Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-03-26 / 37. szám

1925. március 26. »Komáromi Lapot* 8. tidal Szabadoktatási előadás a Kulturpaicta emeleti színháztermében 1925. ntárc. 27-én, vasárnap délután 6 órai kezdettel Mezey János dr. főorvos. A tuberkulózis és az ellene való : védekezés : címen tart előadást. Ezenkívül a kisérő műsor. Évadzáró beszédet tart: dr. Bognár Cecil egyetemi m. tanár. Belépődíj nincs, csak kiadásai fedezésére kér minden látogatótól tet­szés szerinti, önkéntes ado­mányokat a Jókai Egyesület. mulatságos számok élvezetében részeltesse a közönséget. A részletes műsor a következő: 1. Mono­lóg. Irta Borka G*za főgimn. tanár; előadja Göttl Baba. — 2 Énekszám: Fehér Dida, zon­gorán kiséri Bajcsy Sándor. — 3. „Az asszonyi hatalom“. Vígjáték egy felvonásban, irta Kolum­busz. Szereplők : Máté gazda : Németh Lajos; Toka Tóbiás: Csepy Károly; Csöki Gabor: Tokáné: Göttl Erzsi. — 4. Hegedt! duett : Farkas Béla és Spacsek Imre. — 5. Heltai Jenő: Ballada a három párkányról, szavalja Berza János. — 6 Dalok Énekli Tóth József, zon­gorán kiséri dr. Szíjj Ferenc. — 7. „A kérők“. Tréfás bohózat 1 felvonásban. Irta: Ko’umbusz. Szereplők: Lenkey Gábor, földbirtokos: Szaday Zoltán; lánya, Lenke: Boross Matild, nénje, Treszka: Szaday Mariska Csákány Móric (kérő) Mórocz Péter, Nathay Miska (kérő): Hegyi Lajos, Inas: Kacz József. — 8 Kuplékat ad elő Hegyi Lajos. Az előadás kezdete előtt és után, továbbá a szünetek alatt egy nagyobb zenekar játszik Farkas Béla vezetése mellett. Jegyek úgy a szombati, mint a vasárnapi előadásra már kaphatók Mórocz Péter műsze­rész üzletében, Baross-utca 3. és az előadás előtt a Kollégium földszintjén. Jegyárak: 1—3 sor 8 K, 4—10 sor 6 K, 11—18 sor 4 K, álló­hely 2 K. (Beleértve az adót is). A rendezőség. Hebe tánckurzus kezdődik 30-án 4 órakor Kominek tánciskolájában. Jókai és Komárom. Irta: Dr. Alapy Gyula. (Folytatás.) A három királyok csillaga.* Ebben a végtelen bájos történetben, mely egy Duckmaus nevű városi perceptor körül fo­rog, tulajdonképpen a városnak múlt század eleji képét látjuk. A Cservenics kávéházban boldog emberek szürcsölik a feketekávét ebéd és vacsora után és ostábláinak, meg vát ják a lutri számokat, amiket a bécsi, prágai, brünni, gráci és budai városi lutrin kihúztak. Dukmaus városi pénztáros alakjában, akiben a későbbi sikkasztók ősapját üdvözölhetjük, a német világot festi, amely az 1800-as évek elején Komáromban járta. Bizony nem régen halt meg 11. József, a kalapos király, aki németté akarta tenni az or­szágot. Komáromban is sok a német mester­ember, hivatalnok és katonatiszt és hangos a német szó. A sárga hajtókás Sándor és a kék hajtókás Bakonyi ezredek fehér kabátjai vonul­nak fel délutánonkint a Rácz utcán, estenden pedig a Nánikának és a Babikának udvarolgat­­nak a kávéházban. Duckmaus ur is Bábika iránt epedezett, de Hajdukics Cirják, a görög boltos is rávetette a szemét. Duckmaus pénz körül forgolódó ember volt és pénzzel akarta szive választottját meg­hódítani Megrakta a lutrit és rávette Bábit, *) A sárga rózsa. A Kzáo­hogy „mulyista* legyen. Ternót csináltak egy­más után többször is, mert Bábika keze hozta a .szerencsét “ Eközben közelgett a de­valváció ideje, amiről Duckmaus már fülheggyel megtudott egyet-mást. Tudta, hogy a bankókat bevonják és becserélik Előkészült egy ravasz tervre, amit azután végre is hajtott. Negyedmillió forint uj bankót hoztak Bécs­­ből Komáromba, a városi kasszába. Szabály szerint átvette a pénztáros és az ellenőr, a vas­ajtót bezárták három kulccsal, a strázsákat fel­állították és másnap reggel, mikor odament a komissió a pénzt felolvasni — annak hült helye volt. Nem vittek el az arany, ezüst-pénzből semmit. Nem hiányzott más, mint az uj bankó. A tettest keresték, kutatták, nem lett meg; hi­hetetlen, de mégis való az a tény, hogy az aj­tón nem ment be a tolvaj, mert az előtt strázsa állt. Duckmaus azonban gyanúban maradt ez után is. Hivatalától felfüggesztették és az alatt az idő alatt a német külsőt levetkezte, magyar bajuszt-szakállat eresztett, prémes mentében és csizmában járt,rakta a lutrit az ellopott forintokból. A rablást úgy követte el, hogy készítte­tett apró vasrudakat, amelyek a két végükön és a közepükön ki voltak fúrva, ezeket összeillesz­tette és, mint a három királyok csillagát, egy nyomásra két ölnyire kifeszithette. Volt tehát egy vas hágcsója. A pénz megérkezése éjjelén lakásából, mely a mai Városház utca házában volt (Jókai a mai Sz. Anna agghajlékot Írja le ebben) az egyemeletes városháza egyik emeleti ablakába tolta fel az összehajtható vaslétrát és az ablak vasrácsán álpréselte magát. Sőt mi­kor észrevette, hogy a karneol órakulcsa leesett, azért ismét visszament, átbújt a vaskosár résein, ami keskeny, nyomott fejével sikerült és szeren­csésen le is jutott. Nem vették észre. A lutrin pedig egyre nyert. Az államnak visszaadta a pénzt, hogy a nyereség alakjában annak jogos eredetét bizonyítsa. A bankók sor­számait pedig megkoriigálta. így nem jöttek rá a csalafintaságra. Már-már gazdag emberré is vált. Felmentése is megjött és a pénztár rablás gyanúja alól szabadult. Nem is vállalta tovább a pénztárosságot. Azonban Hajdúkká a vaskereskedő görög Esztergomban járt és ott betekintett Búzás nevű kollégájának az üzletébe, aki tartozott neki bi­zonyos vasak árával. Arról beszélgettek, hogy ki rendelte és a személyleirásról ráismert Duck­­mausra. Gyanút fogott és hazament, ahol a gyerekei éppen a három királyok csillagát ké­szítették. Ekkor világosság szaladt Hajdukics agyában, mire is kellett Duckmausnak a vas és miért rendelte ezt Esztergomban. — Arról meg is győződött nála, hogy a vasak megvan­nak és pedig használható állapotban. Szemébe mondta Duckmausnak gyanúját, mire ez tagadni próbálta a rablást, de később mégis megtörve fut el, pénzét Bábikánál rejtve el. Azonban rossz lelkiismerete visszafordítja. Haza megy. Elfog­ják. Vallatóra veszik. Tagad a végletekig. Min­den ellene szólt, de tanú nincsen. Duckmaust elitélték és mint rab másfél évtizeden át hordla a vitet a Dunáról. Mint emberroncs kerül ezu­tán vissza házába, mely a szegények háza lett és ott is hal meg koldus sorban, az irgalom kenyerén. Gyönyörűen festett rajza ez a város éle­tének, társadalmának, a lakosság szokásainak, de a kornak is, a devalváció hatalmas gazda­sági válságának, mely megrázta alapjaiban a Habsburgok birodalmát a napóleoni háborúk nyomában. Komáromról sok regényében ir a költő lelkesülten és rajongó szeretettel, de ilyen színesen és melegen sehol se. Pedig azokat Értesítés. Van szerencsém a n é közönség szives tu­domására adni, hogy Megye-u 9. sz. alatti (a Kö'pouti szálióv i számban) uri-fodrász termemben női fodrászat és manicür részére külön fülkéket rendeztem be. Kívánatra házhoz is küldök Teljes tisztelettel ]Vfas^tli György 154 úri- és női-fodrász. látta és végigélte, ezt a kort csak meséből is­merte, hallomásból. Komárom bidermeier korá­nak bőves évei ezek, melyben a jólét áradt szét ebből a városból és az emberek ennek tudat­talan részesei. A német civisek és hivatalnokok zárkózott, erkölcsös életével szemben a nemes­ség fényes és nyílt élete, mely legfeljebb a templomban vagy a katonai zene körül érint­kezik. A történetet otthon halloíta, hiszen köz­szájon forgott De az ő teremlő fantáziája adott rá himes köntöst, meljben gyönyörűség­gel szemléljük ezt a szépséges komáromi tör­ténetet. Az ispotály ügye nem felel meg csak a tényeknek, mert az Komárom legrégibb ala­pítványa és a történet idejében már százéve fennállott. A pénz betegségei.1) A költő emlé­kezéseiből. A gazdag komáromi kereskedőről szól, aki a francia háborúk alatt annyira meg­gazdagszik, hogy a nemes ércpénz közül az udvarán szeleite ki rostával a fekete bankó­cédulákat. Majd elmondja, hogy a devalváció idejében édesapja egy zsák pénzt talált. Egy falu elöljárósága hozta be Komáromba beváltás céljából és az vesztette el útközben. A várban elvették négyötödrészét es 10000 ft helyett csak 2000 forintot fizettek érte. Egy további anekdota a városi pénztárosról szól, akinek 3000 forint számadási eltérése volt A pénztáros az akkor igen nagy summa pénznek elvesztése miatt majdnem halálra vált és azon a ponton volt, hogy örgyilkos lesz. Késő estig a hivatalában ül és kisleánya megy utána, hogy hazahívja. Amint véletlenül apja váilatn kérésziül bele­kandikál a számadásba, figyelemmel kiséri apja összeadását, a gyermek észreveszi a 3000 forint összeadási hibát. Az 1848 as idők leírásai közt mindig Komáromra téved tekintete. Leírásai közt min­denkor tolla hegyére tolul egy-egy reflekszió Komáromról, igy a Fránya hadnagyban2) a fölös számú honvédtisztekről emlékezik meg s a komáromi várról, melynek feladásakor ,ott háromszáz darabból álló őrnagy gyűjtemény találtatott.“ Ez ugyan a történeti tényeknek nem felel meg, hanem az lehetséges, hogy ótalom­­levél szerzés céljából sokan jelentkeztek a honvédek közül olyanok is, akik nem tartoztak a vár védői közé. Ezeknek ugyanis szabad’ elvonulást biztosított fegyverrel a vár átadása. Gyermekkori élményeit több rajzban és emlékezésben dolgozta fel. Ezek közül felem­lítjük Az én színpadi életem3) cimü emlé-* kezését, melyben gyermekkorának több derűs epizódját meséli el. Mint gyermek a szülői .háznál többszőr rendezett szinielőadást, mert ‘) Szélcsend alatt. (Az életből ellesve). *) Virradóra. ’) Életemből I. Láska T eof 9 fegyver- és vadászati felszerelések szaküzlei e Komárom, Városház-u. 1. Ajánlja nagy választékkal rendelkező rak­tárát mindenféle fegyverekben, valamint vadászati cikkekben, kedvező fettételek mellett. Elfogad fegyverkészitést és minden e szak­mába vágó javításokat teljes jótál lássál, amit 20 évi működése a fegyvergyártás terén is garantál. Kérjen árajánlatot 1 146

Next

/
Thumbnails
Contents