Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-05-30 / 65. szám
■egyvenhatodik évfolyam* 65 szám. Szombati 1925. május 30, Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Eeész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 160 Ke. Egyes szám ára; 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BAR ANY A Y JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor-u. 29., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Választunk vagy nem választunk? Komárom, — május 29. Választunk vagy nem választunk? Ez a kérdés, — válasszatok. Ha mirajtunk állana, azt mondanők, hogy minél gyorsabban válasszunk! De a kormány, a hirek szerint, a választáson is intézményesen akarja a koalíciós többséget biztosítani és a kispártokat megsemmisiteni. Az, hogy a kormány pártjai a legnagyobb erőfeszítéseket csinálják a periférián, a Csánki-párt különvonalain Prágába a párt költségén utazik fel egy csomó ember, akit ott mutogatnak, a vidéken a hatóságok roppant előzékenyek a kormánypárti voksok iránt és állampolgárságot, trafikot, korcsmát, útlevelet kapnak, akik oda belépnek: ez egy kissé gondolkodóba ejthetné az ellenzéket is. Igaz, hogy Svehla haditerveit nem szokta közölni senkivel, mert számitó ember és senkiben se bízik, de azt látjuk, hogy valamit mégis forral. Nem lehetetlen, hogy az őszre a parlament munkaprogramjának ledarálása után csakugyan kiírják a választásokat, miután a választási törvényt demokratikus irányban módosítják, éppen úgy, mint a sajtótörvényt, melyet Mussolini, az olasz fascista vezér úgy mutatott be az olasz kamarában, mint a demokrácia megcsúfolását, kijelentve, hogy enné! a fascista sajtótörvény is liberálisabb. Ha a választási törvényt is igy demokratizálják, akkor igen nagy küzdelemre kell felkészülnünk. Feltétlen meg kell teremteni a magyar egységet, nem a politikai egységről van sző, hanem a lelki egységet, amely arra való, hogy az urnák előtt szálljunk magunkba és gondolkozzunk helyzetünkön és értsük meg végre, hogy nekünk, magyaroknak, egy célunk lehet csak: nemzetünk megmentése az ellene törő hullámok közül. Ezt pedig csak összetartásunkkal érhetjük el. Nemzetünket tépik a nemzetközi pártok, akik politikai ellenségeinkkel szövetkeztek, a kormány pártjai, amelyek mindenféle Ígéretekkel és a földdel csábítják el népünket arra a pontra, hogy iájukat elárulják és azt írják a zászlójukra: nyelvben magyarok, lélekben csehszlovákok. Nekünk nyelvben, lélekben és szívben magyaroknak kell maradnunk és ezt az egységet szolgálnunk minden erőnkkel és az urna előtt szavazatunkkal is. A választásokon nem szabad külön pártokat alkotni, hanem egyetlen magyar pártot, ennek a jelöléseit kell feltétlen támogatnunk. Akár az ősszel, akár a tavaszszal lesznek a választások, a politikai szervezkedés ideje elérkezett. Ki kell menni a nép közé és azt felvilágosítani nemcsak a helyzetről, de mindazokról a sérelmekről, melyeket minekünk a köztársaság törvényei és a békeszerződések határozmányai ellenére elszenvedni kellett. A választások után.uj helyzet alakul ki és a mostani rezsimnek el kell tűnnie. Német, szlovák, magyar kisebbségnek kell többségre jutnia, hogy az uj koalíció vegye át a kormányt és a nemzetek önrendelkezési joga alapján a boldogulás uj korszakát nyissa meg. = Ä létszámapaszfáe. A közigazgatás reformjáról kapcsolatosan tudvalévőén az állami tisztviselők tömeges elbocsátásáról van szó. Az 1924. évben e tárgyban hozott törvény szerint 33600 állami tisztvise ő elbocsátása válik szükségessé és az. elbocsátásoknak ez év Julius hő végéig meg kell tör ténni. Az összes közigazgatási ágak között a vasútnál és postánál fog a létszámapasztás legtovább húzódni. Az uj tervezet szerint a jövő év folyamán állami szolgálatban való minden felvétel teljesen szünelelni fog. A közigazgatás reformjáról szóló törvényjavaslatot a kormány még ez év folyamán beterjeszti a nemzetgyűlésnek. —- A NépHzövaífég őszi napirendje. A Daily Telegraph jelentése szerint a népszövetségi közgyűlés őszi üléssza ■ kának napirendjét már összeállították. A napirend három pontja képezi az ülésszak főérdekességéi. Az első a népszövetségi bizottság működésére vonatkozik, amelynek jövőben az lesz a hivatása, hogy a volt ellenséges országokban a fegyverkezés ellenőrzését végrehajtsa. Kérdéses, hogy ezektől az országoktól nem fogják e azt kívánni, hogy olyan törvényeket fogadjanak el, melyeknek az lesz a rendeltetésük, hogy a népszövetség döntéseit hatállyal ru házzák föl. Tárgyalásra fog kerülni az a kérdés is, hogy a felügyelet alatt álló államok esetleges mulasztásával szemben milyen szankciókat léptetnek életbe és hogy ebből a célból szükséges lesze a népszövetségi tanács egyhangú állásfoglalása. Programmon iesz a tervbevett katonaságtól mentesített rajnavidéki zóna megteremtésének ügye is, erre nézve a britt delegátusok állásfoglalása lesz a döntő. = Szüllő Gáza a kisebbségi kérdésről. Egy kassai lap munkatársa felkereste Szüllő Géza dr.-t, aki hosszabb beszélgetést folytatott vele a kisebbségi magyar politika aktuális kérdéseiről. Az érdekes beszélgetés a következő volt: A Népszövetségi Liga csehszlovákiai magyar osztálya megalakult és a legszebb remények között kezdi meg működését. A Liga megalakulásának egész kisebbségi életünkre messze kiható jelentősége van, mert most már a ligák uniójának keretén belül az összes népkisebbségi kérdésekben szavazati jogunk van és kisebbségi akcióinkat törvényes formák között intézhetjük. Eddig is részt veítem a ligák kongresszusain, de minden jog nélkül, hiszen a magyar kisebbség autorizálva nem volt. Genfben és Brüsszelben fel is szólaltam a bennünket érintő kérdésekben annak ellenére, hogy a csehszlovák képviselő, Brabec szenátor ez ellen tiltakozni próbált. Most már ezek a nehézségek elhárultak az utunkból. A Népszövetségben első kötelességünk az, hogy rámutassunk arra, hogy ami törvényhozásunk hozott ugyan kisebbségvédelmi törvényeket, de ezeket pour la galerié hozta, a lényeg az, hogy ezeket nem tartják be. Főkövetelésünk az, hogy a kisebbségek is legyenek jogosultak arra, hogy nemcsak az államok utján, hanem közvetlenül fordulhassanak panaszaikkal a Népszövetséghez, Ebben a tekintetben a lyoni kongresszus már elfogadta a Baranyay által alkotott magyar tervezetet, melyet most Wlassics Gyula dr. rendszeresen kidolgozott s a legközelebbi kongieszszuson tárgyalásra kerül. Ennek a javaslatnak a lényege az, hogy a kisebbségek — ha kimerítették az államukban rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslatokat, közvetlenül a Népszövetség elé léphetnek s Ítéletet provokálhatnak a hágai nemzetközi bíróság részéről. Legfontosabb kisebbségi kérdésünk az állampolgárság ügye. Ebben már megindítottuk az akciót. A csehországi németek uniója Rauchberg prágai egyetem professzora utján és a csehszlovák liga Brabec szenátor utján már ebben a tekintetben Brüsszelben bizonyos megállapodásokra jutottak, ezek a megállapodások azonban a magyar delegáció álláspontját nem fedik. Ennek oka elsősorban abban áll, hogy a honosság és illetőség csak a magyar közigazgatási jogban volt olyan élesen elhatárolva s ez okozza a sok nehézséget. A magam részéről természetesen a magyar álláspontnak voltam a szószólója, mely a magyar közigazgatási jogban gyökere zik. Remélem, hogy az állampolgárság kérdésében a csehszlovák kormány is meg fogja eddigi eljárását változtatni, mert erkölcsi tekintetben többet árt neki a kisebbségi jogok olyan eklatáns megsértése, mint a saint-germaini kisebbségvédő szerződés nyílt megszegése, — mint aminő anyagi előnyöket húz az állampolgárság kezelésének mai módjából. = Prasek és a szlovák néppárt. A csehszlovák köztársaságban a koalíció életét rendszerint kompromisszummal szokták meghosszabbítani és az agrár vám kérdésében is arról írtak a lapok, hogy az agráristák és szocialisták között kompromisszumot fognak kötni. Hogy mikor, — azt persze előre nem tudhatni, de semmiesetre sem fog meglepni bennünket, ha a kormány e két harcias pártja végre valahára megegyezik. De a politikában mégis vannak meglepetések, amelyek igen alkalmasak arra, hogy valóságos bonsternációt keltsenek a kormány köreiben. A Vecer c. prágai lap azt a majdnem hihetetlennek látszó hirt veti bele a vajúdó politikai életbe, hogy Prasek volt szenátor és szenátusi elnök és Richtera dr. volt képviselő, akiket tudvalévőén megfosztottak mandátumuktól, összeköttetésbe léptek a szlovák néppárttal A feltétel az, hogy Hlinkáék a választási harcot terjesszék ki egész Csehszlovákiára és Szlovenszkón kívül is állítsanak jelölteket. Prascheket és Richterát fölvennék a jelöltek Iisztájába. Az említett lap szerint a szlovák néppárt hozzájárult ehhez a kompromisszumhoz. = A világhelyzet és a Lido ve Novíny. A „Lidove Noviny“ cikket közöl a világhelyzetről. Többek között ezeket írja: A világhelyzetet a következő tábla érzékelteti meg; I. csoport: Ausztria, Oroszország, Ázsia. II. csoport: Magyarország, Franciaország, Lengyelország, Kisántánt. III. csoport; Németország, Anglia, Amerika. Nyugaton az angolok és az [amerikaiak, keleten az oroszok az ázsiaiakkal. Különösen az orosz-japán szerződés megkötése óta a háttérben hatalmas összecsapás játszódik le a Csendes-Óceánért. A differenciák nemcsak politikaiak, mélyebb szociális hátterük is van. Emellett a németfrancia konfliktusnak csak helyi jelentősége van, olyan, mint egy családi perpatvar. Az angol-szászok arra érzik magukat feljogosítva, hogy minket, középeurópaiakat figyelmeztessenek, hogy ne egymás között veszekedjünk, mert az egész fehér civilizációt veszély fenyegeti. „Németországot nem szabad a kétségbeesésbe kergelni“ — ez az angol bölcseség tenorja. Németországgal kompromisszumra kell lépni. Ma már a berlini angol követ, Lord d’Abernon, jóvoltából kész a német kompromisszum terve. A költségeket nem egyedül a franciák viselnék, minden középeurópai szövetséges is hozzájárulna. Nálunk az a kérdés merül fel, van-e értelme egy német szerződés megkötésének? — Ha mi, mint az angolszászok, az oroszokat minden emberi civilizáció ellenségének tartjuk, meg kell vásárolnunk a német szerződést. Franciaországnak nincs politikai differenciája Oroszországgal. Szövetségesei közül Csehszlovákia és Jugoszlávia hagyományos oroszbarátok, — Lengyelország és Románia ma oroszellenesek. A legutóbbi szovjet-kongresszuson azonban Csicserin az oroszfrancia szövetség gondolatát ajánlotta fel s ezért hajlandónak mutatkozott arra, hogy a szövetséges kisállamok részére kedvezményeket ad, igy pl. Lengyelországnak. Ez egyenes licitáció Angliával. A cikk azzal a reménnyel fejeződik be, hogy Franciaország az angol tervvel szemben felállítja a maga elméletét, azaz a „nem szabad Németországot a kétségbeesésbe kergetni“ eszméjével szemben a „nem szabad Oroszországot izolálni“ gondolatát. Mert nem szabad — írja tovább a lap — az oroszok kezéből kivenni a vándorbotot, mellyel meg fogja találni az európai közösségbe vissza vezető utat. = A magyar parlamenti ellenzék falhagyott a passzivitással. A magyarországi nemzetgyűlés ellenzéki blokkja hétfőn értekezletet tartott, amelyen hoszszabb vita után elhatározta, hogy a budapesti községi választásoknak az ellenzékre nézve eredményes kimenetele következtében feladja a passzivitást és bevonul a parlamentbe. A keddi nemzetgyűlésen az egész ellenzék bevonult az ülésre és Peidi Gyula szociáldemokrata képviselő fejtette ki, illetve okolta meg a passzivitás megszüntetését. Beszédében hangsúlyozta, hogy az ellenzék az utolsó pillanatban is állást akar foglalni a választójogi javaslat ellen. Az ellenzék bevonulása a legnagyobb csendben történt, a kormánypárt, mintha semmi sem történt volna, a legteljesebb nyugalommal * vette tudomásul a nemzetgyűlésen való megjelenést. Éhgyomorra fél pohár SCHIfllDTHIlUER-féle keserűviz jó étvágyat, 120 kellemes közérzést és munkakedvet biztosit. Az IGMÁNDI nem tévesztendő össze másfajta keserűvizzel.
