Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-04-18 / 47. szám
Negyvenhatodik évfolyam. 47. szám. Szombat, 1925. április 18 POLITIKAI LAP. Ultest#»? if -««levői értékbe* t 3c!y!i«B és vláékre ssstal izttkBItiiml: » fsre Kl I, félévre 40 I, *ef?T«iévr* SS 1, I KtlfSldOa 160 fő. S^yss »sám ár» t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesatő; QáÁL GYULA dr Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. ^————-Banemre» SzerSeutdsé» ét kiadóhivatal Nádor-e 28 hová agy a lap izeUemi (észét illetS közlemények, híh< a hirdetések, elonzetési és hirdetési dijak stb kőiden# i Kéziratokat nem adónk vissza. Hegjelenik hetenkinl háromszor: ked^T csütörtökön és jzomteios Értsük meg egymást Komárom, — ápril, 11. A békeszerződések kényszerével a köztársaságba kebelezett magyarság alárendelt helyzetében valóságos életszükségletként jelentkezett állami életének már legelső megnyilatkozásakor az egységesség gondolatának megvalósítása, melynek keresztülvitele faji és nemzeti kötelességből hárul a magyar kisebbségre. Nem is a magyarságon múlt, hogy ezt az erőt jelentő gondolatot akkor meg nem valósította, mert hiszen köztudomású, hogy az 1920 iki választások alkalmával egységes magyar nemzeti párt alakítására tette meg a komoly lépéseket, azonban a kormány ezen törekvését könyörtelenül meghiúsította. Nagyon jól tudták azt az akkori kormánykörök, hogy egy egységes magyar párt milyen erőt, súlyt és erkölcsi tekintélyt jelenthet a politikailag iskolázott, magasabb kultúrával rendelkező magyar nemzeti kisebbségre nézve és azért nem tűrték, hogy mint egy politikai és gazdasági egység lépjen fel. Ezzel a magyarságot kiszolgáltatta a kormány azoknak a különböző pártoknak, amelyek az adott helyzetben akár felekezeti, akár szociális, akár osztdlycsoportok szerint tömörültek. De ha az akkor megalakult két magyar pártnak a keresztényszoeialista és a kisgazdapártnak sikerült is a magyarság tekintélyes részét saját keretei között összehozni, a felfogásukkal és világnézetükkel meg nem egyező magyaroknak külön pártokban kellett meghuzódníok. A kormány meg volt elégedve az eredménnyel, mert sikerült egy időre a magyarság szétforgácsolását elérni. Csakhogy a csehszlovák kormányok nacionalizmusától fűtött rövidlátó politikája csakhamar megtanított bennünket arra, hogy a mesterséges korlátokkal szétválasztani akart magyar nemzetiségnek a választások után hatványozott erővel kell arra törekednie, hogy a pártkeretek merevségét az egységesség megváltó gondolatával a lehető legnagyobb fokban enyhítse és ha már azokat megszüntetni egyenlőre nem is képes, az egység gondolatát nem csak taktikai célokból, de az erő és súly tekintetétől is érvényre juttassa. A két meglévő párthoz csatlako zott az időközben zászlót bontott jogpárt és a ruszinszkói egyesült ellenzék is és az egység érdekében nagy haladást Sértek el a pártok a pöstyéni, majd később az érsekujvári tanácskozáson. A köztársaság magyarsága a lelkesedés örömével üdvözölte a testvéries megértés Írásba is foglalt dokumentumát és a legszebb reményekkel tekintett a jövő elé. Annál nagyobb megdöbbenés kisérte az együtt működő testvérpártok egyikében kirobbant egyenetlenséget, amely a párt hét kiváló egyénisége, a magyarság tiszteletreméltó vezérei ellen irányult akció nyilvánosságra jutásában nyert szomorú kifejezést. A turáni átok uj példáját mély fájdalommal kellett tudomásul venni, de meg kellett ebből az eseményből azt is érteni, hogy a széthúzás, a testvérviszály legkevésbbé sem biztosíthatja azt a erőt, amelyet a magyar egységességtől várni lehet. A magyar nemzeti kisebbség jövőjének aggodalmas féltése ujult erővel buzogtatta föl a szivekben azt az akaratot, hogy az egységet most már nemcsak megmenteni, de biztosítani kell és aki hű akar maradni fajához és nemzetiségének jövendő sorsát szivén viseli, annak minden tétovázás nélkül olyan tömörülését kell a magyarságnak megindítani, amely egységével védő vára lehet jogainak és törvényes biztosítékainak. A magyar egységnek kiépítése egy akarattal vihető keresztül. Belső pártoskodások csak gyengítik a mozgalmat és épen azért azok, akik a viszályt felidézték, nemcsak súlyos felelősséggel tartoznak a magyarságnak, de. egyúttal érdemetleneknek is mutatkoznak a vezetésre és a bizalomra. Sokkal kevesebben vagyunk, semhogy egyesek önző kis játékának lehetne áldozatul odavetni a magyar egységet és nagyon szegények vagyunk ahhoz, hogy a testvéri villongások folyományaként erkölcsi károkat szenvedhetnénk el. Akik nem a magyarság szent ügyét tarlják legfőbb célnak, azoknak el kell tűnni a vezetők sorából, még akkor is, hogyha egy bizonyos frakció áll mögöttük, mert már ezzel is éket vernek magyar és magyar között. A magyar egység szent gondolatának az egész vonalon győzedelmeskedni kell és merülhetnek fel bár egyenetlenségek, testvérviszályok, ezeknek el kell simulni a magasabb nemzeti érdekek parancsszava előtt, mely megbonthatatlan egységet követel. A magyarságban élő nemzeti őserő legtöbb támaszunk a magyar egység megteremtésében, csak egymás igazi megértésére van szükség és a siker el nem maradhat. .— = Jabloniczky János dr. beszámolója Dunaszt rdah«lyen A dunaszerdahelyi körzet keresztényszociálista pártjai meghívására husvét hétfőn Jabloniczky János dr nemzetgyűlési képviselő nagyszabású beszámolót mondott a párthivek igen nagy érdetdődése mellett A Tüköri kertben megtartott körzeti ülést Uhrovics Vendel dr. pártelnök vezette, akinek felkérésére tartotta meg a közbecsüléstől övezett képviselő beszámolóját. Behatóan foglalkozott beszédében a politikai helyzettel és ennek kapcsán rámutatott a koalíció természetellenes politikai alakulására, amelynek bomlási tünetei az utóbbi időben már nyilvánvalóvá váltak, ismertette a kormány mellé állított petka szerepét, amely nélkül semmi sem történhetik a csehszlovák politikában s amely a hébe-hóba rövid időre összehívott parlamentet is vezeti, amiért a parlament alkotó munkát nem is végezhet. A kormány készül a választásokra gyűjti a pénzt, preparálja a pártokat, még a magyalokat is és el kell készülnünk az esetleges meglepetésre is, mert a kormány hirtelen elhatározással is kiírhatja a választásokat. Majd foglalkozott a koalíciónak a nemzeti kisebbségekkel szemben tanúsított abszolút ellenséges érzületével és rámutatott azokra a sérelmekre, amelyeket a kisebbségek nyelvi jogainak tiáttérbeszoritásával, úgy a közigazgatás és igazságszolgáltatás, valamint az iskoláztatás és a küftura terén napról napra kénytelen átszenvedni. A földbirtokreformok igazságtalan végrehajtása ellen, mint a sovinizmus egyik legkirívóbb érvényesülése ellen állást foglal és teljes mértékben elítéli azt az eljárást, amit a kormány e kérdésnél a magyarsággal szemben elkövet. Majd végül Benes külpolitikáját vette alapos kritika alá, aki most, miután művét, a genfi jegyzőkönyvet eltemették, uj orientációt keres, ahelyett, hogy arra törekednék, hogy a köztársaság nemzeti kisebbségeivel jobb viszonyt teremtene. A kisebbségek a konszolidációban látják az állam fennma-adását, de konszolidáció csak úgy állhat elő, ha a kisebbségek jogait tiszteletben tartják és végrehajtják. A nagy koncepciójú beszámolót a megjelentek nagy lelkesedéssel éljenezték meg Jabloniczkyn kívül felszólalt még Tyukos Ev. János püspökii esperes, aki a párt Concordia nyomdája ügyével foglalkozott és komolyabb kitartóbb, igazabb kereszténységet követelt a Concordiában is és apádban is. Majd Sziiliő Géza dr tartott nagyhatású beszédet, amelyben a magyarság e kiváló politikusvezére, Lelley Jenő legutóbbi viselkedését tette szóvá, akinek elnöki működését bírálta. Minthogy Leilei mint elnök, kilépett a porondra nem alkalmas sem bírónak, sem pártatlan elnöknek. A megoldás mostmár csak az lehet, hogy Lelley mondjon le az elnökségről, üljön össze a párlvezetőség és válasszon egy uj pártatlan elnököl. A frappáns hatású beszédre felzugó éljenzés után az előzetesen megszervezett Szappanos—Jarabek különítmény követelte Szap-Éhgyomorra fél pohár SCHMIDTHAU ER-f éle Igm I rr • íó étvágyat, 201 K6S6rilVlZ kellemes közérzést és munkakedvet biztosit. Az IGMÁNDI nem tévesztendő össze másfajta keserűvizzel*
