Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-05-30 / 65. szám
1925. május 30. Komáromi Lapok 3. oldal Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy dunaparti vendéglőm kerthelyiségét megnyitottam. Elsőrendű hűsítő italok, Piiseni ősforrás (12°) sör, valamint valódi fajborok (ltk.121) lesznek kiszolgálva. — Zóna pörkölt, savanyu tüdő, félpár virstli 1 pohár sörrel délelőtt és este 3 Kc-ért kapható. Kitűnő ételek leszállított árban. — Ebéd menü: leves, sült. tészta (tészta helyett sajt vagy fekete) 10 Kő. Vidékiek találkozó helye! Százalékrendszer megszűnt. Kényelmes szállodai szobák:! — Bárhol y iség II órától nyitva. — l-én és 16-án teljesen uj műsor számok. 369 A m. tisztelt közönség pártfogását kérem Horváth István. e törvény alapján megalakult ipartársulatok közé. Már a törvény 149. paragrafusának második bekezdése például lehetőséget nyújt arra, hogy az e alapon alakult ipartársulatba a segédek és gyári munkások is felvehetők legyenek. Amikor a Komáromi Kereskedők Testületének tagjait a testületi alapszabályok 5. paragrafusa kizárólag az önálló kereskedők, társaságok önálló hatáskörrel, esetleg cégjegyzési jogosultsággal is bíró tisztviselőinek szoros korlátjai közé szorítja s e korlátozással kizárja a segédek és munkások belépésének megengedését, olyan kiegyenlithe tetlen ellentét fennforgását látjuk a törvény és ez alapszabályok közt, hogy u’.óbbiak jóváhagyása a törvény 149. paragrafusa alapján lehetséges sem volna. Az alapszabálynak 7. §-a nem a tagok belépéséről, hanem azok felvételéről rendelkezik és a felvéfelt is feltételhez kötötten szabályozza, mig a törvény a szaktársulaíhoz való tartozásra nézve csak egyetlen feltételt állapit meg, az ugyanazon vagy különböző iparral való foglalkozást. Az alapszabályok szerint tehát a tagok felvétele felett a választmány titkos szavazással dönt s igy a neki nem tetsző jelentkezőt vissza is utasíthatja, mig a törvény alapján létesített ipartársulatba való lépéstől senki vissza nem utasítható, mert a törvény csak annyit mond, kogy a belépésre senki sem kényszeríthető. De az ipartársulat tagja annak tetszése szerinti ideig tagja maradhat, abból semmi okból el nem távolítható. Az Egyesület alapszabályai 9. §-a ezzel szemben legalább 3 évi tagsági kötelezettséget állapit meg, sőt a 12-ik §• a a választmánynak a taggal szemben nem indokolandó kizárási határozat hozására is jogot ad. íme! a legmerevebb ellentétek a törvény rendelkezései és alapszabályaink között, mely ellentétek kizárták volna az alapszabályoknak a törvény 149. §-a alapján történt jóváhagyását, mert hiszen a törvény 159. paragrafusának harmadik bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a bemutatott alapszabályoknak a jóváhagyás csak akkor adandó meg, ha azok a törvénynek megfelelnek. De az is világos volt a közgyűlésen megjelentek előtt, hogy az ipar és kereskedelmi minisztérium szlovenszkói osztályának hivatkozott leiratában megjelölt két választás mellett, a vegyes társulattá való átalakulás és felosztás kimondásán kívül az uj ipartörvény 159. §-a a testületnek azt a lehetőséget is nyújtja, hogy a szövetkezetekre vo natközó szabályok értelmében szövetkezetté is átalakulhat. Vagyis a minden polgárt megillető szabad egyesülési jog alapján egyesületei alkothat, A Fried Jenő elnök által vezetett rendkívüli közgyűlés ennek a törvényben biztosított jognak alapjára helyezkedett, amidőn a március 29 iki közgyűlés határozatát fenntartva annak kiegészítéséül elhatározta, hogy a szabad egyesületi jog alapján szabad egyesületté (szövetkezetté) alakul át s mint társadalmi egyesület a közgyűlés által tárgyalt s elfogadott alapszabályait a pozsonyi teljhatalmú minisztériumhoz felterjeszti s azok kormányhatósági megerősitését kéri. A rendkívüli közgyűlés az alapszabályokban szervezett tiszti állásokat töltötte be s a választmányt alakitotta meg egyhangú választás utján a márciusi közgyűlés által megválasztott tisztikar és választmány tagjait tisztelve meg ezúttal is bizalmával. A határozat meghozatalának egyhangúságát csak Ivánfy Géza testű leti tag állásfoglalása törte meg, aki azon elvi felfogásának adott kifejei MEINL ClYULa KÁVÉ BEHOZATAL, TEA BEHOZATAL, KAKAÓ, CSOKOLÁDÉ 3 KOMÁROM, NÁDOR-UTCA 2. SZÁM. zést, hogy a testület 20 év előttmegalakulásától kezdve csak a szabad egyesületi jog alapján működő, társadalmi egyesületnek lévén tekintendő lovábbi tevékenységében, fennállásában az uj ipartörvény rendelkezései által érintve nincs. Azért a rendkívüli közgyűlés összehívására, uj alapszabályok alkotására s újabb választásokra szükség nincs. Ez elvi álláspontjának következményeit magára levonva, kijelentette, hogy a választmányba történt beválasztását is a márciusi közgyűlés választása alapján fogadja el. A közgyűlés azonban az elvi jog fenntartás álláspontja helyett határozata meghozásánál a feloszlatás veszélyét megelőző gyakorlati megoldáshoz ragaszkodott- (g.) A Komáromi Ipartestület és a Munkáspénztárak Orsz. Hivatala. Ismeretes, hogy a Komáromi Munkásbiztositó Pénztár autonómiájának felfüggesztése óta a Komáromi Ipartestület elnöke, Boldogky Gyula állandóan napirenden lartja a kérdés rendezésének ügyét s eddig már számtalan esetben fordult illetékes fórumokhoz, minisztériumtól lefelé, hogv a ipénztár autonómiája visszaállittassék. A jórészt munkaadók által fenntartott intézmény is a politika játéklabdája lett, s akik fenntartását lehetővé teszik, a munkaadók valamint munkások, ügymenetében beleszólási joggal — a belföldön patentirozott demokrácia dicsőségére — nem bírnak. Az Ipartestület panaszait nemrég a teljhatalmú miniszter is jogosaknak találta, s mivel az Oisz. Munkásbiztositó Hivatal a testülethez — Talán ha az unokája vezetné fel, neki is lenne bemenetele . . -Málikné egy darabig lassú fejcsóváiásokkal még nézte a beteget, aztán kiment a konyhába. Vadasné leült az ágy mellé egy székre s igy nézte az öreg Gedő Miklóst, aki amint behunyt szemmel mozdulatlanul feküdt az ágyon, még titokzatosabbnak és ismeretlenebbnek tetszett neki, mint eddigel é Mert ezt az embert igazában senki sem ismerte. Magábazárkózott, szótlan, kedvetlen volt kisgyerek korától kezdve; játszópajtása sohasem volt; íegénykorában se látta vidámnak senki; megházasodott, de a feleségéhez is mindig olyan rideg volt, mintha az idegen maradt volna előtte s mikor az asszony nemrégiben meghalt, meggyászolta, de egy könnycsepp sem buggyant fel a szemébe a szivéből; egyetlen fia sohasem kapott egy meleg szót sem tőle s mikor annak Veront, a fuvarosember lányát becsületes legény létére már el kellett volna vennie, hidegen, ridegen csak azt mondta: nem ! Aztán mikor Veronnak ezelőtt három esztendővel megszületett a gyereke s Miklós mégegyszer szóbahozta a dolgot, az öreg akkor is csak azt mondta, hogy: nem, pedig a házban s a gazdaságban nagyon kellett volna már egy fiatal aszszony. Vadasné eltűnődött magában azon, hogy vájjon miért volt ez az ember ilyen magánakvaió, szivnélkül élő, mindig egyformán hideg ember. A faluban emlegették olykor, hogy az öreg Gedőnek az elei réges-régen, valaha labanc urak voltak sa kurucok prédálásai miatt jutottak paraszti sorba az utódok. Valamelyik birtokából örökre kiforgatott úri ősének szomorúsága éledt fel ebben az emberben, aki parasztnak gazdag volt, de erre nem tudott büszke lenni. Vagy azért volt ilyen, mert születésétől kezdve a bal orcáján egy nagy, hosszúkás, fekete májfolt volt, ami miatt kisgyerek korában bizonyosan csúfolták s ezzel egész életére elvadították az emberektől ?! Lehet, gondolta magában Vadasné, hogy ha ezt az öreg Gedőt valamikor valaki szóra birta volna, ő maga sem tudta volna megmondani, hogy miért másmilyen ő, mint a többi gazdaember s csak azt mondhatta volna, hogy: az ember csak olyan lehet, mint amilyennek az Isten teremtette. Lám, a varjuk között is van olyan, aki nem károg s nem szálldos a többivel együtt, hanem magában félreülve hallgat s ha felrebbennek, sötéten egyedül szárnyal a többi után.. Málikné megfőzte a teát, s beszólt Vadasáénak, aki nehézkesen kiment hozzá a konyhába, s ott nekiültek a rumos teának. A szobában nagy csendesség volt. Az öreg Gedő behunyt szemmel, mozdulatlanul feküdt tovább is az ágyán, de mintha egy kissé esz mélni kezdett volna Azt azonban nem tudta, hogy álmodta-e, vagy valakik csakugyan beszéltek az imént az ő szivéről, a halál csontos kezéről, Veronról, a fiáról és a mennyországról. Amint az ezekről való gondolatok hajkurászták egymást a fejében, az öreg Gedő egyszerre csak úgy látta, hogy kinyílik az ablak, s beszáll a szobába nagy fényességgel egy kis angyal, s odaül az ágya szélére. — Ki vagy te ? Isten angyala ? — kérdezte suttogva az öreg az angyalt. — Most már angyal vagyok. Eddig kegyelmed unokája voltam .. . — A Verőn fia vagy ? Az voltam ... Az öreg szive feldobogott, mintha az öröm dobogtatta volna meg azért, hogy az unokáját látja. A kis angyal meglibbentette egy kicsit a szárnyát. — Maradj itt! Ne menj el! — suttogta az öreg. — Nem maradhatok itt, — felelte az angyal. — Haza kell mennem, mert már vár a koporsó! — Hát hozza ide anyád a koporsódat; ha már a bölcsőd nem lehetett itt. . . Az öreg lehunyt szeméből megeredt a könny. — Miért hoznák ide az én koporsómat, szólt aztán az angyal, — hiszen én már úgyis elmegyek a mennyországba. Az öreg Gedő egész testében megremegett, s összekulcsolván száraz kezeit, igy könyörgött az angyalnak: — Vezess fel engem is oda! Vezess fel! Hozzák ide a koporsódat, aztán együtt indulhatunk. Vezess fel engem is ! . . . A kis angyal, mintha megszánta volna, közelebb hajolt az öreghez, aki reszkető kezével inegsimogatta az orcáját. Az angyal aztán igy szólt: — Látom, hogy megtalálta kegyelmed a szivét, hát felvezetem . . Az öreg Gedő úgy érezte, hogy valami olyan zsongitó melegség önti el a szivét, amilyet eddig még sohasem érzett. Aztán, hogy jobban lássa az unokáját, felvetette a szemét, de bizony a kis angyal eltűnt. Az ablak is be volt zárva. Az öreg egyszerre olyan elhagyottnak érezte magát, hogy hangos, jajgató sírásra fakadt. A két asszony besietett hozzá: — Mije fáj ? — kérdezte Vadasné. — Nagyon ver a szivem — suttogta az öreg. Vadasné intett Máliknénak, hogy lám a halál megtalálta vele a szivét. — No, teszünk egy kis friss borítást a szivére, aztán elmúlik a fájás, — biztatgatta a beteget Vadasné. Az öreg azonban hirtelen felült, s parancsoló szóval szólt: — Nem kell! Az unokámat hozzátok ide, meg az anyját! Miklós hozza ide őket tüstént! Verát is, meg a gyereket Továbbá nagy választék saját műhelyünkben készülő scheslonok, díványok, matracok és bőrszékekben. Legjobb gyártmányú amerikai rendszerű rolós íróasztalok és iratszekrények. Csakis Jó minőségű áru és szolid, leszállított árak. Kedvező fizetési feltételek. 241 Vidékre szakszerű csomagolás. SSTkÄBécsi Bútor Komárom legnagyobb, legrégibbés igy legmegbízhatóbb bútoráruházában. — Nagy választék háló, ■ ■ ebédlő, szalon, uriszoba és bőrgarnitúrákban. Spitzer Adolf és Tsa Utódai bútoráruházában Komárom, Jókai Mór-utca 22. szám.
