Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-05-14 / 58. szám

Negyvenhatodik évfolyam« 58. szám Csütörtök, 1925. május 14« POLITIKAI ] LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 160 Ke. Egyes izám ára ; 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor-u. 29., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. »IliSlMill Komárom, — máj. 13. Ordíts kapu, kiálts város: földet oszlanak a komáromi kisföldü magyarságnak! E?t olvassuk az utcasarkokon kiragasztott falraga­szokról. Teljes tiszteletlenséggel ez iránt a nem egészen megbízható társaság iránt, mely ezt a föld­osztást hirdeti, amely ezt hirdeti már harmadik esztendeje, amióta a magyarok földjét cseheknek, szlovákoknak osztogatják, — nem hiszünk a Lándor puszta parcel­lázásában. A lándori háromezerötszáz hold, ha ugyan ezek a széüel bélelt politikusok alaposan utána néztek volna, a telekkönyvben éppen ke­rek ezer holddal kevesebb és ab­ból a szántó mindössze ezerszáz hold, amiben nemcsak a lándori, de a kolozsmajori földek is benne vannak. Ha felosztásra kerülnek is ezek a földek, akkor is csinálnak belőle két-három maradékbirtokot. A földek nagyrésze rét és tekin­télyes kiterjedésű nádas is tartozik a birtokhoz. A rét igen nagy része nedvesebb esztendőkben viz alatt van és csak a szárazabb években lehet kaszálni. Nem tudjuk, hogy erre van-e olyan igen nagy szük­sége a komáromi gazdáknak, hi­vatalnokoknak és rokkantaknak, akik erről igen könnyen meggyő­ződhetnek, ha a Lándorra vezető pár kilométer utat nem sajnálják. Közönséges és tisztességesnek sem igen nevezhelő kortesmanőver az egész lándori földosztás, arra­­való, hogy a hiszékeny és gyanút­lan közönséget megtévessze és be­csalogassa abba a pártba, ahova nem a meggyőződés viszi az em­bert, hanem a kényszer és a jobb esetekben az érdek Jellemző a kormányra, hogy el­tűri a korteskedésnek ezt a szeny­­nyes módját, amely dnzkredilálja a demokráciát és az erkölcsi szem­pontokat is egyaránt, amikor a szavazatokért földet kínál cserébe ellenértékűi és az állampolgárokat osztályozza államhű és államellenes kategóriákba. Hogy ez utóbbi hit­vány és aljas rágalom, azt min­denki tudja. Hat év óta irredenta meséknél egyebet nem tudott sze­gényes fantáziájuk kitalálni, de bírói Ítéletet felmutatni egyet sem tudnak. A kormány eltűri, hogy nevével ilyen súlyos visszaéléseket köves­senek el gyanús emberek, akik polgártársaik bizalmát régen elját­szották és most cinikusan röhögve ütögetnek a zsebjükre és csörgetik a Júdáspénzt. Nem hisszük, hogy józan, becsületes magyar népünket ez megtántoritaná, mert az tudja és látja, hogy Komárom közvetlen környékén kik kaptak eddig földet örök tulajdonul. Magyarok is kap­tak közelünkben, Gútán, azonban ez a föld csak bérlet és azt bár­mikor vissza lehet tőlük venni. A magyar népet nem érdemesítik arra, hogy földhöz örök áron és tulajdonul jusson. A földszédelgés nem egyéb kö­zönséges szavazatfogásnál és akik ennek kétescélu szolgálatában ál­lanak, megérdemlik, hogy a be­csületes magyarság soraiból örökre kiközösítse. = A politikai helyzet. A belpolitiká­ban ma is az agrárvám képezi a leg­nagyobb problémát, amelynek megöl dása már hónapok óta húzódik. A kérdésben eléggé ismeretes az az ellen­tét, amely az agráristák és a szociál­demokraták között fennáll és amely egyáltalában nem enyhült, dacára annak, hogy a pártok hol közösen, hol külön­­külön állandóan azzal foglalkoznak. Egyik prágai lap értesülése szerint Svehla miniszterelnök már résztveit a petka tanácskozásán és az agráristák mindkét parlamenti klubjában tar­tandó közös tanácskozáson szintén meg­jelenik és valószínűleg expozét fog mon­dani a helyzetről. Az agrárvám kérdésé­ben máj. 16 ig meg kel! hozni a végleges döntést, mert ezen a napon életbelép a Lengyelországgal megkötött kereske­delmi szerződés. A szociáldemokraták most újra tanácskoznak erről a kér­désről és végleges állásfoglalásuk fogja eldönteni, hogy törvény lesz-e a ga­bonavámokra vonatkozó javaslatból,vagy sem. Mihelyt a helyzet tisztázódik, a két kamara összeül. A szenátus ezúttal előbb tart ülést, mint a nemzetgyűlés, amelyről azt hiszik, hogy legkedvezőbb esetben is csak május utolsó hetében kezdheti meg működését. = Új törvény a maqánalkalmazoítak­ról. Még a mostani törvényhozási idő­szakban elakarja a kormány intézni a magasabb szolgálati kategóriákban levő m3gánalkalmazottak viszonyainak ren­dezéséről szóló törvényjavaslatot. A ja­vaslat az 1923. évinek az átdolgozása és a kereskedelmi alkalmazottakról szóló 1910. évi (osztrák) törvényen alapszik. A törvény tüzetesen megál­lapítja a felmondást, a szolgálati és fizetési feltételeket és intézkedik az al­kalmazottak életviszonyaiban beálló különböző eshetőségeket illető eljárás­ról. = A csehszlovák földreform osztrák polgárok érdekeit is sérti. A földre­form, amely itt a köztársaságban a nemzeti kisebbségek jogos elégület­­lenségét keltette föl, Ausztriában is szóba került a nemzeti tanácsban. A tanács ülésén ugyanis Hampl dr. kép­viselő és társai interpellálták a szövet­ségi kormányt a csehszlovák földreform ügyében, amely osztrák gazdasági érdekeket károsít meg az által, hogy a csehszlovák kormány olyan birto­kokat is lefoglalt fölosztásra, amelyek osztrák állampolgárok tulajdonát ké pezik. Néhány nappal azelőtt ugyanis egy heti folyóirat közzétette a lefog­lalt földbirtokoknak jegyzékét, amelyből kitűnt a sérelem. Az ekként tekintetbe jövő ingatlanok terjedelme akkora mint Voralberg szövetségi tartomány terü­lete és értékük 400 millió svájci frankra tehető. Az interpellálok azt követelik, hogy tegye meg a kormány a szük­séges lépéseket, hogy elhárítsa a nép­jogellenes és a st germaini szerződés rendelkezéseivel teljesen ellentétben álló, az osztrák állampolgárokat és Ausztria általános gazdasági érdekeit érintő megkárosítást. == Haladunk a demokrácia felé. Ka­rol Sidor szlovák szerkesztő 14 napra Ítéltetett el azért, mert közölte Stanislav Korski lengyel újságíró megfigyeléseit a csehekről. Sidor ezen elitéltetés után a „S!ovákban“-ban leveleket irt Kors­­kihoz. emlékeztetve, hogy J. Skultéty a Nár. Noviny szerkesztője valamikor a Bandoin de Courtevay könyvéből vett idézetek miatt 21 napra lett ítélve. így ír: „Tisztelt Stanislav Korski ur Ezen­nel nyilvánosan kérem önt, állapitsameg a lengyel lapokban, hogy a szlovák nemzet és újságírói ma jobb, sokkal jobb időket élnek mint az ázsiai ma­gyarok ahtf. Szíveskedjék öss7eegyez­­tetni, beszéljenek a számok: a szlová­kokról szóló lengyel szöveg szlovák « lapokbani fordításáért a szlovák szer­kesztő a magyar uralom alatt 21 napot kapott, mostan 14 napát. Megyünk te­hát iassan, de biztosan a jobbulás ut­ján. 1899 tői 1925 ig 26 esztendő telt el s ime ugyanezen vétségért már egy egész héttel kevesebb — börtönt szá­mítanak“ Ez a számítás mindenesetre érdekes és örvendetes. Ugyanis örvend­hetünk hogy 52 év múlva a szlovák szerkesztők már csak egy hétre lesznek elitélve és 78 év múlva félelem nélkül Írhatnak így ir a Národnie Naviny. = Kisebbségi panasz két mitiió pél dányban. Az angol amerikai piotestáns misszió tanulmányozta a magyar egy­házak és iskolák ügyét Erdélyben. Angliában és Amerikában ugyanis a békekötést követő években a kisebb­ségek és különösen a vallási kisebbsé­gek jogainak védelmére egy amerikai komité alakult, amelynek tagjai között találjuk Tafftof, az Egyesült Államok volt elnökét, Bryand volt alelnököt és Hioven jelenlegi amerikai minisztert. Kisebb­séglakta vidékeken, Erdélyben 2200 kilométer utat tettek meg automobilon ezek az emberbarátok, mint a népjogok védelmének apostoli zarándokai. A bizott­ság 174 nyomtatott oldalon adta ki bizalmas természetű referádáját tapasz­talatairól, amely jelentés összesen 132 konkrét panaszt tartalmaz a meglátoga­tott kisebbségek részéről. A kisebbsé­gek sérelmeit öt csoportban felsoroló memorandumot 2 millió példányban nyomják ki és megküldik a világ összes protestáns egyházainak. Bukarest után. Komárom, — máj. 13. Valahányszor konferenciát tart akis­antant, néhány napra feléje fordul a hatalmak érdeklődése, amelyet különö­sen a komoly képpel kiadott kommü­nikék keltenek föl a poliükai világban. Bár ezek a hivatalos kiadványok egy és ugyanazon hurt pengetnek” s úgy­szólván mindig ugyanazon mentalitás­ról tanúskodnak évről-évre, mégsem lehet megjegyzés nélkül elhaladni a kisantant megmegújuló konferenciája mellett, mert az mégis csak három ország ügyes­bajos dolgával foglalkozik és külpoli­­kailag állást foglal az aktuális kérdé­sekben. A bukaresti háromnapos konferencia is beszéltet magáról s a sajtóban buz­gón pertraktálják a kiadott értesítése­ket és nyilatkozatokat. Ha nem lenne már világosan bebizonyítva, hogy a há­rom szövetséges egymáshoz kötése tisz­tán a megcsonkított Magyarország el­len irányul s ha ezt valaha tagadták volna is, akkor a bukaresti tanácsko zás mindenkit meggyőzhetne most ar­ról, hogy ebben a tekintetben semmi­féle tévedés nem forog fenn. A közép­európai béke főntartásának és biztosítá­sának hangzatos jelszavával szövetkezett kisantant mostani határozatában sem változtatta meg eddigi gondolkodását Magyarország felől, amelynek szétdara­­bolása adia meg a három uj középál­lamnak ekzisztenciáját. A nyugtalan lelkiismeret állandóan izgalomban van, s bármennyire hivatkozzék is a kis­antant arra, hogy Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia életrehivása Európa békéjének elvitathatatlan nagy érdeke, be kell látnia, hogy a világháborút kö­vető békeszerződésekben olyan hibák vannak, amelyek korrigálásra várnak és hogy ugyancsak ezek a szerződések oly sok uj sebet ejtettek Európa testén, a melyeknek orvoslását előbb-ulóbb meg kell valamiképen kezdeni, mert csak igy lehet megteremteni az igazi békét. Az tehát a kérdés, hogy a kisantant ebben az irányban, vagyis az igazi, mindeneket kielégítő béke érdekében fejt-e ki működést, vagy pedig egyedül és kizáróan saját önös érdekeiért száll sikra minden alkalommal. A felelet minden konferencia után abban jut ki­fejezésre, hogy a kisantant egyedül a maga kis önző érdekeit szolgálja, íme, a bukaresti tanácskozáson is legfőbb gondját Ausztria és Magyarország ügye képezte, a volt elődországok iránt a legteljesebb bizalmatlansággal viseltetik és ismételten beleavatkozik a két tönkre­tett ország belső ügyeibe is. Ausztriát szigorúan meginti, hogy ne élősködjék Bécsi bútor csakis szolid minőségben kap­ható Komárom és Csallóköz legnagyobb bútoráruházában: Hof bauer Andor cégnél Komáromi Jókai Mór utca 16, sr> Óriási választék hálószobák, ebédlők, szalon- és uri­­szoba bútorokban. Ebédlők különböző stílben, u. m. Cipendel, Renesanse, Hollandai Bárok, Teleháló­­szobák, habos kőris, jávor, afrikai körte, citrom, stb. 85 50 különböző szobaberendezés állandóan rak­táron. Speciális készítés bőrgarnitúrák-, schesion-, dí­vány- és matracokban.— Konkurencia nélküli árak. Saját kárpitos műhely. Vidékre díjtalan csomagolás.

Next

/
Thumbnails
Contents