Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-03-21 / 35. szám
6, oldal. »Komáromi Lapok« 1925. március 21. Megismétlik a 2M síiÉiiK kuni vasárnap, 1925. évi március hó 22-én d. u« 16 éra 30 p.-kor az uj Tiszti Pavillon dísztermében, leszáliitott árak mellett, teljes műsorral. — Helyárak: zártszék 10 K, I. hely 8 K, II. hely 6 K, állóhely 4 K, katona- és tanulójegy 3 korona. Jegyek elővételben Spitzer S könyvkereskedésében, Nádor u. másul rettenetes pusztítást vitt véghez. Egy későbbi komáromi kirándulása alkalmával kimentek egy közeli halásztanyára és olt egy Öreg halász beszélte el a kapronyi molnár gyászos elmúlását, akinek malmát, házát a jégtorlasz leborotválta a föld színéről és igy a testvér átka teljesült és megfogant a házon. A szülőföld emlékei és benyomásai ott rajzanak elméében. Nincsen egyetlen regénye sem, amely a szabadságnak eseményeiből vagy korából meríti tárgyát, amelyben nem említené Komáromot, melynek oly kivételes szerep jutott j az ország függetlenségi harcában. A ki* kirá- I lyok c. regényében annak hőse, Tanussy Decebál keménynyaku kálvinista kuruc a kinevezett megyei adminisztrátor, Ponthay Adalbert j gróf ellen fordul, azt megsérti, ezért bűnvádi < eljárás indul meg ellene, melyet két évi „Komá- j romban* eltöltendő várfogsággal büntetnek, i amelyet a ravasz adminisztrátor amnesztia folytán a megyei székhelyen, a megyeházán j kezdet meg vele. Ennek a Tanussy Decebálnak a szülői ttiáztól menekülni késztetett mérnök fiát, ki az apai akarat ellenére Bécsújhelyen katonai akadémiát végez, a maayar kormány 1848 ban kinevezi Komárom várerőditési parancsnokává, ügy lesz hadnagyból egyszerre tábornokká. A komáromi szigeten vívja meg párbaját katona- \ tiszttársával, Ponthay Alfréd gróffal, aki mint kapitány áteilenben a monostori várerődben szolgál a komáromi várat ostromló császári sereg tüzérségénél. Távcsővel nézi egymást a két tiszt és felismerik egymást, azután ágyúval tüzelnek a Dunán keresztül Tanussy Emánuel golyója az ütegbe talál és Pomhayt leteriti, de ő is halálos sebet kap Ponthaytól, de még igy is azt mondja mellette levő feleségének: Ne ügyelj te most rám! Hanem oda vigyzz, mint talál az én lövegem! A vár kapitulációja atán Amerikába megy és ott fényes sors vár reá. Nyáry Pálról 3), a debreceni kormány belügyminiszteréről és kiválóan éles itélőKépességéről érdekes visszaemlékezést mond el, melybe beleszövi Nyáry Pálról azt az életrajzi adatot, hogy az Komáromban volt a várbörtönben és ott raboskodása alatt fogolytársait vigasztalta a kazamátákban, ott megtanult angolul és remek faragványokat készített, valóságos művész lett belőle. Soha kegyelmet nem kért és nem is engedett kérni. Mindezt Nyáry Pál megdöbbentő öngyilkossága alkalmából irta meg e kiváló közéleti férfiúról. Hajdan, most és valaha 8) C. kis emlékezésében svábhegyi othonáról ir, amelyet mint elhagyott, bozótos, hepehupts helyet vásárolt meg és egész kis paradicsomot formált belőle. A fákat, melyeket mind ő oltoM, családja tagjairól, rokonairól és jó embereiről nevezte d, köztük Károly bátyja, Vály Ferencné testvérei, édesanyja, Konkoly Balázs nagybátyja neveiről, hogy a távollevőkkel kedves fái révén állandó lelki kapcsolatban lehessen. Emil. Naplótöredék egy hölgy vallomásaiból, aki Komáromban ismerkedett meg egy nős férfival és együtt ábrándoztak a reménytelen szerelem végzetes súlya alatt. A férfit Amerikába szólította váratlanul sorsa, mig a hölgy egy felvidéki városba költözött Komáromból apjával együtt. Fantasztikus leírása következik annak, Hogy erős akaratuk folytán miképpen közük gondolataikat a hold utján egymással. A távozott kedves a föld túlsó feléről izén a hold 5) Megtörtént regék., 3) Megtörtént regék. utján és szerelmese figyeli a holdat holdtölte után minden este és egy-egy betűt olvas le róla. így jelenti neki a hold, hogy kedvese Texasban van, majd Californiába megy aranyásónak, majd egy 0 jön annak a jeléül, hogy vagyonát teljesen elveszté, végül egy fekete kereszt halálát jelenti, amit utólag a hírlapok is merősitettek. Hihetetlen történet, mely még az okkultizmus hívőit sem lenne képes meggyőzni. (Folyt, kőv.) f 5 3 i 8 a a Nem kell a fővárosba menni!! mikor POLLÁK JULISKA utódánál Komáromban, Nádor-u. 17. sz. olcsóbban beszerezhetők a legújabb és kényelmes gum mi és halcsontnélküli hasfüzők és melltartók — orvosi rendeletre is. — Bőrkeztyük nagy raktára! — Keztyűk tisztítása és javítása I — Selyem és flór— harisnyák nagy választékban! — 52 T SS Előadások, mulatságok. Március SÍ. A zsidó cserkészek kabaréestélye és tánc- j mulatsága a kulturpalotaban. Március 22. D. u Aixinger László dr. előadása a kultuv- j palotában. Este Rádió hangverseny a kultúrpalotában. R. u Szimfonikus hangverseny a Tiszti Pavillonban Wirnitzer György karnagy ve- ; zetésével. Március 25. D. u Beregi Oszkár szavaló délutánja a , kulturoalotában. Március 25. Este Beregi Oszkár vendégszereplése A kisértetek cimQ drámában a Földessy színtársulattal a kultúrpalotában. Április 4. Gziczka Angela zongoraművész és zene- ! szerző önálló hangversenye a kulturp.-ban. j Junius ^1 Gyermekdélután a kultúrpalotában. Kossuth Lajos. Harmincegy éve már, hogy Kossuth Lajos, torinói számkivetettségében bef jezte életét. A 48 as forradalonmak talán Kossuth volt a leghar, cosabb, legaktívabb vezére: ő egyike volt a ke: veseknek, akik nem alkudtak meg soha és akik harcoltak szóval és tettel, mig csak a halál nem ve ett véget küzdelmeiknek. Migyarország, a Bich huszárok véres és kegyetlen uralma alatt, sokszor fordította fejét az emigrációban élő Kossuth Lajos felé. Az otthonmaradt vezérek „passiv rezistenciájával“ éles ellentétben állott az ő harcos emigrációja: mindig Ausztria elien agitált a külföldön és mindig csapatokat toborzott országa felszabadítására. — És atnig Haynau pribékjei akasz; tolták sorra a forradalom vezéreit, Magyaror; szágon sokan figyel ek fel az örökké rebellis | Kossuth szavára, aki akkor Angliát járta, folyton agitálva, folyton szónokolva az elnyomás ellen. Kossuth ideálista volt: hitte, hogy a művelt nyugat hajlandó háborút viselni, vért ontani azért, mert a Balkán szélén egy népet le- i tiportak, összetörtek. így aztán minden hatalom, melynek valami baia volt Ausztriával vagy a Habsburgokkal, felhasználhatta és fel is használta eszközül, — aztán pedig, mikor a saját ügyét elintézte, szépen hüvelybe dugta a kardot, Kossuthnak szépen kezet nyújtott: „Köszönöm, mehetsz.** Kossuth ment, — és nem csüggedt, mindig uj szövetséget keresett és fáradhatatlanul do’gozoit tovább. 1867 ben aztán megteremtődött a kiegyezés : Kossuth nélkül. Ő nem volt hajlandó egy pontot sem engedni a 48. vívmányaiból Egyedül maradt. Ekkor irta meg levelét Deák Ferencnek: „Tudom, hogy hálátlan szerep a Cassandrák szerepe, de fontold meg, hogy Cassandrának igaza volt.“ Az emigráció lassanként feloszlott: az emigránsok hazajöttek, — Kossuth maradt; az megmaradt a Habsburgok elleni szabadságküzdelem szimbólumának. (J) — Párisi rtiházati divatajdonságok: Női belföldi és valódi angol ruhasző vett selyem és mosókelme óriási választékban, szolid kiszolgálásban, legjobban beszerezhető TAUSKY J. FIAI divatáruházában, Bratislava, Hurbántér S 9-10. sz. — Viharos városi tanácsülés. Csütörtökön tárgyalta a városi tanács a polgármester által be adott azon indítványt, hogy a városi munkásoknak fizetés emelést adjon a város közönsége. A polgári pártok tanácstagjai megbízták Boldoghy Gyula, ifj. Koczor Gyűli és Páti Nagy Sándor tanácstagokat az előkészítő bizottság tárgyalásán a javaslat elkészítésére. Boldoghy Gyula mindkét fél érdekében a leglelkiiimeretesebb javaslatát elő is terjesztette, amely a polgármester 130000 K többletével szemben 75000 K kiadást jelentett volna a város adózó polgárainak. Boldoghy Gyula alapos számítással mutatta ki, hogy a 90 munkás 826000 koronájába kerül Komárom város közönségének, tehát nem áll az, mintha rosszul volnának fizetve a város munkásai. Ezek előterjesztése után a polgármester még egyszer ajánlotta a polgárságra nehezedő, szinte már tűrhetetlen terhét szaporító javaslatát, melyre azután Fried Jenő szólalt fel, hogy a po'gármester elnököljön és ne vitázzon. A vitatkozásnak az lett a vége, hogy a kommunista és a polgári pártok tanácstagjai közt heves, és hangos, ingerült szóváltások támadtak, melyek annyira elmérgesitették a dolgokat, hogy ezek után nem hihető, hogy a Boldoghy-féle javaslatot a polgári pártok elfogadják, a polgármesterét pedig még nehezebben. Szabadoktatási előadás a KuUurpalcta emeleti színháztermében 1925. márc. 22-én, vasárnap délután 5 órai kezdettel Aixinger László a Hiradó szerkesztője tart előadást. Mi, mint tanuk (Lélektani rajzok a kriminológia világaiéi) címmel. Ezenkívül Litochleb Róza k. a. énekli Abt Ferencnek egy müdalát és Dr. Kacsóh Pongrácnak egy szerenádját. Kiséri Dr. Szijj Ferenc. Belépődíj nincs, csak kiadásai fedezésére kér minden látogatótól tetszés szerinti, önkéntes adó mányokat a Jókai Egyesület. — F1LJÜ1 MUNKÁKHOZ eredeti nagyságú, legújabb tervezésű mintala-• pok kaphatók: SPITZER SÁNDOR könyvkereskedésében.
