Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-05-07 / 55. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1925. május 7. Első pozsonyi kaptafa és sámfakészitő műhely. Árusítási és m e g r e n d e 1 é si iroda: Hermann és Weisz bőrke.eskedés 16Q Bratislava, Dunajská-u. 43. kaptafákat, sámfákat, ' ványoló deszkát, méret, rajz, gipszöntvény és a 1 e g d i­­vatosabb modellek szerint. Gyors és pontos kiszolgálás! Rendelések a komáromi fióknál (Jókul Mór-u. 24.) is felvétetnek hordják magukon. A numerusz kiau­­zusz semmiképen sem egyeztethető össze a demokráciával, mert a tan szabadság elvébe ütközik és így olyan emberi jogot sért, amelyet a felvilágo­sodás mai századában különösen tisz­teletben kellene tartani. A kormány javaslatát azzal indoko ja, hogy azért szükséges az egyetemekre és főiskolákra tóduló ifjúság számát korlátozni, mert ezek nagy része nem bírja a csehszlovák nyelvet és igy el­helyezkedésében nagy akadályok me­rülnek fel előtte.Mert az államnyelv tu­dása az értelmiségi pályán legelső felté­tele az érvényesülésnek. Ezért a kormány az egyetemekre és főiskolákra beirat­kozó ifjaktól felvételi vizsgát akar kö­vetelni, mert e vizsgán már eleve meg ak3r győződni arról, hogy a felvételre jelentkező hallgató birtokában van e az államnyelvnek. Igen nagy naivitás kellene ahhoz, hogy az első pillanatra meg ne lát­­nók a tendenciáját annak a tervnek. A numerusz klauzusz elsősorban a nem zeti kisebbségek ellen irányul és ezek között is legelsősorban a magyar ki­sebbséget akarja a kormány azzal súj­tani, amelyet a magasabb tanulmányok megszerzése elől el akar zárni és az értelmiségig pályán való boldogulás­nak feltételéül olyan vizsgát követel, aminek elbírálásánál a nemzetiségi kér­dés és a sovinizmus fog főszerepet játszani. Magasabb képzettségre tehát a csehszlovák egyetemeken nem tehet szert a magyar ifjúság, nemzetsége miatt onnan is száműzni fogják. A kormány javaslalára a prágai német egyetem elutasító választ adott, a cseh szlovák egyetem válasza még ismeretlen, de feltehető, hogy az is e: utasító lesz. Mindez azonban még nem biztosítja a sérelmes kérdésnek napirendről való levételét. Hiszen annyi példa van arra hogy a koalícióban felvetett tervek a leghivatottabb szakkörök véleménye el­lenére törvénnyé lettek. Azonban azt joggal elvárhatják a nemzeti kisebbsé­gek, hogy ez a kérdés az egész ellenzék közvéleményének ellentdllásával fog ta lálkozni és úgy a nemzetgyűlésen, mint a szenátusban az ellenzék teljes súlyá­val fog állást foglalni a numerusz klau­zusz ellen. Sok mindenen keresztülmentünk már hat év óta ebben a demokratikus­nak reklamált köztársaságban, de az eddigi keserű tapasztalatok után sem mertük volna föltételezni azt, hogy a kormány ilyen tervvel is foglalkozzék. Azonban ha már ennyire jutottunk, akkor mi is kénytelenek vagyunk figyel­meztetni a kormányt arra, a köztársaság alakulásának idején többlzben ünnepé­lyesen tett ígéretére, hogy a magyar nemzeti kisebbség részére egyetem és főiskola lesz fölállítva, amelyekben a magyar ifjúság magasabb tudományos kiképzése biztosítva leend. A numerusz klauzusz behozatala szükségessé teszi, hogy a magyar nemzetiségnek a kisebb­ségi törvényekben és az alkotmány alaptörvényben bizíositott eme joga ha­ladék nélkül érvényesíttessék! romi kedden d. e. 11 órakor a vármegyeház nagytermében tartotta meg rendes havi jegyzőiének ülését Novotny Richárd járási főnök el­­nöklete alatt. Az előadói teendőket Soltész Pál és Fodor Adolf szolgabirák és Prausz Hugó látták el. Az elnök megnyitván a gyűlést, a tárgysorozat első pontjaként tárgyalták a határmeníi községek határainak ren­dezését. A komáromi járás területén e tekintetben k^t községről van szó, Ko­­máromcsicsó és Komáromfüss közsé­gekről. Ezek határaiban ugyanis van­nak olyan földek, melyek a magyaror­szági oldalon fekvő Kisbajcs, Szögye és Vének községekhez tartoznak ka­­taszteriieg. Megkérdezték a két érde­kelt községet, Csicsót és Füst, egyik községnek sem volt kifogása az ellen, hogy a kisbajcsi, véneki, szögyei föl­dek kataszterileg hozzájuk csalhassa­nak és pedig a kisbajcsi, szőgyei Csi csőhöz, a véneki Füsshöz. Mészáros Károly bizottsági tag az­iránt kér felvilágosítást, hogy e katasz­teri átcsatolás nem érinti-e a tulajdon­jogot? E kérdésre adott megnyugtató válasz után a bizottság hozzájárult a kataszteri átcsatoláshoz. Ekel és Megyercs községek újonnan alkotott szervezeti szabályrendeletét jó­váhagyta a járási bizottság. Majd Nagymegyer község vásársza­­poritási kérelme került tárgyalásra. E törekvő és szépen fejlődő nagyközség 1 a meglévő vásárai mellé még egyet kér j és pedig március hóban. A község és j környékének rohamos fejlődése indo \ kolttá tevén e kérelmet, a járási bi- | zottság pártolólag járult a kérelemhez, I miután Mészáros Károly bizottsági tag í azon kérdésére, hogy a szomszédos és j vásárjoggal biró községek nem tettek-e j ez uj vásár ellen kifogást, megnyug- ! tató választ kapott. « j Majd Keszegfalva község ügye került sorra. Neiiány keszegfalusi lakos az érték- j szaporulati adó készpénzben való le­fizetése helyett a községnek átadandó ingatlannal akarják az adójukat kielé- j giteni. Dr. Mhiácsy János és Vöröss \ Ede felszólalása után kimondották, hogy a fölajánlott földterületeknek túl- \ magas a felajánlott vételára és aztán I kérdéses, hogy Keszegfalva községnek szüksége van-e e területekre ? Nem j volna e célszerűbb pénzben felvenni j azokat az adókat és a községi adók ! csökkentésére fordítani. Az ügyet visz- \ szateszik Keszegfalva községhez. Majd a komáromi ház- és telek- ! tulajdonosok egyesületének fellebbezése j következett. Komárom város ugyanis i löbb városi lámpagyujtogatót nyugal- j mázott. A fenti egyesület ezeket a nyugdíjazásokat megfellebbezte azzal a kifogással, hogy a városi nyugdijsza­­bályzat érlelmáben a lámpagyujtóknak nyugdij nem jár. A város súlyos anyagi j helyzete pedig nem engedi meg, hogy a szabályrendelet ellenére nyugdijakat folyósítson olyanoknak, akiknek ez nem jár. Az ügyet átteszik a városhoz Ismeretes, hogy a községi jegyzők államosításával a jegyzők elestek a községi földek haszonélvezetétől. E föl­dek használati joga visszaszállt a köz­ségekre. Amelyik község szerelte a jegyzőjét, úgy oldotta meg a kérdést, hogy nagyon, olcsó bérösszegért igyek szik a földeket továbbra is meghagyni a községi jegyző további használatában. Ilyen eset került jóváhagyás végett a járási bizottság elé, Nagykeszi község is visszakapta rendelkezési jogát 8 hold községi föld felelt, amelyet eddig a községi jegyző mint természetbeni járandóságot birt, A község úgy akarta kifejezni szere­­tetét, ragaszkodását jegyzője iránt, hogy a 8 hold főidet évi 50 K-ért adta oda A járási bizottság nagy zavarban volt e kérdés tárgyalásánál Érezték, hogy a falu szeretetét, ragasz­kodását nem szabad megtépázni, de viszont az alacsony haszonbér ellenke zik a község érdekeivel. A határozatot megsemmisítették és értesítették a köz­séget, hogy nyilvános árverésen adja ki a 8 hold földet. Egyéb tárgy nem lévén, az elnök az ülést bezáría. A gyűlés után a bizott­sági tagoknak az eddig ki nem fizetett napidiját utalták ki. I 1 ■ II J Nem kell a fővárosba menni!! mikor II K i* Bt N N W « POLLÁK JULISKA Hí T ft> > utódánál s g b a Komáromban, Nádar-utca 17. sz. ft ft K fl X ö S 0 fl u olcsóbban beszerezhetők a leg­újabb és kényelmes gummi és halcsont nélküli hasfüzők és mell­tartók orvosi rendeletre is. 3 | 3 < 9». ti m P N M KQ fed I! Bőrkeztyűk nagy raktára ! Kez­­tyűk tisztítása és javításai Selyem és flór harisnyák nagy válasz­tékban 1 H* r cr* V 0 1 I | 52 ü pusztíts siializis. Lappangó harc az ipar és kereskedelem ellen. POLIO szappan es osópo a legjobb mosószerek! Gyártja: POCSATKÓ TESTVEREK ÉS FRIEDMANN KOSICE. S A napokban hozta egy magyarországi lap a hirt, hogy Budapest székesfővá­ros üzemeinek tultengése komolyan veszélyezteti az ipar és kereskedelem fejlődését. Valósággal üzleti konkuren­cia fej ődik ki az egyes községi üzemek között is, amely körülmény eléggé bi­zonyítja, hogy maguk ezek az üzemek is a kereskedelmi üzletek haszonkalku láciőivai rendezkednek be s terjesztik ki karjaikat a fogyaszló közönség felé. Tagadhatatlan, hogy vannak egyes munkák, amelyek ez egész község la­kosságának egyetemes érdekében a község mint vállalkozó által végzendők. Helyesebb, ha azt mondanék, hogy fő­leg vannak bizonyos idők, midőn a községnek magának kell kezébe venni polgárai fontos szükségletei kielégítő sének eszközeit, A háborús gazdálko­dás idejére gondolunk, midőn a ter­melés lehetőségeinek szükebb határolt­­sága tartama alatt a fogyasztás mérvé­nek is bizonyos korlátok közé való szorítását követeli az egyetemes érdek. A községre háruló ez a gazdálkodási kötelezettség, mely alatt nemcsak a me­zőgazdasági, hanem az ipari és közve­títői tevékenység is értendő, csak e szükségesség idejére kell, hogy hatá­rolva legyen, mert a községi gazdálko­dásnak, (természetesen az állami gaz­dálkodás legalsó foka lévén) a nyugalom idejére való kitolása és fejlesztése lu­­lajdonképen az államot fenntartó sza­bad foglalkozásbeliek gyors pusztulását vonná maga után. Számtalan példát láthattunk magunk körül is, hogy az önálló, tehát egyedül civilizáció- és kulturképes, egzisztenciák közül hány száz és ezer került a háború és há­borús gazdálkodás miatt is a nyomor és önállótlanság sülyesztőjébe, ahonnan legfeljebb csak az oly forradalmi ki­törések „menthetik“ meg, amelyek köz­­j ben az egész világ keservesen kiépített kultúráját és civilizációját is megsem­misítik, mielőtt jobbat, emberiesebbet, magasabbértéküt, megnyuglatóbbat még csak tervezni is megpróbáltak volna. A községi üzemeknek ezt a lulten­­gését különösen tapasztaljuk ma az Í úgynevezett „demokrata“ kűrmányú államokban. Aki csak emlegetni hallotta Engels, : Lassalle és Marx neveit, ha'lott valamit ■fr Mis nil Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, here, comb és köldökoérvnél a mi tökéletesített rugénél.-; üti sérv­­kötőnk, mely éjjel is hordható Min­denféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülyedégnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Flanell has-, és mellmelegitő. JYÜIEA“ kötszirbáz BRATISLAVA, Duna-u. 51 Rendelő orvos: dr*. Koch K. F. egy. m.t. Árjegyzék ingyen. i A vidéki felek még az nap elintéztetnek. selypíteni az erfurti programmról, s különösen akiknek ritkán tekert agyá­ban Krcpatkin és Bakunin forradalmi- - sága összekapott Tolstoj szelíd, arisz­tokrata szocializmusával, s akik aztán ezekkel együtt megálltak s egy tapod­tat sem akarnak se előre, se hátrább menni, véli meggyőződésük csökönyös­ségbe fulladt fanatizmusával esküsznek a szocializált állam és igy a szociali­zált község fantomjára. Sokaktól e gondolkozás körben mozgók közül nem lehetne megtagadni a jóhiszeműséget, a jóakaratot, de ez a lelkiismereti jóakarás veszedelmes pusztítója lett éppen napjainkban min­den oly magánvállalkozási törekvésnek, ameiy az állam, a község lakosai egye­temének válhatott voína hasznára. Á községi munkálatok a község lakosainak szükségletei áltat igényelt munkálatok. Ezeket a munkálatokat tehát a község lakosai által kell végeztetni. Ha az ál­lam a maga legfőbb hatalmával a tár­sadalmi és gazdasági rend érdekében, társad dmi és gazdasági tevékenysége­ket korlátok közé szőrit s e korlátokon belül éppen ennek a társadalmi s gaz­dasági rendnek érdekében engedélyeket ad és szab, s ez engedő yek alapján végzendő munkák után az állam egye­temes érdekében adót szed, csak azt bizonyítja, hogy a különböző tevékeny­ségekre rászorul s legfőbb feladatát, az összeség érdekeit, a munkalehetőségek, tehát kereseti lehetőségek szaporítása által teljesítheti. Az iparos, a kereskedő, a tanult, kép­zett, tehát a maga műveltségével magát védelmezni ludó iparossegéd (mellékes, hogy gyári vagy kisüzemi alkalmazott) a társadalmi jólét egy bizonyos fokára szorgalmával, (udásával, tehát munká­jával jutott. A szocializálásra törekvő demokraták éppen ezt a legjobb társa­dalmi kulíuranyagot lennék tönkre, ha a községi üzemek további fejlesztését s minden u. n. közmunka elvégzését községi vállalkozás keretei között eről­tetnék. Oly hdalmas tábort érint a szo­­. cializálás e tempája, hogy megdöbbent­­) heli a nyugodt szemlélőt az a gyermeki vakmerőség, amellyel tüzön-vizen szo­ciális demokratáink a szocialista államot és igy a községet kiépíteni akarják. Az állam még jó hosszú ideigazok­ban a gazdasági és társadalmi formák­ban fogja életnyilvánulásait végezni, amelyekbe a jelen generáció született és él, és a mai államnak, tehát az állam valamennyi lakosának egyenkint és ösz­­szesen közös érdeke, hogy egyenkint Is megélhetése, boldogulása és sokat han­goztatott szociális jóléte bizíosittassék. Az államnak, tehát a községnek is, sőt a községnek első sorban kell arról gon­doskodnia, hogy állampolgári kötelezett­ségekkel (adózás, katonai kötelezettségek stb.) sújtott s megélhetésének feltételeit is korlátok között élvező munkás keres­kedő és iparos a szabad forgalomnak megfelelően munkaalkalomhoz s ezzel állampolgári kötelezettségei teljesítéséhez elegendő anyagi s ezzel együtt kulturális erőhöz jusson. Ivánjy Qéza. Gutától nick Karterig (A kis betörökirály. — A mozi és a de­­tektivregények, mint betörőiskolák.—Még „munka*-közben is rémregényekkel szó­rakozott.) Nagy sürgés-forgás volt a közelmúlt­ban egy különben csendes gútai ház­ban. A család szemefényét, kedvencét búcsúztatták. A kis vézna, sáppadt gye­rekkel életpályát választattak. A család úgy döntölt, hogy a kereskedői pálya a legjobb, amelyek között választani ieher.

Next

/
Thumbnails
Contents