy ennek a választói névjegyzék­nek alapján lesznek a kép­viselő választások, melyek magyar nemzetünk sorsára döntő befolyással lesznek. Senki se mulassza el tehát meg­nézni, benne van-e a választók között? Akiket kihagytak, feltétlen jelent­kezzenek jogorvoslatért a Keresztényszocialista párt (Komárom, Klapkatér 9.) vagy a Kisgazda-Kisiparospárt (Jókai Mór-utca 16.) irodájában, ahol felszólamlását mindenkinek elkészítik és beadják. A szövetkezett ellenzéki pártok vezetősége. Elfi g$ Él ÉMiií Komárom, — jón. 20. Abban a programbau, melyet a kormány még ezzel a végvonag­­lásban levő parlamenttel elvégez­tetni kíván, többek közt ott sze­repel az egyház és állam szélvá­lasztása is, megvalósítása annak a szociáldemokrata felfogásnak, hogy a vallás magánügy. Több Ízben foglalkoztunk és szálltunk szembe ezzel a felfogással, amely legal bb itt, Szlovenszkóban keresztül nem vihető, mert az állam gyökerei annyira összefonódtak ezer év le­folyása alatt, hogy azok elvágása katasztrófát jelentene. Az egyház és állam szétválasz­tása itt nem egyébb, mint a de­mokrácia majmolása, a meg nem értett felszínes demokráciáé, amely­­lyel szemben azután annyi torz kinövése marad a politikai és tár­sadalmi életnek. A hagyományok lerombolásának és a tekintély le­­tiprásának utolsó fejszecsapásait akarják elvégezni az egyháznak az államtól való szétválasztásával, év­százados jogoknak megsemmisíté­sével. A vallásnak magánüggyé való minősítése vájjon megjavítja az erkölcsöket ? Az iskolákból a val­lásoktatásnak a száműzése talán jobbá teszi a népet, amelyet csak a vallásos tanító munkája tart meg az állam törvényei tiszteleté­ben ? Az a sovány és semmit­mondó polgári erkö'cstan, amelyet reánk akarnak erőszakolni vallás­­oktatás helyett, a szlovenszkói népet nem elégíti ki. Úgy látszik, azok a törvényhozók, akik ezt a javaslatot viszik a par'ament elé, nem veszik tudomásul azt a ret­tentő bűnözési hajlamot, amely a tekintély lerombolásával lábraka­­pott. Nincs elég gyilkosság, rablás, lopás és sikkasztás ebben a köz­társaságban ? Hiszen csak erről ol­vasunk minden nap és mit gon­dolnak ezek a vallás nélküli urak, mi lehet ennek az oka ? Az a nép, mely a vallását megbecsüli, nem termel ki magából tolvajokat, csa­lókat és sikkasztókat, rablókat és gyilkosokat. Mi a mai rettenetesen meglazult közerkölcsök lezüllésétől féltjük népünket akkor, ha az állam meg­bénítja az egyház munkáját, el veszi iskoláit és megakadályozza tanító munkájában. Azután vájjon lehet-e az egyházi vagyont egy­szerűen konfiskálni, amelyből ezer és ezer templomot és iskolát tar­tanak fenn? Lehet-e ezeket a kö­telezettségeket a népre hárítani, amely ma is már összeroppant a közterhek súlya alatt. A kormány, mely ezzel a kul lurharcot idézi fel, számoljon an­nak minden következményével. A legteljesebb ellenállással az oklroy törvénnyel szemben, mely a lelki­ismeret szabadságát sérti. A lelki­ismeretűnk pedig korlátlan tulaj­donunk, amelybe beleavatkozni.és azt korlátozni az államnak sincs joga. Egy kultúrharc az állam alapjait rendítheti meg és nincsen az ál­lamnak annyi végrehajtó hatalma, mely a lelkiismereti szabadságot megtudja fojtani. Templomaink és iskoláink szen­tek előttünk, amelyekhez profán kezekkel nyúlni nem engedünk senkit. Ezeréves múlt alkotásai ezek és fejlődésüket az állam tá­mogatásának és karöltve haladó munkájának köszönik. A múlt hagyományait megbolygatni és azokat egyik napról a másikra ki­törölni emlékezetünkből nem lehet. De nem lehet egyházainkat sem, amelyeknek szervezete közjogi elemekkel van átitatva. Nem lehet az egyházak vagyonát se lefoglalni, mert azoknak célja és rendeltetése van. Nem lehet iskoláinkat se ki­sajátítani, mert azok fentartását súlyos adókkal mi biztosítjuk, nem az állam. Semmiféle polgári erkölcstanra nincs szükségünk. A mi erköl­csünket vallásunk szabályozza Vallásunk, amelynek jogaihoz tel­jes elszántsággal ragaszkodunk. * I = Buaímatlanság Bánás dr elten. A csehszlovák köztársaság hatalmas és rettegett külügyminisztere ellen nagy az elkeseredés a cseh szociáldemokrata pártban. Az elkeseredés azért tám dt, hogy a külügyminiszter nem neveztette ki Habrmannt bécsi cseh követnek, holott ez már megállapodás tárgyát képezte. A szociáldemokraták sajtóor­gánuma a „Pravo Lidu“ közzétette Habrmannat a párt végrehajtó bizott­ságához intézett levelét, amely még május 28 ról van keltezve és amely nyilvánosan elvitatja Benes igazát. A végrehajtóbizottság e levélhez kommen­tárt fűz és abban burkoltan kifejezésre juttatja a pártnak Benes iránti bizal­matlanságát. Nemsokára el kell dőlni, hogy a cseh szociáldemokraták végső­kig kiélezik-e a konfliktust és vissza­­hivják-e eddigi megbízottjaikat a kül­ügyi bizottságból. Ha erre határoznák el magukat, akkor pilzeni képviselőkkel helyettesitik: őket, akik különöskép p, nincsenek megelégedve a fcü ügymi­­niszlerrel. így áll a doiog a cseh szo­ciáldemokratáknál, akik Habrmann ügyét I a párt ügyévé tették és arra akarják j kényszeríteni Benest, hogy ez ügyből kifolyóan a legmesszebbmenő konzek­venciák levonására határozza el magát. = Készülődés a választásokra Noha a kormány félhivatalosai minden vá­lasztási hirt szorgalmasan megcáfolnak, azért még a kormány sem tagadhatja, hogy a legközelebb kiírandó választásra komolyan folyik a készülődés Hogy mi­kor lesznek a válasz ások, nem tudjuk, de ha a félhivatalos egyik jelentése szerint a választásokra a jelet a válasz­tási novella tárgyalása adja meg, akkor a választások kiírását ősznél tovább nem huzha'ják. Egyik prágai cseh iap szerint a koalíció inár meg is egyezett volna a novelláról, amelynek értelmé­ben csakis az a párt bírhat a parla­mentben képviselettel, amelyre az összes szavazatoknak 2 százaléka, vagyis 130 — 135000 szavazat esik. A parlament két háza parlamenti körök véleménye szerint nagyon rövid ideig fog ülésezni és valószínű, hogy juüus elején már befejezi munkáját. Ez a rövid tanács­kozás azonban nem fogja a kormány­koalíciót megakadályozni abban, hogy mindazokat a javaslatokat, melyek a törvényhozás előtt feküsznek, ne a mos­tani parlament intézze el. Természetesen a már jól ismert gyors iramban, hogy még minden tető alá kerüljön. Ezek között a javaslatok között vannak az építkezés támogatásáról, az állami al­kalmazottak fizetésének valorizálásáról, az egyenes adók reformjáról, a jövő évi állami gazdálkodásról és a választójogi novelláról szóló javaslatok. Ezeket a javaslatokat az összes koalíciós pártok rendkívül sürgősnek tartják és pedig politikai okokból, ami azt jelenti, hogy a koalíció ezeket a törvényjavaslatokat vívmányoknak tartja és ha törvény lesz belőlük, bátran hivatkozhatnak a választók előtt azokra. Szóval ezek a törvények koalíciós korteseszközöknek leszm k jók, azonban felejtik a kormány­pártjai, hogy működésűk alatt sok olyan törvényt is hoztak, amelyek az egész állam lakosságát érzékenyen érintik és amilyen mértekben népszerűvé szeretnék a koalíciós képviselők masukat tenni ezzel a most hozandó gyors-törvények­kel, éppen olyan mértékben idézi elő népszeiütlenségüket a kormányzásuk alatt hozott több más törvény. Mind­ezek a jelenségek a leglogikusabb mó­­dón következtetnek arra, hogy a válasz­tásokat ősszel mégis csak kiírják. = Angol sllamférfiu a kisebbségekért. A népszövetségi tanácsnak genfi ülésén mostanában foglalkoztak a nemzeti kisebbségek ügyeivel is. A vitában részt vett Chamberlain angol külügyminiszter is, aki nagyhatású beszédben hangsú­lyozta, hogy a tanácsnak meg kell óvnia azt a jogát, hogy a nemzeti kisebbsé­gektől elfogadjon szabadon előadott petíciókat. Az illető államok hatóságai­nak nem szabad megakadáiyozniok, hogy a kisebbségek petíciókat küldje­nek a népszövetség tanácsához. A gyű­lésen jelen volt kisanlant képviselő Chamberlain igazi demokráciáról tanús­kodó kijelentései alatt nem valámi ké­nyelmesen érezhette magát. = Á* ami alkalmazottak fizetésran­­da^á-e. Elkészült az állami alkalmazot­tak fizetésrendezésáröl szóló törvény­­javaslat és az illetékes minisztériumok által kidolgozott javaslatot mint a kép­viselők és szenátorok soraiból válasz­tott 10 tagú bizottság fogja megvizs­gálni. Ez a bizottság valószínűleg a nyár folyamán is dolgozik, úgy hogy szeptemberben a képv.selőház elé lé­­honé lerieszteni a javaslatot. Az állami tisztviselők ügye szorosan összefügg a közigazgatási reformmal, ezért szakér­tőkből álló második bizottságot külde­nek ki, amely befejező tanácskozásaiba az alkalmazottak köréből is fog szak­értőket bevonni. = Külföldi állampolgárok birtokainak I foglalás a. A trianoni és st, germaini békeszerződések értelmében magyar vagy osztrák állampolgároknak Cseh­szlovákköztársaságban levő birtokait csak e birtokok teljes értékének megfe­lelő összeg ellenében lehet kisajátítani. Ennél fogva nincs megengedve ezen birtokoknak olyan módon való kisajá­títása, ahogyan az a Csehszlovák állam-Bécsi bútor csakis szolid minőségben kap­ható Komárom és Csallóköz legnagyobb bútoráruházában: Hofbauer Andor cégnél Komárom, Jókai Mór utca 16, ^ Óriási választék hálószobák, ebédlők, szalon- és uri­­szoba bútorokban. Ebédlők különböző stílben, u. m. Cipendel, Renesanse, Hollandai Bárok, Teleháló - szobák, habos kőris, jávor, afrikai körte, citrom, stb. 86 50 különböző szobaberendezés állandóan rak­táron. Speciális készítés bőrgarnitúrák-, scheslon-, dí­vány- és matracokban.— Konkurencia nélküli árak. Saját kárpitos műhely. Vidékre díjtalan csomagolás.

Next

/
Thumbnails
Contents