Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-01-10 / 5. szám

sár elmúlik, megszűnik minden forgalom s a . kirakodó vásárosok sem maradnak otl másnapra. > - —

Sálon és dessenbonbonok,cukorkák, datolya, füge, princes mandula, mogyoró, legjobb kávék zöld és p5rk6lt, olajos és conserv halak, keksz, rák, kaviar és finom teasutemények, angol és orosz teák, rumok és finom liktfrkü önlegességek, pezsgők, asztali- és fajborok, almeria szőlő és olasz maroni a legelőnyösebben kaphatók BERGER F, VILMOS csemege üzletében Komárom, Vároatiáz>u.

A lihä 1 január 10 —------ -FIÓKOKl

BRATISLAVA

L6rinckapu«utca 1 Széplakutca 66,

Ouwautca 25-A kadarkuti rend*

Irta: Dt. Haiczl Kálmán.

A társadalom egész embereket kíván minden téren. Egész embereket a családi tüztielynél éppúgy, mint az iparos műhelyében és a gazda szántóföldjén. Egész embereket a közélet terén, olyanokat, akiknek nem csak az eszük helyén van, hanem szivük és lelkiismeretük is van, akiknek feje necsak paragrafusraktár legyen, hanem akikre a törvény szelleme is árasztja világosságát. Egész embereket kíván tehát mindenütt, úgy a koronák, mint a papi süvegek alatt. A régi athéni bölcs világos nappal lámpával keresett embert és — nem talált.

A magyar nyelv legjobban dicséri az égé szét, midőn róla nevezte el az egészséget, — ellenben legjobban bélyegezte meg a felet, midőn nem felséget, hanem félszegségei csinált belőle Az egész ember egészséges, félember félszeg. A régi latin költő szerint a félember feje ló vagy szamárfej, a többi teste ember. Félember, akinek húsa van, de csontja, gerince nincs; de félember az is. akinek csontja van, de húsa, vére, szive nincs.

A félemberek, a félszegségek elleni harc tehát igen régi, azóta tart, amióta az emberiség belátta, hogy egészséges társadalmat, politikát, tudományt, nevelést, ipart, kereskedelmet, szóval mindent, ami az emberiség haladásának előmozdítására szolgál, csak egészséges, azaz egész emberek művelhetnek. A félszegségnek fogalma és fentemlitett ábrázolása pedig megmutatja az ellene irányuló harcnak legalkalmasabb fegyvereit: a humort, a gúnyt és elmés szatírát, amely fegyverek biztosan ölnek.

A félszegségek elleni küzdelem porondján találkozunk a csendben, észrevétlenül működő kadarkuti renddel.

Tuájdonképen eredete Franciaországban, a szellemesség hazájában keresendő. XIV. Lajos király uralkodásának utolsó éveiben keletkezett Párisban a caloUisták, vagyis sipkások társulata. Nevét a „calotte* lapos sipkától nyerte, mely elnevezésre az adott alkalmat, hogy valakinek feje megfájdult s egyik barátja azt tanácsolta neki, hogy tegyen fel ily sipkát fejére és fejfájása elmúlik. Akárcsak valahol Dunántúl akinek feje fáj, tormát kötnek — a térdére. A calottisták társaságába azokat vették fel, akik esztelen, nevetséges magaviseletét, különcködés, oktalan vagy félszeg cselekedet által köznevetség vagy

»Komáromi Lapok«

megrovás tárgyaivá lettek. A társulat címerében

Momus, a csúfolódás pogány istenének fejedelmi botja, továbbá csörgők, kelepek és majmok szerepeltek, zászlaján pedig e felirat volt olvasható: Pavet Momus, luna influit. Momus retteg, a kard növekszik.

A társulat felvételi okiratot állított ki mindazoknak, akik magukat ily esztelen vagy félszeg tettükkel „kitüntették*. Az okirat szövege a tu dós társaságok sti usát utánozta tréfával, elmés szatírával és gúnnyal kevertem Természetes, hogy a diplomával megtisztelt egyének e .ki tüntetésnek“ nem nagyon örültek. De minél többet bosszankodott rajta valaki, annál jobban kinevették. Mikor főnökük Torsac meghalt, sírja felett szintén ilyen elmés kritikáju szatírát mondtak el a tudós társaságok félszeg szokásairól azok különleges nyelvezetén. Aimon, a testőrök ezredese emiatt a calottistákat Vikars tábornagy előtt bevádolta, mire a beszédet el-' kobozták, később pedig, mil or gúnyolódásukkal az uralkodókat és kormányférfiakat sem kímélték; a társulatot betiltották.

A betiltás azonban nem sokat használt. A calottisták mintájára más társulatok keletkeztek, amelyek ugyancsak a tudós társaságokat, egyetemeket, kormányszékeket, iparos társulatokat stb. tették gunyjuk céltáblaji. így keletkezett a facultas Sorbonica a sorbendo vino sie diéta, mellyel a sorbonei egye etn kinövéseit karikatúrázták ki, továbbá a Kolontosok vagyis bolondok egyesülete, az And apái hada azaz Kaluska egyesület, a vargák, azaz faragatlanok egylete stb. A tagok mindegyike nevet, hivatalt és oklevelet kapott.

Ezeknek mintájára létesült Magyarországon a kadarkuti rendtartomány. Eszméje Major Tivadar ferencrendi szerzetes fejében fogamzott meg, aki több éven át katonalelkészkedett és ezenközben külföldön a már említett kópáságokkal és társulatokkal megismerkedett. Mikor rendi zárdájába visszatért, tervét meg is valósította s a kadarkuti rendtartományt létesítette, ő maga pedig mint annak szervezője s feje a fr. Maturinus nevet vette fel.

E névnek megint külön története van. A trinitárius szerzet, melynek negyedik fogadalma arra irányult, hogy a pogányok kezeibe esett keresztény foglyokat kiváltja, Párisban sz. Maturin egyháza mellett székelt, innen tagjai a fratres Maturini nevet nyerték. Ugyanezeket,

) mivelhogy útjaikon csak szamarakat használhattak, tréfásan szamártestvéreknek is nevezték. Major Tivadar tehát, mikor kadarkuti rendfői minőségében a fr. Maturinus nevet használta, önmagát a fele szamár, fete ember, azaz félszeg | emberek egyletének feje címerével ékesítette fel.

Kezdetben a szerzetesek közűi a tréfásan úgynevezett akasztófára valókat szedte össze i és vette fel a kadarkuli rendbe. Okleveleit ezért i Bakony székhelyről, mint zsivány és betyártanyáról keltezte. Pecsétjén pedig 3 akasztott ember lógott e körülírással: Sig. Prov. Kadarj kút ad trés pendentes latrones. Datum anno a diluvio primo. Az okleveleket lati« nyelven szerkesztette, Uvén akkor a latin nyelv még : hivatalos nyelv Magyarországon.

A kadarkuti rend eddigi kerete azonban < mihamar szűknek bizonyult, lassankint működési körébe vonla a világiakat is és néhány í oklevelet már magyarul szerkesztett. Sajnos, ez : oklevelek közül csak igen kevésnek nyoma ma: radi meg, miután fr. Maturinusnak 1864 ben ! bekövetkezett halála után a rend összes iratai | elvesztek, a tagok pedig okleveleiket érthető okokból közkézre nem bocsátották.

Utóda Kőrész Kelemen esztergomi ferencrendi szerzetes lett, aki már fr. Maturinusnak is segítőtársa volt. E kis emberke, akit mindenfelé csak a „púpos barát“ néven ismertek és világgyülölő különcnek tartottak — kevés emberrel érintkezett de e kevesen igen elmés, valódi székely agyafúrtsággal megáldott — úgy látszik, ténvleg székely volt — amellett sokat olvasott férfiúnak ismerték. Amerre sétált, mindent felemelt és zsebretett, amit utón-útfélen talált: kavicsot, törött patkót, cserepet, szeget stb. és e szokásáért sokan megmosolyogták ő azonban nyugodtan tovább sétált. Valósággal arra termett, hogy a kadarkuti rend méltó feje legyen, aki algtt a rend élete virágzásnak is indult.

A viszonyok változásával először az oklevelek keltét változtatta meg. Már nem többé Bakony a székhely, miután a betyárvilág el*

múlt, hanem ezentúl a latin okleveleken ez olvasható : Datum Kadarkút in ergastuto nostro latino calendio graecjs anno currente. A magyar okleveleken: Kelt Kadarkulon a diákketrecben kiskedden ebben az esztendőben. Rövidesen az oklevelek nyelvét teljesen magyarrá tette és csak azok kaplak latint, akik magyarul nem tudtak.

Az uj rendfő a fr. Vocativus nevet vette fel, melyhez 1866 ban a Ródó, majd a Salapusius tulajdonneveket csatolta. Címe tehát fr. Salapusius Vocativus Ródó lett, magyarul: gálickői fr. Vokativusz Ródó, szül. Balázs Muihmiusz. rövidítve: gálickői Balázs Mummiusz.

Teljes címe vetekedik a legnagyobb uralkodók cimsorozatával, mert így szól:

Kadarkuti rendfő :

Gllickői Bódó Vokativusz testvér,

; a rándulás babérnoka, a dőrészet nyilvános, j rendes és valóságos tanára, bolond vármegyé> nek közbirája, rátóíi félkupaktanácsos, a lédeci l tudóstársaságnak tiszteletbeli és a vajkai kuk! kóságnak levelező tagja, a zabhegyező egyesflí let címzetes, helyettes, számföiőtti elnöke, a : piripőcsi jégaszaló ipartársulat biztosa, a disz• nódi és kutyabagosi gyülekezet részvényese, a i kuvasz nyelvészit, a tökfej és nadragulya termesztő kertészet, a tőkehal, cserebogár és 6Ü- völvény tenyésztők bekebelezett társa stb. stb. stb. ; Kőrész Kelemen rendfőnöksége alatt a tagok száma annyira megsokasodott, hogy 1872- ben a 130 at elérte, 1878-ban pedig a 200 at is meghaladta. A tagajánlás az egész országból megindult. De hát a felvétel oly könnyen nem ment s azt hiszem, a magyar tud. Akadémia sem rostálja meg jobban azokat, akiket tagjai közé felvesz, mint a kadarkuti rend. A felvétel fő tételei a régiek maradtak s a rendnek feladata is a régi: kebelébe fogadni mindazokat, akik oktalan gondolkodás, magaviselet, rossz, oktalan vagy félszeg cselekedetükkel e „kitüntetésre* méltókká lettek.

A rendnek szervezetét bővebben az oklevelekből ismerhetjük meg, melyek minden tagnak érdemeit külön felsorolják. Minthogy egyesek az okleveleket félremagyarázták és tartalmán feldühödtek, azoknak kézbesítése mindig ^bizonyos körülményességgel történt. Az egyik Erdélyből, másik Szepességből kapta az oklevelet, a harmadikat szántszándékos véletlenséggel összetoborozott társaságban lepik meg azzal, hogy az oklevelet felolvassák — hogy le ne tagadhassa. Az oklevelek kézbesítése ilyformán sok derűs, de sok boszus órát is szerzett az érzékenyebbeknek, de miután nem tud ták, honnan jön a megtiszteltetés, nem is volt kin haragjukat kitölteniük.

A rend első névtára 1879 ben jelent meg nyomtatásban Érsekujvárott, tele sajtóhibákkal, i amelyeket a rendfő állítólag készakarva kijavit, tatlanul hagyott meg bizonyságául annak, hogy a tagok javithatlanok.

Lássuk tehát néhány oklevél tartalmát.

Doróteusz testvér a repedt harangot megdrótoziatta, s úgy hefyeztette vissza a toronyba, j Kadarkuti harangöntővé lett.

Friitóriusz (estvér a feketekávét berán- i tóttá, kadarkuti kávéssá nevezték ki. j Ipsiilon testvér táviratot kapott, de el i nem fogadta, mert nem a küldő kezeirása. Mil kor pedig ezért kinevették, hozzátette: hogyan í hozták volna át a táviratot a zajló Dunán? \ Kadarkuti távirász leit belőle.

Fagopirusz testvér hajtószerül a pattogatott kukuricát ajánlotta, — kadarkuti hasonszervi orvossá lett.

Gunáriusz testvér gúnarakat vett, azt hívén, hogy azok is tojnak. Baromfifelügyelővé lett.

Teleskópiusz és Diopter testvérek Érsekújvárról Komáromba menvén, az ógyallaí szélmalmot a csillagvizsgálónak nézték s egymásnak magyarázták. Visszatérve Bajcson Simor hercegprímásnak el is dicsekedtek vele. Csillagtudós és csillagászsegéd oklevelet nyertek.

Lappáliusz testvér Prágában Radeczky admirális lovasszobrát tapasztalta meg, melynek talapzatán szerinte reliefekben az általa vfvoti győzelmes tengeri csaták képei lá’hatók. Ezt egy hetilap tárcájában meg is örökítette. A kadarkuti lovas tengerészet szervezésével bízatott meg.

Hirkusz testvér nyúl helyett határkövet lőtt. (Kocsis stb.)

Szegvári Tamásfi Aborciusz testvér lapot indított, mely azonban megbukott, mielőtt nap________________________ 7, oktiLi