Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-05-16 / 59. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1025, raáju3 16. Komárom és vidéke legversenyképesebb áruháza ELBERT Komárom, Nádor-utca 19* Koronabankkal szemben. „ Oroszlán „ és „Erco“ védj. férfi fehérnemű és gallérok gyári raktára. ülÍQ raktár- *Port gyermekkocsi, »Tetra“ baballllö I unlul . kelengye, Gy. sokkerli, matróz ing, női és férfi harisnya, Nappa- és cérnakeztyű, esőernyő, boternyő, szabókellék, selyem kazak, gyapjú mellény, zsebkendő, női és férfi őv, női fehérnemű, bőr rétikul, Vulkán koffer, stb. Kisérje figyelemmel a kirakati olcsó reklámárakat. csak kívülről láttuk, de megmutatták a J Reprezentációs Házat, a kultúrpalotát, melyre igazán büszke lehet Prága. Jártunk a Vencel téren megnéztük Húsz és Palacky szobrát, megpihentünk a szép parkokban, nézegettük az előkelő kereskedések kirakatait. A fiuk nem győzték eléggé dicsérni a cukorsüteaaényeket és a prágai sonkát. Egyik este a Nemzeti Színházban is voltunk, meghallgattunk egy opera előadást Verdi: Othellóját. A hasznost egyesítettük a kellemessel. Karlsteinből hajóval jöttünk vissza, fel a Moldván. Fenn voltunk egy délután Prága kilátótornyában is. Gyönyörű időnk volt mind a három nap. Minden diákkirándulásnak megvan a maga poézise, bája. Sok-sok kedves, derűs epizód. Ezek már nem valók a nagy nyilvánosság elé. Mindenki maga őrzi azokat. Még csak azt irom meg, hogy a lakásunk a Vörös Kereszt épületében volt Liben külvárosban. Nem valami hercegi szállás, de tiszta és olcsó. Ebédet, vacsorát pedig a Diákmenzán kaptunk. Prágában sok diák jóléti intézmény van. Igen jól esett, hogy a messzi, idegen városban sem voltunk magunkra hagyva. A komáromi főgimnázium volt növendékei és a prágai Szent György kör tagjai szeretettel vezettek bennünket mindenüvé. Fogadják érte igazán hálás köszönetünket. A hangulat végig nagyon lelkes volt. A fiuk jókedvvel, boldogan tértek viszsza. Az állomáson szeretettel búcsúztak el dr. Bognár Cecil tanártól, ki ezt az MlHillira ■■BWMBMMBMMMiBMaMWiMMM ugyanannyi idő kellene a visszatérésre, j Minthogy a Mars-bolygó távolsága 78281000 kilométer, ennek bejárására kb kétszerannyi időre, csaknem kétszáz esztendőre volna szükség. A probléma ezirányban való minden további diszkussziója teljesen fölösleges. Hátra van még a mi Holdunk. Vagyis a Föld-rendszer egyetlen bolygója, mint könyvemben parodoxonszerüen nevezem : Naprendszerünk leglassubb és leggyorsabb holdja egyszemélyben. Egész bizonyos, hogy az embernek kozmikus aspirációi a jelen életben a Földrendszer aránylag szűk határaira vannak szorítva. A Holdig tartó 384420 kilo méteres utat százkilométeres sebességű járómü 160 nap alatt körülbelül öt hónap alatt tenné meg, tehát egy éven belül megfelelő légi jármüvei kényelmesen meg lehetne járni a Holdat. Sokkal könnyebb feladat volna a Mars lakóinak kirándulni holdjaikra. Ha az eddigi egyes csillagászok tekintélyére támaszkodó parallix-számitást kiigazítjuk, a könyvem második részében feltárt asztromehanikai arányokból vont exakt képletek segítségével a Mars első holdjának, Phobosnak távolsága pontosan 14481 kilométer. Ezt jelenlegi aeroplánjainkkal kényelmesen elérhetnők és gyönyörködhetnénk benne, mint kerüljük meg az anyabolygót hét óra harminckilenc perc alatt, tehát napjában háromszor-Véleményem szerint azonban a mi Holdunk meglátogatása sem ütközik értékes kirándulást fáradhatatlan buzgósággal, nagy hozzáértéssel, szeretettel és szívvel rendezte. Erezték valamennyien, hogy e három nap egész életükben tartós emlékeit neki köszönhetik. —X — -Atlantis, ti ellyedl lilágiész. (Újabb adatok az elsülyedt világrészről. — A tudomány újabb megállapításai. — Növényi és állatföldrajzi jelek is tanúskodnak az elsülyedt világrészről. — A kétezer éves adatok igazat mondanak) Komárom halhatatlan nagy szülöttje, Jókai Mór tüneményes fantáziáját foglalkoztatta az Atlantisnak, az elsülyedt világrésznek a témája. De nemcsak fantáziáját foglalkoztatta, hanem az ő ragyogó Írói tollát is, amikor megírta: Óceánia, egy elsülyedt világrész cimű gyönyörű müvét. A tudományos világ újra foglalkozik az elsülyedt világrész misztikus történetével. Kétezer esztendeje folyik a vita a mondaszerü Atlantis-problémáról, amely Herkules oszlopai előtt, tehát a gibraltári tengerszorostól nyugatra terült volna el. — Plato a „Timaios“ és „Kritias“ cimü dialógusaiban olyan eleven leírását adja az elsülyedt világnak, hogy aligha lehet tiszta fantázia-képről szó. Plato rajza Atlantisról. Beszél egy nagy földrészről, amely Gibraltártól nyugatra terül el és amelyet a szárazföldtől apró kis szigetek választanak el. Ezeken a szigeteken hartechnikai akadályokba, legkevésbbé pedig fizikai vagy csillagászati akadályba. Az egész, az említetteken kívül, már csak a muníció kérdése, értve az ember gyomra és a gép gyomra számára szükséges muníciót, benzin, eleség és viz: Azzal az eshetőséggel pedig, hogy bizonyos távolságban az utazó a Föld vagy a Hold bolygójává változhatnék, csak fizikai „döglött“ testnek kell számolnia, az automatikus szerszámmal rendelkező ennek nincs kitéve. De ez a legszerényebb igényekre leszállított kozmikus utazás is csak kuriózum és bravurszámba menne, lényegesebb újabb ismeretekkel nem gazdagítaná a tudományt. Azt már most is tudjuk, hogy a viz és vegetáció nincs a Holdon. Nem mintha csak idővel petrifikálódott volna (mint az evolucionizmus hipotézise állítja), hanem, mert sohasem volt rajta egy fűszál sem, de még humus sem. így mészköves sziklasivatagjaival jobban megfelel Istentől kitűzött rendeltetésének, (hogy éjjeleink mécsese legyen). A Hold klimá jától nem kell félni. Nagyobrészt igen kellemes. Legföljebb egyszer kiábrándítaná a természettudományt ily utazás azokból a fixa ideákból és tudományos babonákból, amelyek ellen már tizennyolc «v óta küzdők, főképpen abból az őrületből, melybe Einstein kergette bele a tudományt, aki szerint se tér, se idő, se kozmikus közeg nincsen. cias nép lakik, akik balett hatalmas király uralkodik. Az atlantidák meghódították volna a Föidközi tenger mellékét é& a görögök sem állhatták volna ellen fegyvereiknek, minden vitézségük dacára, ekkor azonban egy borzalmas tengeri kataszirófa következett be, amely Allantis-szigetét elnyelte. A hatalmas árrengési hu’lám a kisebb szigetek lakosságát is elragadta. Ilyen hatalmas rezgési hullámokat a modern oceanográfia is megfigyel; amelyek most is gyakran rezgésbe hozzák a Csendes Óceán hatalmas felületét s a szigeteken, meg a kontinensnek partjain hatalmas pusztításokat végeznek, városokat döntenek romba, embertömegeket sodornak el. Plató elképzelésében nincs semmi valószerűtlen Kircher jezsuita elmélete. Pialo rajzáról évszázadokon keresztül vitatkoztak s a vita a kürül forgott, hogy vájjon Skandináviára, a Spitzbergákra, — vagy épen Amerikára vonatkozott-e Píato leírása ? A hatalmas Óceán, amely Európa és Afrika nyugati partjai előtt terül el, a feltételezett Atlands világ részről kapta nevét. Vájjon az örökösen zugó, morajló habok tényleg egy elsülyedt világból, elsülyedt, kultúrából hoznának üzenetet ? Ha az Óceán titokzatos beszédét meg tudnók érteni! 1657 ben Kircher tudós jezsuita atya érdekes elméletet állított fel, amely szerint Madeira, az Azóri és a Kanári szigetek az utolsó romjai, fennmaradt pillérei az elsülyedt világnak. Ez a teória majdnem 300 éve izgatja a tudomány mivelőinek fantáziáját. Most azután a legújabb kutatások megerősíteni látszanak Kircher teóriáját. Az Óceán háborgó feneke. Az Atlanti Óceán talaja, szemben a Csendes- Óceánéval, nagy mértékben egyenlőtlen. Az Óceán talajának közepén S-alakban északdéli irányban hatalmas gerinc húzódik, amelyet néhol csak ezer méternyi víztömeg választ el az Óceán felszínétől, mig a két oldalán húzódó völgyek hatezer méter mélységüek. A gerincet egész csomó vulkános sziget jelzi az Óceán felszínén, amelyen részben kialudt, részben még ma is működő vulkánok vannak. Ezek a vulkános szigetek bizonyítják, hogy a gerinc nagy mértékben vulkánikus természetű. Gyakran mennek végbe e gerincen tengeralatti katasztrófák, amelyeknek eredményei a hatalmas áradási hullámok. Ez a terület tehát állandó forrongásban van, vulkános kitörések és földrengések csaknem mindennaposak. A növény- és állatvilág Atlantis mellett bizonyít. Germain természettudós beható vizsgálat alá vette az Azon, Madeira a Kanári-szigetek és a Verde-foki szigetek állat- és növényvilágát és úgy találta, hogy az állatvilág kontinentális jegyeket visel, amelyek sok tekintetben pusztai életre mutatnak. A Kanári szigetek geológiai rétegei is megegyeznek az afrikai partokéval és ugyanolyan puhányok záradékait tartalmazzák. Ebből az követ kezik hogy ezek a szigetek a mi geológiai korszakunkig kapcsolatban állottak Afrikával, amelytől azután egy vagy több hatalmas földrengés szakította el őket. Megállapította azt is, hogy az Adiantum egy faja, amely Portugáliában geológiai rétegekben található, a Kanáriszigeteken is előfordul és az Azoriszigeteken ma is él. Egy csigafajtának különleges töldrajzi elterjedtsége Középamerikában. az Antilla-szigeteken, s az Afrika-partján levő szigeteken, szintén az egykori összefüggésről tanúskodik. Az elszakadás a tertiär-korban következett be. Tehát igen meggyőző érvek azok, melyeket az oceanografia, a zoológia és a geológia az Atlantis mellett felsorakoztat. Ez a föld Középamerikáig terjeszkedett, később több darabra szakadt s lassan elnyelte ezeket a részeket a tenger. Az utolsó foszlányok a négy Telefon 615/4. Alakítva 1872. *!' Sérvben ml *|a SérvkíHSk minden kivitelben rrtgíi'k néi- i kill is; valamint haskötők operáci ík után, lógó hasnál, méret szerint vagy pedig orvosi rendeletre a leggondosabb %ivitmh*n készülnek. Gummiharienyák, hygienikus gummiár-jk a legjobb minőségben, további »Zello« Punkt 21. orralakító azonnal szállíthatok. Mindennemű betsgépoláai« cikkek raktára. Hcimi tornáim utói, HMz ’ Brünn, Johannesg. 7. S afrikai szigetcsoport, — amelyek ma már csak geológiai maradványaikkal tanúskodnak arról, hogy egy hatalmas földrésznek darabjai voltak egykoron, Itt még csak annyit, hogy az elsülyedt világrész összekötő kapssot képezett Amerika és Európa, illetve Afrika között. Ezen az összekötő földrészen keresztül terjedt el az emberi faj Európából Amerikába. Az emberfajon kivül sok állat és növényfaj is. Az emberi fajnak amerikai elterjedését különben északon Ázsia és Amerika közötti szigetláncolat is elősegítette Ez Európa és Ametika északi részén is lehetséges volt a közben eltűnt szigetcsoportok segítségével. A hamburgi egyetemi könyvtár és a A hamburgi állami és egyetemi könyvtár átirt a pozsonyi Coménius egyetemhez, hogy vele csereviszonyba lépjen. A Coménius egyetem rektora készséggel fejezte ki hozzájárulását. A napokban azonban a hamburgi egyetemi könyvtár igazgatója Wahl, a következő levelet küldötte a pozsonyi, egyetem rektorához. „Köszönettel nyugtázom folyó évi február 19 én kelt levelének kézhezvételét. Nagyon sajnálom, hogy egyetemükkel egyelőre nem léphetünk közelebbi csereviszonyba és pedig olyan okok miatt* amelyek kitűnnek a múlt év december 17 én kelt levelem elküldése után 1925 január 8 án megtartott negyedik német főiskolai kongresszuson hozott határozatból. Ez a határozat így hangzik: N „A negyedik német főiskolai, kongresszus mindaddig lehetetlennek, tekinti írásoknak, programmoknak stb. a német főiskolák részéről csehszlovákiai csehszlovák főiskolákkal való kicserélését, amig a német tudomány képviselőivel szemben kongresszusokon és hasonló rendezéseken tanúsított méltatlan bánásmódban nem á!J be változás. A német főiskolai kongresszus rámutat azokra a nagy nehézségekre, amelyekkel a német nyelvű főiskoláknak küzdeniük kell a csehszlovák államban és kéri az illetékes helyeket, hogy álljanak el ettől a cserétől.“ Ha ellenben a Comenius-egyetem a Csehszlovákiába való bekebelezése ellenére megtartotta volna magyar jellegét, mint a magyar tudományok ápolója, akkor lehetséges volna uj tárgyalásokat indítania Ehhez a levélhez igazán felesleges minden kommentár. Akar / mindenkor jól aludni? Vegyen ib ágytollat és pelyhet Lustig Fülöpnél Bratislava, Kupelna-ű. 1. \ Tolláit ugyanott / hygenikusan tisztíttat- /£&> hatja. /f TESTVÉREK KOMÁROM, Nádor-ucca. Úri női divat cikkek, mindennemű és szövöttáruk legolcsóbb bevásárlási forrása. Szabókellékek nagy választékban !
