Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-03-14 / 32. szám

flegyvenhatodik évfolyam. Szombat! 1925. márcino 14. KOMiBOn P O J> I T í re AI l. A P ÜifitsMai a* tMh itieíeM j ilslybn i» Mikn »**?*.■ uttkUtttMl: :'W -f1 *vre 60 K, félém 40 K, aegveíevre 88 X. í KllföldSn ISO X«. 2?gy®# esám ára« *0 már. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS fÖsass:rkesatő; 8AÁL OTULA át Szerkesztő 8ÄRMVÄV JÓ7SFF ér v.Hronist'i.ni í» tl.dnbiT.t.l N.Ű.r-a ti tort agy s lap szellemi réstói illetfl közlemények mi.! s hirdetések, elöfiietéei és hirdetési dijak itb fcOtóeríífc Kéziratokai nem adunk nzaza. IsfiítwiS iiilnltiiji MrsBSZsf: M'H nStirtikii él waMU IzelÉlliÉQiÉleidó Komárom, — márc. 14. A városházán egy füzetet lapoznak az emberek. A füzetben számok vaanak arról, hogy a pénzügyi hatóságnak ni a véleménye az itt élő és do gozó adózók jövedelméről. Aki ezeket a szá­mokat kiszímitotta, az nem él ebben a világban. Talán ebben a sülyedő város­ban sem, hanem álmodik, megálmodj a a jövő század regényét, ahol a kereskede­lem és ipar már nem visel békókat, az «Heveteket nem ismerik, a fináncokról csak mint muzeális régiségekről törtéaik említés. A füzetben a komáromi polgároknak olyan jövedelmei vannak felsorolva, hogy ha az igaz, akkor az Eldorádó itt van Komáromban, helyben és ne is tegyen senki utána egyetlen lépést sem. Iparosok és kereskedők ámulva veszik észre, hogy a jövedelmük megháromszor zódott é3 megötszöröződött, nem is tudják, ébren vannak-e avagy valaki tréfál, kegyetlen j és rossz tréfát akar ű/.ni velük. Mert ugyebár polgártársaim, az üz- í leti élet a legnagyobbszerü forgalomnak Örvendett, az ipar hallatlan fellendülését élveztük az elmúlt esztendőben, óriási építkezések foglalkoztatták a munkáske­zeket Komáromban és környékén és a munkás, aki dolgozni akart, dolgozhatott is, bőven kereshetett és megteremtette az általános jólét alapjánl szolgáló jövedel met, a pénz a rendes körforgását végezte a tőke, munkás, ipar és kereskedelem közölt! Valaki a fejét csóválja, valaki el- j lenvetéseket tesz, hogy itt a múlt évben ’ állt az ipar, minden valamire való munkát idegen vállalkozók végeztek, a kereske- j delem csak injekciókkal tartotta fenn haldokló életét és az év első felében ezernél több család volt minden munka /nélkül: annak azt mond uk, nézze meg a jövedelem adó kimutatását a városhá­zán, ahol azt általában emelte a pénzügyi hatóság iparra, kereskedelemre és a sza­bad pályák szellemi munkásaira nézve. Komoly dolog ez, vagy csak farsangi tréfa a böjtben? Ki tudná ezt eldönteni A pénzügyi hatóságban megvan az akarat, hogy ezeket a rémületes adójavaslatokat ténnyé emelje, már pedig ennek döbbe­netes következményei le.-znek Komáromra, mert ezeket az adóterheket elviselni nem lehet. A tényekkel és a helyzettel való tel­jes tájékozatlanság eredménye ez az adó­javaslat, mely nem a zsírunkat sajtolja ki, hanem a vérünket és az életünket, a létünket teszi kérdésessé! Nem akarjuk mi az adókat megtagadni, fizetni is akarunk ad >t, mert tudjuk, hogy az ál­laim léte így kívánja. De nem kívánhatja az állam erdeke azt, hogy tönkre menjünk egy esztendő alatt és a betevő falatunkat, a gyér nekeink cipőjét és a feleségeink ruháját adjuk oda adóba az államnak. Az egész adójavaslatot nem tarthat­juk komoly dolognak, kivéve az állandó fizetésű alkalmazottakat, a bizonytalan keresetből élőkre nézve. Hiszen ezek ke­reseti adót is fizetnek és jövedelmi adót is kötelesek fizetni »háborús« pótlékkal együtt. Va!óságos adóhadjárat folyik itt a dolgozó egzisztenciák ellen, mintha ezek az államnak ellenségei és nem tentartői volnának. Mert vegyék tudomásul a po­­lüikai szájhősök, szociálpolitikusok és más demokraták, hogy nem az ő nacionaliz­musuk tartja fenn a köztársaságot, hanem a mi adógarasaink. Elkeseredve és felháborodva zug az adózó polgárság a jövedelmi adók meg­­okolatlan felemelése ellen. Sokan azt hi­szik, hogy Komárom kerületére vonatko- I zólag külön instrukciók érkeztek a pénz­ügyi kirendeltséghez. Mi ezt lehetetlennek tartjuk Tudjuk ugyan azt, hogy bennün­ket bizalmas rendeletek alapján közigaz­gatnak, figyelnek, feljelentgetnek, de azt nem hihetjük, hogy az adózásban is meg­különböztetések lehetnének nemzetiségi alapon. Már pedig ez igy van. Próbálnák csak meg szlovák vidékeken ilyeo javas- ' latokkal előállni, ahol évekig nem fizetett adót a nép; mi ezt soha nem tettük és adózás dolgában is az első helyen állunk, j A magyar nemzeti kisebbség az állam j minden terbéből kiveszi bővesen a részét. Fiainkban a köztársaság legjobb katonáit adjuk, adózni is pontosan adózunk, amíg bírjuk, de lehetetlent tőlünk ne kívánjanak. Ne akarják keresetünk és munkánk min­den jövedelmét adó cimén kisajátítani, j mert élni akarunk, itt akarunk érni ezen a fő döu, amely ezer évig a mienk volt és ma is még a mienk, mig ezt is el nem veszíti tőlünk. A komáromi jólétet és bőséget hir­deti az, hogy a város házainak több mint • ~ ai°^ó. rT>ort a közterheket n^m bírja el. A lakbérekkel évek óta folytatóit csen­des kormányboisevizmus a tulajdont is annyira korlátozta, hogy ma háztulajdo­nának béi beadásával senki szabadon neon rendelkezhetik. . Tudja-e ennek az adójavaslatnak ér­telmi szerzője, hogy ezt a várost Ti ianon kettévágta és értékesebb fr létől: vasúti pályaudvarától, mely a világforgalomba kapcsolta bele, hol gyárai állanak, ahon­nan szenét és lisztjét kapta, minden kár­talanítás nélkül megfosztotta és ezt a vi­rágzó várost haldokló határvárossá telte, ahol néhány vicinális találkozik és a nem­zeti sovinizmus minden leépithelőt leépí­tett már? Tudja-e, hogy itt iparvállalat működött, mely a munkáskezek ezreit foglalkoztatta, ma pedig csak egy kis do­hánybeváltó van a helyén, ahol nyáron át munkásra nincs is szükség? Tudja-e, hogy az itteni építőipar messze földön fejthette ki tevékenységét és most az előtt leestek a sorompók, a belföldön pedig a nemzeti sovinizmus emel eleje gátakat ? Tudja e, hogy a kereskedelem csak vegetál ebben a városban és panaszkodik mindenki! ügy látszik, mindezt, az Életnek ke­serű jajját, melynek mélységeit látjuk, akik annak szélein járunk, nem ismerik azok, akik a jövedelmi adóval bennünket megrónak. De hát érdeke-e az államnak és jó szolgálatot tesznek-e azok, akik igy dolgoznak, hogy az adókat az elviseihe­­tetlenségig fokozzák. Nem. Különösen itt Komáromban. És még egy szót: a polgárokhoz, akik az adókivető bizottságban ülnek, akik is­merik a helyzetünket, mert köziünkéinek. Tőletek kérünk és várunk igazságot Ko­márom szenvedésektől elgyölört és meg­próbáltatásoktól sújtott adózói nevében. Nem kedvezményeket, csak igaz-ágot. Ti tudjátok, hogy mi megadtuk a császárnak mindenkor, ami a császáré, meg kell ad-BECSI BÚTOR most érkezett egy szállítmány: Háló és ebédlő mesés kivitelben, a legmoder­nebb sti ben. Nagy választék konyha bútorban, ehaislon, szalon és bőrgarnitúrákban, matracok­ban és gyermekágyakban a legolcsóbb árakban. Kérem kirakatomat megtekinteni tiBliráruházáDan. Koiímí JókainI — Heformútu« templomnak szemben. — Saját kárpitos és asztalos műhelyek. Vidékre díjtalan csomagolás!! 646

Next

/
Thumbnails
Contents