Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-05-16 / 59. szám

1925. májas 16. Komáromi Lapok 3. oldal. Tisztelettel értesítem a nagy­érdemű közönséget, hogy dunaparti vendéglőin kerthelyiségét megnyitottam. Elsőrendű hűsítő italok, Pilseni ősforrás (12°) sör, valamint valódi fajba rok (ltk. 121) lesznek kiszolgálva. — Zóna pörkölt, savanyu tlidŐ, félpár virstli 1 pohár sörrel délelőtt és este 3 Kc ért kapható. Kitűnő ételek leszállított árban. — Ebéd menü: leves, slilt, tészta (tészta helyett sajt vagy fekete) io Ke. "Vidékiek: találkozó helye ! Százalékrendszer megszűnt. Kényelmes szállodai szobák! — Bar helyis ég II órától nyitva. — l-én és 16-án teljesen uj mű sor szám ok. A m. tisztelt közönség pártfogását kérem Horváth István. rég eltemetett világban is. „Prága olyan, mint egy nagy muzeum, ahol meg le­het tanulni a világtörténelmet.“ Lépten nyomon történelmi emlékekre bukka­nunk. Modern épületek kö/.t, a város szivében itt is, ott is feltűnik egy-egy gótikus, vagy renaissance épület. Régi, százados templomokat látunk. Prágát száztornyu városnak mondják. A mo­dern paloták között a sok régi torony körvonala rendkívül érdekesen rajzo­lódik az égre. A házak homlokán min­denütt régi címerek, feliratok Valóban a múlt és jelen ölelkezik itt. Három nap természetesen kevés volt ahhoz, hogy mindent megnézzünk De azért mégis nagyon sokat láttunk. Igaz, hogy reggeltől estig jártunk-keltünk és gyűjtöttük a benyomásokat Mindnyájunknak emlékezetes marad az a délelőtt, amelyet a Hradzsinban töltöttünk. A város egyik legrégibb része a Moldva másik partján. Itt szé­keltek századokon át a cseh királyok A monda szerint már Libusa itt lakott. Szent Vencel, II. Ottokár, IV. Károly, Ulászló építkeztek itt. Alkotásaikat megrongálta az idő. A királyi várat újra és újra építették, legutóbb Mária Terézia 1756—75-ig. A homlokzata igen hasonlít a francia királyok ver­­saillesi palotájára. De azért a rég múlt­nak is sok emléke van. Láttuk II. Ulászló hires lovagtermét és mellette a cseh országgyűlések palotáját. Megnéz­tük a helytartótanács szobáját, ahon­nan 1618. május 23-án Thurn Mátyás és társai kidobták az ablakon a királyi ' helytartókat, Martinitzet, Szlovátát és Fabricius írnokot. Akkoriban rombol­ták le a klostergrabi és braunaui tem­plomokat, ami végleg elkeserítette a cseh protestánsokat. Végignéztünk a nagy tanácsteremben. Ma is minden úgy van benne, mint régen. Az aszta­lokat, székeket, már kikezdte a szú, minden egyszerű, szegényes, megkopott. Oldalt egy kis benyíló: Fabricius Írnok szobája. Ebből a teremből indult ki a harmincéves vallásháború. Végigmen­tünk a hires spanyoltermeken, melyek­ben a Habsburg uralkodók tartották ün­nepélyeiket. Láttuk a házi kápolnájukat is. A Habsburgok közül különösen Rudolf császár szerette Prágát. Élete végén állandóan itt tartózkodott, o építtette a Belvederet. Ebben a renais­sance stilusu szép épületben volt a múzeuma. A körüllévő kertben lakott Tycho Brache és Keppler, a két világ­hírű csillagász. Itt játszódik az Ember tragédiájának Vili színe A kertek al­ján tartotta a császár oroszlánjait és medvéit. Az erkélyről gyönyörű kilá­tás nyílik a városra. Jártunk az alchi­­niisták(aranycsinálók) utcájában is. Eze­ket is a babonás Rudolf császár tele­pitette ide. Kicsiny szobácskáik a várfalba vannak beépítve fecskefészek módjára. A Szent Vid templom előtt magyar emlékkel találkozik az utazó. Itt áll a Hradzsin udvarán a Szent György szobor, a Kolozsvári testvérek György és Márton világhírű alkotása. 1373-ból való, még a gótikus szobrászat alko­tása, de már hirdeti az eljövendő re­naissance korszakot. Sok finomság és élet van benne. Bementünk aztán a Szent Vid templomba. Gyönyörű gó­tikus alkotás. A XIV. században ké­szült, IV. Károly építtette. A gótikát barbárnak nevezte a renaissance. Pedig csupa égbetörő áhitat. Valóságos kő­erdő egy ilyen dóm. Csupa virág, fa­törzs, lomb, levél, síirom, csakhogy kőből Prágában a művészeti stílusok egész fejlődését lehet tanulmányozni. Láttunk román templomot (Szent György templom), sok gótikus alkotást renaissance épületeket és szebbnél-szebb bárok templomokat (Szent Miklós tem­plom). S az a csodálatos gazdagság, ami ilyen templom belsejében van 1 Hires mesterek évszázados alkotásaiban gyönyörködhetik az ember. Itt egy szárnyasoltár, amott egy fából faragott szobor a XV. századból, aztán feje­delmi, királyi sirok, címerek, megkopott zászlók, a múlt szemfedői. A múlt kisért bennünket az óváros zeg-zugos utcáin, régi házak közt. A múltról beszél a Károlyhid minden köve Majdnem 600 évvel ezelőtt tették le az alapkövét. IV. Károly kezdte az építését 1357-ben. Bástyákkal van meg­erősítve, mint egy vár. Mennyi vihar zúgott át felette. Nepomuki Szt. Já­nost is innen dobták a Moldvába. A svédek hiába ostromolták a harminc­éves háború végén. Különös érzés vé­gigmenni a világtörténelemnek ilyen országutján. A múltat hirdeti a régi városháza is. 1338 ban épült. Különö­sen szép az erkélye. A cseh történe­lem nagy eseményei fűződnek ehhez az épülethez. A fehérhegyi vesz­tett csata után II. Ferdinánd Csehor­szág 27 leghatalmasabb urát halálra ítélte. Ezen a városházán töltötték utolsó óráikat és a piacon végezték ki őket 1621. jun. 21-én. Láttuk is a börtönüket, láttuk azt az asztalt, melyen halálos Ítéletüket aláírták. Megmutatták a régi tanácsszobákat, melyekben Prága városatyái századokon át tanácskoztak. Itt van az „ismeretlen katona“ sirja is Az épület egyik tornyán van a hires' asztronómiai óra. Mindig nagy tömeg lesi az óra ütését. 1490 ben készült, igazi középkori fantáziával. Egy csont­váz elkezd harangozni, az óra felett megnyílik két ablak, megjelennek az apostolok — festett automata szobrok — és megáldják a nézőket. Végül egy kakas kukorékol. A halál mellett egy török van : a másik oldalon egy kal­már 'és egy török. A kalmár egy zacskó pénzt nyújt a halálnak, a törö­kök pedig megadóan bólogatnak. Megnéztük a zsidótemetőt és a régi zsinagógát is, amely 1316-ból való. Mindkettő látása felejthetetlen élmény. __ Egyikdélelőtt, vonattal elmentünk IV. Károly várába, Karlsteinbe. 1348-56-ig épült, 1897-ben restaurálták. Hatalmas sziklán épült, gyönyörű fekvése van és nagyon sok történelmi, művészet­történeti kincset őriznek termeiben. Megnéztük ^onban a modern Prágát is. Az egyetemeket és a Ru­­dolphinumot (az országgyűlés házát) járómüveknek lényeges tökéletesítése vár a technikára Nagyobb biztosságu és sokkal nagyobb teherhordóképességü légi járómüvekre van szükség Mert csak a Holdba való utazás (távolsága 384.420 kilométer) több, mint kilencszer nagyobb föladatot ró az utasra, mint egy föld­körüli ut, hacsak az odautazást szá­mítjuk. Hogy a mai sárkányrepülőgép nem végleges formája a repülőgépek­nek, azzal a beavatottak tisztában vannak. Ha a függőleges le- és fölre­pülés készülékével egészithetnők ki, a gépmadár problémája meg volna oldva, persze csak mechanikai utánzata a ma­dárnak, mert a „madárrepülést“ épp úgy, mint az élő sejtet, a technika nem fogja tudni utánozni soha. Erre vonat­kozóan van egy tervezet éltévé 1914. óta az asztalfiókban. (Egy osztrák re­pülőtisztnek kétévi patentje csak töre­déke ennek.) De még a gépmadár sem volna alkalmas a kozmikus utazásokra. Magával hordja a repülőgép természe­tes defektusát, hogy saját súlyának a levegőben való tartására kell pazarol­nia a mozgatóerő javarészét s igy a fődologra s a tovamozgásra nem sok marad A léghajónak pedig a szivárgó­robbanógáz az Achillesz-sarka. Véle­ményem szerint a két alaptípus kom­binálása * teremtené meg az igazi lég­hajót, mely mint a hajó a tengeren, saját súlyának fönntartására erőt nem igényelne s igy óriási teherhordásra volna képesitve. Általában a két tipus előnyeit egyesítené a hátrányok bizo­nyos tekintetben való kiküszöbölésével. A kiindulópont tehát, hogy Földünk vonzóköréböl csak rendes légi utazás segítségével juthatunk ki a mainál jóval . tökéletesebb légi jármüvekkel, melyet értelmes aviatikusok vezetnek, nem pedig hoimi „kísérleti nyulak.“ Mert az említett cikkezők még abban a vastag hibában is leledzenek, hogy az ily koz­mikus utazást holmi merev céllövészet­nek tekintik, holott az még a Pacific­­expressz fix állomásainak tartó utazá­saihoz sem hasonlítható. Mert bolygó­világról van szó, melynek tagjai folyton változtatják helyüket. Hiába indulna neki Zeppelin a teleholdnak, mire oda­érne, az már többször megkerülte Földünket s ha éppen akkor érne oda, midőn a Hold már túlhaladt a ponton, utói nem érné a leggyorsabb járómüvei sem, az 1022 kilométer másodpercen­­kinti sebességgel tovarohanó égitestet, hanem csaknem * egy holdhónapot vesztve, pontosan a holdpályán haladva, szembe kellene indulni a Holdnak (ugyancsak exat csillagászati ismerettel.) De ha meg is volna a tökéletes légi hajó, a jelenlegi fizika még akkor sem adná meg a vízumot még csak a Holdba való utazásra sem! Szerinte ugyanis a világűrben levegő nincs és a hőmér­séklet, a félelmetes abszolút hideg —275 fokon áll! Szerencsére, mind a kettő alapot nélkülöző, önkényes föl­tevés. Arra pedig nem is lehet gon­dolni, hogy az elszánt utasok még hónapokra szóló „levegőt“ is vigye­nek magukkal bármily formában. Az első föltevéssel nemrég megje­lent művemben (A relativitás elméle tének lipuidálása. A napsebesség ki­számítása. Stephaneum. Budapest) külön fejezetben szálltam szembe, hol kimu­tattam, hogy a levegő és az ugyne vezett éter közt vont fal mesterséges és csak a tudomány jelenlegi zavarában nőtt ki, melybe a mindenütt feltételezett és soha be nem bizonyított mozgás­megmaradás viszi bele a fizikát. Az egész világmindenséget levegő,tölti be. A könyvemben felsorolt érvekhez hoz­záfűzhetjük itt, hogy a levegő nem tekinthető Földünk vegyitermékének (mint például a földgáz) és mint hete­rogén elem, nem tekinthető egyébnek, mint általános kozmikus közegnek Légnemű természeténél fogva már rég szétfoszlott volna a Föld mellől, ha tényleg csak néhány kilométeres burok módjára venné körül a Földet. „A le­vegő csak tiz kilométerig terjed“, írják akkor, mikor már az aviatika a 12 kilo­méteres rikordot verdesi és a pilóta még csak orrvérzésről sem panaszkodik. A teoretikusan kiszámított abszolút hideg (—273 fok) csak papíron van meg. A sok millió ragyogó nap melege hová sugároznék ki? Ez állandóan füti az Univerzumot. Véleményem szerint a világűr hőmérséklete nem állhat a mi földpólusaink temperaturája alatt: sőt! Hisz az északi sarkon télen sem a Nap­tól, sem a jégkéreg alatt dermedő Földtől nem kap meleget a tájék s átlagos —50 fokú hőmérsékletében szé­pen exisztálhat a turista. A többit már most papiron kiszámít­hatjuk. „Utazás a csillagvilágban“ (értye az állócsillagokat): mesebeszéd! Az ötven és egynéhány „legközelebbi“ állócsillag közül, melynek eddig paral­laxisát meg tudták mérni, a legesleg­közelebbi a2 Centauri 4 3 fényévnyi tá­volságra van tőlünk, ami negyvenbillió kilométert jelent. Ezt a leggyorsabb légi jármű százkilométeres óránkénti sebességet véve fel, az évek százezrei alatt is alig tudná megtenni. Érjük be tehát Nap-rendszerünkkel az ábrándok terén. Vegyük a két leg­közelebbi bolygót. A Vénusz legked­vezőbb konjunkciős állásában 41357000 kilométerre van tőlünk. Ez utat száz­kilométeres sebességű jármű 17232 nap, körülbelül 47 év alatt tenné meg s Bécsi Bútor Leszállított árban kapható jelenleg Komárom legnagyobb, legrégibbés igy legmegbíz­hatóbb bútoráruházában. — Nagy választék háló, t------- ebédlő, szalon, uriszoba és bőrgarnitúrákban. Spitzer Adolf és Tea Utódai bútoráruházában Komárom, Jókai Mór-utca 22. szám. Továbbá nagy választék saját műhelyünkben készülő scheslonok, díványok, matracok és bőrszékekben. Legjobb gyártmányú amerikai rendszerű rolós íróasztalok és irat­­szekrények. Csakis jó minőségi! áru és szolid, leszállított árak. Kedvező fizetési feltételek. 241 Vidékre szakszerű csomagolás. T

Next

/
Thumbnails
Contents