Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-05-12 / 57. szám

Komáromi Lapok 1925. május 12. 2. oldal. EU6 pozsonyi kaptafa és sámfakészitő műhely. Árusítási és megrendelési iroda: Hermann és Weisz bőrkereskedés 160 Bratislava, Dunajská-u. 43. M- kaptafákat, sámfákat, • ványoló deszkát, méret, rajz, gipszöntvény és a 1 e g d i­­vatosabb modellek szerint. Gyors és pontos kiszolgálás! ÍR P. endelések a komáromi fiúknál (Jókai Mér-n. 24.) is felvétetnek. venszkó és az egész ország érdekében azt kívánja, hogy Szlovenszkót gazda­ságilag és kulturális téren a történelmi országokkal egyenlő fokra emeljék és a szlovák népet anyagilag épen úgy támogassák, mint a cseheket. Hogy ez a gazdasági és kulturális közös nivó mielőbb elérhető legyen, a párt szük­ségesnek tartja Szlovenszkó hathatósabb megsegítését. A szovák Butonomia kér­dését a párt a gyakorlati szükség szem­pontjain át nézi. Ameddig a szlovák nép nemzeti öntudata és gazdasági helyzete nem erősödik, politikai belátása nememel­kedik, addig az aulonomia veszedelmet jelent főleg a magyarság részéről, más­részt pedig nem kívánatos gazdasági har­­cotidézne elő Szlovenszkó ésa történelmi országok között, ami a kivánatos gaz­dasági egyenrangúságot megakadályoz­ná. A párt az autonómiát az állami igazgatás célszetu decentralizációjával, a közigazgatás egyszerűsítésével, a bü­rokratikus rendszerek mellőzésével és a szlovák viszonyokban járatos tisztvise­lők alkalmazásával kívánja megköze­líteni. = Bethlen a trianoni bukásról. A magyarországi egységespárt konferenci­áján a békeszerződések revíziójának kér­désében Bethlen gróf miniszterelnök a következőket mondotta: „A trianoni szerződés igazságtalan és méltánytalan halározmányainak másokkal való helyet­tesítése Magyarországnak mindenkori törekvése lesz. Mi kényszerhelyzetben irtuk alá a szerződést s a ránk mért feltételeket sohasem ismertük el mél­tányosoknak. Ha változtatásról beszélünk csak a kérdés békés megoldására gon­dolunk s tudjuk, hogy ehez az előfel­tételek az európai szükségszerűségből adódnak. Az egész kérdés a bizalom kérdése s a párt legyen meggyőződve, hogy a kormány figyelme állandóan ráirázyul erre a lehetőségre.“ fi kereskedők testületének uálasztmányi ülése. A komáromi Kereskedők Testületé folyó hó 9-én látogatott választ­mányi ülést tartott, amelynek tárgya az utóbbi napokban sok aggodalomra okot adó piacáthelyezés kérdése volt. Fried Jenő elnök ismertette a választmánnyal a piaci áthelyezés ügyét s megnyugtató kijelentést tett, hogy a piac áthelyezése — nyert információi alapján —2—3 esztendőn belül nem fog megtörténni. Ha a kikötő építés a már eddig is ki­jelölt térségben az eddigi Dunaparti piacot megszükitené, a faluról bejövök terményeiket a Dunaparthoz közel eső utcákban helyezhetik el. Forgalmi elto íódásoktól tehát nem kell tartania a kereskedőknek. Czike Dénes hasonlóan megnyugtató kijelentése után Weisz Pál amaz aggo­dalmának ad kifejezést, hogy a meg szűkített Dunaparti piacról az utcákba szorított falusi árusok a forgalmat el­aprózzák, amit a város kereskedőinek szempontjából nem tart helyesnek és kívánatosnak. Fried Jenő elnök a városi képviselő­testületnek ama határozatát említi fel a piackérdéssel kapcsolatban, amely sze­rint a város a Kossuth-téren igénylők részére árusító pavillonok felállítását fogja engedélyezni. Minthogy ő a kép­viselőtestület által hozott határozatot úgy értelmezi, hogy a város által kiadan­dó pavilion terület szabad verseny alap­ján fog kiadatni bárkinek, a kereskedők s különösen a Kossuth téri kereskedők érdekeit megvédve látja, mert a keres­kedők a pavilion helyeket egyszerűen kibérlik s ezzel megakadályozhatják a rezsiköltség nélküli konkurencia meg­növekedését. Ivánfy Géza választm, tag rámutat arra, hogy a piactér el- vagy áthelye­zését nem lehet a város egyik vagy másik felében lakó kereskedők érdek­szempontjából venni. A piac kérdése nemcsak az összes kereskedőknek, de a fogyasztóknak is közösen s közmeg­nyugvást váróan elintézendő kérdése. A piac kérdésénél nem szabad a kon­­junkturás konkurencia elvei szerint állást­­foglalni. Maga is azon a nézeten van, hogy a piac lehetőleg maradjon a régi helyén. Ami Fried Jenő ama túlságosan ridegen üzleti felfogását illeti, hogy a város által bérbeadandó pavilion terü­leteket a Kossuth téren maguk a keres­kedők foglalják le, nem tudja osztani, mert a város képviselőtestülete végre is nem fog elzárkózhatni az elől, hogy háborúban megrokkant és kenyerüket vesztett embereket valamely módon kereseti lehetőséghez kötelességszerüen ne juttassa. A város képviselőtestü létének a Kossuth téri pavillonok ügyé­ben hozott határozata inkább piac- és egészségrendészeti irányú. De szüksé gesnek tartja, hogy a leghatározottabban követelje a testület a várostól, hogy a szabadverseny alapján bérbeadandó pa­vilonokban oly kereskedelmi árucikkek idegenek által való árusítását nem en­gedélyezi, amelyek kizárólagos eladá­sáról állandó lakhellyel és üzlettel, üzleti berendezéssel rendelkező komá romi kereskedő foglalkozik. Fülöp Zsigmond választm. tag feles­legesnek tartja a kereskedők aggodal­mát, mert a képviselőtestület a piactér áthelyezésével nem is foglalkozott s a piackérdést a Kossuth téren tervezett árusító pavillonok felállításának gondo­lata vetette felszínre. A városi bódék, vagy pavillonok azt az egyébként is megkívánható rendet fogják elősegíteni, amely a piacokon kivánatos. Ebben az intézkedésben sérelem a kereskedőket nem érheti. Brenner Ferenc, Kincs Izidor, felszólalásai után a választmány egyhangúlag elfogadta Ivánfy Géza választm. tag indítványát Dr. Gaál Gyula testületi jogtanácsos ismertette a választmánnyal a testületnek az uj ipartörvény következtében leendő átala­kulásra vonatkozható intézkedéseket és bejelentette, hogy az önálló testületté leendő alakulás ügye az illetékes ható­ságok részéről nyert információk szerint a legjobb utón van, az alakulásról a testület közgyűlése van hivatva dönteni. A jelentést a választmány örömmel vette tudomásul. Ágoston Miklós — FILM MUNKÁKHOZ ere­deti nagyságú, legújabb tervezésű mintalapok kaphatók: SPITZER SÁNDOR könyvkereskedésében. 1864—1925 Megemlékeztünk lapunk múlt számá­ban Ágoston Miklós nyug, gazdasági egyesületi titkár, szaktanárnak Buda­pesten történt elhunytéról. A gyászeset Komáromban és az egész vármegyében osztatlan részvétet 1 eltett, ahol a kiváló férfiú általános becsülésnek és nagy népszerűségnek örvendett, f Ágoston Miklós életrajzi adatai a kö­vetkezők: 1864. május 5. született He­vesmegye Csány községében, Ágoston Imre és Huszka Mária szülőktől, akik később Jászberénybe költöztek, ahol édesapja Jásznagykun- Szolnokmegyénél viselt hivatalt. Középiskoláit Jászberény­ben végezte és a gazdasági pályára lépett, miután a gazdasági tanintézetet Debrecenben jó sikerrel elvégezte. Ma­gángazdaságokban volt gazdatiszt, majd megnősült és nőülvette Miklósy Ilmát, akivel boldog családi életet élt. Időköz­ben elvégezte a szőlészeti és borászati felsőbb tanfolyamot Budapesten, erre a szakra adta magát, mikor az a megtiszteld felhívás érte, hogy Komáromvármegye újonnan szervezett második gazdasági vándortanári állását foglalja el. Ennek 1896-ban készséggel is tett eleget. Ebben az állásában kiváló működést I fejtett ki a fiiokszéra által elpusztított szőlők felújítása terén, valamint gyü­­mölcsészeti vándorelőadásaival meg­kedveltette a gyümölcstermelést a vár­megye községeiben. Tevékenységének másik területe a háziipari munkásság népszerűsítése volt. Több háziipari tan­folyamot rendezett Komáromban, Tatán és a megye jelentékenyebb községeiben (Hetény, Ó^yalla, Nagyigmánd, Kis bér stb.) A Gazdasági Egyesület számára Tatán létesített kísérleti szőlőtelepnek hosszú éveken át volt a vezetője, ahonnan százezerszámra szállították az oltott és nemesitett szőlővesszőket a vármegye minden részébe, sőt Erdélybe és Ro­mániába is. Sarlay Károly után a Ko­­máromvármegyei Gazdasági Egyesület titkára lett és ebben a minőségében nagyszabású tevékenységet fejtett ki, mint a vármegye gazdatársadalmi moz­galmainak egyik irányitó tényezője. E tisztét viselte a Gazdasági Egyesület 1923-ban történt feloszlásáig. Ágoston Miklós mint szakiró is ér­demes munkásságot fejtett ki. 1901 no­vember havában megindította dr. Alapy Gyulával együtt a „Komáromi Újság“ c. társadalmi hetilapot, 1903 ban a Gaz­dasági Értesítő című szaklapot adta ki és szerkesztette, mely a Gazdasági Egye­sület hivatalos közlönye volt, ezekben a lapokban és a Komáromi Lapok­ban is számos szakcikke jelent meg. Munkája: A fiioxéra által elpusztítod szőlőterületek felújításának módjai. (A komáromi Gazd. Egyesület kiadványa.) Mint szakember kiváló, mint a társa­dalom tagja közkedvelt egyéniség volt, akit mindenki szeretett. Első fele­sége halála mély nyomot hagyott ke­délyén, amit fokozott állásából 1922. évben történt elbocsátása is. Sem második feleségének, sz. Tóth Idának gondos ápolása, sem a családi kör nem tudta a jövő bizonytalansága iránt érzett borús gondolatait eloszlatni és Győződjék meg az 766 ANITA pipere- és borotva szappan jóságáról. Gyártja: POCSATKO TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE. Sí + Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, here, comb él köldökgérrnét a mi tökéletesített rugénélh üli »érv­kötőnk, mely éjjel is hordható. Min­­deaféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülyedésnét. Szabadalmazott. lúdtalpbetét. ' Flanelt has-, és meltmelegitő. JYölEft“ kötszerláz BRATISLAVA, Dm-«. 51 Rendelő orvos: dr. Koch K. F. egy. m. t. Árjegyzék ingyen. 1 A vidéki fel«k még az nap elintéztetnek. súlyos idegbaj vett rajta erőt, mellyel 1924. évben Budapestre szállították egyik ideggyógyintézetbe, ahol sók szenvedéstől váltotta meg a halál május 7-én. Halálát Özvegye,, szül. Tóth Ida és négy gyermeke: Áeoston Imre tarján! körállatorvos, dr. Ágoston László, a győri közkórház osztályos főorvosa, Gaoyó Vilmosné szül. Ágoston Sári és Zsilincsán Imréné szül. Ágoston Ilma és testvéröccsei: Ágoston József, Szőny község főjegyzője és Ágoston Dezső ászári községi jegyző gyászolják. Nyugodjék csendesen! Az a hir, hogy a komáromi vásár­teret a Dunapartról a Kossu'h-térre helyezik, érthető ijedtséget keltett azokban a kereskedőkben, akiknek a Dunapartot övező utcákban van nyílt üzletük. Érthető az aggodalom, mert hiszen a vásártér elhelyezése akárhá­nyat egzisztenciájában támad meg. Ke­reskedőinknek a felette nagy félelme azonban egyelőre korai, mert uj piac­tér kijelölését a kikötői munkálatok példás lassúsága nem sietteti. Minden­esetre az az óvás, amelyet a kereske­dők testületé ez ügyben emelni fog, gondolkodóba fogja legalább ejteni azokat, akikhez ennek az ügynek el­intézése tartozik. Nagyon jól emlékezhetünk arr--, hogy az országos vásárok uj helye miatt is milyen felzúdulás volt tapasztalható. Akkor a Kossuth tér kereskedői tilta­koztak a vásártér áthelyezése ellen és mint megállapíthatjuk, a Kossuth-tér egyetlen kereskedője sem ment tönkre, sőt egymásután nyíltak ott uj és uj üzletek. Annakidején panaszoktól volt hangos a város, mi lesz a Kossuth­­téri kereskedőkkel, és hála a Kossuth­­tér kedvező fekvésének, az országos vásárok kihelyezése után sem csappant ott a kereskedelmet éltető forgalom. A Dunamenti u'cák kereskedőinek legfrissebb aggodalmait egészen termé­szetesen és közömbösen, sőt titokban talán örömmel is szemléli annak a városrésznek fogyasztói érdekeltsége, amely a piac tervbevett áthelyezése folytán jobb, tehát verseny szempont­jából előnyösebb helyzetbe kerülne. Nam tévedek azonban még akkor sem, ha azt állítom, hogy nemcsak a fogyasztó közönség, hanem a Kossuth­­tér menti kereskedők is kívánják a piac odahelyezését, ők most a költői igaz­ságszolgáltatást várják és találnák abban az intézkedésben, amely az elvesztett országos vásárok helyett a heti piacok busásabb forgalmát juttatnák régen várt rekompenzációképpen. Egészen bizonyos, hogy a Dunaparti kereskedők javarészének forgalmát máris erősen megcsapp3ntotta a Duna jobb­parti részének elvesztése s a kikötő­­épités, mig a Kossuth-téri kereskedők a forgalom elterelődése folytán legalább is bizonyos mértékig kárpótlást nyertek. Honnan fognak azonban kárpótoltatni a Dunaparti és környéke kereskedői. A falusi lakosság nagyrésze csak azért jár be a városba, hogy termelvényeit eladja, első sorban tehát ott fogja fel­ütni kis árusító kosarát, ahova a ható­sági intézkedés dirigálja. Igen is kézen­fekvő tehát, hogy a piac környékén levő üzletek fogják a falusi bejövökből rekrutálódó vásárlókat első kézből el­nyerni. II Mi és a taslita.

Next

/
Thumbnails
Contents