Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-04-28 / 51. szám

Negyvenhatodik évfolyam. 51 szám. Kedd« 1925. április 28.

POLITIKAI LAP

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Főszerkeszlő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr.

Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 160 Ke.

Egyes szám ára; 80 fillér.

It ült K«il

Komárom, — ápr, 27.

Az öreg Kramarz beszédet mondott a Pozsonyban lakó orosz kolóniának, melyben Csehországinak az orosz birodalomhoz való viszonyáról szólott a nála megszokott őszinteséggel. Kramarz azelőtt se titkolta soha, hogy a nagyszláv álmok álmodója, a hatalmas szláv birodalomé, amely ha meg nem is valósítható, legalább is az egységes szláv kultúráé, amelyet ő Oroszországban vél feltalálni. Nem a mai Oroszországban, amelyet a világért el nem ismerne, hanem a jövő' Oroszországában, amely a bolsevizmus átmeneti uralma után fog elkövetkezni. Ne feledjük, hogy orosz emigránsoknak, orosz legitimistáknak mondotta ezt a beszédet, akiket a szovjet űzött el otthonukból.

Nem tudjuk megállapítani, hogy nem valami ravaszság motoszkál-e a vén róka agyában, hogy azt most mondja el, mikor Benes Varsóban járt a lengyelekkel nyélbeütni a barátságot, ami igen nehezen indult és hamarabb megvolt Amerikával, Chilével, Japánnal és Sziámmai, mint a közvetlen szomszéddal és fajrokonnal. Kramarz ugyancsak lecsepüli a lengyel testvéreket az orosz fajrokonokkal szemben, akik területeket raboltak el az anyaországból éppen úgy, mint Románia is. Árn a csehek — mondja Kramarz — tudják, hogy ők csak a nagy orosz birodalom európai előőrsei, akik csak az i rósz testvérekkel akarnak élni és halni

Nem valószínű, hogy Varsóban és Bukareslben megörültek volna Kramarz ezen előadásának, amely a cseh nacionalizmusnak az álláspontját híven tükrözi vissza. Mi ugyan azt hisszük, hogy a nagyszláv gondolat, mely Kramarznak életcélját jelenti, meglehetősen akadémikus értékű. Ha- azt gondolja ez az öreg politikus, hogy az orosz henger valamikor újra elindul, azt hisszük, hogy meglehetősen téved. Téved pedig az orosz lélekben, mely passzívan tűri a szovjet uralmat és bolsevik gazdálkodást. Téved abban, ha azt gondolja, hogy Európa leengedi hengerelni a szegély-államokat, Finn, Észt, Litván és Lengyelországokat.

Hiába sjánlja fel nekik ajándékul az eloroszositandó Ruszinszkót, amelyről azt hiszi, hogy érett gyümölcsként pottyanik be a restaurált orosz birodalom ölébe. Mindezek szép álmok, amelyek az öreg Kramarz még mindig rugékony fantáziáját foglalkoztatják, de nem reális dolgok. A lengyeleket egy kézlegyintéssel intézi el, A

szlovák nép támogatását is felajánlja. Itt azt hisszük, hogy gazda nélkül csinálja a számvetést. A szlovák nép már egyszer felszabadította önmagát és azóta se felejti el Pittsburgót. Önállósága, autonómiája nincs se politikai, se gazdasági, se kulturális értelemben. Ezt odadobni Oroszországnak alig volna lehetséges. Legalább is amenynyire a szlovákság lelki alkatát megítélni tudjuk, nem valószínű.

Hiába, ha az öreg Kramarz megszólal, mindig mond valami érdekeset. Kramarz kijelentette, hogy a magyarokat gyűlölte. Rendben van. Tisztában vagyunk egymással. Most azonban Benesről és a lengyelekről jelentett ki olyasmiket, amiért aligha lesz hálára kötelezve iránta a fürge külügyér, aki bizonyára siet megnyugtatni a most kibékített rokont és szövetségest, hogy Kramarz csak a privát véleményét mondta el az oroszoknak és az öregúr többet beszél, mint kellene.

= Hindenburg a német birodalom elnöke. Az egész világ feszült várakozással tekintett a Németországban vasárnap lefolyt birodalmi elnöki válasz tás elé, mely az Ébert halálával megüresedett államfői méltóságot volt hivatva betölteni A választás nagy izgalmak között történt és a jelölte* közül Hindenburg tábornagy került ki győztesen. A három jelöltre leadott szavazatokból mintegy 900.000 szótöbbséggel választották meg a világ háború hős marsailját a birodalom elnökének, A választás eredményét hétfőn reggei hirdették ki.

= Körmendy Ékes Lajos dr. levelei irt Lelleynek. A keresztényszocialista párt általános tekintélynek örvendő kiváló nemzetgyűlési képviselője még április 14 én levelet intézett Lelley Jenő dr. nemzetgy. képviselőhöz, amelyben foglalkozva a pártban fölmerült belső krízis ügyével, arra kéri Lelleyt, hogy mondjon le az elnökségről, mert szerinte „ez az egyetlen mód ahhoz, hogy megmentse (Lelley) erkölcsi integritását“ és ezzel egyúttal a párt egységét is. Ez a levél a magyar ellenzési sajtóban megjelent és ezzel egyidőben Körmendy-Ékes Lajos egy Nyilatkozatot is közre adott, amelyben foglalkozik a Concordia ügyével, a kérdéses 283000 K, Jarábek-féle követe léssel és kijelenti, hogy a párt nyugati osztálya által meghozott ismeretes határozat a párt két vezérférfiával szemben nem volt jogosult és a határozatot is Leliéy elnöklése mellett ügyrendellenes módon hozták. Ez ellen a nyilatkozó képviselő a legutóbb tartott elnöki tanácsülésen tiltakozott, de a tanács őt leszavazia. Egyúttal szükségesnek tartja kijelenteni, hogy az a neki imputált állítólagos nyilatkozat, mely szerint a Jarábek féle követelésben Lelley Jenőnek egy 50000 K-ás követelése is bennfoglaltatnék, ré»zéről sem magánbeszélgetésben, sem hivatalosan el nem hangzott, ha ilyen értelmű nyilatkozat vele kapcsolatban mégis megjelent volna, az tévedésen alapszik. A párt híveit arra kéri, hogy ne aggódjanak, mert a vihar csak tisztítja a levegőt. „Féljen az, akinek vaj van a fején. Az igazság nem jár gyorsvonaton, de azért előbb- utóbb megérkezik.“

= A csehszlovák szociáldemokraták a gabonavámok ellen. A kormánykoalíció kritikus pontjáról, a gabonavámokról, külön ülésen tanácskoztak a cseh szlovák szociáldemokrata párt tagjai. A gyűlésen Benes dr. külügyminiszter is jelen volt, aki az agrárvámok kérdését a külpolitika szempontjából vitatta meg. A külügyminiszter szerint, miután ősszel a népszövetséghez tartozó államok között meg fog szűnni az engedélyezési eljárás, az államnak már most meg kell tenni a szükséges előkészületeket és megfelelő intézkedésekkel kell felkészülni azok ellen az álla mok ellen, amelyek főképen ősterme lésre vannak berendezve, mint amilyen pl. Magyarország Ilyen intézkedésnek tartja a t>abonavámokat is. Este ért véget a párt ülése, amelyen egyhangúan elhatározták, hogy a csehszlovák szó ciáldemokrata párt nem járulhat hozzá a gabonavámok bevezetéséhez. Minket ebben a kérdésben különösen Benes dr. külügyminiszter nyilatkozata ragad még, aki pártjával ellentétben, az agrárvámok mellett szólalt fel, de egyben félre sem magyarázható ellenséges érzületéről tett ismét tanúságot Magyarország ellen. Az őstermelő államok el leni fölkészültségről tett nyilatkozata aligha fogja előbbre vinni azokat a tárgyalásokat, amelyek oly régóta folynak a csehszlovák és magyar delegáció között, egy kereskedelmi szerződés megkösse érdekében s amelyek, úgy látszik, hogy ezúttal is nehezen végződnek eredménnyel. Ilyen nyilatkozató; után ez legalább is kétséges.

= Nyilatkozat. Az alábbi nyilatkozat közlésére kértek fel bennünket:

A Komáromi Lapok Tek. Szerkesztőségének!

Kérem becses lapjukban leközölni, hogy az u, n. Köztársasági Főldmives Csánki Párt tagja megszűntem lenni. Ezt tanuk előtt jelentem ki.

Komárom 1923. ápr. 23.

Tisztelettel

Csillag Ignác Paulovich Károly Száky Sándor borbély

mint tanuk. Király-püspök-u,

== A kísantant bomlásáról a külföldi lapokban nem egyszer olvashatni, de a hírek nem bizonyulnak valóknak. A kisantant politikusai gondoskednak arról, hogy a megkötött szövetség minden érdekellentét és nehézség dacára fel ne boruljon. Most azonban annyira kiéleződtek az érdekellentétek a szövetsége sek között, hogy küszöbön látszik lenni a kisantant szétbomlása. A Manchester Guardian bukaresti levelezője azt irja, hogy a kisantant, amelyet csupán osztrákellenes és magyarellenes politikája tart össze, legközelebb szét fog hullani. Ha ugyanis Oroszország támadást kezdene Besszarábia ellen, Románia nem számíthatna Prágában vagy Belgrádban még erkölcsi támogatásra se. A Manchester Guardian igy ir, de a május első napjaiban megtartandó kisantant konferenciáján a három szövetséges ismét „nagy egyetértést“ fog megállapi lani és a hármas szövetség ingadozó életét újra meghosszabbítja egy félévvel . . .„

II közséai könyvtár létesítése.

— Rendkívüli közgyűlés a városnál. — Komárom, — ápr. 25. A 430/1919. sz. törvény elrendelte a községi könyvtárak fölállítását s az erről szóló törvénynek Szlovenszkóra vonatkozó rendelete már állitóan megjelent és ezért a községeknek most már gondoskodni kel! a könyvtár felállításáról. A közoktatásügyi minisztérium pozsonyi

Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor-u. 29 . Megjelenik hetenkint háromszor:

kedden, csütörtökön és szombaton.

referátusa ez ügyben leiratot küldőt Komárom ^városához is, amelyben a szükséges teendők megtételére hívja fel a község képviselőtestületét.

A községi népkönyvtár dolgában szombaton, április 25-én rendkívüli közgyűlést tartott a város községi képviselőtestülete, amelynek egybegyült tagjai előtt Csizmazia György városbiró ismertette a leiratot és fölkérte Mihola Ferenc dr. városi főügyészt a vonatkozó törvény ismertetésére. A törvény elrendeli a könyvtárak fölállítását és megállapítja, hogy minden kisebbségnek joga van saját könyvtárra. A könyvtár fölszerelésére és fejlesztésére a községek évi költségvetésébe beállítandó szükséges összegek adó utján szedendők be, a község lakosai számának megfelelően. Komárom lakosságát fejenkint évenkint 70 fillérrel fogják e címen megterhelni. A közgyűlés első teendője a könyvtártanács tagjainak megválasztása, amely a szüksé ges munkálatokat fogja elvégezni.

Jávor Jenő főjegyző bejelenti, hogy a törvény rendelkezése szerint Komáromban az itt lakó csehszlovák lakosság, mint nemzeti kisebbség részére egy külön könyvtár állítandó föl és ezért á közgyűlésnek egy magyar és egy csehszlovák tanácsot kell választania. A tanács 8—8 tagból áll.

A városbiró tíz percre felfüggesztette a közgyűlést, amely alatt a képviselőtestület tagjai megegyeztek a lisztákban. A szünet letelte után Czike Dénes képviselőtestületi tag indítványára a magyar könyvtár tanács tagjaiul megválasztattak. Fülöp Zsigmond, Ivánffy Géza, Szabó Gyula, ifj. Koczor Gyula képviselőtestületi tagok, Alapy Gyula dr. muzeum és könyvtár igazgató, Gidró Bonifác főgimn. igazgató, Vásárhelyi Károly közs. polg. fiúiskolái tanár és Jávor Jenő községi főjegyző.

A csehszlovák kisebbség könyvtár tanács tagjai leltek Petr Vladimir, Novák József, Kuján József, Jávor Jenő, Jezsó Márton, Divis János, Kaiser Frigyes és Suchy Ferenc.

Miután a rendkívüli közgyűlésnek más tárgya nem volt, a városbiró azt berekesztette.

liiitylaidonosok figyelnie.

A Pénzintézetek Egyesülete részéről a következő figyelmeztetést teszik közzé: Azon hadikölcsöntulajdonosok, akik csehszlovák állampolgárok és legalább 1924. január 1 - je óta csehszlovák területen laknak, amennyiben vagyondézsmaköte’es vagyonjuk nincsen, vagy a 25.000 Ke értéket meg nem haladta, továbbá egész hadikölcsönbirtokuk a 125 000 K névértéket nem haladja meg, saját érdet ükben járnak el, hogyha hadikölcsönkötvényeiket 3 százalékos kártalanítási kötvényekre leendő átcserélés céljából a folyó évi április 15-től junius 30 ig az illetékes állami adóhivatalnál beszolgáltatják és ez alkalommal a kártalanítási kötvények elnyeréséhez szükséges bejelentést ugyanott három példányban kiá litják. A bejelentésnek, valamint az ahhoz csatolandó bizonyító mellékleteknek kiállítása céljából előirt hivatalos nyomtatvány űrlapok az adóhivataloknál kaphatók és a kártalanítási kötvények elnyerése iránti igények érvényesítése céljából kizárólag azok használandók. A szóban- Ievő mellékletek arra vonatkozó igazolásokat tartalmaznak, hogy a hadikölcsönkötvények tulajdonosa csehszlovák állampolgár, állandóan a belföldön lakik, hogy vagyondézsmaköteles vagyona és összes hadikölcsönállománya a fenti értékhatárokat meg nem haladja, to-