Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-03-26 / 37. szám

4. oldal. »Komáromi Lapok** 1925. március 25. meinlgydla' KÁVÉ BEHOZATAL TEA BEHOZATAL KAKAÓ, CSOKOLÁDÉ KOMÁROM, Nádor-utca 2. elvitték a komáromi arénába is és így látott már ■ ilyent. De az első előadás tragikusan végződött, . amennyiben a függönyökkel feldöntötték a 1 pohárszéket és lön belőle nagy pusztulása üvegeknek és cserép edényeknek. Majd a komá­romi Kollégiumban rendezett műkedvelő elő­adást Írja le, ahol felnőtt és a városban szerepet vivő egyének szerepeltek, köztük Szarka Járos, Komárom legtréfásabb embere, aki sok regénye vig alakjának szolgált modellül. A műkedvelők Csokonainak egyik színmüvében léptek fel. Megemliti, hogy tíz éves korában már színda­rabot irt. Elő is adták a szülői háznál iskola- t pajtásaival. Majd kecskeméti jogász korában, az 1841. évben rendezett műkedvelő előadásban való részvételét írja le és későbbi színpadi szerepléseit tárgyalja. A jó öreg asszony c. rajzában a saját kis- iskolás életét írja le, azt a rettenetes hatást, melyet az iskola tett lelkére, ahova édesapja ; kézenfogva vezette be. Csodálatosan hatottak az ott látottak képzeletére és az élmények hosszú évtizedek után is frissen élnek az iró lelkében. Mint az első benyomás élességére jellemző adatot említjük csak fel, hogy a leírásban háromszáz, majd 333 gyermekről beszél, kik egy tanteremben ültek az iskolában: hát persze ennek a fele sem ülhetett együtt még az akkori osztatlan iskolában sem, mert akkora tanterem alig volna elképzelhető. A kis Móric, aki leírja félénk természetét, idioszinkráziáját a hosszú kaftános szakállas zsidók, a tetszhalál és a veszett kutyákkal szemben ez emlékezésében, j — ebben a gyermekhadseregben az első lesz. j Egy iskolatársának, akit Gyurinak nevez, beszéli ! el tragikus életesorsát és ennek nagyanyjáét a , a »jó öregasszony“-ét, aki eltemeti gyermekeit, unokáit, végre egyedül marad, mint a megsze­dett fa, várja a halált, előre csináltatja meg koporsóját és szemfödőjét, de a hivott halál csak későn engedelmeskedik. Igen érdekes kis visszaemlékezése az Én és a zsidók c. kis diákélménye, amelyben azt beszéli el, hogy diákkorában hogyan vert meg vitatkozás közben egy zsidófiut és hogyan szé­­gyenitette meg az őt azzal, hogy megelőzte őt a bocsánatkéréssel, mikor azzal ő tartozott volna a megbántott fiúnak és szülei is erre utasítot­ták. Ekkor lett filoszemitává. Komárom képe ismételve és megint visz­­szatér alkotásai közben a költő szemei elé. If­júkorának alakjai megelevednek képzeletében és egy egy regényalakot öltenek magukra. Hány komáromi lakosról vett mintát későbbi regé­nyeiben, azt most kerefci az utókor a teljessé lett évszázad végső napjaiban. A tüzrőlpattant komáromi menyecske, aki­nek ugyancsak fel van vágva a nyelve, a ko­máromi komoly szekeresgazda és a halászmester ezek a kevésbeszédű, súlyos itéletü emberek hány regényében támadnak fel! Galambos ha­lászmester uram a Balatont halássza, de mégis eleven komáromi ember, még a neve is hires halász család nevét tartotta meg. Balahó ré­vészgazda Ocskay seregében küzd, de olyan ismerős még a neve is Komáromban. Hát még a honoráciorok sora regényeiben, hányán tartanak rokonságot a szülővárossal! A tréfáiról hires Szarka János komáromi tábla­­birót az Egy magyar nábob-ban látjuk viszont Kutyfalvi Bandi jelmezében. Egyik sem megy a szomszédba vastag tréfákat kölcsönözni. Ez a Szarka uram, aki élete végéig piros mellény­ben járt és a város csak piroshasu szarkának nevezte, követte el azt a vastag tréfát is, hogy a várossal szemben fekvő Monostor szőlőhe­gyen bábokat állított fel, akiket rendesen fel­öltöztetett és a hegy tetején hajdúival kegyet­lenül püföltetett, azután pedig a Dunába löketett éppen akkor, amikor arra haladt a Bécsből jövő gőzös. Az utasok elszörnyedtek a kegyet­lenség láttára és a kapitányt kényszeritették a hajó megállítására. A parton Szarka uram ne­vetve mutogatta meg nekik az ember-bábokat és hasát fogta a jól sikerült csínyen. Asztalos István prókátor uram, akinél a patvaria évét szolgálta sokszor tér vissza regé­nyeiben komoly fiskálisok mezében és leánya, Vilma, a költő első szerelmének tárgya ott él tovább Keőcherepy Vilma törékeny alakjában. Azután a katonavárosnak penzionátus megcson­­tofodott katona alakjaival is ismételten talál­kozunk nemcsak a Politikai divatokban, hanem más regényeiben is. (És mégis mozog a föld). De hisz ez természetes. Az ifjúkori élmé nyék velünk élnek és elkísérnek a sírig. A szülőváros képe sem mosódhatott el a költő­leikében az idők és korok távlatában, tekintete vissza-visszarévedezett a múlt emlékei közé és virágokat szakasztott róluk, vagy régi begyó­gyult sebeket mutogatott, amelyek többé nem sajogtak és emlékekké váltak. Blues és Tango verseny lesz 28-án Komineknél a Vigadóban. T Nem kell a fővárosba menni!! mikor POLLÁK JULISKA utódánál Komáromban, Nádor-u. 17. sz. olcsóbban beszerezhetők a legújabb és kényelmes gummi és halcsont­nélküli hasfüzők és melltartók — orvosi rendeletre is. — Bőrkeztyűk nagy raktára 1 — Keztyűk tisztítása és javítása 1 — Selyem és flór­— harisnyák nagy választékban 1 — 1 52 I Kominek tánciskolájában szomba­ton táncvizsga lesz. Jövedelemadó tárgyalások. Alábbiakban közöljük az 1924. évi jöve­delemadó tárgyalások sorrendjét. Az adójavas­latok f. hó 8-tól kezdődöleg a városházán köz­szemlére ki vannak függesztve. A felek által vallomásukban bejelentett s a törvény rendelkezései szerint megengedett levonható terhek már a javaslat készítésénél figyelembe lettek véve, azonban az adó meg­állapításánál csakis azon esetben maradnak ténylegesen levonva, ha azok valódiságát a fél a tárgyaláson hiteles iratokkal igazolja. A kér­déses terhek az 1916. évi 127.000 sz. végre­hajtási utasítás 13. §-ának utolsó bekezdése szerint a felebbezés során már nem vonhatók le, épen azért a felek saját érdekükben legké­sőbb a tárgyalás során igazolják azokat. A tár­gyalások reggel 8 órakor kezdődnek s a lehe­tőséghez képest d. u. 2 ig be lesznek fejezve. A tárgyalási terem a pénzügyigazgatósági épü­let, emelet 6. sz. szobája. Az 1925. március 28 án tárgyalandó adó­zók névsora: » Özv. Petrogalff Gézáné, Petrovszky Meny­hért építész, Pető Ignác ügynök, Pjck Richárd liszt kér., Pilcz Dezső mészker., Pinke Vendel bérkocsis, Pintér Miksa fogtechnikus, Piskó Ferdinánd pék, Pittner Pál szíjgyártó, Pivetz Lajos cukrász, Poda Lajos molnár, Pollák Béla pens, eficiál, Pollák Frantiska divatáru kér. Pollák Lajos lakatos, Pollák Mór mészáros, Pollák Zújjunond bazáros, Polgár József bor­bély, Politzer Mór kér., dr. Polóny Béla orvos, Polvár János betonozó, Pongrácz Sándor szabó. Prágai János kertész, Prágai János gyümölcsig., Prágai József kertész, Prágai István kertész, Prandtner Lipót vendéglős, Prasek Ferenc késes, Prasek Rudolf köszörűs, Pressler Vik­tor kereskedő, Pressler Viktorné kereskedő, Present Bernát szatócs, Preisinger Illés szabó, Pusztelnik Jánosné kér., Raáb Dávid kér., Raáb Gyula pék, Raáb Mihály kér., Raáb Si­mon kér., Rácz Károly hentes, Rafael Margit kézimunka kér., Ragályi Gábriel bir. végre­hajtó, özv. Ratkovszky Dezsőné magánzó, Ra­timoszky István bérkocsis, Ratimoszky János bérkocsis, Ratimoszky József bérkocsis, Rati movszky József bérkocsis, dr Rauscher Zsig­­mond orvos Rauschnitz Sándor ügynök, Reicher Gusztáv mészáros seg., Reihentháí Jónás kereskedő, Rein József ketesk, Reisz Izsó pék, özv. Reiss Károlyné nyugdíjas, Reisz Vilmosné kereskedő. Riszdorfer Károly drogéria tu!., Dr. Rohonyi Oszkár orvos, Rosenbaum Sándor bádogos, Rosenbium Áron kereskedő, Rosner Jakab lisztker., Rosner Manó szatócs. 28-án nagy tánc-verseity lesz Komi­­nek tánciskolájában. — PÁRISI MODELLEK: Kosztüm, köpeny, szövet és se­lyemruha ízléses és elegáns ki­vitelben, szolid kiszolgálásban, legjobbanbeszerezhető TAUSKY J. FIAI divatdruházában, Bra­tislava, Hurbánter 8 9-10. sz, — Városi pénzügyi bizottsági ülés. Ko­márom város községi képviseletének pénzügyi bizottsága, folyó hó 27-én pénteken délután 5 órakor, a városháza nagytermében ülést tart. — Dr. Mozey János előadása. Most va­sárnap március 29-én tartja a Jókai Egyesület e szezonban az utolsó szabadliceumi előadását a Kultúrpalotában. Ez alkalommal dr. Mezey János főorvos, orvosi karunknak e rokonszen­ves és népszerű tagja tart igen tanulságos elő­adást az ő végtelen kedves modorával „A tu­berkulózis és az ellene való védekezés“ címmel. Az emberiség egyik legnagyobb ellensége, a tuberkulózis életünk minden órájában, percében ott ólálkodik, leselkedik úgy, hogy Isten cso­dája, hogy még jobban nincs elterjedve ez a veszedelmes betegség, amely ellen azonban védekezni lehet és kell. Mindenki, aki előtt becses a saját, a hozzátartozói és embertársai élete, annak tudnia kell a védekezés módjait. Dr. Mezey János főorvos vasárnapi előadása ezt a nemes célt fogja szolgálni és bizonyára mindenki igyekezni fog ezt az értékes előadást meghallgatni, amely közegészségünket nagyban elő fogja segíteni. Az értékes előadáson és ki­sérő műsoron kivül dr. Bognár Cecil egyetemi magán tanár, bencés főgimnáziumi tanár fogja ez idei szezont záróbeszédével berekeszteni. — Gazdasági előadás. Az Országos Magyar Földmives, Kisgazda és Kisiparos Párt kiküldöttjei mult vasárnap tartottak igen élénk érdek ődés mellett jól sikerült, tanulságos gaz­dasági előadást Padány községben. Kalicza Sándor az ipari és kereskedelmi növények tér mesztéséről, Méhes Rudolf pedig az állatok tenyésztéséről, ápolásáról és az állatbetegségek házi gyógykezeléséről tartott ismeretterjesztő előadást. — Beregi klasszikus színházi estje Ko­máromban. Beregi Oszkár, a kiváló színművész kárpótlásul a szerdán, elháríthatatlan akadályok miatt elmaradt estért, március 29-én, vasárnap fog fellépni Komáromban este 8 órakor a kul­túrpalota színháztermében a legnépszerűbb klasszikus szerepeiben. Hallani fogjuk Beregit, mint Rómeót, mint Antóniust, mint Hamletot és mint Faustot. A legszebb, a legnépszerűbb szerepekben fogja Komárom közönsége Beregi Oszkárt látni és hallani. A vasárnap est mű­sora: 1. Rómeó és Júlia. Shakespeare drámájá­nak II. felvonásából az erkélyjelenet. (Rómeó: Beregi, Julia: Zöldi Vilma). II. Julius Caesdr-ból a fórum jelenet, Antonius beszéde Julius Caesar holtteste felett (Antonius : Beregi Oszkár). QL Faust, Geothe drámájából az első felvonás. (Faust: Beregi, a föld szelleme: Oláh Gyula,

Next

/
Thumbnails
Contents