Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-05-30 / 65. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1925. május 30. Első pozsonyi kaptafa és sámfakészitő műhely. Árusítási és megrendelési iroda: Hermann és Weisz bőrkereskedés 160 Bratislava, Dunajská-U. 43. M- kaptafákat, sámfákat, ' ványoló deszkát, méret, rajz, gipszöntvény és a leg d ivatosabb modellek szerint. Gyors és pontos kiszolgálási Rendelések a komáromi fióknál (Jókai Mór-u. 24.) is felvétetnek. Leiíeyék aknamunkája a ker.-szoc. pártban. (Saját tudósításunk.) — május 29. Megemlékeztünk, hogy Lelley Jenő Érsekújváron május 25 én titkos értekezletet tartott az Arany Oroszlán külön termében, mely délután 3 órától 7 óráig tartott. Ezen az értekezleten 17 érsekújvári, ógyallai, párkányi és ipolysági járási párthive vett részt, köztük Mérey Lajos, aki egészen Lelleyhez kapcsolta politikai hajóját, a központból Szappanos Lajos az egykori iparosvezér, Vargp Ferenc munkásvezér, akiknek Lelley a mandátumokat már eleve kiosztotta, ott volt látható HaiczI Kálmán dr. a katolikus papság részéről, mely teljesen elfordult Lelleyéktől, Nemes Flórián Párkányból, egy gazda Ógyaliáról, néhányan az Ipoly vidékéről, mely a kér, szociálista párt részére csaknem teljesen elveszett két év meddő munkája után. Érsekújvárt Néder János és Ollerényi pártvezetőségi tagok, Lelley lekötelezettjei és még két párttag képviselte, A párt szellemi erősségeit azonban nem hívták meg az értekezletre. Ez a gyűlés tapogatózás jellegét viselte magán, a nyílt harcot megelőző felderitő szolgálat indult meg Ersekujvárott a Nyugat Lelley ellenzékével és főleg a Kelet ellen. A taktikájuk, mint az kiszivárgott, az lenne, hogy összeírják minden pártszervezetben a Lelleystákat és ha a seregszemle jól üt ki, akkor gyűlések pergőtüze indul meg a purifikálók ellen, azon kivül Kelet ellen minden eszközt felhasználnak, hogy az ottani lelkes párthiveket megfélemlítsék és a pártélettől való kedvüket szegjék, főleg pedig a gyalázkodó nyugati terroristákkal a Leley csoporttal szemben kimondják a szakadást. Lelleyék azonban igen rosszul spekulálnak. A Kelet erejét igen lebecsülik és nem veszik észre azt, hogy az most már megerősödött a nyugati hatalmas ellenzékkel amely a papság támogatását is a magáénak mo ndhatja és a közvélemény erejét is figyelmen kivül hagyják, mely a Concordia perben szöges ellentétbe került Lelley csoportjával. A pártközpont vezetői azonban nem igy gondolják a válság megoldását, hanem úgy, hogy egy külön kongresszuson kimondják az elszakadást a keleti párt szárnyától, hogy cselekvési szabadságuk visszatérhessen. Kalandos terv, de aki Lelley személyes híveit ismeri, ezt sem találja valószínűtlennek. Az öreg Cato a szenátusban minden alkalommal feláüott és felszólalt: Cen seo Carthaginem esse delendam. Igaza volt. Ha a pártközpontban nem teszik ártalmatlanná a konkordiásokat, akkor elkészülhetünk a válság sokkal komolyabb és végzetesebb fellobbanására. [ Kereskedők közgyűlése. I * Tagjai nagy számú részvétele mellett tartott e hét szerda estjén rendkívüli közgyűlést a Komáromi Kereskedők Testületé a testületnek az egyesületi jog alapján egyletté leendő átalakulása tárgyában. A testület már előző, március hó 29-én megtartott rendes közgyűlésében kimondotta, hogy az uj ipartörvény 152. §-a szerinti vegyes ipar- „ társulattá át nem alakul, mert azon meggyőződésben volt, hogy a testület nem a régi ipartörvény 149. §-a alakult iparlársuiat, hanem külön társadalmi egyesülés, melyre az uj ipartörvénynek a kényszerszervezelté való átalakulásra vonatkozó rendelkezései alkalmazást nem nyerhetnek; ez okból a rendes közgyűlés elhatározta, hogy fenntartja eddigi testületi szervezetét, mint szabad egyesülés folytatja tevékenységét. A rendkívüli közgyűlés megtartását az tette szükségessé, hogy e határozat kimondása után, f. évi ápril hóban kézbesittetetí ki a testületnek az ipari és kereskedelmi minisztérium szlovenszkoi osztályának az a.rendelkezése, hogy az uj ipartörvény 159. §-ával a magyar ipartörvény a társulatokat illetőleg érvényét elvesztvén, a testület mint az 1884. 17. t.-c, 149. §-a alapján alakult ipartársulat vagy vegyes társulattá alakítandó ál vagy feloszlását határozhatja el. A rendelet mellett jóváhagyás nélkül küldettek vissza a testület alapszabályai, melyeket korábbi kormány+ Men »edit + Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, here, comb és köldöksérvnél a mi tökéletesített rugónél.i&il sérvkötőnk, mely éjjel is hordható. Mindenféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülyedégnéL Szabadalmazott lúdtalpbetét. Flanell has-, és mellmelegitő. JYGIEA“ kötszerbáz BRATISLAVA. Duna-0. Sí Rendelő orvos: dr. Koch K. F. egy. m. t. Árjegyzék ingyen. 1 A vidéki felá még az nap elmtéztetnek. hatósági felhívás folytán a politikai fordulat követelte módosított alakban évekkel előbb terjesztett fel láttamozás végett a testület. A rendkívüli közgyűlés minden tagja tisztában volt azzal, hogy a testületnek a régi ipartörvény 149. §-a alá eső ipartársulattá történt minősítése az alapszabályokkal nem indokolható. Hogy a testület nem volt a régi törvény 149. paragrafusa alapján alakult szervezet, az alapszabályokban körvonalazott egyesületi cél kitűzése nem téveszthet meg senkit s egyoldalú elbírálásra indokul nem szolgálhat. Hiszen egész természetes dolog, hogy kereskedők egyesülése társadalmi törekvések utján megvalósítandó célokul sem szolgálhat mást, mint a foglalkozásuknál fogva ez osztályt közvetlen érintő érdekeket. Nem is ez a cél, vagy legalább is nem önmagában ez a cél határolja el a különböző alapokon létrejött egyesületek jogi elbírálását, hanem egyedül az a tekintet, megfelelnek-e a törvény 149. paragrafusban felállított mellőzhetetlen követelményeknek a testület alapszabályai? Eltekintve attól, hogy ez alapszabályokban semmi vonatkozás annál kevésbé hivatkozás vagy idézés nincs a törvény 149. paragrafusára, egyetlen pontjában kimondva nincs, hogy e törvényszakasz alapján kivan megalakulni, tevékenykedni, az alapszabályoknak több rendelkezése van, melyek a törvény különben mellőzhetetlen követelményeivel ellentétben állanak s éppen ezen ellentétben nyilatkozik meg az a tény, hogy a testület nem sorolható Munkát! Időt! takarít meg, ka ruháját a kiváló .POLIO’ mossa. MINDEN ÜZLETBEN KAPHATÓ. 2 Egy Eszme indul... Irta : Reményik Sándor* Egy Eszme jő, robogva, tűzszekerén, Egy Eszme indul messze, valahol; Tavaszi fűzek szélringatta ága Es őszi lombok tarka hervadása Vassal kivert útjára ráhajol. Egy Eszme indul messze, valahol. Egy Eszme jő robogva, tűzszekerén; Valahol messze indul egy vonat És maga előtt megkonditja sorra Az őrházakban a harangokat; Egy vonat indul messziről az éjnek És eiibe, a rozzant házikókból Tisztelegni kilép az őr, a lélek. S a vassal kivert pálya végtelenjén Zöld lángok, piros lángok égnek: Egy vonat indul messziről az éjnek. És néha jönnek fényes állomások: Kupolái az eszmék vonatjának. És néha jönnek elhagyott vidékek, Ahol a váltók mind tilosra állnak. És jönnek megrögzött gonosztevők, Akik a sínre lopják köveik’, És rajongók, kik a mozdony elébe Önnön veszendő testüket vetik. Az eszme jő, robogva, tűzszekerén, A mozdony nő, de amig testet ölt, Csak fojtott, tompa dübörgés hallik, Mit a ráhajtott fülbe súg a föld. *) Szerző most megjelent, hasonló című kötetéből, megrendelhető a Komáromi Lapok utján. Hogy jutott azöregGedő a menyországba? Irta Bartóky József. Gedő Miklós a tornácon üldögélt és kedvetlenül jártatta tekintetét a kopár udvaron, amely igy este még kietlenebb volt, mint napvilágnál. Egyszer csak valami zuhanás hallatszott ki az első szobából s olyan koppanás, mint mikor egy szék feldől. Miklós, mintha valami ösztökélte volna erre, felállott s bement a szobába: hát az apja, aki már vetkőződött, az ágy előtt feküdt a földön. Miklós szólongatta, éleszgette az öreget, de az nem mozdult, olyan volt, mint a halott. Miklós óvatosan föltette az öreget az ágyra, s nem tudva, hogy mihez kezdjen egy darabig ott topogott az ágy mellett, aztán hirtelen kisietett, előkurjantotta a béresgyereket az istállóból s elszalasztottá a süket Vadasnéért, aki a faluban legtöbbett tudott mindenféle betegséghez. Vadasné csakhamar megjött s ecetes ruhát tett a beteg fejére, meg a szivetájára, közben azonban nem feledkezett meg az egészségesekről sem s odaszólt Miklósnak: — Van most valaki, aki főzzön ? — Nincsen, — felelte halkan Miklós. — Pirókné már nem jár be. — Akkor hivasd el talán Máliknét, mert éjszakára forró tea kell. Aztán holnap is enni kell. Én meg nem főzhetek, mert úgy látom, hogy baj van az apáddal. Miklós intett Vadasnénak, hogy ne beszéljen igy a beteg mellett, de az öregasszony csak legyintett a kezével, hogy e felől ugyan hangosabban is lehet már beszélni, mert ez már se lát, se hall Miklós kiment a szobából, elküldte a béres-gyereket Máliknéért s aztán mikor visszajött, leült a karoslócára s azon gondolkozott, hogy lám, ebben a rideg házban immár két idegen aszszony fog tenni-venni, a helyett az egy helyett, akit nem hozhatott ide felesé gül, mert az öreg hallani sem akart Veronról. Vadasné mikor ellátta a beteget, odafordult Miklóshoz és ezt kérdezte: — No, mi van a fiaddal? Miklós szinte haragosan intett Vadasnénak, hogy ne beszéljen ilyen fentszóval, de az erre nem ügyelt s megint elkezdte: — Voltál ott ? 1 Miklós csodálkozva nézett az asz szonyra. Hiszen ha az egész falu tudja, hogy mit fogadott ő fel az apjának, éppen csak ez az öreg asszony ne tudná, aki mindent tud?! Csak ez ne tudná, hogy ő megmondta Veronnak, hogy bármeddig kell várniok, mégis feleségül veszi, de az apja életében nem megyen feléjük. Hogy Miklós nem felelt, Vadasné megint megszólalt: — Talán azt se tudod, hogy beteg a fiad? Negyed napja beteg. Engem nem hittak. Doktort hittak. Hát ők lássák ! Azt hallom, halálán van a fiad .. . Miklós felhördült s mintha szivén ütötték volna, megtántorodott, aztán kitámolyogva a szobából, elsietett Veronákhoz, az ő haldokló kisfiához, akit eddig meg sem csókolhatott, az ölébe fel nem foghatott s akit eddig titkon, loppal, csak messziről láthatott. Alighogy Miklós elment, megjött Málikné, aki egy kicsit félkegyelmű volt, de jó főzőnő hírében állott. Vadasné éppen friss ruhát tett a beteg szivetájára, mikor Málikné beállított, — Miért teszi oda azt a ruhát? — kérdezte vigyorogva Málikné. — A szivét csititom. Nagyon ver. — Hát mióta van szive ennek a Gedőnek? — Gúnyolódott Málikné. — Eddig nem volt szive! Szívtelenül élt 1 — Igaz, — szólt Vadasné, — de most a halál megtaláltatta vele a szivét. Úgy szokta a halál, hogy megtaláltatja a szívtelennek a szivét s aztán, mikor már megtalálta, hát összeszoritja a csontos kezével . . . Lehet, hogy egyszerre hal meg az unokájával s majd a Vera fia vezeti fel az öregapját a menyországba. — Ez aligha jut oda, — dünnyögte Málikné. Bécsi bútor csakis szolid minőségben kapható Komárom és Csallóköz legnagyobb bútoráruházában: Hofbauer Andor cégnél Komáromi Jókai Mór utca 16. s». RÍ TirTüSTO&j Óriási választék hálószobák, ebédlők, szalon- és uriszoba bútorokban. Ebédlők különböző stílben, u. m. Cipendel, Renesanse, Hollandai Bárok, Telehálószobák, habos kőris, jávor, afrikai körte, citrom, stb. 50 különböző szobaberendezés állandóan raktáron. Speciális készítés bőrgarnitúrák-, scheslon-, dívány- és matracokban.—Konkurencia nélküli árak. Saját kárpitos műhely. Vidékre díjtalan csomagolás.
