Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-05-21 / 61. szám

2. o'dal. Komáromi Lapok 1925. május 21. Első pozsonyi kaptafa és sámfakészitö műhely.' Árusítási és megrendelési iroda: Hermann és Weisz bőrkereskedés >60 Bratislava, Dunajská-u. 4 3. Uppijj- kaptafákat, sámfákat, IICsU I. ványo ló deszk a t, méret, rajz, gipszöntvény és a 1 e g d i­­vatosabb modellek szerint. Gyors ós pontos kisro'aalá*! Rendelések a komáromi fióknál (Jókai 94ór-u. *4.) is felvét.tne* ‘van kíséretében adta át a varos pecsét­jét az uj polgármesternek, akit a város közönsége nevében Burányi Ferenc plébános, a tisztikar neveben pedig dr. Szabó Kálmán tiszti ügyész üdvözölt. Alapy Gispár polgármester az üdvöz­léseket az a'abbi beszédben köszönte meg, amely eddigi működésének ered­ményeit és jövő programmjának kör­vonalait is tar almazza: Az eskü elhangzott, városom pecsét jét átvettem és ezzel átvettem a város első polgárának igen díszes, igen tisz teletreméhó, de egyszersmind rendkívül sok gonddal, súlyos felelőséggel és nagy munkával járó tisztségét. Éltemnek ebben az ünnepies pilla­natában lelkem legelsősorban az isteni Gondviselés trónusa felé szárnyal es bálát adok neki azért a nagy kegyele mért és az ő segítségét kérem, hogy nagy felelőséggel járó munkámat híven és lelkiismeretesen, városom, nemzetem és hazám javára, közmegelégedésre végezhessem. És átszáll lelkem az el­szakított városrészbe, illetve annak te­metőibe. Megái apodik a református temető egyik vörös márvány obeltszk kel megjelölt sirdombja előtt, amely­nek hantjai alatt édesanyám nyugszik. Innen átszáll lelkem a másik temetőbe, amelynek egy nemrégen hantolt sir dombja alatt édesapám alussza örök álmát. Méltóságos Alispán Ur! Hálásan kö­szönöm Méltóságodnak mind a magam, mind pedig tisztviselőtársaim nevében, azokat az üdvözlő szavakat, amelyeket hozzám és a vezetésem alatt álló tisz tikárhoz intézni méltóztatott. Mélyen Tisztelt Képviselőtestületi Köz­gyűlés 1 Hálásan köszönöm mind magam mindpjdig most megválasztott nsrtvise­­főtársaim nevében azt a bizalm-t, ame y­­iyel ma bennünket megajándékoz ni méltóztattak. Jóleső érzéssel, örömmel és büszkeséggel tölt el az, hogy egy hangutag választottak meg ennek a városnak polgármes erévé és hálás kö­szönettel adózom mindazoknak, akik­nek ebben részük volt. Legyenek arról meggyőződve, hogy mi őszinte, becsű fetes munkásai leszünk ennek a város­nak és mind magam, mind tisztviselő társaim nevében ünnepélyesen fogadom, bogy kötelességünket híven, lelkiisme fetesen: a közepest messze túlhaladó -• szorgalommal, buzgalommal és igyeke­zettel fogjuk végezni. És most méltóztassanak megengedni, hogy ezen ünnepies alkalommal, ami­dőn városunk történetének egy uj kor­szaka nyilik meg, visszapillantsak a múltba és rövid néhány szóban beszá­moljak az elmúlt hat esztendő műkö­déséről. A történeti változás alkalmával ez a városrész alig számlált 5000 lakost és minden támasz, minden segítség nélkül magyar impertum alatt maradt Először senki sem gondolt végleges berendez­kedésre. A helyzet azonban másként alakult, ez a városrész kénytelen volt önállósítani magát. A kommun leverése után 1919 őszén ismét megkezdte köz­­igazgatá i életét és mint törvényható­ság működni kezdett. A közigazgatás megszervezésének nehéz és úttörő mun­káját dr. Tóth Zsigmond tanácsnok ur vegtzte. Egy vesztett világháború és a forradalmak után ez kétszeresen nehéz munka volt. Különösen nehézzé tette a helyzet nehézségeit megfele ő munka­társak hiánya és hogy a közigazgatás terén kívánnivalók maradtak fenn, égé szén természetes. De ezekből a nehéz időkből is maradtak fenn értékes alko­tások. Ekkor nyílt meg városunkban, a M Ich fele házban a polgári fiú és leányiskolái tanfolyam, ekkor kezdte meg működését a pénzügyigazgatósági kirendeltség, ebben az időben indu t meg a mozgalom, hogy varosunk ha­tára Szőny község hatarából kikerekit­­tessek. Ez a törekvés eredményre is vezetett s mintegy 900 katasztráús hold csatoltitott Szőny község határából Ko­márom városéhoz. A város határa ma mintegy 1400 katasztrális hold, lakosai­nak száma megkétszereződött, úgy hogy ma már Komarom sem te ület, sem a lakosság száma tekintetében nem a legu olsó város Magyarországon. Hosszas tárgyalások és utánjárások után a polgári fiú- és leányiskola a mémelep első emeletén kapott — a mai súlyos gazdasági viszonyoknak eléggé megfelelő — helyiséget. Hogy a városunkban letelepülő tiszt­viselőket elhelyezhessük, ismét a kor­mányhoz fordultunk kérő szavunkkal és nem ereemenytelenül, mert sikerült 24 lakást építenünk, amelyek a város közönségének tulajdonát alkotják. Egyházi téren igen jelentős haladást muta hatunk fel. M-'gszerveztetett váro­sunkban a róm. kath. pebánia és a ref. lelkészi hivatal és hála a dunán­túli egyházkerület nagynevű püspöke áldozatos nagyságának s a komáromi reformátusság agilitásának, városunk ismét ref. püspöki székhely lett. Iskoláink fejlesztése terén szintén szép eredményeket mutathatunk fel. Az államfordulat alkalmával összesen öt tanterem volt Komáromban. Azóta meg­épült a ref. egyház három tantermes modern iskolája, a kath. egyházközség eddigi három tantermes iskolája két tanteremmel kibővítetett, az öt tanter­mes kath. leányiskola építése most van folyamatban. A m íntelep egy különálló épületében sikerűit véglegesen elhelyezni a pénz­ügy igazgatóságot és igy most már ga­rancia van arra, hogy a pénzügyigaz­gatóság Komáromban marad. A fóidbirtokrendező bíróság kioszlott városunkban 414 házhelyet és mintegy 200 hold szántóföldet az arra igény­jogosultak között. Az évek hosszú sora óta elhanyagolt temető rendezését megkezd ük Két évet meghaladó kér/ényezés és utánjárás után sike ült Komáromban járásbirósági kirendeltséget létesíteni. Ez a kirendeltség — amelynek hatás­köre városunkon kívül egyelőre Ács és Szőny községekre terjed ki — némi idegenforgalmat is csinál, valódi jelen­tősége azonban csak a jövőben fog majd megnyilvánulni. Á közgazdasági élet terén is történ tek jelentős események. Ebben az idő ben kezdte meg működésé: a Fiedler­­féle lenszövőgyár, Érvért h és társa gép­gyára, a Komaromujvárosi Hitelszövet­kezet és a Komárommegyei Hitelbank. Mindezeket azért kívántam elmon­dani, mert hallottam hangokat, amelyek POLIO szappan íosópor a legjobb mosószerek! s Gyártja: P0CSATKÓ TESTVEREK ÉS FRIEDMANN KOSICE. a régi törvényhatósági bizottság műkö­déséről a lekíc-inylés bizonyos nemé­vel nyilatkoztak. Igen tisztelt képviselő­testületi közgyűlés! Legjobb tudomásom és hitem szerint ki kell jelentenem, hogy a régi csonka törvényhatósági bi­zottság, amely egy évvel ezelőtt kép viselőiestületté alakult át, önzet'en és becsületes munkát végzett és ennek a munkának — amint előbb ismertetni szerencsém volt — meg is volt az ered­ménye és ez a régi képviselőtestület nem lekicsinylésre vagy gáncsolásra, hanem a város közönségének elisme résére és. hálájára méltó. A jövőt illetőleg legyen szabad szin tén egy két megjegyzést tennem. Semmi sem könnyebb, mint csillogó, ragyogó programmot adni, de az ilyen prog­rami beváltása nemcsak nagyon ne­héz, hanem igen sokszor lehetetlen is. Én nem is adok programmot, hanem csak jelzem azokat a feladatokat, ame­lyek a közel jö vőben tnego dásra várnak. A legelső törekvésem lesz a városi közigazgatas mintaszerűvé tétele. Ko­márom valami or a régi monarchia geográfiái középpontja volt. Ma, sajnos, határmenti város leltünk. Rendkívül fontos, hogy határmenti váró ban min­den szerv kifogástalanul működjék, mert ez az én tiszteletteljes véleményem sze­rint ez a nemzeti bec-ület kérdése. Két­szeresen fontos ez Komáromban, mert itt n p nap után érintkezünk elszakított magyar véreink százaival, akiknek ré­­szünKről minden esetleges jogtalanság, udvariatlanság kétszeresen fáj. Ezért fog nekem minden törekvésem oda irányulni, hogy ezen város tisztikará­nak minden egyes tagja hivatásának magaslatán álljon. A köze' jövő három legfontosabb mego'dandő kérdése a lovassági lak­tanya jogállásának tisztázása, a viz­­szolgáltatási intézmény rendezése és a közvilágítás biztosítása A lovassági laktanya 20 katasztrális hold területen épült több mint 2‘/a millió békebeli aranykorona tőke fel­használásával Ezt a laktanyát 1919 óta a m. kir. honv dkincstár használja, de térítési dijat 1919 óta nem fizetett. A m. kir. Kormány ismeri városunk anyagi helyzetét és elképzelhetetlennek tartom, lugy a m. kir. államkincstár ilyen anyagi viszonyok között levő városnak ugysz Iván egyetlen vagyonát megf lelő ellenérték né kül használja. Erre a kö­rülményre már többször rámutattam és alapos kilátás vin arra, hogy erre való tekintettel a m kir. kormány valamely formában támogatni fog bennünket. 1922 évi ju ius hó 12-én vettem át a polgármesteri hivatal vezetését. Né hány nap múlva már felvettem az érint­kezést az elszakított városrésszel és tárgyalást folytattam a viz-szolgáltatás kérdésében időközben az elszakított városrészben jeiemös változások történ­tek. A város nrgyközséggé való áiala kulása után az uj vezetőséggel szintén i tárgyalást kezd em azonban eredmény nélkül. Még e hó folyamán újból fel­veszem az érintkezést és iparkodom ezt a kérdést eredményesen elintézni, mert ennek a kérdésnek elintézése ha­lasztást nem szenvedhet. Hangsúlyozom, hogy azért, hogy ez a kérdés eddig nincs rendezve, nem minket, hanem a baiparti városrészt terheli a felelősség, niely a személyes tárgyalást lehetet­lenné tette. A harmadik igen fontos kérdés, amely szintén megoldandó, a villany­világítás kérdése. Az eddigi villamos világítás csak szükségvilágítás. A város közönségének sohasem állott akkora tőke rendelkezésére, hogy egy modern villanytelepet létesíthessen. Ez a kérdés előreláthatólag a közel jövőben meg fog oldatni. Az Esz ergom-Szászvári kőszén bánya részvénytársaság a * MÁV. al kötött szerződése értelmében a veze­­| téket kiépíti Komáromig s igy nincs semmi akadálya annak, hogy a város közvilágítása ebbe bele kapcsolódjék. Értesülésem szerint a M Á K. rész­vénytársaság is foglalkozott Komárom világításának kérdésével Hangsúlyozni kívánom, hogy ennek a kérdésnek meg oldásánál a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel kell eljárni, mert a kérdés megoldása 50 esztendőre hat ki. Városunk egyik nagy előnye más városok fölött, hogy a város jelenté­keny része csatornázva van, Hogy ez közegészségügyi és köztisztasági szem pontból mennyire fontos, azt hiszem nem kell bővebben kifejtenem. A folyó 121 Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, here, comb és köldöksérvnél a mi tökéletesített rugónél fi í sérv­­kötőnk, mely éjjel is hordható Min­denféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyamébsttlyedégnéi. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Flanell has-, és mellmelegitő. „BYG1EA“ kötszerbáz BRATISLAVA, Duna-u. 51 Rendelő orvos: dr. Hoch K, F. egy. m. t. Árjegyzék ingyen. i A vidéki fel k még az nap elintéztetek. évbán építünk 300 m. csatomat és tö­rekvésem oda fog irányulni, hogy a csatornahálózatunk fokozatosan fejlesz­tenék. Városunk utcáinak fásítása terén ed­dig is történek intézkedések és fő törekvésem oda fog irányulni, hogy vá­rosunknak ne csak minden utcája, hanem minden útja is befásittassék, Ez nemc-ak szépészeti szempontból fontos, hinein közegészségügyi és köz­­gazdasági szempontból is. Köztemetőnk rendezését már az elmúlt évben megkezdtük. A rendezést a folyó évben telje en be szándékozom fejezni, megépítjük a temetőőri lakot, rendbe­­hozaijuk a ravatalozó házat és a hulla­kamrát. Rendkívül fontos városunkra nézve a jarásbirósági kirendeltség fejlesztése. Ez olyan módon vo!na elérhető, hogy azon községek, amelyek a komáromi piacra gravitálnak s amelyeknek Ko­márommal jó vasúti összeköttetésük van, ide csatoltassanak. Ez a kérdés előreláthatólag még az év folyamán tárgyalás a'á kerül Közegészségügyi szempontból rend­kívül szükségesnek tartom a város ut­cáinak öntözését. Az állomásparancsnok ur kilátásba helyezte, hogy az öntözés­hez szükséges igaerót a város rendel­kezésére bocsátja és igy alapos remény van arra, hogy az öntözés kérdése ked­vezően oldatik meg. A születési anyakönyvek átvizsgálása alkalmával megdöbbenéssel tapasztal­tam, hogy városunkban a gyermekha­landóság ijesztő arányokat ölt. Az egy éven aluli gyermekek elhalálozásának száma igen nagy. Ennek oka részben a rossz táplálkozás, részben a rossz lakásviszonyok, részben a tüdővész. Igen Tisztelt Képviselőtestület I A gyer­mek drága kincs, a nemzet jövője, amelyet megmen eni, megtartani nem­­zen kötelesség Ezen a térén a város közönségének el kell menni a legmesz­­szebbmenő áldozatkészségig, úgyszintén a tüdővész elleni küzdelemben is egész­séges lakások épi'ésével. Ezek azok a főbb kérdések, amelye­ket a közel jövőben megoldani szeret­nék. Ennek a munkának megvalósítá­sához kérem az igen tisztelt Képviselő­­testület és Tisztikar tagjainak odaadó támogatását, akiket minden igyekeze­temmel munkatársaimul megnyerni kí­vánok városunk jövő bold gulásának és felvirágozásának közremunkálására, (Hosszantartó é jenzés 1) A közgyűlés az uj tisztikar éltetésé­vel ért véget. A bankett. Este a vasúti állomás éttermében 200 teritékü társasvacsora volt, de a tömeg nem fért el az étteremben és sokan a perronra szorullak ki a részt­vevők közül A társssvacsorán ott vol­tak Huszár Aladár főispán, a közokta­tásügyi miniszter képviseletében dr. Denhof Antal min. tanácsos, Eszter­­gommegye részéről Palkovics László alispán, Karcsay Miklós tőjegyző, Esz-Nem kell a fővárosba menni 11 mikor POLLÁK JULISKA utódánál Komáromban, Nador-utoa 17. sz olcsóbban beszerezhetők a leg­újabb és kényelmes gummi és halcsont nélküli hasíüzők és mell­tartók orvosi rendeletre is. Borkeztyük nagy raktára 1 Kez­­tyűk tisztítása és javításai Selyem és flór harisnyák nagy válasz­tékban I 52

Next

/
Thumbnails
Contents