Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-05-14 / 58. szám
Negyvenhatodik évfolyam« 58. szám Csütörtök, 1925. május 14« POLITIKAI ] LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 160 Ke. Egyes izám ára ; 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor-u. 29., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. »IliSlMill Komárom, — máj. 13. Ordíts kapu, kiálts város: földet oszlanak a komáromi kisföldü magyarságnak! E?t olvassuk az utcasarkokon kiragasztott falragaszokról. Teljes tiszteletlenséggel ez iránt a nem egészen megbízható társaság iránt, mely ezt a földosztást hirdeti, amely ezt hirdeti már harmadik esztendeje, amióta a magyarok földjét cseheknek, szlovákoknak osztogatják, — nem hiszünk a Lándor puszta parcellázásában. A lándori háromezerötszáz hold, ha ugyan ezek a széüel bélelt politikusok alaposan utána néztek volna, a telekkönyvben éppen kerek ezer holddal kevesebb és abból a szántó mindössze ezerszáz hold, amiben nemcsak a lándori, de a kolozsmajori földek is benne vannak. Ha felosztásra kerülnek is ezek a földek, akkor is csinálnak belőle két-három maradékbirtokot. A földek nagyrésze rét és tekintélyes kiterjedésű nádas is tartozik a birtokhoz. A rét igen nagy része nedvesebb esztendőkben viz alatt van és csak a szárazabb években lehet kaszálni. Nem tudjuk, hogy erre van-e olyan igen nagy szüksége a komáromi gazdáknak, hivatalnokoknak és rokkantaknak, akik erről igen könnyen meggyőződhetnek, ha a Lándorra vezető pár kilométer utat nem sajnálják. Közönséges és tisztességesnek sem igen nevezhelő kortesmanőver az egész lándori földosztás, arravaló, hogy a hiszékeny és gyanútlan közönséget megtévessze és becsalogassa abba a pártba, ahova nem a meggyőződés viszi az embert, hanem a kényszer és a jobb esetekben az érdek Jellemző a kormányra, hogy eltűri a korteskedésnek ezt a szenynyes módját, amely dnzkredilálja a demokráciát és az erkölcsi szempontokat is egyaránt, amikor a szavazatokért földet kínál cserébe ellenértékűi és az állampolgárokat osztályozza államhű és államellenes kategóriákba. Hogy ez utóbbi hitvány és aljas rágalom, azt mindenki tudja. Hat év óta irredenta meséknél egyebet nem tudott szegényes fantáziájuk kitalálni, de bírói Ítéletet felmutatni egyet sem tudnak. A kormány eltűri, hogy nevével ilyen súlyos visszaéléseket kövessenek el gyanús emberek, akik polgártársaik bizalmát régen eljátszották és most cinikusan röhögve ütögetnek a zsebjükre és csörgetik a Júdáspénzt. Nem hisszük, hogy józan, becsületes magyar népünket ez megtántoritaná, mert az tudja és látja, hogy Komárom közvetlen környékén kik kaptak eddig földet örök tulajdonul. Magyarok is kaptak közelünkben, Gútán, azonban ez a föld csak bérlet és azt bármikor vissza lehet tőlük venni. A magyar népet nem érdemesítik arra, hogy földhöz örök áron és tulajdonul jusson. A földszédelgés nem egyéb közönséges szavazatfogásnál és akik ennek kétescélu szolgálatában állanak, megérdemlik, hogy a becsületes magyarság soraiból örökre kiközösítse. = A politikai helyzet. A belpolitikában ma is az agrárvám képezi a legnagyobb problémát, amelynek megöl dása már hónapok óta húzódik. A kérdésben eléggé ismeretes az az ellentét, amely az agráristák és a szociáldemokraták között fennáll és amely egyáltalában nem enyhült, dacára annak, hogy a pártok hol közösen, hol különkülön állandóan azzal foglalkoznak. Egyik prágai lap értesülése szerint Svehla miniszterelnök már résztveit a petka tanácskozásán és az agráristák mindkét parlamenti klubjában tartandó közös tanácskozáson szintén megjelenik és valószínűleg expozét fog mondani a helyzetről. Az agrárvám kérdésében máj. 16 ig meg kel! hozni a végleges döntést, mert ezen a napon életbelép a Lengyelországgal megkötött kereskedelmi szerződés. A szociáldemokraták most újra tanácskoznak erről a kérdésről és végleges állásfoglalásuk fogja eldönteni, hogy törvény lesz-e a gabonavámokra vonatkozó javaslatból,vagy sem. Mihelyt a helyzet tisztázódik, a két kamara összeül. A szenátus ezúttal előbb tart ülést, mint a nemzetgyűlés, amelyről azt hiszik, hogy legkedvezőbb esetben is csak május utolsó hetében kezdheti meg működését. = Új törvény a maqánalkalmazoítakról. Még a mostani törvényhozási időszakban elakarja a kormány intézni a magasabb szolgálati kategóriákban levő m3gánalkalmazottak viszonyainak rendezéséről szóló törvényjavaslatot. A javaslat az 1923. évinek az átdolgozása és a kereskedelmi alkalmazottakról szóló 1910. évi (osztrák) törvényen alapszik. A törvény tüzetesen megállapítja a felmondást, a szolgálati és fizetési feltételeket és intézkedik az alkalmazottak életviszonyaiban beálló különböző eshetőségeket illető eljárásról. = A csehszlovák földreform osztrák polgárok érdekeit is sérti. A földreform, amely itt a köztársaságban a nemzeti kisebbségek jogos elégületlenségét keltette föl, Ausztriában is szóba került a nemzeti tanácsban. A tanács ülésén ugyanis Hampl dr. képviselő és társai interpellálták a szövetségi kormányt a csehszlovák földreform ügyében, amely osztrák gazdasági érdekeket károsít meg az által, hogy a csehszlovák kormány olyan birtokokat is lefoglalt fölosztásra, amelyek osztrák állampolgárok tulajdonát ké pezik. Néhány nappal azelőtt ugyanis egy heti folyóirat közzétette a lefoglalt földbirtokoknak jegyzékét, amelyből kitűnt a sérelem. Az ekként tekintetbe jövő ingatlanok terjedelme akkora mint Voralberg szövetségi tartomány területe és értékük 400 millió svájci frankra tehető. Az interpellálok azt követelik, hogy tegye meg a kormány a szükséges lépéseket, hogy elhárítsa a népjogellenes és a st germaini szerződés rendelkezéseivel teljesen ellentétben álló, az osztrák állampolgárokat és Ausztria általános gazdasági érdekeit érintő megkárosítást. == Haladunk a demokrácia felé. Karol Sidor szlovák szerkesztő 14 napra Ítéltetett el azért, mert közölte Stanislav Korski lengyel újságíró megfigyeléseit a csehekről. Sidor ezen elitéltetés után a „S!ovákban“-ban leveleket irt Korskihoz. emlékeztetve, hogy J. Skultéty a Nár. Noviny szerkesztője valamikor a Bandoin de Courtevay könyvéből vett idézetek miatt 21 napra lett ítélve. így ír: „Tisztelt Stanislav Korski ur Ezennel nyilvánosan kérem önt, állapitsameg a lengyel lapokban, hogy a szlovák nemzet és újságírói ma jobb, sokkal jobb időket élnek mint az ázsiai magyarok ahtf. Szíveskedjék öss7eegyeztetni, beszéljenek a számok: a szlovákokról szóló lengyel szöveg szlovák « lapokbani fordításáért a szlovák szerkesztő a magyar uralom alatt 21 napot kapott, mostan 14 napát. Megyünk tehát iassan, de biztosan a jobbulás utján. 1899 tői 1925 ig 26 esztendő telt el s ime ugyanezen vétségért már egy egész héttel kevesebb — börtönt számítanak“ Ez a számítás mindenesetre érdekes és örvendetes. Ugyanis örvendhetünk hogy 52 év múlva a szlovák szerkesztők már csak egy hétre lesznek elitélve és 78 év múlva félelem nélkül Írhatnak így ir a Národnie Naviny. = Kisebbségi panasz két mitiió pél dányban. Az angol amerikai piotestáns misszió tanulmányozta a magyar egyházak és iskolák ügyét Erdélyben. Angliában és Amerikában ugyanis a békekötést követő években a kisebbségek és különösen a vallási kisebbségek jogainak védelmére egy amerikai komité alakult, amelynek tagjai között találjuk Tafftof, az Egyesült Államok volt elnökét, Bryand volt alelnököt és Hioven jelenlegi amerikai minisztert. Kisebbséglakta vidékeken, Erdélyben 2200 kilométer utat tettek meg automobilon ezek az emberbarátok, mint a népjogok védelmének apostoli zarándokai. A bizottság 174 nyomtatott oldalon adta ki bizalmas természetű referádáját tapasztalatairól, amely jelentés összesen 132 konkrét panaszt tartalmaz a meglátogatott kisebbségek részéről. A kisebbségek sérelmeit öt csoportban felsoroló memorandumot 2 millió példányban nyomják ki és megküldik a világ összes protestáns egyházainak. Bukarest után. Komárom, — máj. 13. Valahányszor konferenciát tart akisantant, néhány napra feléje fordul a hatalmak érdeklődése, amelyet különösen a komoly képpel kiadott kommünikék keltenek föl a poliükai világban. Bár ezek a hivatalos kiadványok egy és ugyanazon hurt pengetnek” s úgyszólván mindig ugyanazon mentalitásról tanúskodnak évről-évre, mégsem lehet megjegyzés nélkül elhaladni a kisantant megmegújuló konferenciája mellett, mert az mégis csak három ország ügyesbajos dolgával foglalkozik és külpolikailag állást foglal az aktuális kérdésekben. A bukaresti háromnapos konferencia is beszéltet magáról s a sajtóban buzgón pertraktálják a kiadott értesítéseket és nyilatkozatokat. Ha nem lenne már világosan bebizonyítva, hogy a három szövetséges egymáshoz kötése tisztán a megcsonkított Magyarország ellen irányul s ha ezt valaha tagadták volna is, akkor a bukaresti tanácsko zás mindenkit meggyőzhetne most arról, hogy ebben a tekintetben semmiféle tévedés nem forog fenn. A középeurópai béke főntartásának és biztosításának hangzatos jelszavával szövetkezett kisantant mostani határozatában sem változtatta meg eddigi gondolkodását Magyarország felől, amelynek szétdarabolása adia meg a három uj középállamnak ekzisztenciáját. A nyugtalan lelkiismeret állandóan izgalomban van, s bármennyire hivatkozzék is a kisantant arra, hogy Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia életrehivása Európa békéjének elvitathatatlan nagy érdeke, be kell látnia, hogy a világháborút követő békeszerződésekben olyan hibák vannak, amelyek korrigálásra várnak és hogy ugyancsak ezek a szerződések oly sok uj sebet ejtettek Európa testén, a melyeknek orvoslását előbb-ulóbb meg kell valamiképen kezdeni, mert csak igy lehet megteremteni az igazi békét. Az tehát a kérdés, hogy a kisantant ebben az irányban, vagyis az igazi, mindeneket kielégítő béke érdekében fejt-e ki működést, vagy pedig egyedül és kizáróan saját önös érdekeiért száll sikra minden alkalommal. A felelet minden konferencia után abban jut kifejezésre, hogy a kisantant egyedül a maga kis önző érdekeit szolgálja, íme, a bukaresti tanácskozáson is legfőbb gondját Ausztria és Magyarország ügye képezte, a volt elődországok iránt a legteljesebb bizalmatlansággal viseltetik és ismételten beleavatkozik a két tönkretett ország belső ügyeibe is. Ausztriát szigorúan meginti, hogy ne élősködjék Bécsi bútor csakis szolid minőségben kapható Komárom és Csallóköz legnagyobb bútoráruházában: Hof bauer Andor cégnél Komáromi Jókai Mór utca 16, sr> Óriási választék hálószobák, ebédlők, szalon- és uriszoba bútorokban. Ebédlők különböző stílben, u. m. Cipendel, Renesanse, Hollandai Bárok, Telehálószobák, habos kőris, jávor, afrikai körte, citrom, stb. 85 50 különböző szobaberendezés állandóan raktáron. Speciális készítés bőrgarnitúrák-, schesion-, dívány- és matracokban.— Konkurencia nélküli árak. Saját kárpitos műhely. Vidékre díjtalan csomagolás.
