Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-05-16 / 59. szám

1925. májas 16. Komáromi Lapok 5. oldal. JÉi és a magyar történelem.'’ Irta: dr. Hajdú Lakács. Történeti regényt Írni nehéz feladat. Az ember mindig saját korának a gyer­meke. Minden idegszálával a maga ko­rába gyökerezik belé. A koroknak pe­dig más és más a lelke. Más a világ­nézete, a gondolkodása, mások a vágyai, más eszmékért harcol, más ér zések dobogtatják meg a szivét. Az Írónak ki kell tépnie magát a saját korából és bele kell élnie magát egy más korszak gondolatvilágába. Nehéz dolog. Sokan csak beleálmodják ma­gukat egy-egy korba, de ez nem elég. Az egész világirodalomban kevés iga­zán nagyhírű történeti regény van. Emlegetik Sienkievitz Quo Vadisát, Felix Dahn Kampf um Rom-ját, mely a keleti gót birodalom tragikus sorsát rajzolja, Ebers György Gardáját, az egyiptomi királyleány történetét. Ebers hires egyiptológus volt, éveken át ku­tatott Egyiptomban és ezzel a nagy történettudásával irta meg hires regé nyét. Legújabban Mereskovszki lett világhirü történeti regényei révén. Az irodalmi kritika általában nagyon szigorú volt Jókai regényeivel szemben, elgondolhatjuk, hogy történeti regé nyeinek is sok gyengeségét mutatta ki. Jókai legnagyobb irói erénye épen meseszövésének csodálatos gazdagsága volt és bizony történeti regényeiben sem tudta megtagadni magát. Sokszor feláldozza a történeti igazságot a rend­kívüliért, fantáziája itt is szabadon csapong. Nem akarom Jókai regényeit ezzel az irodalmi kritikával szemben minden­ben megvédeni, de rá kell mutatnom arra, hogy a költészetnek egyúttal nemzetnevelőnek is kell lenni. Ez is nagy szempont, — különösen a mai időkben — egy költő megítélésénél. Kemény Zsigmond monumentális törté­neti regényeket irt. De milyen kevesen olvasták az ő müveit. Ezzel szemben, mekkora Jókai olvasótábora. Olvasása­kor hány ifjúnak dobbant meg a szive eszmékért, ideálokért, hány leánykának lett könnyes a szeme, hány férfisziv talált biztatást uj küzdelmekre és hány aggastyán álmodta vissza a boldog if­júságot. Vannak kiváló történeti tudo­mányos müveink, de a magyar törté­nelmet — különösen a Rákóczi kort és a XIX. századot Jókai történeti re gényeiből ismeri nemzetünk. Jókai maga sem akarja, hogy regé­nyeknek tekintsük ilyes alkotásait. Az „Eppour — si muove“ előszavában Írja, hogy a magyartörténelem nagyalakjairól csak eposzokat, mithosokat és legen­dákat lehet Írni. Kikről Írtak legendákat ? Mártírokról, a keresztény hit vértanúiról. Kikről Ír­tak eposzokat és mithoszokat? Félis­tenekről. Hát van annyi nagyság, he­­roizmus és annyi szenvedés, sorscsapás a magyar nemzet történetében? Jókai a magyar történe'em viharos századai­ban talált anyagot valamennyire. Irt magyar mithológiát a magyar ősmult­­ból, époszokat a véres magyar dicső ségről és legendákat a nemzet vérta­núiról. A magyar múltból vér világit és szenvedés sikolt. Volt az elmúlt évszázadokban sok dicsőség, de gyász és szomorúság, vértanuság még több. Ha nagy költőink visszatekintenek a nemzeti múltba, mindig szomorúság fogja el szivüket. Br. Eötvös József mondja: Császárról beszél a francia fiának, büszkén mutatja Róma ófalát, Hellasnak kincse egy elomló rom, tied hazám, egy szentelt fájdalom. Kölcsey Ferenc elborong a múlt századokon és igy sóhajt fel: Megbünhődte már e nép a múltat és jövendőt. Vörösmarty is igy énekel: Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért s keservben annyi hű kebel szakadt meg a honért. Tragikus sors is a magyar sors, a magyar élet. A népek nagy szülőföld­jéről Ársia végtelen pusztáiról elindul sok századdal ezelőtt egy bátor, büszke, lovas pásztornép. A népek nagy or­szágúján tör egyre nyugat felé és lel­kében hozza nagy, büszke álmait. Át­vonul az orosz pusztaságon, a Feke'e tenger partján legelteti barmait, harc­ban, küzdelemben, véres lusákban kö­zeledik egyre az ígéret földje felé Aztán elfoglalja a Duna Tisza kőiét, a Kárpátok övezte nagy síkságot. Világ­♦) Felolvasta a szerző a Jókai Egyesületben, 1925, febr. 8-án. II Nem keil a fővárosba menni II H fl «8 ,, p< mikor j* M X M B fí POLLÁK JULISKA f utódánál 13 > ti as Komáromban, Nádor-utca 17. sz, f fl X <ü K3 B S olcsóbban beszerezhetők a leg- 2 újabb és kényelmes gummi és 5 halcsont nélküli hasfüzpk és mell- * * tartók orvosi rendeletre is. S Ci Bőrkeztyűk nagy raktára 1 Kéz- | w tyűk tisztítása és javításai Selyem » és flór harisnyák nagy válasz- -II tékban 1 történelmi erők ütközőpontjába kerül, a germán keresztény birodalom, ezen keresztül terjeszkedik kelet felé, az északi és déli szlávok meg itt akarnak egyesülni. Elátkozott hely ez. Itt még nép nem talált állandó hazát. Kelták laknak itt és nyomuk vész. Majd meg­hódítja a római birodalom; városokat épit, kultúrát teremt, de mindez romba­­dől. Később a hunoké lesz ez a föld. Attila itt találja meg Isten kardját és innen hódítja meg a félvilágot. A hun világbirodalom Attila halálával elvész, megöli a pártoskodás és a leigázott népek gyűlölete. Gepidák, longoban­­dok vándorolnak át az elárvult orszá­gon. Majd ismét turániaké lesz az or­szág. Avarok építenek gyűrűket a Dunántúlon, de múlnak a századok és az avar gyepüket is benövi a sírok füve. Ez lett volna a magyarság sorsa is félelem és gáncs nélkül dőlt volna ki előbb-utóbb Nyugat csapásai alatt. De megmentette vezéreinek bölcsesége, akadt Szent Istvánja, aki a keresztény hitre téritette és a nyugati műveltség részesévé tette. Megalakul a magyar királyság. Az Árpádok dicső családja megvédelmezi a magyar földet a német császárság támadásával szemben és megoltalmazza Manuel görög császár ravasz fondorkodásaival szemben. Szent László ezenközben meghódítja Horvát­országot, Könyves Kálmán Dalmáciát, tengert szerez Magyarországnak. S az országban is folyik a munka. A rettentő tatárjárás embertelen pusztításait né­hány év alatt már kiheveri az ország. Az Árpádok irtják az erdőket, csapol­ják a mocsarakat. Szent István idejé­ben a Kárpátok alja Trencséntől fel­felé mind lakatlan őserdő volt, mire az Árpádház 1301-ben kihal már az 1914 határokig ér a lakott terület. Szorgal­mas munkával, telepítésekkel kiirtották a rengeteget. Az őserdők helyén vá­rosok épültek. Alkotmányának fejlődé sével csak az angol mérhető össze. A magyar király büszkén viselte Halics Lodomeria, Kunország, Bulgária Szerbia, Ráma királyának cimét. Az Árpádokat felváltották az Anjouk Újabb dicsőség, ragyogás árad a magyar névre. A ma­gyar királyság tekintélye egyre nagyobb lett. A visegrádi kongresszuson a magyar király a biró Lengyelország, Csehor­\ szág és a német lovagrend ügyeiben Nagy Lajos idejében három tenger vi­zében hunyt el Észak-Kelet, Dél hulló csillaga. Zsigmond német császár lesz Beszéljek Hunyadi Jánosról ? Mikor a török bevette 1453-ban Bizáncot, egész Európa szeme Hunyadira tekintett. Hunyadi János megtudta védeni az ország kapuját. Európa bástyájának a kereszténység védőpajzsának nevezték a magyart. Michelet, a nagy francia történetiró Nádorfejérvár ostromának elbeszélése után igy kiált fel: Vájjon mikor fogjuk leróni hálánkat ezen ál­dott nép, Európa megmentője iránt. Melyikünk szive nem dobban meg, ha Hollós Mátyás dicső korára gon­dolunk. 700000 km2 volt Magyarország területe. S a műveltségben, tudomány­ban, művészetben is elsők voltunk. Angliában, Franciaországban, Német­országban még a középkori művelődés formái voltak, nálunk már a renaissance virágzott. És ez a nagy dicsőség, hata­lom, fény, ragyogás, szépség mind el­­sülyedt, elveszett 1526 aug. 29 én a mohácsi csatamező sírjában. Meghalt a király II Lajos és a nem­zet nem tudott megegyezni, kit vá­lasszon meg utódjának és a német párt meg a nemzeti párt testvérharcában el­veszett az ország nagyrésze, a török meg­hódította a legmagyarabb területeket, övé lett Budavára Hiába volt a Szon­­diak,[Losonczyak, Dobók haiáltmegvető bátorsága. 150 évig tiport a szivünkön. Hány emberöltő az. Ettől kezdve örö­kös harc, küzdelem a magyarság élete. A Balaton partjától Komáromon ke­resztül, Egerig végvárak húzódnak és ott folyik az örökös harc. S végül választott a nemzet egy olyan uralkodó családot, akinek a szive nem dobogott össze a miénkével, nem volt hús a mi húsunkból és vér a mi vérünkből, akik bécsi és prágai palo­tájukból nem hallották a rabságra hurcolt magyar százezrek jajját és nem látták meg a magyar faj pusztulását. Az ősi alkotmány veszendőbe ment. A protestánsoknak is ezer a sérelmük. Mikor a török fojtogatja a nemzetet, saját királyai ellen kell harcolnia Bocskay, Bethlen, Rákóczi György szabadságharcát követi a Wesselényi összeesküvés, Thököly felkelése és a Rákóczi szabadságharc. Mit kellett szenvedniük azoknak, akik őszintén szerelték hazájukat. Micsoda fájdalom téphette annak a költő Zrínyi Miklós­nak a szivét, aki várat épittetett, hogy legalább a maga vidékét megmentse a portyázó töröktől és a bécsi kormány ráüzent, hogy bontsa el. A szatmári béke után elpihennek a fegyverek, a nemzet nehéz, fáradt álomba merül, de most meg a lelkét akarják ellopni. Idegenné akarják tenni. De vannak költők, próféták, akiket Isten küldött, és akik lelket vernek belé Az óriás felébred, eltűnnek ne­héz álmának rémképei, 2ugó fülébe uj ének harsog: szabadság, egyenlőség, testvériség. Végigharcolja a 48—49. szabadságharcot. személyi és teher automobilokat traktorokat alkatrészeket szállít autoriz. képviselő CSR-ra nemzetközi kereskedelmit. Bratislava, Stefánlk-u. 1. sz. Telefon 26-26. Pécsi Gusztáv dr. (Még egyszer az Einst ein-féle relativitás elmélete. — Három magyar tudósról.) A múlt számunkban vázlatosan is­mertettük dr. Bognár Cecil egyetemi magántanár, a komáromi bencés fő­gimnázium tudós tanárának értékes elő­adását, amellyel megismertette Komá­rom közönségét is Einstein szenzációs relativitás elméletével, amely szerint minden csak relativ dolog. A tudomány azonban halad és az Ein­stein uj elmélete okozta szenzáció se maradt visszhang nélkül és a tudomá­nyos világ kritikája elől Einstein elmé­­lele se térhet ki. Minden magyar szivet csak büszke­ség töltheti be, hogy a tudományok világában mind több és több ultörő magyar nevével találkozunk, amely ne­vek dicsőséget szereztek a magyar­ságnak. Áz Einstein-féle elmélet kritikusai kö­zött szintén egy magyar tudós áll az elsők között. A név, mely e sorok élén olvasható, jóformán ismeretlen a magyar nyilvá­nosság előtt. Holott egyike annak a kevés névnek, amelyre büszkén fogunk hivatkozni, amikor arról lesz szó, mennyire vette ki részét a magyar nemzet az emberi gondolkozás és tu­domány fejlődésének nagy munkájából. Viselője egyike ama ritka elméknek, akiknek tekintete elsiklik a könnyű sikert ígérő tudományos feladatok felett s a lermészet, a mindenség nagy tör­vényeinek szemléletébe, vizsgálatába és feltárásába merül el Fizikus, csillagász, matematikus, aki miután két] évtizeden át a íermészetbö'cselet tanára volt Esztergomban, egy kis magyar faluba elvonuitan, a világegyetem problémáit bontogatja évek sora óta. Már 1911- ben, a bolognai kongresszuson nagy feltűnést kelteit a mozgás törvényeinek uj tételeivel s azoknak kisérleli igazo­lásával. Erről szóló munkája, amely alapvető ujitást jeleni a fizika törté­netében, úgy olasz, mint francia nyel­ven (Les Nouvelles Lois du Mouvement, Paris) megjelent. A búvárkodásnak élő nagy természettudóst és gondolkodót Einstein relativitási elmélete szólította újra sorompóba. Először kisebb füzet­ben tette közzé Einstein elméletének bírálatát, majd testes kötetben megírta A relativitás elméletének likvidációjdt, amely megkapó irói ereje mellett a tudományos és uj érveknek egész tö­megével dönti halomra az Einstein­­féle, íudományo3 szempontból helyt nem álló, az emberi gondolkodás szempontjából pedig szinte nihilizmust jelentő álelméletét. Ez a könyv az idén német nyelven is megjelent, s már második kiadását is megérte. Milyen csodálatos játéka a sorsnak, s milyen szomorúan jellemzi magyar viszonyainkat, hogy azok, akik az em­beriség legnagyobb tudományos kér­déseibe a lángelmének nagy erejével szólnak bele, itthon megértésre, mél­tánylásra nem találnak, sőt a nagy­­közönség némelyiknek még a nevét is alig ismeri. Hisz Pécsi Gusztávon kívül még két magyar tudós szállott szembe európai fórum előtt Einstein erőszakolt, helyt nem álló tanításaival. Léndrd Fülöp, az X-sugárnak Németországban élő hires felfedezője az egyik, a nemrég elhunyt Palágyi Menyhért a másik, akik: az előbbi néhány fizikai tény megállapításával, a második ismerettani és matematikai alapon megcáfolták Einstein elméidét. Három nagy magyar elme diadala ez a nagy szellemi eredmény. És ime, közülök kettő a külföldre kényszerült: Lénárd, a volt pozsonyi fizikaprofesszor, ünnepelt egyetemi tanár Németország­ban, s Palágyi Menyhért a német tu­domány által elismerve idegen földön hunyta ie szemeit; nagyjelentőségű filo­zófiai működését méltató egész kis irodalom kísérte sírjába. A harmadik, Pécsi Gásztáv dr., ismeretlenül és (Folyt, köv.) Mennyi lakhéit fizetünk? Lakbárkisiámiíáa az 1925. évi mérc’us 31-íki l&kóvéde'mi törvény szerint. Az 1925. éri március 3l-iki lakóvédelmi törvény a lakbérek megállapításában ismét vál­toztatásokat hozott. A törvényről megjelelt magyarázatok nem adják meg azt a könnyű átte­kintést, melyre ngy a háztulajdonosoknak, mint a bérlőnek feltétlen szüksége van, mely hiányt az alábbi könnyen áttekinthető és világos táblázattal kívánunk pótolni s meg vagyunk győ­ződve, hogy az összes érdekelteknek jó szolgálatot teszünk. LAKOSZTÁLYOK Bérlők, kik 1924 május 1. elölt béreitek | Bérük, kik 1924 május 1. után bérellek az 1914. évi bázalapra számítható emelés °/c-okban, beleértve az eddigi emelést 1925 IV.1 VI 30 1925 VILI XII. 31 1926 1.1 XII. 31 19271.1 1928111.31 1925 IV.1 VI. 30 1925 VILI XII. 31 19261 1 XII. 31 1927 1.1 1926 III 31 1 szoba v. 1 szoba-konyha mint eddig, emelés nincs megengedve 30% 40% 60% . 60 03 t=n «-» =»-a r= a, .S’““ ege 60% 70% 80% 2 szoba és 1 konyha 50 > 60» 70» 80» 90» 100» 3 szoba és 1 konyha 70» £0 » 90» 90» 100» 110» 4 sz' ba és 1 k. vagy több 70 » 80» 90» 1523 március 31 után legkevasebb S évre szerződés is käibalä, különben mint a 3 szabás lakások Műhely, üzlet, üzemi helyisig, kicsi 40» 50» 60» mint eddig, 1 emelés nincs megengedve | 60% 60% 7C% » » » » közép 50» 60» 70» 60» 70» 80» » » » » nagy 70» 80» 90» 90» 100» 100» Lakó, ha 600.0C0 K jövedc-lem után, vagy 250.000 K kereset után jövedelem, illetve ke­reseti adót fizet, a lakbér 1926 julius 1-től 130 százalékig, 1926 január 1-től 150 százalékig és 1927 január 1-től az 1914. évi alapházbérhez, beleértve az eddigi emelést, 150 százalékig emel­hető a házbér Az emelés azonban egyáltalában nincs megengedve, vagy csak olyan mértékben szabad, mint anesnyivel az nagyclb, mint az az összeg, mellyel a lakbér a javítások címén már emeltetett. 5 szobás, vagy nagyobb lakásoknál (konyha, cseléd-, fürdőszoba, éléskamra és más mel­lékhelyiségek nélkül) 1925 julius 1-től általában további 20 százalékos emelés van megengedve, ha a felnőtt személyek száma (cselédek nélkül) kisebb, mint a lakószobáknak eggyel kisebbített száma; a háztartásnak lét tem felnőtt tagját egy felnőttnek kell számítani és amennyiben ez egy páratlan számot ad, úgy a fennmaradó felesleg egy felnőtt személynek számit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents