Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-05-21 / 61. szám
■egyvenhatodik évfolyam 61. szám. Csütörtök, 1925. május 21* KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Kü földön 160 Ké. Egyes »zára ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor-u. 29 Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. A igyál népszövetségi liga Komárom, — május 20 Pozsonyban ünnepi keretek közt tartotta a magyar népszövetségi liga közgyűlését. Az első egyetemes szervezet, mely átfogja az egész magyar nemzeti kisebbséget és annak jogait a békeszerződések keretein belül megvalósítani igyekszik. Mert az a jog is kevés, amelyet a saint-germaini szerződés, mint kisebbségi jogot statuál, hát még mire annak gyakorlati alkalmazásáig eljutunk. íme a klaszszikus példa a pozsonyi megyegyű és, ahol a magyar kisebbség nyelvén, mely az államnyelvet nem érti, a határozótokat nem mondják ki, holott ez a magyarul tudó zsupánnak kötelessége volna. Elvégre, ha a magyarok adója, katonája, vagyondé/smája jó az államnak, mely abból zsupánját fizeti, joggal elvárhatja tőlük a magyarság, hogy nyelvi jogait tiszteljék. Naayon igaza volt a liga gyűlésen egyik szónoknak, hogy a mi kisebbségi jogaink egyáltalán nem terjednek túl az örmények és a kuco oláhok jogain, holott talán némi külömbség mégis csak lenne kultúra és civilizáció tekintetében. Nemzetünk, mely világhírű írókat, tudósokat, zenészeket és képzőművészeket adott a világnak, egy Madáchot, Petőfit, Jókait, Kőrösi- Csomát, Té3lát, Semmelweiszt, * Eötvös Lórándot, Lisztet, Hubayt, Goldmarkot, Munkácsyt, Padruszt, ezzel kétségtelen bizonyítékát adta az európai kultúrába való kapcsolódásának. A külföldi színházakban, Amerikában, Londonban, Berlinben, Bécsben magyar szerzők darabjait adják nap nap után és annak a magyar nemzetnek a tagjai, akiket a békekötés megkérdezésük nélkül román é3 jugoszláv államok alattvalóivá tett, minden kulturális joguktól, iskoláiktól, intézeteiktől megfosztva, irodalmi életükben korlátozva kénytelenek élni nehézzé tett életüket. Mi is, Csehszlovákia magyar állampolgárai hasztalan küzdünk egy kulturszövetség, egy szinpártoló egylet megvalósításáért, iskoláink száma kevés, középiskoláink az elnemzetietlenités utján, egyetemünk, főiskolánk nincsen s fiaink külföldi egyetemeken szereznek diplomát, azt itt érvényteleneknek minősitik. Birtokosainktól elveszik a földet, ezzel a fö dön élő magyar fö dmívesek ezreit teszik földönfutóvá, az állampolgársági kérdés lehetetlen kezelésével tízezrek válnak államnélküliekké, akiket sehol be nem fogadnak, gazdasági intézményeink, iparunk romokban hever és felépítésük elé hivatalosan is akadályokat gördítenek, nyelvi jogainkat itt, a szinmagyar területen is semmibe se veszik, de a tiszta magyar feliratot még a kórház címében se tűrik meg: ime a kisebbségi helyzet képének pillanatfelvétele. A kisebbségi ligának tehát gazdag területe van, ahol műKödésében adatokat gyűjthet és azokért a külfödöa és a népszövetség előtt síkra szállhat. Nekünk tehát a Liga köré fel kell sorakoznunk zárt sorokban, ha azt akarjuk, hogy mŰKÖiése eredményes legyen, így használunk nemzetünknek és fajunknak, amelyért a következő nemzedéknek felelősséggel tartozunk. = Kompromisszum a gabonavámok ügyében. A koalíció lapjai Svehla miniszterelnök hazatérésével elcsendesed tek. Sem a koalíció válságáról, sem a kormány rekonstrukciójáról nem írnak, hanem olyan hangokat kezdenek pengetni, amelyek a válságot előidéző gabonavám kérdésében készülő kompromisszum lehetőségéről szólnak. Svehla miniszterelnök a harcias szociáldemokratákat egyidőre leszerelte, azzal, hogy az önállóak biztosítására vonatkozó javaslatot elővette és az agráristák és szociáldemokraták között kötendő kompromisszumnak egyengeti az útját. Sikerülni fog-e ez, egyelőre még nem tudni, de a szoctálista sajtó hangjából arra lehet következtetni, hogy a két párt megegyezése lehetséges. Az uj^bb sajtó közlemények szerint a kormány csak a gabonára hozna be vámot, mig más élelmiszert, mint zsirt és húst to vábbra is vámmentesen lehetne behozni az országba. Az agráriusok kárpótlására a kormány le akarja szállítani az ipari vámokat olyan cikkekre, amelyek a mezőgazdaságra nézve nagyon fonto sak. Az újabban kialakuló vélemény szerint a Svehla kormány továbbra is marad, még pedig teljes változatlanságban, tehát a rekonstrukció réme is eltűnt. Szóval a kormány és koalíciója továbbra is együtt „boldogítja“ a köztársaságot. = A Slovék kritikája Lellevről A szlovák néppárt hivatalos lapja a Slovák, abból az alkalomból, hogy Lelley Jenő dr. a keresztényszocialista párt elnökségéről lemondott, éles kritikát mond a bukott pártvezérről, akinek bukását, a lap szerint, — saját egyéniségében kell keresni. Lelley a népet saját céljára használta fői, a demokráciáról fogalma sem volt, felfuvalkodott természetével jár szalagon akarta vezetni a pártot, amellyel egyébként sem sokat törődött. A lap felveti a kérdést, hogy sikerül-e Szent-Ivány József vállalkozása az egységes magyar párt megteremtésében. Szerinte annyi bizonyos, hogy Lelley nélkül meg van anuak lehetősége is, hogy a keresztény szociális párt tisztán katolikus és tisztán magyar álláspontra helyezkedne, megóvja eietét és ténye zővé váljék az ellenzéki táborban. Most már tisztába kell jönni mindenkinek, hogy a magyarnak csak magyar, a szlováknak csak szlovák párihoz lehet bizalma. Elvárható, hogy a párt jövendő vezére reálisabb poli'ikát fog inaugurálni Ha az a^ció a szlovák néppárthoz való közeledést eredményez, akkor mindenkép érdemes volt Lelleyt politikailag elnémítani. = A magyar egyetemek száma régóta bántja a kisántánt előrenézőit. A jeles diplomaták, akik egész kémhálózatot feszitenek a szerencsétlen legyőzött államok fölé, hogy megtudják, nem öntenek-e ott ellenük valahol ágyút, kovácsolnak kardot, őrölnek puskaport; törvénybe foglaltatták, hány embert szabad a legyőzött nemzetnek fegyverben tartani, sőt azt is, hányat szabad c katonáskodás, a kiképezni Nc.n mondják meg, mennyi hadisarcot, jóvátételt kell fizetniük; hanem majd időről-időre kiszámítják, mennyit lehet tőlük elvenni anélkül, hogy munkabírásuk egészen megszűnne. Nem akarják őket egészen kipusztitani, hadd éljenek tovább is, de úgy, hogy sohse kelljen tőlük többé tartani. Utólag aztán rájöttek, rávezette őket az örökös aggodalom, hogy még a gyilkoló szerszámoknál is veszedelmesebb lehet a kiművelt emberi agy velő nagy mennyisége. Magyarország az otthonából kizavart kolozsvári, pozsonyi egyetemét elhelyezte Szegeden, Pécsett, uj, közgazdasági egyetemet is szervezett, hogy a gyakorlati életre is jobban képezhesse ki a jövő nemzedékét. Külföldi egyetemekre is több fiát küldi ki, mint azelőtt: Mindez — gyanús. Ez a szerencsétlen nép még mindig nem nyugszik bele sorsába, mondják ántánték, tanul, művelődik, utoljára még kieszeli módját, hogy növessze ki újra elmetszett szárnyait, hogy pótolja megcsonkult részeit. Ez a sok tanulás, művelődés — irredentizmus. És jön az ukáz — csökkenteni kell az egyetemek számát, persze csak — takarékosságból. Holott minden jószándéku és müveit embernek csak az lehet az álláspontja, hogy az egyetemeket, bárhol is legyenek, sohasem lehet, sohasem szabad sokalni. = Magyarorszag eltörli a vízumot. A magyar kormány legkomolyabban foglalkozik a vhunkényszer megs?ün tetésének tervével s erről illetékes helyen a sajtónak a következő felvilágosítást adták: A magyar kormány az 1922 ben kötött gráci egyezmény óta több államnak javaslatot tett az útlevél és vízumkényszer könnyítésére. Enuek máris eredménye van. Sikerűit elérni azt, hogy a belügyminisztérium junius közepén eltörli az idegenek vízumkényszerét, ami nagy lépés a könnyítések terén. Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia még nem tett hasonló intézkedéseket s igy könnyítés ezekben az államokban nem is várható. Lengyelország ajánlatot tett a mostani magas vizumdijak leszállítására, melyet a magyar kormány már el is fogadott. Az európai államokban egyre nagyobb lesz a hajlandóság a mostani nehézségek megszüntetésére s evégből a Nemzetek Szövetsége a jövő télre konferenciát tervez a kérdás rendezésére. Komám sí. kir. város uj iraté. Megválasztották a város tisztikarát. — Alapy Gáspár polgármester lelkes ünneplése. — Saját tudósításunk —Komárom, — május 19. Lapunk legutóbbi számában röviden megemlékeztünk a komárom-újvárosi tisztujitásról, melynek részleteitől a következőket jelentjük: Óriási érdeklődés előzte meg a városi tisztujitást, mely Komárom városnak először adott önálló tisztikart. 1896. óta része volt a város törvényhatóságának, amikor a balparti városhoz csatlakozott. Az 1919. évi megszállás alkalmával rövid ideig kapcsolatban volt a két városrész, de a kitört kommün és annak fegyveres támadása óta elszakadt a két vátosrész közt a régi kapcsolat. Attól kezdve önálló életét kezdi berendezni a jobbparti város, melyről alább részletesen lesz szó. Az önállóság kritériuma gyanánt megválasztotta képviseletét, ez pedig tisztviselökarát szombaton tartott gyűlésében. A választó gyűlés. palkovich László esztergomi alispán elnökölt a városi képviselőtestület ülésén, amelyen a hatvan bizottsági tag csaknem teljes számmal vett részt, az érdeklődőkkel pedig zsúfolásig megtelt a közgyűlés terme. A polgármesteri állásra egyedüli jelölt Alapy Gáspár kormányfőtanácsos volt, aki főispánt megbízásból már 1922 júliusa óta tölti be helyettesként e tisztséget. Mikor az alispán egyhangúlag megválasztott polgármesternek jelentette ki, az egész közönség felállt helyéről és percekig éljenezte és tapsolta a megválasztott uj polgármestert, Komárom- Ujváros sz. kir. város első polgármesterét. Egyhangúlag választották meg tanácsnokká dr. Tóth Zsigmondot, főjegyzővé dr. Csukás Istvánt, aljegyzővé dr. Sulacsik Lászlót, főmérnöknek íiajda Jenőt, pénnziárossá Vermes Lajost, ellenőrré Neuvirh Gyufát (Schiffbeck Béla egy szavazata ellenében). A polgármester ünneplése. Palkovich László alispán meleg szaha Bécsi bútor E csakis szolid minőségben kapható Komárom és Csallóköz legnagyobb bútoráruházában: Hofbauer Andor cégnél Komárom, Jókai Mór utca 16. str* MüM íl; un-- • _ ■ 'r,v ■ I! I i—' ■ Óriási választék hálószobák, ebédlők, szalon- és uriszoba bútorokban. Ebédlők különböző stílben, u. m. Cipendel, Renesanse, Hollandai Bárok, Telehálószohák, habos kőris, jávor, afrikai körte, citrom, stb. a* 50 különböző szobaberendezés állandóan raktáron. Speciális készítés bőrgsrniturák-, scheslon-, dívány- és matracokban. — Konkurencia nélküli árak. Saját kárpitos műhely. Vidékre díjtalan csomagolás.
