Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-04-04 / 41. szám

0. tridaf. »Komáromi Lapok* 1925. április 4. Azoknak, akik ma engem oly megható szívé’ lyességgel fogadtak és tolmácsolni nekik az önök szerencsekivánatait és amit a legteljesebb mértékben megérdemelnek a magukra vállalt nehéz munkáért, mellyel ennek a nagyszerű manifesztációnak feltűnő sikerét biztosították. — E szerencsekivánatok — mint bizo­nyára sejtik — első sorban a mi vendéglátó háziaszonyunknak Maupoll grófnénak szólnak, akinek — engedje kijelentenem —szeretetreméltó kedvessége adja meg a mai estély felülmúlha­tatlan varázsát s a dunai francia hadihajó pa­rancsnokának, akiket a szerencsés véletlen hozott ide téli szállásra. Távozásuk nagy űrt és őszinte sajnálatot kelt Komáromban, mely már annyira megszokta a francia hadihajó tiszt­jeinek és legénységének jelenlétét. Különösen neki, hogy annyi kapcsolatot teremtett itt, ahol kellemes emlékeket hagynak hátra s ahol si­került megteremtenie a szimpátia légkörét maga körül, amely nemcsak az ő személyének, hanem az általa oly híven képviselt francia szellemnek is szól. Majd annak az óhajának ad kifejezést, hogy a francia szellem és kultúra kapcsolata gyakorlatibb alakot öltsön Komáromban, amelyet a francia irodalom és műveltség alapos megis­merésével és a Franciaországgal való tisztán szellemi kapcsolattal lehet megteremteni. Ilyen egyesület, mely a világ minden táján egyesíti a francia kultúra barátait a Párisban több mint 40 éve alakult Alliance Francaise, amelynek 400,000 tagja van. Indítványa a következő: — Javasolom tehát önöknek egy bizott­ság választását, könyvtár vagy olvasóterem alapítására, ahol egyesek és egyesületek állandó érintkezésben állhatnának a francia irodalom­mal és szellemmel. Az így megalakított Alli­ance Francaise alosztály a következő előnyök­ben részesülhet: 1. Az alapításkor adomány akár könyv­alakban akár tőkében. 2 Több újság ingyenes szolgáltatása. 3. Vándorkönyvtár használata. 4. Francia előadások vetített képekkel. — Akiket az eszme érdekel, szívesked­jenek a titkárnőnél (Madame Totier, Klapka-tér 2.) jelentkezni. Annak idején körözvény érte­síti az összes jelentkezőket a szervezkedésről és az egyesületbe való felvétel feltételeiről. — Köszönöm szives figyelmüket és biz­tosítom Önöket, hogy minden vágyam odaadó munkatársakat találni Önök közt, akiknek sze­mélyes közreműködése hathatósan biztosíthatná a francia irodalom és szellem megismerését, így szolgálnák az egyesület magasztos célját, amelyet világszerte megvalósítani törekszik, s szorosabbra fűzni a szellemi és érzelmi kap­csolatot, támogatni az Alliance Francaise-1, azt az egyesületet, amely az eszméket és a szive­ket egyesíti. A szőnyi ásatások. {Szenzációs lelet, aminö kevés van Európában — Egy feltöretlen római b őkoporsó összes kin cseivei. — A legkegyesebb anyának és a leg­kedvesebb feleségnek állított emlékek, — Egyéb kincsek a föld alatt. — Hat kőkoporsó, kétezer esztendős emlékekkel. — Misztikus, titokzatos menet az éjszakában) Komáromban is gyorsan elterjedt a hire annak, hogy Szőny község mellett, Béla pusz­tán nagyértékti római régiségeket találtak. Min­den intelligens ember tudja, hogy Szőny község helyén az ókorban a rómaiaknak egy hatalmas városa állott: Brigetio. E hatalmas váro3 helyé­ről igen sok régiség került ki, de leginkább idegen bécsi és más külföldi múzeumokba ke­rült. Biztosra vesszük, hogy olvasóinkat nagyon is érdekelni fogja az újabb szőnyi ásatások részletes leírása. Azért foglalkozunk vele: Brigetio ősi földjén, ószőnytől mintegy három kilométernyire, a múlt hét egyik esős éjszakáján különös munka folyt. Nehéz ökör­{taták alatt döngött a föld, tizennyolc hámba ogott ökör fáklyák lobogó fénye mellett misz­tikus teherrel megrakott kocsit vonszolt az or­szágúton. Hat kőkoporsót, csodálatos emlékeit messzi évezredek ködében elmosódott történelmi időknek, amikor még Trajánus császár éber lovasai virrasztottak Komárom környékén, hogy Pannónia határán megállítsák a Vág és Nyitra özönvízként leözönlő quádokat. Ószőny viharvert földjén, ahol egykor, közel kétesei esztendővel ezelőtt, a légió I. Adiutrix állomá­sozott és ahol még ma is világosan láthatók az Ősi castrum körvon Iáit Ezeknek a szarkofágoknak egyike, amely felbontatlanul, halottjainak minden kincsével egyetemben került a budapesti Nemzeti Mu­zeum birtokába, megbec^lhetellen muzeális értékével szinte egyedülálló lelet a maga ne­mében. Dr. Vollanka József múzeumi őr érdeme, hogy ez a bámulatosan konzervált kőkoporsó, amely tizenhét-tizennyolc évszázadon át diadal­masan d «colt egy méternyire a kulturált szönyi szántóföld alatt a föld mélyében az idő por­lasztó erejével, ma épen, kétezer esztendő sa­lakjától megtisztítva, a római kor egyik legbe­csesebb emlékeként, mint Marcus Auréhus, Hadrianus, vagy talán épen Trajánus császár népe szokásainak, ötvös- és szobrászmüvésze­­tének egyik ősforrása, közel kétezer esztendő misztikus átélésének titkaival kőfalaiban, most itt áll előttünk az anyag kegyetlenül zord né­maságával a budapesti Nemzeti Muzeum udva­rán, a tavaszi napsütésben. * Ami eddig a szőnyi leletekről a nyilvá­nosság elé került: csak néhány adat a brigetioí ásatások historikumához. Dr. Vollanka József, aki az ásatásokat vezette és akinek nevéhez a két és fél hónapig tartó munka minden ered­ménye fűződik, most számol be először teljes részletes-éggel a régészeti tudomá y krónikájá­ban oly m:ssze kiható jelentőségű kutatásairól. Alkalmunk volt huzamosabb ideig beszélgetnünk a múzeumnak evvel a kiválóan képzett tudósá­val és az ő tájékoztatása alapján raktuk össze a szőnyi ásatások mozaikjait történelmi kut­­forrássá. * * Már a múlt év végén értesítették a mu- j zeumot, hogy a Szőny mellen elterülő Béla j pusztán, amely Porzsolt és Dezső pozsonyi j ügyvédek tulajdona, több szarkofágot találtak, t amelyekről első látásra is megállapítható volt, í hogy a római korból származnak. A muzeum ; dr. Vollanka Józsefet bízta meg a szarkofágok ; megvizsgálásával. Vollanka január első napjai- j ban utazott először Szőnyre és megállapította, j hogy a Béla pusztán tényleg négy, a római 1 korból származó kőkoporsó porlad, körülbelül fél méternyi mélységben a föld alatt. A kopor­sók közül kettőnek a homlokoldalát sürU fel­irat ékesítette, a másik kettőn azonban nyomát sem találták semmiféle felírásnak, amelyből ko­rára vagy halottainak személyére következtetni lehetett volna Mind a négy szarkofágot fel­törve és kincseitől megfosztva emelték ki a földből, annak a b zonyitékául, hogy a népván­dorlás idején sirfosztogató rablók kezei közé jutottak. Dr. Vollanka József abból a feltevésből indulva ki, hogy a szarkofágokat az ókorban rendszerint az utak mentén párhuzamosan he­­l ezték el, fe irataikkal szembefordítva egymás­nak, a talált szarkofágokkal szemben, mintegy liat méternyi távolságban nyomban megkezdte az ásatásokat a paraliel kőkoporsók után. Az órákig tartó türelmes munkának eredményeként két hatalmas szarkofág került elő a földből. Vollanka rögtön megállapította, hogy az egyik mát eődjei sorsára jutott: megfosztották kin­cseitől. A másik azonban felbontatlanul, halott­jainak minden kincsével egyetemben dacolt még a földben az idő vasfogával. Hatalmas, bámulatosan erős falu, két méter hatvan centi­méter hosszú, kilencven centiméter széles és hetvenöt centiméter magas kőkoporsó volt ez. Fedelének hossza két méter huszonhét centi­méter, szélessége egy méter harminc centimé­ter, magassága negyvenkét centiméter volt. Fe­delének csúcspontja nyolcvanhárom centiméter mélységben bukkant elő a földből. Amikor ezt a két kőkoporsót gondos munkával kifejtették a földből, kétségtelenül megállapították, hogy abban a mélységben, amelyben a szárkofágo­­k?t találták, valamikor rendes, kövezett ut ve­zetett Szőny felé. j A két szarkofág sirleknője szinültig meg volt töltve iszappal és nedves, puha sárral. Az egyiknek a födele a legalább másfél évezredig reánehezedő földtömeg súlya alatt megrepedt. Amikor a koporsó fedelét leemelték, a sirtek­­nőbe ülepedett iszaptömegből csak a szarko­fágban nyugvó két csontváz koponyája látszott ki. Élesre fent késekkel kellett a szárkofágban fekvő csontvázakat és a mellettük porladd ék­Asszonyainkhoz! Szeretteink, gyermekeink és a gondterhes férj ápolástokra van átalva. Legna­gyobb szerzetüket nyerítek el, ha szükség esetén azonnal és mindig segíteni tudtok. Ezt megkönnyíti egy üveg valódi HENTHOL-SOSBORSZESZ Egy üveg ára 5 50 Kő. Mindenütt kapható. Ez egy brochurába van csomagolva, me­lyen a használati utasítás olvasható. Minthogy sokszor este, vagy vasárnap van rá szükség, — mikor nrnden zárva van - ezért vásárolja meg azonnal, hogy szükség esetén kéznél legyen. S3 f szereket és egyéb tárgyakat a sártól megtisz­títani. Ez a szárkofág egy Lucia Cecilia nevű, nyolcvan éves asszonynak és valamelyik közeli hozzátartozójának a sírhelye volt. A kőkoporsó oldalán a következő felirat tanúskodik az elhunyt hozzátartozóinak kegye­letéről : L . CAECILIAE . BVTHANAE VIXHT . ANNOS . LXXX . LL . CAEC1LSUS VIATOR . E . L CaECILIUS . SATURNINUS . . FILl . SARCOFAGUM . MaTRI . PIENTSS1ME . FECERUNT A felirat szerint tehát a szarkofág egy Lucia Cecília nyo cvan éves nőnek a sirjame­lyet egy viator (hírnök), névszerint Luoius Ce­­cilius és Lucius Cecilius Saiurninus nemes ál­lították legkegyesebb anyjunnak. A felirat csak egy halottról emlékezi* meg, a kökoporsóban azonban két csontvázat talaitak. Valószínű tehát az a feltevés, hogy miközben Lucia Cecíliát ; eltemették, valamelyik közeli hozzátanozója, talán a saját gyermeke, vagy unokája szintén • meghalt, akit egyszerűen melléje temettek, anél­kül, hogy a szarkofág feliratán erről a halottról | is megemlékeztek volna. Lucia Cecilia és a szarkofág másik női j halottja csontvázának nyakán teljesen sértetlen ■ állapotban egy-egy arany nyakláncot találtak. Lucia Cecilia nyakláncán egy arany amulett is függ. A két női csontváz uundegyikén épen, csorbítatlanul megmaradt az aranygyűrű, melyet tizenhét-tizennyolc évszázaddal ezelőtt maguk­kal vittek a sirba. A sirteknö mélyén egy ezüst veretű toalett ládika széleső oldalfalaira buk­kantunk. Ez az első római korból származó hasonló lelet, amely nem bronzból, hanem ezüstből készült. A ládika fa közfalai elkor­hadtak Aminthogy minden korhad ásnak indult j már ebben a szarkofágban, amelynek anyaga nem nemes fém volt. Korhadtak mar a csont­­j vázmaradványok is. A toalettládikó mellett egy ' szinezüstből készült kenőcstartót, hat üveg­­\ edényt és egy bronzkancsót is találtak. Vala­mennyi értékes és jellemző emléke a római kornak. — Es az épen talált szarkofág szinte fel­becsülhetetlen muzeális értékével — mondotta Vollanka dr. — a legritkább hasonló leletek közé tartozik. A római korból származó szar­kofágok ugyanis a népvándorlás első é /eiben érthetőleg nagyon csábították a kincskeresőket és a rablókat, akik tudták, hogy a római kor­ban a vagyonosabb emberek ha meghaltak, kedvenc ékszerdarabjaikat is magukkal vitték kőkoporsójukba. Ezt a szarkofágot azonban a benne nyugvó hatottak hozzátartozói gondosan elrejtették az országutak hiénái elől. Földdel és kövekkel fedték be és nyilván nem siaba­­don állították fel a Szőny felé vezető «tön, ha­nem beásták a földbe. Ez a magyarázata an-

Next

/
Thumbnails
Contents