Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-02-14 / 20. szám
Megyvenhatodik évfolyam. 20. szám. Szombati 1925. február 14. POLITIKÁT I-. -A, I3. 'LíMmlM ár «KeBt«>smtováli: értékbe» s Üsíj'Ssüe ét vidékre jsüel azétkBISmel: SffSä* évre 80 19 félévre 40 K, «egjredéTre SB Ko Kfilföldfi» 160 K£. Egyes szám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. főszerkesztő; GülÁL GYULA db?. Szerkesztő: EASAüYAY 1ÓZSEF dr. Rierke#itS*éf és Isiidé i. Káö«tr-e. 26,, hová úgy » Up szellemi részét illető közlemények, mju) • hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldeti Kéziratokat nem adunk vissza. Megjeliiiik ketaskiat báiamszoi: k«dii*i, tsötsitókái bs szensbBlBe Plilä-ill-PlB... Komárom, — febr. 13. Mindenütt kommunista tüntetés a drágaság ellen, a prágai ódon és szép Vencel-téren, a Grábenen a tüntetők a kirakatokat bezúzzák, az úgynevezett felelőtlen elemek közül a rendőrség néhány röpcédulás alakot előállít és igazoltat;, de mintha Prágában keményebb lenne a dió, amit a gumibűt sem tud feltörni és előkerülnek a rendőrrevolverek is, egész utcai csata fejlődik ki a rendőrség és a felelőtlen elemek között. Egyenlőtlen küzdelem, mert a tégladarab és revolverharcban a tégla nem bizonyul fegyvernek, sem pedig a tömeg. Mintha ezt az ütközetet mégsem a rendőrség — a kormány rendőrsége — nyerte volna meg. Brünnben is tüntetés robbanik. ki, de Pozsonyban már a rendőrség óvatosabb volt, a tüntetés csiráját markolta meg. Pillanatnyi rendőri sikerek ezek, amelyek a drágaság problémáját nem oldják meg. A pilseni általános sztrájk már komolyabb valami, ha a sörgyárak megálltak és a Skoda gyár nem gyártja az ágyukat egy darabig. Ez már a nagytőkét szivén találja, egyenesen a szivén. A kormányt a drágaságért teljes joggal teszi felelőssé a munkásság, mert a jövőbe nézni és terveket készíteni az ő gondja. A kormány tud és köteles hatalmi eszközeivel rendet tartani a gazdasági élet minden viszonylatában. Ma láthatta azt, mert látnia kellett, hogy a belföldi termés nem fedezi a szükségletet, a kereskedelmet akként kellett volna irányítania, hogy a beszerzéseket végezze, ez a kereskedelempolitika ábécéje. A kormány azonban a gazdasági többtermelést a szlovenszkói gyarmatosítással szeretné megoldani. Az itt levő és magyar kézben álló birtokokat parcellázza és ide cseheket és szlovákokat telepit, földönfutóvá teszi a magyar gazdasági munkásokat és kitenyészti az eddig ismeretlen agrár proletáriátust, mely a városokba tódul és a munkanélküliséget fokozza. Csak egy eset a sok közül: a szenei gazdasági elbocsátott cselédek és munkáj sok hatszázan vannak, akiket a földbirí tokreform fosztott meg a keresetüktől. 5 Most az idén hatszáz birtok feldarabolása j van tervbe véve. Ha mindegyiken C3ak 1 tiz gazdasági cseléd kerül az utcára, akkor is hatezer proletárral lesz több, akinek megszűnik a keresete. A földreform nacionalista végrehajtása iránt már egész | Európa érdeklődik. Most olvassuk, hogy j az oroszországi cseh és szlovák birtoktu| lajdonosok, akiket a szovjet birtokaiktól l megfosztott, kormányunk jóvoltából Dél■ szlovenszkóban, tehát a mi vidékünkön i kapnak kárpótlást elvesztett birtokaikért. A kormánytól tehát sok a számonkérni való, többek közt az is, hogy a termelést csökkenti a mostani birtokpolitikájával és ; az ínséget ezzel fokozza. A kommunisták azonban nem ez el| len harcolnak, bár ez is lényegesen ki• mutatható sérelem, hanem a kapitalizmus ellen, amelyet a kormány támogat és erősit. Ha végigpillantunk bizonyos bankok nagy során, amelyek mind »kitűnő ijzleteket köt-, nek földparcellázással, hadseregszállitással, ipari támogatásokkal, akkor lehet csak fogalmunk arról a megszámlálhatatlan milliárdró!, amelyet az állam egyik fele foglal le kizárólag a maga részére. A szlovenszkói ipar és kereskedelem elsorvad és tönkremegy, de a csehországi ipar felvirágzik. A mi iparunkat és ke| reskedelmünket talpra csak egy tényező j állíthatná: a szomszédokkal való meg-I egyezés. De amikor itt semmit ki- és behozni nem lehet, csak rettenetes vámokf kai, akkor mi nem beszélhetünk iparpár\ tolásról. A mi népünk ma rettenetes malom| ban őrlődik. Ezek az adók és a közterhek és a vagyondézsma, meg a vagyonszaporulati adó. Ott van a forgalmi adó, amely talán kizárólagos oka az élelmi cikkek megdrágulásának. Mert azt kénytelen az eladó, a termelő, a vevő, a közvetítő, a kereskedő, a forgalomba hozó megfizetni. Mind a három adótételt a fogyasztó fizeti meg. Népünk már nem bírja az adózást; sok községben 600—700% a i községi adó, mert a tanfelügyelőnek úgy tetszik, hogy iskolának kell épülni a faluban, de azonnal Nem látják be, nem akarják belátni, hogy a hurt nem lehet a végletekig fe- I sziteni és az egyszer elpattanik. Az adóknak máris sok gazdasági halottja van, aki soha lábra állni nem fog. És az adó- I fronton egyre folyik a támadás ellenünk ; és ha nem segítenek, össze kell roppaní nunk. A kommunista tüntető, a munkanélküli, a felelőtlen elem, aki kirakatokat zúz, mindezt nem látja és nem figyeli a ] gazdasági összefüggéseket, amelyekről vel zetői sem világosítják fel. Előtte csak egy tény domborodik ki egész világosan és a kétségtelen valóság döbbenetes erejével: j hogy megélni nem tud, a keresete kevés í a létfenntartásra. Másfelől pedig semmi i kereset nincsen és nincsen munka, A kapitalizmusnak a szerepe talán | abban van, hogy a drágaságot gazdasági \ vállalataival növeli és előmozdítja. De hát I a kartelleket és a trösztöket nem a kor• mány kötelessége volna megrendszabá: lyozni? A termelő, mely adóit nem képes fizetni és fantasztikus összegű vagyon! dézsmája van felebbezés alatt, esztendők í óta élni kénytelen, mert ezt és az ipari ] cikkeket megfizetni nem bírja. De a kor\ mány nem siet segítségére a termelőnek. | Nem érdekli a munkás-sors sem. Érzé; ketlen a legégetőbb gazdasági kérdések \ iránt. A tüntetők a kormány ellen azért j foglalnak állást, mert velj^t szemben ök| lét mutogatja. Hát ha azok tüntetnének, ? akik az állam hihetetlen közterheit kény■ telenek viselni? Hiába ráznák ökleiket, ! mert a kormányé súlyosabb. Mi tehát a í teendő ? A tüntetéseknek meg'van az a gya; korlati haszna, hogy a kormány a szociális élet napi kérdéseivel is foglalkozni j fog, most például a drágasággal. Az in| tézkedések azonban, amit tehet és amit ; tenni fog, nem ölyanok, hogy a kérdést | gyökeresen óldanák meg. Mert ezt össze- S tétele is kizárja. A kapitalista—szocialista—klerikális í összetételű kormány képtelen arra, hogy , a nagy szociális kérdésekhez hozzányulí jón. Ehhez se bátorsága, se akarata, se \ képessége nincsen. Az az egy megoldás, :í hogy helyét elhagyja, csodálatosan nem | jut eszébe. S / Háló és ebédlő mesés kivitelben, a legmodernebb stílben. Nagy választék konyha bútorban, chaislon, szalon és bőrgarnitúrákban, matracokban és gyermekágyakban a legolcsóbb árakban. Kérem kirakatomat megtekinteni — Református templomnak szemben. — Saját kárpitos és asztalos műhelyek. Vidékre díjtalan csomagolás!! M6
