Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-03-21 / 35. szám

idáö. március 21.

.Komftromi L»rofc“

7. oldal.

m

a

o

*3

a

o

M

a

fi

«fi

fi

%

fi

fi

44

»

fi

fa

fi

44

fa

•rt

P*

«3

a

«

■o

>

I»

fi

:0

M

ti

O

a

4

n

P3

H

N

H

H

h

tn

üj

o

+a

(3

4

a

(3

ül

s

— Vallásos estóly a Kollégiumban. Vasárnap, f. hó 22-én este pontosan 6 órai k.ezdeitel vallásos estélyt tart a Ref. Ifj. Egyesület a következő programmal: 1. Imádkozik Zsemlye Lajos. 2 Szaval: Csukás Tinike. 3. Vetített képes előad is: a Katakombák. 4. Zongorázik: Csefekley Margit. 5, Lemondás, vallásos komoly színdarab, egy felvonásban. Szereplők: Maipa: Sebestyén Mariska. Leánya, Ilus: Gőttl Baba. Köveskú hy Vilma: Göttl Erzsi Manci: Magyaríts I us. Erzsi: Tóth Ilus. Sári: Lelkes Iza. Lenke: Boross Matild. Miska bácsi, harangozó: Lelkes Rudi. 6 Énekel: Mayer Ilus. 7. Imádkozik: Zsemlye Lajos. Az estely pontosan 6 árakor kezdődik. Az előadás alatt senki sem léphet a terembe. Helyszámok vasárnap kaphatók a délutáni istentisztelet után a Kollégium kistermében. A Rendezőség.

— Aixmger László dr. előadása a kultúrpalotában Holnap vasárnap d. u ötórai kezdettel értékes és érdekes előadás lesz a kultúrpalotában. Aixinger László, a pozsonyi Híradó szerkesztője, a kiváló előadó Mi, mint tanuk cimen tart előadást, amelynek keretében a kriminológia világából mutat be sok-sok érdekes képet. Ugyanezen alkalommal Litochleb Róza Abt Ferencnek és Kacsóh Pongracnak műdalát fogja énekelni Szijj Ferenc dr. egyesületi elnök zongorakisérete mellett. A népszerű előadásra nincs belépődíj.

— Szimfonikus hangverseny. A klasszikus zenekedvelők bizonyára örömmel veszik hírül, hogy azt az igazán fényesen sikerült simfonikus hangversenyt, amelyben múlt csütörlökön gyö- ! nyörködtünk, Wtrnitzer György nagy zenei tu- j dásu és kiváló karnagy betanításával és precíz \ vezetésével, vasárnap délután 4 órai kezdettel ! megismétlik a tisztipívitlon hangversanytermé- | ben. A megismétlést a kultúrpalotában akarták megtartani, ott azonban a pódium a hetven tagú zenekar kényelmes elhelyezésére szűknek bizonyult. Akik a múltkor elmulasztották a klazszi- \ kus hangversenyt meghal gatni, most módjuk- j ban lesz e mulasztást pótolni. Á nagy éreeklődést felkeltő hangverseny műsora a következő:

1. L. v. Beethoven: II. Szimfónia (D-dur) a) Adagió molto — Allegro cou brio, b) Larghelto c) Scherzo — Allegro, d) Allegro moltó. 2. Dr. Dvorák: „Carneval“ nyitány. SztíneL 3. Liszt Fr. Hunok csatája, szimf. költemény. 4 Grieg Ed.: „Sigurd Jorsalfar“ Suita. I. Előjáték (a királyi teremben) II Intermezzo (Borghild álma)

III. Diadalmi induló A zeneszámok alatt a terem zárva. Jegyek elővételben Spitzer Sándor I könyvkereskedésében (Nádor-utca) kaphatók,

4—10 koronás árban.

— Nagy rádió hangverseny a kultúrpalotában. Holnap, vasárnap este 8 órai kezdettel nagy radióhangverseny lesz a kul urpalotában. Két hatalmas rádió szekrényt szerelnek fel a színpadra és azok segítségével az egész terem közönsége egyszerre hallani fogja a bécsi, londoni, zürichi, római, newyorki stb. hangversenytermek hangversenyeit. A szenzációsnak Ígérkező hangversenyre jegyek a Spitzer-féle könyvesboltban kaphatók 10 és 5 K-ás árban.

— A magyar ás csehszlovák tartozások és követelésen bejelentese. A Magyarországgal szemben fennálló tartozások és követelések bejelentési határidejét a két állam pénzügyminiszterei egyértelműen 1825. április 30-ig meghoszszabbitották.

— A regi hadseregszállitAsokból szár mazó követeljek ervenyasitése. A törvények és Rendelten Tárában 1924. nov. 7 én megje lent az 1924. okt. 9 iki 236. sz. törvény, amely

' felhatalmazza a kormányt, hogy a háború alatti hadseregszállitásokból származó követeléseket átvegye. Bár a legtöbb iparvállalat erősen érdekelve van ebben a kérdésben, általában nagy tájékozatlanságot tapasztalunk ezen a téren. Az idézett törvény 7. § a értelmében a hitelező köteles a törvény életbelépésétől számított 6 hónapon belül, tehát legkésőbb 1925. május hó 7-ig a pénzügyminisztériumhoz egy kérvényt benyújtani a követelés átvétele és annak kifizetése iránt. A hitelező köteles az átvett követelés érvényesítéséhez szükséges minden adatot és bizoiyitékot a pénzügyminisztériumnak rendelkezésére bocsátani. Csak likvidált követelések vehetők át, s az átvételt a törvény még ahhoz a feltételhez köti, hogy a követelés a vagyondézsma- és a vagyonnövekedési dézsmavaltomásnál be lett jelentve. A követelés ellenértéké csupán az eredeti szállítóknak, törvényes örököseinek, vagy a szállítást finanszírozó pénz intézeteknek fizethető ki. A követelés átvételének további feltétele, hogy a szállító 1918 október 28-a óta csehszlovák állampolgár legyen és ezen idő óta állandóan belföldön lakjék Jogi személyeknél kell, hogy székhelyük 1918. október 28-a óta belföldön legyen, vagy hogy azt 1924. Julius 1 e előtt ide helyezték at, vagy az áthelyezést 1924. Julius 1-e előtt kérelmezték. A törvény fenti rendelkezései következtében az érdekelteknek még a kérvénynek a pénzügyminisztériumhoz való benyújtása előtt gondos kodniok kell arról, hogy követelésük folyósítva legyen. Minlhogy a kérvények benyújtási határideje május 7-én lejár, nem lehet eléggé hangsúlyozni a követelések likviddá tételéhez szükséges lépések sürgősségét. A követelések folyósítása a wieni Militärliquidierungsamt által történik. Tekinteltel az idő rövidségére, nagyon ajánlatos, hogy az érdekeltek elégedjenek meg írásbeli beadványokkal, hanem személyes intervenció utján sürgessék a likvidálást. A követeléseknek egy külön fajtáját képezik az úgynevezett stornokövetelések. Ezek olyan szállítási szerződésekből erednek, amelyek az összeomlás következtében már nem teljesitettek- Ézen a cimen a szerződés nem teljesítéséből származó károk, költségek és veszteségek is érvényesíthetők. Az ilyen stornóköveteléseknek a likvidálását az osztrák pénzügyminisztériumnál működő Vergleichskomission végzi, amely az előterjesztett adatok alapján a követelés összegét megállapítja és rendszerint az összeg 50 százalékát likvidálja. Hí a hitelező, illetve annak képviselője és a bizottság között az összeg nagyságára vonatkozólag megállapodás j^n létre, az egyezséget írásba foglalják és közlik a csehszlovák kormánnyal. A törvény ezen rendelkezéseinek a szigorát enyhíti az a körülmény, hogy a 6 §értelmében ezek a kötvények teljes névértékűkben felhasználhatók hátralékos adók, illetékek és egyéb köztartozások kiegyenlítésére. Bár az említett paragrafus csupán azt Írja elő, hogy az állam adandó esetben fel van jogosítva arra, hogy az ilyen kötvényeket fizetés gyanánt viszszatartsa, mindazonáltal a rövidesen kiadandó végrehajtási rendelet bizonyára ebben az értelemben fogja a kérdést rendezni. A csehszlovák Kereskedelmi és Iparkamarák központja ezen pont kapcsán azt az óhajt terjesztette elő. hogy a kötvények mindennemű adófizetésre névértékben felhasználhatók legyenek.

Egész felfrissülve

érzi magát a régismert, egyedüli minőségű

ALPA

MENT HOL- SÓ SB 0 RSZ ESZ néháDyszori használata által. Használja ezt borogatásnak daganatoknál, s annak használata mán nem - sokára visszanyeri energiáját és életkedvét.

Da ne fogadjon el semmi más gyártmányt mert csak egyedüli valódi

ALPA

az, amelynek törvényesen védett jegye kezeskedik arról, hogy a legjobb minden gyártmány között

M ndenült kapható. Ára 5 50 Ke

1

39

I

— A komaromi „Hasomer“ zsidó cser készcsap*t estélye. Rabbi Akiba bizonyára nem gondolt a „hasomerek“ ma est! műsoros estélyükre, mikor azt mondta, hogy „nincsen új a nap alatt“, mert bizony a mi cserkésziljaink megfogják mutatni, hogy az ő előadásuk, estélyük új lesz. Uj lesz először is azért, mert városunk hajadonjainak apraja, nagyja mind az elképzelhető legjobban fog mulatni, amiről — többet ne is mondjak — harminc tagú rendezőbizottság és a „hasomerek“ lelkes

ifjai fognak gondoskodni. Sőt titokban azt is megírom, hogy ezek az ifjak már most szálló-” igéjükké, illetve nótájukká tették a „Húzzad ' csak kivilágos virradatig“ kezdetű kedves nótát. Másodszor is új lesz ez az estély, azért mert városunk műkedvelőinek legtehetségesebb tagjai fővárosi müsoru előadással fogják kielégíteni a komáromi publikum nem alacsony fokon álló igényeit. A műsort három egyfelvonásos, cim szerint: .„A nevelő úr“, „Kaiszel Hamaárovi“ és „Egy pesti utazó neolvasson francia lapokat“ tölti ki. Komáromi leányok, őszintén és jóakarattal ajánlom néktek, hogy ezt a tánezra, szórakozásra ritka alkalmat minél jobban használjátok ki, mert ezen kedves est befejezte után úgy is hosszú időre búcsút kell mondanunk a tánctermek kedves. falainak.

— Egy deli ifjú feje hullott ie március havában 1467 ben Budán. Hunyadi László feje volt. Komárom várának ódon falai között született V. László ültette le ezt a fejet. Pedig

Megesküdt a király Hunyady Lászlónak:

„Esküszöm az Égre,

Az Ég Istenére,

Bántani nem foglak!“

azért mégis elszenvedte a vértanú halált aSzt György-térén.

A magyar történelem a belső harcok,, belső háborúskodások végleien sorozata és ezeknek a harcoknak tekintélyes része a nemzet és a király között vívódott. Az Árpádok alatt az örökös trónviszály volt a polgárháborúk oka: egy-egy Árpádivadék mellett mindig kardot húzott a magyar Cs olyan szép igyekezetlel ontotta a rokonvért, mintha a királyi trónt áhiió Árpád utód sorsa lenne a legnagyobb és legfontosabb értelme az életnek. Az nrpádok kihalása után csak annyiban változott a helyzet, hogy a nemzet elvileg mindig a király ellen foglalt állást.

A magyar alkotmány biztosította a nemzet szabad királyválasztó jogát és ezt a nemzet gyakorolta is. És érdekes megfigyelni, hogy az egy 'Sipolyai Jánost és a félig szerb származású Hunyadi Mátyást kivéve, a magyar rendek sohasem választoltak nemzeti királyt. „Senki sem próféta a saját hazájában“, — a büszke magyar főur nem tudta soha nyugodt szemmel nézni, hogy egy másik főur, aki egyenrangú ur vele, máról holnapra parancsoló fejedelme, királya legyen az országnak: idegen királyt választottak mindig és majd mindig olyat, aki egy kissé ellenség volt. Ez az oka talán annak az örökös háborúskodásnak, mely mindig felujult a nemzet és a király között.

A szerencsétlen Hunyadi László feje azért került hóhérbárd alá, mert a gyengekezü V. László sohasem érezhette biztonságban magát a trónon, melyre olyan fiatal korban került. A törökverő Hunyadi János, a köznemes, olyan nagyon népszerű és olyan nagyon ur volt, hogy a király félt a fiától, akiben egy jövendő trónkövetelőt látott.

A magyar történelem tele van véres tragédiákkal és ezeknek a tragédiáknak a főszereplője rendszerint az az ember, aki egy fejjel kinőtt a többiek közül: mindig akadt valaki, aki az „egyenlőség“ elve alapján a Hunyadi Lászlókat egy fejjel megrövidítette.

— Tűz Komaromit in. Csütörtökön reggel három órakor az államrendőrség jelentette a tűzoltóságnak, hogy a gőzfürdő udvarán raktározott szénkészlet kigyulladt A telefon értesítésre a tűzoltói készenlét azonnal kivonult és a tüzet eloltotta. A kár jelentéktelen. A tüzet a fürdő fűtőjének könnyelműsége okozta, ugyanis a kazánból kikerülő hamut nem oltotta el vízzel és ettől gyulladt meg a szénkészlet. A tűzoltói gyors beavaikozásnak köszönhető, hogy a füidő kazánháza és raktára nem égett el.

— A lábfajdalmak oka az esetek igen nagy részében a lúdtalp, ezért maradnak a fürdőkúrák oly gyakran eredménytelenek, mig egy helyesen — minden esetben gipszlenyomat után készített — betét, a fájdalmakat azonnal megszünteti. A lúdtalp után az u. n. bütykök, viszértágulások és a csont- és izületi megbetegedések a lábfájdalmak leggyakrabbi okai. Mindegek eredményes kezelésben részesülnek Weil Miklós dr. testegyenészeti intézetében, Bratislava, Védcölöp ut 51. sz. alatt. Telefon 25—96 Rendelés hétköznapokon d e. 10—12, d. u. 3—5. vasár- és ünnepnap délelőtt előzetes bejelentés esetén. ■