Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-05-02 / 53. szám

1925. május 2. Komáromi Lapok 3. oldal. Előadások kezdete hétköznap este 7 ÉS9 TISZTI PAVILLON Előadások kezdete vasár- és ünnepnap j. 0.3,5, Ml Só. Csütörtök, péntek és szombat április 30 május 1. és 2*án különféle mulatságok miatt moziszünet! Vasárnap és hétfőn, május 3. és 4-én A nyomorultak HUGÓ VICTOR hires forradalmi regénye. Főszerepben: WILLIaM FARNUM. Változás: Az előadások kezdete hétköznap 7, és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor ! Figyelem! ügyi vezetője fanyar arccal fogadja, mert hiszen neki az a kötelessége, hogy le­hetőleg ap ó bevételekből is jobbfelé billentse a város mindig balul álló kasz­­száját. Egészen bizonyos, hogy a hi­­tározat egy kissé megcsappantja a vi­galmiadóból várható bevételt, másrészt azonban elősegíti azt, hogy az egyesü­letek minél több ésvalóban szórakoz­tatóan is művelő szinielőadással pótol­ják a halódó magyar színészetet. iogo3-e a telekérték sdó szedése a régi kulc* szerint 1922. évtől kezdve? A Komáromi Ház- és Telektulajdo­nosok Egyesülete panaszt nyújtott be a városhoz, amelyben tiltakozik az ellen, hogy a város, dacára, hogy nem telje­sítette ama köteleségét, hogy a telek­­értékszabályrendelet értelmében kétéven­ként értékelést végezzen, a telekértékadó 1920. esztendőben megállapított kulcs szerint vetette ki 1922—1923 eszten­dőre is. Teljesen jogos a telektulajdonosok ama panasza, hogy a város nem vég­zett uj becslést, dacára annak, hogy tudomásunk szerint erre a város veze­tőségét az illetékes tisztviselők időben figyelmeztették. Az a káosz, amely az adók előírása és szedése körül a forra­dalmat követő első es:tendöben fennál­lott, meggátolta a város vezetőségét is, hogy megfelelő adóelőírással szol­gálhatott volna. De ugyanúgy a telek­­tulajdonosok is saját hibájukon kívül kerültek abba a helyzetbe, hogy mintegy automatice fizették a törvényes rendel­kezések szerint megállapított értékadót. Bizonyosra vehetjük, hogy a város ve­zetősége tudatában volt annak, hogy adóelőírások hiányában s különösen 1923. január 1-től kezdve nem jóváha­gyott szabályrendelettel szedi be a telekértékadót s ha nagyon szigorúan vennők e kérdéseket, könnyen rájönnénk arra, hogy a városnak majdnem milden jövedelemforrása bedugult községgé való lefokozásával. Mit tehetett azonban a város ily kö­rülmények között? Beszedett adó, ille­ték címen mindent, amit csak tudott s a- szigorúan alkotmányos formák mellőzésével — mint ezt magasabb fó­rumoknál is látta — vezette a várost oda. ahol most áll. Minden jóakarat, tudás, buzgóság megtorpant a mélysé­ges adósságok kényszerű szerzése előtt. És ma is ez a helyzet, hiába van igaza a ház- és telektulajdonosoknak, a város rászorul a szerintünk is nem jogosan szedett értékadóra, vagy pedig kényte­len az egyik kezével adott igazság miatt a másik kezével a pótadó kulcsával ki­nyitni a szegény polgár zsebeit. A ház- és telektulajdonosok panasza a közgyűlés elé kerül, s már eiőre jó lesz gondolkodni a polgárságnak arról, hogy mi jobb: telekértékadót vagy pót­adót fizetni Az adózó igy aztán megint csak a csöbörből a vödörbe esik M 1 m II Nem kell a fővárosba menni!! ii | mikor POLLÁK JULISKA * 0» 09 N i-h 0 3* Ch *1 > utódánál B 0 ll 0 r S 13 Komáromban, Nádor-utca 17. sz. fl olcsóbban beszerezhetők a leg­újabb és kényelmes gummi és a » a 0 3 halcsont nélküli hasfüzők és mell­< •0 tartók orvosi rendeletre is. » m «<1 Bőrkeztyűk nagy raktára 1 Kéz-0» r N * tyűk tisztítása és javítása! Selyem B* a> II és flór harisnyák nagy válasz­tékban ! I ■ 52 1 ■ II Mi Willi. I Telefon 615/4. Alapítva 1872. «|i Sérvben szén reit, »|n Sérrkötők minden kivitelben rugók nél­kül is, valamint haskötők operációk után, lógó hasnál, méret szerint vagy pedig or­vosi rendeletre a leggondosabb kivitelben készülnek. Gummiharisnyák, hygienikus gummiáruk a legjobb minőségben, továbbá »Zello« Punkt 21. orralakitó azonnal szál­líthatók. Mindennemű betegápolási cikkek raktára. Heinrich Kenn utddja. kötszerész Brünn. Johannesg. 7. § Komárom, májú« 1. A város képviselőtestülete múlt szom­baton rendkívüli közgyűlésében intéz­kedett a 430/1919. számú, a községi közkönyvtárakról szóló törvény ama rendelkezése felől, amely szerint a fel­állítandó könytár tanácsának tagjait megválasztotta. A könyvtártanács in­téző szerve a közkönyvtárnak, műkö­déséről azonban jelentést köteles tenni a képviselőtestületnek, amely elé a könyvtár a vonatkozó javaslatokat is előterjeszti. Gondoskodik a könyvtár anyagának beszerzéséről, megfelelő helyiség fölállításáról, kinevezi a könyv­tárőrt és segédőröket, vezeti a köz­könyvtár pénzügyeit, megállapítja a szükségesnek mutatkozó szabályokat és a könyvtár érdekeit a fentartóval és egyébb nyilvánossággal szemben minden tekintetben szivén viseli. Komárom városának is megvan a könyvtárlanácss, a tagok megválasztása, tekintettel arra, hogy azok legnagyobb része most is különböző kullurszolgálatot teljesít, szerencsésnek mondható, most már tehát csak az a fontos, hogy a közkönyvtár is felállittassék és vele a közművelődés előmozdittassék. A tör­vény a községek kultúráját kívánja szolgálni és azért minden községre nézve kötelezően rendelte el a könyv­tár fölállítását, még azokra vonatkozóan is, amelyeknek eddig is volt könyvtáruk. Ezek közé tartozik Komárom is, amely- j nek nyilvános népkönyvtára évtizedek óta fennáll és amelyet most a Jókai ' Egyesület kezel. Körülbelül 2000 kötetre ; tehető ez a válogatott szépirodalmi és közismereteket terjesztő művekből álló könyvtár, a város közönsége ezt hasz- | nálja is, tehát ebben a tekintetben a városra nagyobb mérvű uj teher nem , háramlik. Bizonyos, hogy a könytárt , ki kell majd egészíteni megfelelő hasz­nos müvekkel, annak továbbfejlesztésé- j ről is kell gondoskodni, ami már ál­dozatokba kerül, de hiszen a kultúráért hozott áldozat bőségesen megtermi gyümölcsét. A városra nézve fontosabb kérdés most az, hogy a tanács megfelelő és a törvényben is előirt helyiségéről gon- | doskodjék. Nem akarunk a könyvtár­tanács intézkedése elé vágni, de fel­hívjuk figyelmét arra a nagyon is fontos körülményre, amelyet szerintünk nem szabad tekinteten kívül hagyni már a városnak anyagi érdekei szem­pontjából sem. A városi nyilvános könyvtárt most a Jókai Egyesület ke­zeli. A könyvtár eddig is igen megfe­lelő helyen volt, de ha a törvény rendel­kezésének eleget kíván a város tenni, akkor arra kell gondolnia, hogy az a ' könyvtár uj helyiségekbe kerüljön. A törvény szerint ugyanis egy teljesen berendezett könyvtár három helyiségből áll és pedig a kölcsönkönyvtárbái, a folyóirat olvasószobából és a kézikönyv­tárból. A városi könyvtári tehát ilyen­képen három helyiségben kell elhelyezni. Nem hisszük, hogy a könyvtár mostani elhelyezési épületében ne találna alkal­mas helyiségeket a könyvtártanács. Tu­domásunk szerint van a Kultúrpalotának olyan helyiségrészlete és pedig úgy a földszinten, mint az emeleten, ahol a törvény megkívánta feltételek szerint kényelmesen elhelyezhető lenne a köz­könyvtár. A Jókai Egyesülettel bizo­nyára nem lesz nehéz a megegyezés a bérletre nézve, viszont a közönség részére is könnyen hozzáférhetővé te­hető ebben a városnak központján álló épületben a könyvtár. Mert gondoljuk meg, hogy uj helyi­ségeknek felállítása, még ha csak át­alakításokról lenne is szó, a mostani építési viszonyok melleit igen költsé­ges lenne és akkor, amidőn könnyen megtalálható a megfelelő helyiség, szük­ségtelennek mutatkozik uj kiadások oko­zása. Ismételjük, mi nem akarunk a könyvtártanácsnak elébe vágni, de a város anyagi helyzetére való tekintettel elfogadhatónak tartjuk a Kultúrpalotában található helyiségekben elhelyezni a könyvtárt. Igaz, hogy a könyvtár fen­­tartási költségeit a város költség­­vetésében biztosilani köteles, de az is meggondolandó, hogy elsősorban ma­gának a könyvtárnak kibővítése és a közmivelődés szükségleteit az eddi­ginél jóval nagyobb arányban kielégítő felszerelése, valamint kezelése is tete­mes költséggel fog járni. Ennél a kér­­désnél is az a fontos, hogy a város és a kuliura egyaránt fontos érdekei har­monikus összeegyeztetéssel teljes mér­tékben megvédessenek. — Elég ez nekem! — szabódott az asszony. — Nem vagyok nagyétü. — Hát ott bent mi újság ? — ér­deklődött András. — A faluban ? — Ott hát! — Nincs semmi, hanem annál több van Pesten. — Ki mondta ? — A Kovácsné adott egy újságot, hogy azt mondja, olvassam csak, minő szörnyűség. — Hát osztán? — Hát osztán elolvastam! — Mi volt benne? — Szörnyű gyilkosság ! Még decem berben megöltek egy leányt, aztán csak most vették észre. — Ugyan ? — csodálkozott András. — Kiféle volt ? — Ur féle. Valami Amália. — Miféle Amália ? — Nem tudom én, mert olyan fur­csa neve van. Valami Slejjer, vagy ilyenféle ! — Hát aztán ki ölte meg ? — Éppen azt nem tudják! Csak az áll az újságban, hogy valami monok­­lis ur! — Ajnye! — mondta András és naoyot húzott a pintesből és nekilátott a görhönynek. Az asszony is eszegetni kezdett, de csak úgy rágogatta, morzsába apró gyöngy fogaival, mint a kis egér. A sárga nyugodtan legelt s a fehér virág sátor pompázva borult föléjük A virágok között ezer vadméh zümmögött. Illatos szép tavasz volt. András el­bámult messze a párás látóhatár felé, ahol a kék mennybolt a szürke föld­del csókolódzik. Aztán hirtelen letette a görhönyt. — Te asszony! — mondta felcsillanó szemmel. Az asszony ránézett. — No? — Adj egy csókot ! — Mi lelte kendet ? — Tudom is én Tavasz vanl Az asszony felkacagott. — Az csak olyan uridámának való, mint akit Pesten megöltek! — Eredj már a dámáddal! — Erről jut eszembe valami! — No mi ? — Az hogy mi az a monokli ? — Monokli ? — Tudom ám, — felelt András — de most hirtelen nem jut az eszembe. Majd az utón kitalálom. Mári összerakosgatta az edényt s belerakta a kosárba. András befogta a sárgát, aztán fel­ültek a kocsira. — Na, gyi sárga, hazafelé. S a sárga elindult. A fele utón megszólalt András. — Tudod, mi az a monokli ? — No mi ? — Csókért megmondom. — Előbb mondja meg. — Jó, megmondom. Lábszár tekerő! Láttál már olyat ? — Hát hogyne láttam volna ? ’sz kendnek is volt, mikor katona volt. — No ide a csókot! Mari azabódott, de András derékon kapta és szájon cuppantotta. Az asszony olyan lett, mint a bíbor. Aztán hangosan elkacagta magát. Fölöttük egy pacsirta énekelt a le­vegőben. S körülöttük és bennük mindent be­töltött az illatos, szép tavasz . . . FISCHER utca 14, II. gm. ^ (Haltér mellett.) 497 mai n; (Egy volt kóthdzi beteg feljajdulda a levett kórházi felirat miatt. — Mit je­lentett az a felirat a betegekre nézve ? Egy panaszos levél.) A modern orvostudomány már rigen elfogadta azt a tételt, hogy a legbiz­tosabb gyógyszer is nehezebben hat, ha a beteg lelkivilága lehangolt, komor, sötét és a szárnyaszegett madár mód­jára reményét veszítve vergődik. A betegségek gyógyításánál nagyon fonlos szerepet játszik az autoszug­­gesztió, amikor a beteg feltétlenül bízik es remél, hogy ő fel fog gyógyulni, mert az orvosában, a gyógyszerében hisz és annak csodaerőt tulajdonit. A csodadoktorok, a kuruzslók egyes szór­ványos sikeres gyógyítása ugyan a vé. letlen játéka egyrészt, de elősegíti ezj Leszállított árban kapható jelenleg Bécsi Bútor Komárom legnagyobb, legrégibb és igy legmegbízhatóbb bútoráru­házában. — Nagy választék háló, ebédlő, szalon, uriszoba és bőrgarnitúrákban. Spitzer Adolf és Tsa Utódai bútoráruházában Komáromi Jókai-utca 22. sz. Továbbá nagy választék saját műhelyünkben készülő scheslonok, díványok, malracok és bőrszékekben. Legjobb gyártmányú amerikai rendszerű rolós Íróasztalok és irat­­szekrények. Csakis jó minőségű áru és szolid, leszállított árak. Kedvező fizetési feltételek. 241 Vidékre szakszerű csomagolás.

Next

/
Thumbnails
Contents