Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-05-12 / 57. szám

Komáromi Lapok

1925. május 12.

2. oldal.

EU6 pozsonyi kaptafa és

sámfakészitő műhely.

Árusítási és megrendelési iroda:

Hermann és Weisz

bőrkereskedés 160

Bratislava, Dunajská-u. 43.

M- kaptafákat, sámfákat, • ványoló deszkát, méret, rajz, gipszöntvény és a 1 e g d ivatosabb modellek szerint. Gyors és pontos kiszolgálás!

ÍR

P.

endelések a komáromi fiúknál (Jókai Mér-n. 24.) is felvétetnek.

venszkó és az egész ország érdekében azt kívánja, hogy Szlovenszkót gazdaságilag és kulturális téren a történelmi országokkal egyenlő fokra emeljék és a szlovák népet anyagilag épen úgy támogassák, mint a cseheket. Hogy ez a gazdasági és kulturális közös nivó mielőbb elérhető legyen, a párt szükségesnek tartja Szlovenszkó hathatósabb megsegítését. A szovák Butonomia kérdését a párt a gyakorlati szükség szempontjain át nézi. Ameddig a szlovák nép nemzeti öntudata és gazdasági helyzete nem erősödik, politikai belátása nememelkedik, addig az aulonomia veszedelmet jelent főleg a magyarság részéről, másrészt pedig nem kívánatos gazdasági harcotidézne elő Szlovenszkó ésa történelmi országok között, ami a kivánatos gazdasági egyenrangúságot megakadályozná. A párt az autonómiát az állami igazgatás célszetu decentralizációjával, a közigazgatás egyszerűsítésével, a bürokratikus rendszerek mellőzésével és a szlovák viszonyokban járatos tisztviselők alkalmazásával kívánja megközelíteni.

= Bethlen a trianoni bukásról. A

magyarországi egységespárt konferenciáján a békeszerződések revíziójának kérdésében Bethlen gróf miniszterelnök a következőket mondotta: „A trianoni szerződés igazságtalan és méltánytalan halározmányainak másokkal való helyettesítése Magyarországnak mindenkori törekvése lesz. Mi kényszerhelyzetben irtuk alá a szerződést s a ránk mért feltételeket sohasem ismertük el méltányosoknak. Ha változtatásról beszélünk csak a kérdés békés megoldására gondolunk s tudjuk, hogy ehez az előfeltételek az európai szükségszerűségből adódnak. Az egész kérdés a bizalom kérdése s a párt legyen meggyőződve, hogy a kormány figyelme állandóan ráirázyul erre a lehetőségre.“

fi kereskedők testületének uálasztmányi ülése.

A komáromi Kereskedők Testületé folyó hó 9-én látogatott választmányi ülést tartott, amelynek tárgya az utóbbi napokban sok aggodalomra okot adó piacáthelyezés kérdése volt. Fried Jenő elnök ismertette a választmánnyal a piaci áthelyezés ügyét s megnyugtató kijelentést tett, hogy a piac áthelyezése — nyert információi alapján —2—3 esztendőn belül nem fog megtörténni. Ha a kikötő építés a már eddig is kijelölt térségben az eddigi Dunaparti piacot megszükitené, a faluról bejövök terményeiket a Dunaparthoz közel eső utcákban helyezhetik el. Forgalmi elto íódásoktól tehát nem kell tartania a kereskedőknek.

Czike Dénes hasonlóan megnyugtató kijelentése után Weisz Pál amaz aggodalmának ad kifejezést, hogy a meg szűkített Dunaparti piacról az utcákba szorított falusi árusok a forgalmat elaprózzák, amit a város kereskedőinek szempontjából nem tart helyesnek és kívánatosnak.

Fried Jenő elnök a városi képviselőtestületnek ama határozatát említi fel a piackérdéssel kapcsolatban, amely szerint a város a Kossuth-téren igénylők részére árusító pavillonok felállítását fogja engedélyezni. Minthogy ő a képviselőtestület által hozott határozatot úgy értelmezi, hogy a város által kiadandó pavilion terület szabad verseny alapján fog kiadatni bárkinek, a kereskedők s különösen a Kossuth téri kereskedők érdekeit megvédve látja, mert a kereskedők a pavilion helyeket egyszerűen kibérlik s ezzel megakadályozhatják a rezsiköltség nélküli konkurencia megnövekedését.

Ivánfy Géza választm, tag rámutat arra, hogy a piactér el- vagy áthelyezését nem lehet a város egyik vagy másik felében lakó kereskedők érdekszempontjából venni. A piac kérdése nemcsak az összes kereskedőknek, de a fogyasztóknak is közösen s közmegnyugvást váróan elintézendő kérdése. A piac kérdésénél nem szabad a konjunkturás konkurencia elvei szerint állástfoglalni. Maga is azon a nézeten van, hogy a piac lehetőleg maradjon a régi helyén. Ami Fried Jenő ama túlságosan ridegen üzleti felfogását illeti, hogy a város által bérbeadandó pavilion területeket a Kossuth téren maguk a kereskedők foglalják le, nem tudja osztani, mert a város képviselőtestülete végre is nem fog elzárkózhatni az elől, hogy háborúban megrokkant és kenyerüket vesztett embereket valamely módon kereseti lehetőséghez kötelességszerüen ne juttassa. A város képviselőtestü létének a Kossuth téri pavillonok ügyében hozott határozata inkább piac- és egészségrendészeti irányú. De szüksé gesnek tartja, hogy a leghatározottabban követelje a testület a várostól, hogy a szabadverseny alapján bérbeadandó pavilonokban oly kereskedelmi árucikkek idegenek által való árusítását nem engedélyezi, amelyek kizárólagos eladásáról állandó lakhellyel és üzlettel, üzleti berendezéssel rendelkező komá romi kereskedő foglalkozik.

Fülöp Zsigmond választm. tag feleslegesnek tartja a kereskedők aggodalmát, mert a képviselőtestület a piactér áthelyezésével nem is foglalkozott s a piackérdést a Kossuth téren tervezett árusító pavillonok felállításának gondolata vetette felszínre. A városi bódék, vagy pavillonok azt az egyébként is megkívánható rendet fogják elősegíteni, amely a piacokon kivánatos. Ebben az intézkedésben sérelem a kereskedőket nem érheti. Brenner Ferenc, Kincs Izidor, felszólalásai után a választmány egyhangúlag elfogadta Ivánfy Géza választm. tag indítványát Dr. Gaál Gyula testületi jogtanácsos ismertette a választmánnyal a testületnek az uj ipartörvény következtében leendő átalakulásra vonatkozható intézkedéseket és bejelentette, hogy az önálló testületté leendő alakulás ügye az illetékes hatóságok részéről nyert információk szerint a legjobb utón van, az alakulásról a testület közgyűlése van hivatva dönteni. A jelentést a választmány örömmel vette tudomásul.

Ágoston Miklós

— FILM MUNKÁKHOZ eredeti nagyságú, legújabb tervezésű mintalapok kaphatók: SPITZER SÁNDOR könyvkereskedésében.

1864—1925

Megemlékeztünk lapunk múlt számában Ágoston Miklós nyug, gazdasági egyesületi titkár, szaktanárnak Budapesten történt elhunytéról. A gyászeset Komáromban és az egész vármegyében osztatlan részvétet 1 eltett, ahol a kiváló férfiú általános becsülésnek és nagy népszerűségnek örvendett, f Ágoston Miklós életrajzi adatai a következők: 1864. május 5. született Hevesmegye Csány községében, Ágoston Imre és Huszka Mária szülőktől, akik később Jászberénybe költöztek, ahol édesapja Jásznagykun- Szolnokmegyénél viselt hivatalt. Középiskoláit Jászberényben végezte és a gazdasági pályára lépett, miután a gazdasági tanintézetet Debrecenben jó sikerrel elvégezte. Magángazdaságokban volt gazdatiszt, majd megnősült és nőülvette Miklósy Ilmát, akivel boldog családi életet élt. Időközben elvégezte a szőlészeti és borászati felsőbb tanfolyamot Budapesten, erre a szakra adta magát, mikor az a megtiszteld felhívás érte, hogy Komáromvármegye újonnan szervezett második gazdasági vándortanári állását foglalja el. Ennek 1896-ban készséggel is tett eleget. Ebben az állásában kiváló működést I fejtett ki a fiiokszéra által elpusztított szőlők felújítása terén, valamint gyümölcsészeti vándorelőadásaival megkedveltette a gyümölcstermelést a vármegye községeiben. Tevékenységének másik területe a háziipari munkásság népszerűsítése volt. Több háziipari tanfolyamot rendezett Komáromban, Tatán és a megye jelentékenyebb községeiben (Hetény, Ó^yalla, Nagyigmánd, Kis bér stb.)

A Gazdasági Egyesület számára Tatán létesített kísérleti szőlőtelepnek hosszú éveken át volt a vezetője, ahonnan százezerszámra szállították az oltott és nemesitett szőlővesszőket a vármegye minden részébe, sőt Erdélybe és Romániába is. Sarlay Károly után a Komáromvármegyei Gazdasági Egyesület titkára lett és ebben a minőségében nagyszabású tevékenységet fejtett ki, mint a vármegye gazdatársadalmi mozgalmainak egyik irányitó tényezője. E tisztét viselte a Gazdasági Egyesület 1923-ban történt feloszlásáig.

Ágoston Miklós mint szakiró is érdemes munkásságot fejtett ki. 1901 november havában megindította dr. Alapy Gyulával együtt a „Komáromi Újság“ c. társadalmi hetilapot, 1903 ban a Gazdasági Értesítő című szaklapot adta ki és szerkesztette, mely a Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye volt, ezekben a lapokban és a Komáromi Lapokban is számos szakcikke jelent meg. Munkája: A fiioxéra által elpusztítod szőlőterületek felújításának módjai. (A komáromi Gazd. Egyesület kiadványa.)

Mint szakember kiváló, mint a társadalom tagja közkedvelt egyéniség volt, akit mindenki szeretett. Első felesége halála mély nyomot hagyott kedélyén, amit fokozott állásából 1922. évben történt elbocsátása is. Sem második feleségének, sz. Tóth Idának gondos ápolása, sem a családi kör nem tudta a jövő bizonytalansága iránt érzett borús gondolatait eloszlatni és

Győződjék meg az

766

ANITA

pipere- és borotva szappan jóságáról.

Gyártja:

POCSATKO TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE.

Sí

+

Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, here, comb él köldökgérrnét a mi tökéletesített rugénélh üli »érvkötőnk, mely éjjel is hordható. Mindeaféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülyedésnét. Szabadalmazott. lúdtalpbetét. ' Flanelt has-, és meltmelegitő.

JYölEft“ kötszerláz BRATISLAVA, Dm-«. 51

Rendelő orvos: dr. Koch K. F. egy. m. t.

Árjegyzék ingyen. 1 A vidéki fel«k még az nap elintéztetnek.

súlyos idegbaj vett rajta erőt, mellyel 1924. évben Budapestre szállították egyik ideggyógyintézetbe, ahol sók szenvedéstől váltotta meg a halál május 7-én.

Halálát Özvegye,, szül. Tóth Ida és négy gyermeke: Áeoston Imre tarján! körállatorvos, dr. Ágoston László, a győri közkórház osztályos főorvosa, Gaoyó Vilmosné szül. Ágoston Sári és Zsilincsán Imréné szül. Ágoston Ilma és testvéröccsei: Ágoston József, Szőny község főjegyzője és Ágoston Dezső ászári községi jegyző gyászolják.

Nyugodjék csendesen!

Az a hir, hogy a komáromi vásárteret a Dunapartról a Kossu'h-térre helyezik, érthető ijedtséget keltett azokban a kereskedőkben, akiknek a Dunapartot övező utcákban van nyílt üzletük. Érthető az aggodalom, mert hiszen a vásártér elhelyezése akárhányat egzisztenciájában támad meg. Kereskedőinknek a felette nagy félelme azonban egyelőre korai, mert uj piactér kijelölését a kikötői munkálatok példás lassúsága nem sietteti. Mindenesetre az az óvás, amelyet a kereskedők testületé ez ügyben emelni fog, gondolkodóba fogja legalább ejteni azokat, akikhez ennek az ügynek elintézése tartozik.

Nagyon jól emlékezhetünk arr--, hogy az országos vásárok uj helye miatt is milyen felzúdulás volt tapasztalható. Akkor a Kossuth tér kereskedői tiltakoztak a vásártér áthelyezése ellen és mint megállapíthatjuk, a Kossuth-tér egyetlen kereskedője sem ment tönkre, sőt egymásután nyíltak ott uj és uj üzletek. Annakidején panaszoktól volt hangos a város, mi lesz a Kossuthtéri kereskedőkkel, és hála a Kossuthtér kedvező fekvésének, az országos vásárok kihelyezése után sem csappant ott a kereskedelmet éltető forgalom.

A Dunamenti u'cák kereskedőinek legfrissebb aggodalmait egészen természetesen és közömbösen, sőt titokban talán örömmel is szemléli annak a városrésznek fogyasztói érdekeltsége, amely a piac tervbevett áthelyezése folytán jobb, tehát verseny szempontjából előnyösebb helyzetbe kerülne.

Nam tévedek azonban még akkor sem, ha azt állítom, hogy nemcsak a fogyasztó közönség, hanem a Kossuthtér menti kereskedők is kívánják a piac odahelyezését, ők most a költői igazságszolgáltatást várják és találnák abban az intézkedésben, amely az elvesztett országos vásárok helyett a heti piacok busásabb forgalmát juttatnák régen várt rekompenzációképpen.

Egészen bizonyos, hogy a Dunaparti kereskedők javarészének forgalmát máris erősen megcsapp3ntotta a Duna jobbparti részének elvesztése s a kikötőépités, mig a Kossuth-téri kereskedők a forgalom elterelődése folytán legalább is bizonyos mértékig kárpótlást nyertek.

Honnan fognak azonban kárpótoltatni a Dunaparti és környéke kereskedői. A falusi lakosság nagyrésze csak azért jár be a városba, hogy termelvényeit eladja, első sorban tehát ott fogja felütni kis árusító kosarát, ahova a hatósági intézkedés dirigálja. Igen is kézenfekvő tehát, hogy a piac környékén levő üzletek fogják a falusi bejövökből rekrutálódó vásárlókat első kézből elnyerni.

II Mi és a taslita.