Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-04-04 / 41. szám
1925. április 4. »Komáromi Lapok« 5 oldal | MODERN MOZI KOMÁROM TISZTI PAVILLON Way into I Eftadások kezdőt« már- és Hniiepasp műm lorditkalágerl Szombat mozis űnet! Vasárnap éa hétfőn, április 5 és 6-án. Nordisksl ger AZ DTOLSO TÁNC A táncosnő regér ye. Főszerepben : Karine Bell. A Nordisfc-produkció gyöngye. Fővárosi mozgószinházak slágerfilmje ! aggkori és balese<biztositá6 ügyében szükséges tájékozás céljából dr. Bresztanyszky Béla iparkamarai titkárt küldte le Komáromba. A komáromi Ipartestület szék házában megtartott e tájékoztató értekezleten megjelentek nagy száma is bizonyítékot szolgáltathatott a kamarai kiküldöttnek, hogy a baleseti dijak kivetése és kímélet en beh jtása miatt az iparosság a végsó elkeseredésig ju ott. A kamarai titkár előadása szerint a baleseti dijak tulmagas kivetése és a kisiparosság állandóan hangoztatott panaszai adtak okot arra, hogy a kamara személyes m ^hallgatás után győződjék meg a komáromi kisiparosok helyzeterői és ott, ahol ezekben az ügyekben döntenek, kellő tájékoztatás után igyekezzék a hivatalos szigo t enyhíteni s a kisiparosságnak elismerten súlyos anyagi helyzetén segíteni. Az iparos és kereskedő társadalmat azonban újabban nem csak a baleseti dijak érdeklik, hanem az uj s most készülő törvény is, amely a kötelező biztosításra vonatkozik A kamarai titkár előadása szerint minden iparos és kereskedő köteles havi 22 koronát befizetni az újonnan szervezendő intézmény pénztárába, amellyel szemben, ha teljesen -megrokkant, vagy 65. életévét elérte, igényt lesz évi 1168 korona biztosítási járadékra. A járadékra vaió igény azonban csak a biztosítási idő negyedik évében kezdődik. A biztosítási intézmény imerieiése után Boldrghy Qyuia ipartestületi elnök tárta fel a kisiparosság panaszait , úgy a baleseti dijak, mint az aggkori biztosítás ügye körül. Rrmutatot arra, hogy a baleseti dijak kíméletlen kivetése és visszamenőlegesen évekre behajlása az iparosságot azért viszi az elkeseredés felé, mert évek óta kereseti lehetőségei ennek a fontos gazdasági osztálynak a minimumra csökkentek. A kereskedelmi és iparkamara jóakaratu támogatását és intervencióját állandóan tapasztalhatta a testület, a legfelsőbb kormánykörök részéről sem tapasztalt a testület ellenszenvet, azt azonban kénytelen nyíltan és őszintén kijelenteni, hogy az alsóbb hatóságok viselkedése az iparossággal szemben jóakaratot egyáltalán nem mutat. Nem hagyhatja megemlítés nélkül, hogy egyedül a katonai hatóságok azok, melyek a tisztán ipargazdasági kérdések bői nem csinálnak nyelvi- és nemzetiségi kérdést, s az iparosság kívánságai iránt megértéssel viseltetnek. Ezt a hitalmi tultengést tapasztalhatta az iparosság a biztosítási ügyekben is. A komáromi munkásbiztositó pénztár autonómiáját másfél év előtt felfüggesztették, régi kipróbált tisztviselőit elbocsáj ottás, s helyeztek oda újakat, akik rideg bürokratiával kezeíik az iparosság ügyeit. Az elbocsáj ott tisztviselők által nyugdíj iik folyósítása érdekében indított perek költségeit is annak az iparosságnak kell megfizetni, amelynek a sajái pénzén fenfartott in ézmény irányításához ma semmi szava nem khet. Ez az oka, hogy az iparosság a legteljesebb bizal| matlansággal viseltetik minden iránt, amely g munkás vagy más hasonirányu biztosítással fügit össze. A mozgási szabadságuktól megfosztob iparosság nem biztosítást kiván, nem ujab hivatalnoki kart, hanem munkaalkalmat, a biz" • tositását nem követeli az állam hatalomtól, hanem a s-iját munkája becsületesen szerzett gyümölcsétől. A baleseti járulekot az országos pénztár köteles lenne évente megállapítani, az előző évi baleseti kimutatás alapján, ezt azonban nem teszik. Kijelenti, hogy ő> felhatalmazták arra, hogy az iparosságot tájékoztassa az irányban, hogy a kivetett baleseti dijak 20%-át minden iparos levonhatja. Felhasználta az alkalmat a testület agilis elnöke arra is, hogy a kamarai titkárt a közszállitásoknál tapasztalt viszásságokról is tájékoztassa. B *ntó és t xisztenciákat tönkretevő mellőzés valóságos rendszere fejlődött ki a közszállitási ügyek terén és megdöbbentő az az az eljárás, amellyel a helybeli vállalkozó és mestersége két értő iparosságot vállalkozásoktól elütik. Nem uj, hanem régi panasza ez az itteni iparosságnak, mert az államnyelvet nem értik, mégcsak a lehetőségétől is elesnek a kérésé i alkalmaknak. Lehetetlennek tartja, hogy államérdek lenne oly tekintélyes gazdasági és társadalmi osztályt, mint a komáromi iparosság, a I vexaturákkal és igazságtalan mellőzésekkel a végső elkeseredésbe és romlásba kergetni. Csak példának hozza fel, hogy a jelenleg mintegy 1 millió koronával épülő villamossági üzemtelepen egyetlen helybeli régi vállalkozó munkát nem kapott. Számtalan esetben fordult illetékes fórumokhoz a bajok orvoslása miatt, de segítséget csak Ígérgetésekben kapott. Arra kérte végül a kamarai titkárt, hogy a legsürgősebben eszközöltessen ki a testület elnöksége részére a teljhatalmú miniszternél szeméi) es meghallgatást, mert a felterjesztett írásos panaszok soha érdemlegesen elintézést nem nyernek. ifj. Koczor Gyula felemlíti, és rámutat arra, hogy az uj biztositási törvény tervezethez hiába szolgáltat az iparosság gyakorlati észrevételeket, azokat a törvénygyártás során figyelembe nem veszik. Fontosnak tarija, hogy elsősorban a munkásbiztositó pénztár autonómiája állittassék vissza. Czike Dénes, testületi aleinök őszinte szavakkal mutat rá azokra a viszonyokra, amelyekben ma az itteni iparosság sínylődik. Az ipa rosság természetes terjeszkedési területe elzáratott, s most mint valami várban bezártak csak nézhetnek kifelé, de az annyira sóvárgott munkákhoz nem juthatnak. Az iparosságnak nem a tétlenig, hanem a munka az élete, c ez a munka az állam javát csak akkor szolgálja, ha az élet lehetőségeit egyforma mértékkel mérik. Az iparosság teljes bizalmatlansággal viseltetik minden újabb s csak terhet jelentő hivatalos biztositási kísérletekkel szemben, mert az iparosság nem szorul segítségre, ha két kezével megélhetését s szorgalmával aggkorát is biztosítaná tudja. Dr. Mohdcsy jdnos ipartestületi ügyész rámutat arra, hogy az uj biztositási törvény alapján milliókat fog beszedni az uj biztositó intézet, mert hiszen az első négy esztendőben senkinek joga nem lesz rokkantsága esetére semmiféle járadékra. Az az összeg, amelyet az iparosoktól, kereskedőktől, gazdáktól az állam Így beszedne, közel 300 milliót tesz ki egy évben. Ezt az összeget az iparosság s a többi kereseti ágak megtakarítani képtelenek, midőn egyszerű megélhetésüket sem tudják maholnap biztosítani Dosztdl Jakab aleinök Broczky Vilmos., Török András, hasonlóan egyrészt a magas baleseti járulékok, másrészt az uj biztositási kényszer el en szólaltak fel. A kiküldött kamarai titkár minden panaszt szorgalmasan feljegyzett és biztosította az iparosságot, hogy minden, elő te sem ismeretlen visszásságok és sérelmek ellen orvoslát fog keresni. A kamara a legteljesebb nagyrabecsüléssel v n a komáromi ipartestületben levő iparosság iránt, mert a komáromi testületet a felsőbb fórumok is az egész Szlovenszkó minta testületének t irtják. Az őszinte hang, amellyel bajaikat ecsetelték oly helyen talált meghallgatást, amely nem hivatalos ridegséggel, de mindenkor legteljesebb összhangban kiván a testületekkel a gazdasági élet felvirágoztatásán munkálkodni. A kamarai kiküldött szavai nagy megnyugvást kelteitek az iparosságban, mert reményt látnak arra, hogy sérelmeik most már halasztás nélkül orvosoltatni fognak. és iiriQger-Qtca 14, II. m. (Haltér mellett.) 497 1 Ha üai ladaizob“ bálja.. Komárom, — áprr 2. Felhívás az Action Francaise fiókja létesítésére. Március 29. Gaston Maupou vicomte, a francia dunai ágyunaszádok parancsnoka és bájos ifjú felesége. akik a telet Komáromban töltötték, a komáromi társaság több tagjával jó társadalmi viszonyt kötöttek. Ezeket meghívták a szombaton a katonatiszti pavillonban rendezett francia színielőadásra és az azzal kapcsolatos báljukra. A meghívottak közt a Jókai Egyesület vezetőségének több tagja is szerepelt. A grófnő ugyanis részt vett a február 22. rendezett Jókai Bálon, melyet ekképen viszonzott. Az ünnepi est Rőtig pozsonyi francia konzul védősége alatt folyt le, aki a francia szinielőadást követő s a Maupou pár által adott fényes souper alatt egy felhívást olvasott fel francia egyesület megalakítására Komáromban, mely a francia kultúrával való kapcsolatot szolgálná. Maupou grófék lekötelező szeretetreméltósággal viselték a házigazda szerepét és a magyar vendégeket kitüntető figyelemmel fogadták A bál pompás hangulatban a hajnali órákig tartott. Rőtig francia konzul a következőket mondotta : — Én csak a legkedvesebb kötelességek egyikét akarom teljesíteni: köszönetét mondani szó Ili lőtt Orbán kapható jelenleg I Bécsi Bútor Komárom legnagyobb, legrégibb és így legmegbízhatóbb bútoráruházában. — N gy választék háló, ebédlő, szalon, uriszoöa és bőrgarnitúrákban. Spitzer Adolf és Tea Utódai bútoráruházában Komáromi Jó«ai-utca 22. Továbbá nagy választék saját műhelyünkben készülő scheslonok, díványok, matracok és bőrszékekben. Legjobb gyártmányú amerikai rendszerű ► olós íróasztalok és iratszekrényei«. Csakis jó minőségű áru és szolid, leszállított árak. Kedvező fizetési feltételek. 241 SS- Vidékre szakszer3 csomagolás.
