Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-03-05 / 28. szám
1925. március 5. »Komáromi Lapok« 3 oldal. ‘ MEINL GYULA' KÁVÉ BEHOZATAL TEA BEHOZATAL KAKAÓ, CSOKOLÁDÉ KOMÁROM, Nádor-utca 2. Beleszövi a regénybe Petőfi látogatását, a legdrágább élmények egyikét, aki felkeresi diák pajtását Komáromban. Nagy esemény ez a kisvároskában, melynek talán még nyárspolgárai is hallották a nevét a költőnek, kinek versei ekkor már közkézén forogtak. Vasárnap délután érkezik meg Petőfi a pesti hajóval és a szigeten levő hajóállomáson nagy tömeg várja Jókai hires költő barátját. Petőfi nem törődve senk vei, különcködő természetéhez híven, az üdvözléseket mellőzve, egyenesen barátjához rohan és azt átöeli. Hiába hivja meg az előkelő Domonkos família soirée-ra, a költő egyedül özvegy Jókayné nemzetes asszonyom vendége marad és a nagyasszony főzte csirkepaprikás, melyre összegyűl a Jókay család apraja-nagyja, Eszter, Károly és Váli Ferenc sógor is, job an izük neki, mint a fényes vendégség. Mi tűrés-tagadás, a fiatal házigazdát a szive inkább mintha oda húzta volna.-A kurtanemes famíliából származó fiatal Jókai az édes anya, az erélyes tekintetes asszony befolyása alatt áll. Még mindig ő csináltatja a fia ruháit is, — és divat ide, divat oda, — nem engedi belőle a fiát kiszabatni, maga is ott van a próbákon. A posztójából ugyan el ne spóroljon a szabó, mikor ennek megadták az illő árát. Bizonv igy a ruha nem lesz divatos, de nem i3 növi ki három esztendő múlva sem. Ezek szerint az anyai elvek szerint készült a költő Mencsikoffja is, amely viharos derültsé gek forrása lett a kisváros főutcáján, a macskafej kövekkel burkolt Rác utcán. Még az ideálja is megmosolyogja. Jókai, az egész életében szégyenlős ember, ta án a talpáig elpirul, hiszen ezek az apró kis felsülések és kellemetlen helyzetek abban a pillanatban rendesen tulélhetőknek sem látszanak és akkor jobb volna i hirtelen elutazni a föld középpontja felé; évek távlatában ezeknek az élményeknek már min- J den bántó élük és szögletük lekopik, letöre- i dezik. Minden csoda csak három napig tart. A jurátus költő is befejezte első regényét, búcsút ; vesz principálisától, Asztalos István fiskális j uramtól és megcsókolja a szép Asztalos Etelka kezét, meg az édesanyja ajkát és felül a bécsi hajóra. A család elkíséri a hajóhoz, a fehér kendők lobognak és Jókai Móric elhagyja szülővárosát, hogy elkezdje uj életét Pesten már j várja Pelőfi barátja és annak mentorsága alatt j az írói élet sodrába kerül, de azért vissza- ■ vissza gondol az elhagyott dunamenti kisváros- j kára. A juratéria évét kitölti és az Ítélőtáblán j kiállja az ügyvédi rigorózumot: diplomás ügy- I véd lesz belőle, olyan mint az édesapja volt. 1 A diplomát haza viszi, hogy az akkori idők í szokása szerint a vármegye gyűlésén kihirdessék, de jó alkalom ez arra is, hogy belenézzen a két tengerszembe. __________________(Folyt. k5v.) — Minden magyar ember vegye meg Jókai Mór emléklapját melyet szobája legszebb Őszéül használhat fel. Kapható: SPITZER SÁNDOR könyvkereskedésében — Vegyen és küldjön Jókai képeslapokat minden magyar ember. Kapható SPITZER SÁNDOR könyv- és papirkereskedésében. j I Vallomások. Irta: Papkovách Elvira. Többen is intézték már hozzám azt a kérdést, mondjam el, hogyan jött nekem a gondolatom, hogy zeneszerző legyek. Mindenkinek azt mondottam és azt is mondom, hogy erre a kérdésre határozott választ adni nem lehet. Egyet azonban szívesen megteszek azok részére, kiket ez érdeke); felsorolom azokat az állomásait felfelé törekvésemnek, melyek fontosak abban, hogy művész lettem. Gyermekkoromból egy kedves kép van előttem. Egy öreg hárfás kopott, régi hangszerével szokott járni hozzánk. Megállt a gyermekszoba ablaka alatt és elkezdett játszani. És mikor én az első hangokat meghallottam, odahagytam játékaimat, leraktam babáimat — pedig ezeket nagyon szerettem — és kértem a közelembe kerülő felnőtteket, hogy állítsanak fel engem az ablakpárkányra. Mikor aztán fenntáltam boldogan lépegetem ottan jobbra-balra a zene ritmusára. Azt mondták, táncolok, pedig ez nem tánc volt, csak első, ösztönszerfi felfogása a zene ritmusának. „Táncoltam“ én akkor is, ha az öreg egészen szomorú, egyáltalán nem „talpalávaló“ darabot játszott, csakhogy akkor én is egészen lassú mozdulatokat végeztem. A másik tény, amiben a zene és ebben már a komponáls iránti vágyam nyilvánult meg, szintén egészen kicsi gyermekkoromra vezethető vis za. Abban az időben nálunk senki sem játszott, csak nekem volt mindég egy kis játékzongorám. És én végtelenül sze re<tem kis hangszeremmel elbújni, oda, ahol úgy képzeltem, hogy senki sem lát — bokrok kö é, asztal vagy ágy alá — és ott muzsikáltam. És pedig nem egy ujjal lepötyögetett „kutya, kutya tarka“ dolgokat, tudtam ilyent is néhányat, de ezeket nem szerettem, hanem saját magam alkotta és kísérettel ellátott kis dallamocskákat, ezeket aztán élveztem. Mindég azt mondottam, hogy én „két kézzel szeretek muzsikám". Később, mikor már nagyobb lettem és igazi zongorát kaptam, ahhoz is szinte lelki barátság fűzött. Szerettem volna sokat, mindég zenével foglalkozni. Akkor zongoraművésznő akartam lenni. Sokat és nagyon szívesen zongoráztam, de sajnos rövid ideig folytathattam csak igy. Megbetegedtem s a szigorú doktor bácsi igazán kávéskanállal mérte ki számomra, hogy mennyit szabad gyakorolni. Iszonyúan szerencsétlennek éreztem akkor magamat. És ebben a hangulatban került kezembe Sík Endrének „Uiolsó hadi szemle“ cimü verse. A nagy Napoleon sorsát beszéli el a költemény, amint az Elba szigetén a tenger mormolása mellett az ő lelki szemei előtt mégegyszer lejátszódik. Tavasz volt akkor és mi kertészhez mentünk virágokat vásárolni. De amig a többiek élvezettel keresgéltek az árvácskák és ne felejtsek között, én egészen mást láttam. Előttem a csallóközi róna egyszerre csatasíkká változott, ágyűdörgést, dobpergést hallottam, láttam lelkesült katonák diadalmas rohamát és láttam a császárt; Napóleont, amint büszkén néz végig a csata szinterén. Azután egyszerre a waterlói csatatérré változott előttem a rónaság, láttam Napóleon vereségét, majd Elba szigetét, a tengert ... és hallottam zenét, amit még nem hallottam senkitől, ami az én lelkemben az erős átérzés hatása alatt keletkezett. Kimondhatatlan vágyam lámadt, hogy leírjam a hallott zenét és mégis sokáig ellentálltam neki. Éreztem, hogy ha csak egyszer is leirom a magamalkotta melódiákat, úgy sohasem fo+ Sérvben szenvedők v Egyetlen, biztos vsdelmet nyújt a lágyék, here, comb és köldöksérvnél a mi tökéletesített rn gónélküii sór-kötőnk, mely éjjel is hordható. Mindenfele bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülyedésnél.Szabadalmazott lúdtalpbetét. Flanell has-, hát- és mellmellmelegitő. „IMA“ kötszerbáz BRATISLAVA, Dana-utca ül. Rendelő orvos: dr. Koch K. F. egy. m. tan. Árjegyzék ingyen. 1 A vidéki felek még aznap elintéztetnek. gok tudni többé az efféle kísértésnek ellentálni. De az ösztön erősen dolgozott bennem és én titkon, rejtve, hogy senki meg ne tudja megzenésítettem az „Utolsó hadiszemléit, megkomponáltam melodrámának. Sokáig titkosan rejtve volt nálam első munkám, mikor unokahugom egy óvatlan pillanatban felfedezte azt és én ozzátartozóim hosszas unszolására végre hajlandónak mutatkoztam néhány jó ismerős jelenlétében bemutatni. Az a tetszés, ami első munkámat kisérte, hozzá fűzött végleg a zeneszerzéshez. Közben elkészült két nagyobb zongora darabom is és én ezeket merész elhatározással felküídíem a Zeneakadémiára Budapestre azzal a kéréssel, hogy ítéljék meg, érdemes lenne-e tanulnom. Milyen beldog voltam mikor visszajött a válasz: „kompozíciója, különösen a második invenciót árul el, de konstatálnunk kell, hogy még ezideig nem tanult semmit. Tanuljon ezért egy évig jó vezetés mellett odahaza összhangzattant. Azután jöjjön felvételi vizsgára. Két hónap alatt szorgalmasan hozzálátva átvettem egyedül Siklós összhangzattanát és a következő szeptemberben felmentem Siklós tanárurhoz Budapestre. Nala az összhangzattan már csak átismételt m s pár heti tanulás után már az ellenpontnál tartottam. Közben azonban a háború alatt megismerkedtem Brosche hegedűművésszel, ki bevonulása előtt a dresdeni Operánál volt elszerződtetve. Vele sokat beszéltünk Németországról és annak fejlett zenekullrájáról, én pedig igen nagy kedvet éreztem ahhoz, hogy tarulmanyaimat ott folytathassam. Ekkor jött közbe a forradalom és utána úgyis lehetetlen volt Pestre járni, én tehát követve óhajtásomat Dresdenbe kerültem. Hamarosan beleszoktam az ottani életbe és örültem, hogy tanulhatok. Soha el nem felejthető gyönyörű időket töltöttem Dresdenben. Állandóan jártam színházba és hangversenyekre és igy volt alkalmam a legkülönbözőbb hatások felfogására. Felejthe tetlen emlék előttem, miko*- életemben először volt alkalmam operaelőadást végigélvezni. Weber ,.Bűvös vadász“ ához kaptam a konzervatóriumban jegyet. Megkapott az egyszerű és mégis erősen drámai ebben az operában és elbűvöltek az először látott csodás díszletek és mesés rendezés. Élveztem a zene mellett a drámát és a néha — mint például a szellemek jeleneténél — szinte az Ezeregy éjszaka meséibe illő csodás képet, ami a szemünk elé tárult. Lortzingnak „Fegyverkovács“ cimü operája, amit utána később megnéztem, már nem elégített kt teljesen. Ellenben harmadszorra láttam a „Tannhäusert“. Itt ismertem meg először Wagner eszméjét a „Gesammtkünsiwerk“-et, az operát, mint minden művészetnek egy műremekben való összefoglalását. Sohasem felejtem el milyen gyönyörű volt különösen az a jelenet. Láska Teofil fegyver- és vadászati felszerelések szaküzlefe Komárom, Városház-u. 1. Ajánlja nagy választékkal rendelkező raktárát mindenféle fegyverekben, valamint vadászati cikkekben, kedvező feltételek mellett. Elfogad fegyverkészitést és minden e szakmába vágó javításokat teljes jótállással, amit 20 évi működése a fegyvergyártás terén is garantál. Kérjen árajánlatot! 146
