Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-04-02 / 40. szám
»Komáromi Lapok« 3* oldal. 1326. április 2. ] Vasárnap, f. hó 5-én t‘ <• Ráfael Margit Városház-utcai üzletében. 266 gosnak, hogy akkor, amikor olyan sok munkanélkü i van, a városnál alkalmazott munkásokat béremelésben részesítsék, akiknek megfeleld fizetésűk van, amiből egész tisztességesen megélhetnek. Nem javasolja a bérek emelését Fried Jenő fölkér Sándor főszámvevőt, hogy nyilatkozzék a drágaság emelkedésére nézve, mert Steiner a főszámvevőre hivatkozott, mint aki 18%-os emelkedést állapított meg az élelmiszereknél. Sándor Ernő erre felolvassa az élelmiszereknek 1923. és 1925 évi hatóságilag megállapított árait és megállapítja, hogy a lisztnél és kenyérnél, tojásnál nagyobb emelkedés konstatálható, mig a burgonyánál, husneműeknéi, zsírnál és gabonánál jelentékeny árcsökkenés mutatkozik. Marcsa József Fleischmann Javaslatát támogatja, Neuwirih József pedig azok részére is javasol béremelést, akiket egyik javaslat sem említ föl. E felszólalás után 9t perc szünetet rendel ei az elnöklő városbiró, amelynek eltelte után elrendeli a szavazást, A pénzügyi bizottság javaslatára 17 igen és 15 nem esett és Így két szótöbbséggel a közgyűlés a javaslatot határozattá emelte. Ezután a Neuwtrth féle javaslatot szavazta meg a többség, igaz ugyan, hogy ért tulajdonképen előbb még a pénzügyi bizottságnak is kellett volna tárgyalnia. Minthogy azonban ez a javaslat általánosságban tétetett, Fülöp Zsigmond azt a kérdést vetette föl, hogy kik azok, akik kimaradtak és számszerűen milyen nagy az az összeg, akiknek és amit a többség megszavazott. Erre a városbiró azt felelte, hogy „néhány száz koronáról“ van csak szó. A közgyűlés azután azt is kimondta, hogy a szóban levő öt alkalmazott havi fizetését 100—100 koronával emeli, ami a főszamvevő jelentése szerint a folyó évre csekély 4500 koronát tesz ki. A béremelés a megszavazott időre (vagyis V* évre) 62800 korora többletet jelent. ":á beadják e városi szántókat. Egyéb ügyek. A legutóbbi közgy illíren foglalkoztak a városi szántóföldek bérbeadóival, amikor is egy szakbizotiságot küldőit Uí a közgyűlés a városi számvevői és gazdasagai hivatal által beterjesztett számadások megvizsgálására. Az öt tagú bizottságból két tag megjelent a városmajorban és átvizsgálva mindent, jegyzőkönyvet vettek föl, amelyben a város gazdálkodását helyesnek ismerték el és a záradékban kijelentették, hogy a város a gazdálkodással nem veszített. A városbiró föltette a kérdést, hogy határozza el a közgyűlés, vájjon ha kezelésben bagyja-e továbbra is meg a város a szántóföldeket, vagy pedig bérbe adja. Minden vita nélkül szavaztak és az eredmény az lett, hogy a polgári pártok 17 szavazatával 16 ellenében a közgyűlés a városi szántók bérbeadását határozta el. A szavazás eredménye a közgyűlés tagjainál meglepetést keltett A Kossuth téren egy árusító bódé felállítása iránt a közgyűlés elé beadott kérvény kapcsán hosszabb vita indult meg. A tanács javasolta az engedély megadását, az építészeti bizottság nem. Mielőtt az elnök föltette a kérdést a szavazásra, Fülöp Zsigmond aziránt érdeklődött, hogy a kérelmezett bódé felállítását a Kossuthtér mely részén engedélyezné a tanács, mert felszólaló szerint az ilyen bódék felállítása megfelelő rendben engedélyezhető, szükséges volna tehát, ha etekinte1 ben bizonyos terv és rendszer létesittetnék. Fried Jenő figyelmébe ajánlja a városbirónak ezt a kérdést és fölhívja, hogy készíttessen egy megfelelő tervet, amely mérvadó lenne a vásári bódék felállításánál. Ennek a tervnek már megkellene lenni, mert épen a közérdek szempontjából szükséges a rövid idő múlva megszűnő dunaparti vásártérről az árusoknak a Kossuth-térre való áttelepítése. Szerinte a városbirónak ezen a téren igen kedvező alkalom nyílik kezdeményező lépésre s nem tartja helyesnek, hogy eddig ez meg nem történt. Javasolja, hogy a legközel.bbi közgyűlés elé a szükséges terveket mutassa be a városbiró. Ivánfy Géza hasonló értelemben szólal föl és sürgeti a terv beterjesztését, Áfczdlstván és Győry Mihály az engedély megadása mellett szólal föl. Csizmazia városbiró előterjeszti, hogy ő már a múlt évben beterjesztette a közgyűlésnek a vásárcsarnok emelésére vonatkozó tervezetét és javaslatát, de ekkor a közgyűlés költséghiányában a tervet levette a napirendről. Mulasztás őt ebben a kérdésben nem terheli. A közgyűlés tagjai azonban nem a vásárcsarnok tervezetét, hanem a vásári bódék elhelyezésére vonatkozó terv elkészítését szorgalmazta. s a képviselőtestület ilyen értelemben elrendelte a tervnek a legközelebbi közgyűlés elé leendő terjesztését. A betegsége fo ytán szabadságolt Marcsa György közs. elemi iskolai tanító helyettesének helyettesítési diját a közgyűlés kiutalványozta, özv. Vörös Pálnét és Kopócs Lídiát a városi havi segélyezettek közé fölvette és Benkő Máté nyug. utmesternek lakbérét megállapította. A város banktartozásainak számlái igazolására a közgyűlés a városbirót és a számvevői hivatalt egyszersmindenkorra felhatalmazta, majd nehány telek és terület megvéte lének, végül több illetőségi és községi kötelékbe való fölvétel iránti kérvény elintézése után este negyed 9 órakor a városbiró bezárta a közgyűlést. T ff 8 M s Nem kell a fővárosba menni!! mikor POLLAK JULISKA utódánál Komáromban, Nádor-u. 17. sz. olcsóbban beszerezhetők a legújabb és kényelmes gumrai és halcsontnélküli hasfüzők és melltartók — orvosi rendeletre is. — Bőrkeztyűk nagy raktára! — Keztyük tisztítása és javítása I — Selyem és flór— harisnyák nagy választékban 1 — 52 1 Jövedelemadó tárgyalások. Alábbiakban közöljük az 1924. évi jövedelemadó tárgyalások sorrendjét. Az adójavaslatok f. hó 8 tói kezdődőleg a városházán közszemlére ki vannak függesztve. A felek által vallomásukban bejelentett s a törvény rendelkezései szerint megengedett levonható terhek már a javaslat készítésénél 1 figyelembe lettek véve, azonban az adó meg- l állapításánál csakis azon esetben maradnak < ténylegesen levonva, ha azok valódiságát a fél a tárgyaláson hiteles iratokkal igazolja A kérdéses terhek az 1916 évi 127.000 sz. végrehajtási utasítás 13 § ának utolsó bekezdése szerint a felebbezés során már nem vonhatók le, épen azért a felek saját érdekükben legkésőbb a tárgyalás során igazolják azokat. A tárgyalások reggel 8 órakor kezdődnek s a lehetőséghez képest d. u. 2 ig be lesznek fejezve. A tárgyalási terem a pénzügyigazgatósági épület, emelet 6. sz. szobája. 1925. április 3 án tárgyalandó adózók névsora. Andrássy Márton gazdálkodó és fuvaros, Bjcsy Ferenc gazdálkodó, özv. Brkay Lajosné gizdálkodó, Buyay József gazdálkodó, Csukás Sándor gazdálkodó, Csukás Lajos gazdálkodó és fuvaros, id. Csukás István gazdálkodó, ifj. Csukás István gazdálkodó és fuvaros, özv. Csukás Zsigmondit gazdálkodó, Füssy Elek gazdálkodó, Füssy Kálmán gazdálkodó, id. Gilambos István gazdálkodó, Gulyás Antal gazdálkodó, özv. Gulyás Jánosné gazdálkodó, Gulyás Lajos gazdálkodó, Gulyás Zsigmond gazdálkodó, Kicz Gáspár gazdálkodó, Kacz László gazdálkodó, özv. Kecskés Lajosné gazdálkodó, Kelemen István gazdálkodó, Komáromy János gazdálkodó, Komáromy Lajos gazdálkodó, özv. Kossir Fercncné gazdálkodó, Kossár Istvánná gazdálkodó, Kossár János gazdálkodó, Kossár Zsigmond gazdálkodó, Máthé István gazdálkodó, Mézes Sándor gazdálkodó, Mézes Ferencné gazdálkodó, Mórocz János gazdálkodó, Mórocz Lajos gazdálkodó, P. Nagy Sándor gazdálkodó, P. N gy Gáspár gazdálkodó özv. Nagv Lászlóné gazdálkodó, id Nagy Lásx- Ióné gazdálkodó, P. Nagy Lajos gazdálkodó, P. Nigy Lőrincz gazdálkodó, Nagy Zsigmond gazdálkodó Pauiik István gazdálkodó és fuvar ros, Rácz Benő gazdálkodó, Rácz Ferenc gazdálkodó, özv. Salamon Zsigmondné gazdálkodó. Sebestyén Ferenc g zdalkodó, Sebestyén József fazdálkodó, id. Szabó József gazdálkodó, özv. záky Sándorné gazdálkodó, if| Szalay András gazdálkodó és fuvaros, özv. Székely Jánosné gazdálkodó, özv. Tárnok Dezsőné gazdálkodó, Tárnok Imre gazdálkodó, özv. Terelmes Jánosné gazdálkodó, Tóth Dezső gazdálkodó, özv. Tóth Józsefné gazdálkodó, Tóth Zsigmond gazdálkodó, Vargha Dezső gazdálkodó. 1925 április 4 én tárgyalandó adózók névsora. Balogh Dávid földbirtokos, özv. Brakes Isivánné földbirtokos, Dr. Csepy Dániel földbirtokos, Delej Géza földbirtokos, özv. Engel Edéné föidbinoko8, Farkas Ferencné örök. Feuerlöscher Miksa földbirtokos, özv. Fischer Vilmosné földbirtokos, Fusch Samu bérlő. özv. Jókay Gézáné földbirtokos, Kaicsay Gyula földbirtokos, Karcsay Miklós földbirtokos, Läufer Jakab földbirlokos, özv. Nagy Mihályné földb. Pyber Dénes földbirtokos, özv. Pogrányi Józsefné földbirtokos, Renner Miksa földbirtokos, Schwarz Jenő földbirtokos, Schwarz Mór földbirtokos, Schw tier Artur földbiitokos, Szarka György földbirtokos, és azon tanítók, akiknek adójuk ezideig nem lett letárgyalva. Az 1925. április 7-én tárgyalandó adózók névsora. Szarvas Lajos fakereskedő, Szafmáry ■ Ferenc borbély, Székely Anna háztulajdonos, | Széles Gergely hentes, Széles István hentes, Szénássy Lajos borbély, Szerczy Gyu'a borbély, Szobotka Sándor fényképész, Szondra Ödön kereskedő, Szórad Ferenc kertész. Szórád János kertész, Szórád József kertész, ifj Szórád Lajos kertész, Szuly Antal sertéskereskedő, Takáis Sándor nyug. tanító, Takáis Gyula kertész* Tamasek Antal fazekas, Tarics János, dr. Táf- I kányi Lajos újságíró, Tárnok Dezső molnár, ; Tárnok János asztalos, özv. Tárnok Károlyié | hentes, Templer Fülöp tanító, Thiel Erzsébe j tejkereskedő. FISCHER Mii i tisió vállalat $kT'n\ Jirínger-Btca 14,11. em. (Haltér mellett.) 497 Jókai és Komárom. Irta: Dr. Alapy Gyula. (Folytatás.) A költő Komáromot regényeiben is szerephez juttatja és vagy élményeiből vagy képt zeletéből nyújt neki gazdag ajándékokat. A névtelen vár-ban a magyar inszurrekció elrágalmazott vi ézségét állítja helyre történelmi adatok alapján. A franciák elleni nemesi felkelésben résztvett a költő apja, Ásvai Jókay József is, mint a komárommegyei insurgensek hadnagya, ott volt Győr mellett is a döntő ütközetben A visszavonulást elrendelték Komárom felé és az péidás rendben meg is történt. Sátán Laci, a guerilla vezér itt feküdt a katonai ispotályban sebeivel, amelyet a nápolyi alkirály ágyűzni kezdett Ekkor János főherceg az alkirályt, aki csapataival Ács kö/ségben szállásozott, Komáromból a vasmegyei lovassággál megtámadta és a rajtaütéssel rettentő zűrzavart keltett. Sátán Laci nevéhez méltóan verekedett és tizenöt sebbel hozták vissza szekéren Komáromba. ' Leírja Meskó dandára diadalutját, aki keresztülvágta magát a Lanciákon és lement Zalába onnan pedig a Bakonyon és Vértesen keresztü{
