Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-05-02 / 53. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1925. május 2. Komárom és vidéke legversenyképesebb áruháza Komárom, Nádor-utca 19. Koronabankkal szemben. „Oroszlán» és „Ereő** védj. férfi fehérnemű és gallérok gyári raktára. IllÍQ FftlftftP' ‘Port gyermekkocii, .Teíra“ baba-11UO 1 uAlül ■ kelengye, Gy. sokkerli, matróz ing, női és férfi harisnya, Nappa- és cérnakeztyű, esőernyő, boternyő, szabókellék, selyem kazak, gyapjú mellény, zsebkendő, női és férfi őv, női fehérnemű, bőr retikül, Vul­kán koffer, stb. Kisérje figyelemmel a kirakati olcsó reklámárakat. a betegeknek a csodaszerekbe vetett vakbuzgó hite. És talán nem is lépett gyógyulás útjára, de ő szentül hiszi, hogy már jobban van, ezt annyira be­­szuggerálja önmagának, annyira hip­notizálja ez a hit, hogy a gyógyulás jeleit mutatja még más előtt is. Azért visel mfhden szomorú hely homlokzalán valami vigasztaló, reményt nyújtó, lelkeket felemelő feliratot. A temetők kapuján rendesen ott su­gározza ki a biztató reménységet ez a felirat, hogy — Feltámadunk! A kedves halottak elhunytáról szóló gyászjelentés is hirdeti a boldog feltá­madást, a viszontlátást a másvilágon. A testi kínok, gyötrelmekre gyógyító balzsamot adni hivatott kórházak hóm lokzatán is ott szokott díszelegni a re­ménységet, a biztatást hirdető felirat. Hiszen Dante pokla nem azért bor­zalmas, hogy ott a legszemenszedettebb kínzásokkal gyötrik az örök kárhozatra ítéltek lelkét, testét, hanem az egész Dante poklát az teszi a legrettenete­sebbé, hogy a kapuján ez a kétségbe­ejtő felirat markol bele a telkekbe: — Aki itt belépsz, hagyj föl minden reménnyel. Ez a legrettenetesebb, amikor már nem szabad, nem tudunk bízni és re­mélni. Madách Ember tragédiája mivel nyug­tatja meg az olvasót, amikor a szomorú vég lehangolja? Az Urnák erőt öntő szavával: — Mondottam ember: küzdj és bizva­­bizzál. A kezelőorvos pár vigasztaló szava, hogy a beteg ne aggódjék, meg fog gyógyulni és újra egészséges lesz, ha­talmas ugrással viszi előre a beteg gyógyulását. Amint a legtöbb kórház, úgy a ko­máromi Emberszeretet Közkórház is hódolt ennek a lelki erősítésnek és mint ismeretes, homlokzatán ott díszlett a felirat: Istenben bízzál és remélj! Olvasóink előtt ismeretes az a meg­döbbentő és nemzetiségre való tekintet nélkül minden jóérzésü ember előtt el­ítélendő elszomorító aktus, amely ezt a beteg lelkét gyógyító, az autoszug­­gesszióval ható feliratot eltávolította. Hogy a beteg lelkivilágának mit je­lentett ez a felirat, legfényesebben bi­zonyítja az alábbi levél, amelyet egy volt kórházi beteg intézett hozzánk. A keresetlen szavakkal megirt levél így hangzik: „Istenben bízzál és remélj!“ (A komáromi közkórházról.) Ezelőtt kilenc évvel betegségem miatt be kellett mennem a közkórházba, mi­kor végig mentem a közkórház udvarán, szemembe tűnt a pavilion homlokzatán biztató szózat: „Istenben bízzál és re­mélj 1“ Szivem megdobbant e szóra. Istenben bizni és remélni — igen — én is reménnyeltelten léptem át a pavilion küszöbét, hogy egészséggel hagyom majd el a közkórházat. Mikor napsütéses időben lent voltam a kertben, mindég erre az írásra gondol­jam s reménnyel és türelemmel vártam fel- * gyógyulásom napját. Istenben bízva és reménnyel lelkemben megjött a várva várt nap is, amikor a pavilion épületét elhagytam, önkénytelenül is felnéztem a buzdító és fájdalom enyhítő szózatra és elgondoltam: hány beteg ember lé­pett be ezzel a szózattal és hány ember tekintett hálásan rá. Azóta kilenc egész év lelt el. Nekem csak nagyon ritkán volt látogatni valóm bent a kórházban. — A napokban be­mentem egyik ismerősömet meglátogatni és feltekintenem a homlokzatra, vájjon ott van e még az a szép és biztató szózat? Meglepődve láttam, hogy eltá­volították. Azt gondollam hogy talán javítják az épületet és azért kellett le­szedni. Kérdezősködtem, hogy miért vették le? Meglepő választ kaptam: „Azért vették le, mert magyar írás volt! Hát már ős magyar városban sem szabad magyarul remélni és reménytel­jes szívvel fájdalmainkat csillapttani ? És vájjon miért? Azért, mert éktelen nagy és súlyos bűnt követsz el magyar ember, ha néped nyelvén mersz imád­kozni és remélni. Azt kérdezed, vájjon | milyen nyelven imádkozzál. Imádkozzál azon nép nyelvén (ha tudsz 1), amely­hez akaratod ellenére csatoltak és irat­kozzál be a Hodzsa—Csánki—Neumann pártba, akkor a legmesszebbre menő bünbocsánatban részesülsz? És ha betegséged miatt bekerülsz a „Komáromi Emberszeretet közkórházi­ba, akkor ne merj Istenben bizni és remélni. Remélj a Hodzsa—Csánki— Neumann pártban és a demokráciában, mely minden nemzetiségű honpolgárnak egyenlő jogokat ígért! És már ideje volna, ha a városbiró ur. a városi tanács és a képviseld urak mindent elkövetnének, hogy az a szép szózat ismét vissza kerüljön a rendel­tetési helyére. Komor. |A komunista párt nép­­gytilése a Kossuth-téren Május 1-én 7»H órakor tartotta a helybeli komunista párt népgyülését a | Kossuth-téren mintegy 800 - 900 ember jelenlétében, akik között azonban igen sok volt a kiváncsi, hallgató közönség. A párt tagjai 10 órakor gyülekeztek a „Munkás Otthon“ előtti térségen, ahon nét zárt sorokban táblákkal és zászlók I alatt vonultak a legnagyobb rendben zene szó és az „Internationálé“ ének­lése mellett a Baross, Nádor és Jókai utcán át a Kossuth térre, ahol már nagyobb közönség várakozott a nép­­gyülésre. A munkás dalárda éneke után Mező István hajógyári munkás lépett az emnlvényre, akinek indítványára a népgyülés elnöke Szabó Gyula párt vezetőségi tag lett. Szabó Gyula rövi­den méltatva május 1 jelentőségét, felkérte Major István pozsonyi kikül­döttet, hogy a szónoklatát tartsa meg. Major szónoklata kezdetén május 1 ének jelentőségét ismerteti, ami még ma nem öröm ünnep, — habár a munkás e napon leteszi a szerszámot és nem dolgozik, — mert a csendőr szuronnyal és a rendőri őrszemek mellett a mun­kásság öröm ünnepet nem tarthat Ismerteti a mai politikai állapotokat, a mai állapotot ál demokráciának nevezi, amikor is a munkásság ellen, ha az elnyo­matása ellen felmeri emelni a jaj szavát, a csendőrség és a rendőrség emberei golyót lövetnek az éhező munkásság üres gyomrába. Kritizálja a csendőrség és rendőrség működését, mire a ható­ság kiküldött dr, Juszkó rend. fogai mazó rendre utasítja a szónokot. Major a hatósági kiküldött közbeszólására kijelenti, hogy a demokrata országban, — ahogyan Csehszlovákiát nevezik, teljes szóiási és sajtó szabadság van, úgy a hatóság működését joga van bírálni és kritizálni. Ismerteti a mai kormányzati rendszert, ahol is annyi minden féle panama fordul elő, amen­nyi kevés más államban. Foglalkozik a legújabb állami hivatalnokok leépíté­sével vonatkozó törvénnyel, amelynek értelmében ismét a kis existenciájú, kis hivatalnokokat akarja az állam tönkre tenni és velük a nyomorgók táborát növelni, pedig nem a kis hivatalnokból van itt sok, hanem a magasrangú miniszteri tanácsosokból, a különféle felügyelőkből és a generálisokból. Meg­említi, hogy a kis Csehszlovákiának több a generálisa mint a nagy Olasz­országnak, de ezeket nem bocsátja el a kormány. Foglalkozik a mai gazdasági rend­szerrel, a nagy munkanélküliséggel, ami itt van, s ami nem jóra fog ve­zetni, mert az éhező munkás tömegek már nem soká bírják a mai állapotokat. A kormány működését bírálja, amely milliókat áldoz a katonaságra, börtö­nökre, de szociális célokra nem gondol és azokkal nem törődik. Foglalkozik a különböző pártokkal, a kér. szoc. pártban előállott helyzettel, amit a kisgazda párt arra akar kihasználni, hogy az egységes magyar pártot meg­alakítsa az ő vezetőségük alatt. Erősen kritizálja a szoc. demokrata pártot, amely teljesen a kormánynak adta be a derekát. Felhívja a párttagokat, hogy a Hodzsa féle párt földosztási pártigéreteinek ne üljenek fel, mert a föld árát a mun­kásság úgysem tudja megfizetni. Majd a bulgáriai forradalommal foglalkozik, ahol is a proletáriátus nem ijedt vissza a hatalomtól és hasonló elszántságra és bátorságra hívja fel a proletáriátust itt is. Végül forradalomra hivja fel a pro­letáriátust, hogy ne riadjon vissza a í Kérjen árajánlatot! Láska Teofil fegyver és vadászati felszerelések szaküzlete Komárom, Városház-u. 1. Ajánlja nagy választékkal rendelkező raktárát min­denféle fegyverekben, valamint vadászati cikkekben, kedvező feltételek mellett. — Elfogad fegyverkészitést és mindene szakmába vágd javításokat teljes jótállás­sal, amit 20 évi működése a fegyvergyártás terén ___________________is garantál.__________________ Weil Miklós dr. a bécsi orthopédklinika (Lorenz tanár) volt orthopédoperatórje Bratislava, IMtip-at 51. sz. alatt. Rendelés: lábelgörbDIések, ő- és X lábak, veleszüle­tett csipóficamodás, befelécsavart u. n. dongalábak, bénulások utáni elferdiilések, láb- és kézfájdalmak, csont- és izületi megbetegedések, friss és rosszul gyógyult csonttörések, lúdtalp stb. eseteiben. Gyógytorna rossz testtartásit, valamint egészséges gyermekek számára is, indivi­dualizálva (egyenkénti és csoportkezelés). Ortopéd apparátusok, gipszkötések és bandázsok készítése, műtéti kezelés, villa­mos kezelés, diatermia, kvarcfény (mes­terséges magaslati napfény), hőlég és arsonval kezelés. 563 Rendelő órák: d.e.1B-lMg,d.u 3 -5-io Telefont 25—96-fegyverektől, ezt az 1925-ös évet for­radalom évének jelöli meg, melyben a munkásságnak a mai rendszert meg kell buktatni és helyébe meg kell alakí­tani a proletárdiktatúrát, a munkás- és paraszt kormányt, amikor majd a munkásság, a dolgozó osztály le­számol a mai burzsoákkal. Szabói. Gyula zárószavai után a munkás da­lárda elénekelte az Internationálét, mire a népgyülés teljes rendben szét oszlott. A hatóságot dr. Juszkó fogal­mazó képviselte, aki többször erélyesen rendre utasította a szónokot, amire a hallgatóság igen zúgolódott. Akar ^ mindenkor jól aludni? Vegyen 15 ágjtollat és pelyhet Lustig Fülöpnél Bratislava, Kupelna-u. 1. Tolláit ugyanott hygenikusan tisztittat- y\£> ha,ia Boldog gyermek álmok. (iGyermek korunk legszebb álmai. — Gondolatok a komáromi dunaparton. — Három népszerű iró.) Néha kisétálok a komáromi Duná­hoz, ahol a határ békókba veri a sza­bad közlekedés sok-sok kívánalmát. A parton gyermekek gomboznak, golyóznak és önkénytelenül is meghal­lom a beszédüket. — Ha sokat nyerek, takarékba te­szem es azon elmegyek utazni mondja az egyik. . , , ,. Szegény gyerek, mennyivel boldo­gabbak voltunk mi öregek, gyermek­korunkban, ha volt egy kis megtakarí­tott pénzünk, hát rövidebb útra elme­hettünk, akkor még ismeretleli fogalom volt a határzár, az útlevél, az ille­szt mondja a másik gyerek:- Hiába spórolsz, ha nincs az apád­­: illetősége, még a monostori szől­őé se mehetsz Ki. iz már ugylátszik, ismerős a vál­­att viszonyokkal. izóval a monostori szőllök is mesz­­bb esnek, mint Makótól Jeruzsálem, lej, a mi gyerek korunkban még lodni is könnyebb volt. Nem szab­­, akkor még korlátokat a gyer­­lt álmok legszebbjei elé : utazni és Uvónupanek lenni valami elhagyatott Itt a komáromi Dunaparton a lab­dázó, gombozó, golyózó, pihnckező gyermekek közelében, ezek keringenek az agyunkban, amikor Defoe születő-TESTVÉREK KOMÁROM, Nádor-ucca. ti Úri női divat cikkek, mindennemű kötött és szövöttáruk legolcsóbb bevásárlási forrása, Szabókellékek nagy választékban 1

Next

/
Thumbnails
Contents