Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-02-10 / 18. szám

2. oldal. „Komaromi Lapot" élhetőséggel. Ezt » hirt megeröii'i és valószí­nűbbé teszi az a (Jeniből érkezett jelentés, hogy tényleg megvan erre a sz&ndék, (őt a népszövetségi delegáció már behatóan tárgyalja ezt a kérdést. Popovics Sándor dr., a magyar Nemzeti Bmk elnöke már több napja Glenf ben yan. Reisch dr.. az osztrák Nemzeti Bmk elnöke és Brauneii dr. osztályfőnök, az osztrák jegyintézet igazgatója sz ntén megérkezett (Jenibe. Mértékadó pénzügyi körök értesülése szerint a magyar és osztrák Nemzeti B-nk között folyó tárgyalások már nagyon messzire haladtak és már teljesen kész egy határozott javaslat, amelynek érvényességéhez a népszö­vetség hozzájárulása szükséges, ami nem is fog elmaradni. A javaslat Ausz'ria és Magyar­­ország között a pénzviszonyokra nézve vissza akarja állítani a bábom előtti h-lyzetet, oly­képpen, hogy az osztrák pénzt Magyarországon és a migyar pénzt Aniztriában kö!csönö«en el kelljen fogadói, illetve, hogy mindkét valuta mindkét államban egyenlő értékben forogjon. A bécsi gazdasági körök nagy érdeklődéssel várják a genfi tárgyalások eredményét. pipere- és borotvaszappan jóságáról Gvártia: POCSATKO TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE. Most jH lenne egy ..gazdasági" konleiíl Komárom, — febr. 9. Az osztrák valutát Zürichben 0’073 a magyart 0072 jegyzik, nagyjában és egészében e két államcsőnk elérkezett az egységes valu­tához, ami azonban nem zárja ki azt, hogy Ausztria Magyarországgal szemben kü önösen lisztjével behozatali vámmal ne védekezzék, ami csúnya politika akkor, amikor azt hirdeti, hogy a szabad kereskedelem elve alapján áll. A dunai monarchia egységét összetörték és most holmi konföderációkkal gazdasági alapon szeretnék ös3zecsirizeini azt. A cseh köztársaság érzi, hogy iparának termelése tizenötszörösen múlja felüt a belföldi fogyasztást, tehát kifelé gravitál, de közvetlen szomszédaival nincsenek gazdasági szerződései, mert Argentina, Chile, Uruguay és Japán sokkal fontosabb volt Benes részéről a gazdasági szövetség szempontjából, mint Német- Lengyel és Magyaror zág, amellyel nemcsak po­litikailag, de gazdaságilag is hűvös, sőt barát­ságtalan állapotban él keletkezése óta. A csehszlovák köztársaságnak piacokra lenne szükségé, amelyeket legtermészetesebben Magyarországban és a Balkán államaiban talál­hatna fel. Az ut azonban ide is Magyarországon keresztül vezet. A külkereskedelmi mérlegnek csak egyes ágazatai mutatnak aktivitást, a többi az államháztartás szempontjából nagyon kis tá< masztékot nyújt. Németország gazdasági meg­erősödésével ez is megváltozik, mert a verseny ezeket a ma aktiv kiviteli ágazatokat is vissza­szorítja és ekkor Csehszlovákia külkereskedelme passzív marad. Fegyvertársai az óriási területeket elbirto­kolt Románia bizonytalan Besszarábiájával és abszolutisztikusán kormányzott Erdélyével hasz­talan rendelkezik nagy gabonakivitellel, fával, sóval és kimerithetlen petróleum forrásokkal, nem kap kölcsönt a külföldi piacokon, mert a külföldi tőke nem bi2ik benne. A kölcsönhöz ugyanis nem elég a jelzálog, hanem a konszo­lidáció is szükséges, amely a jogokat védi és biztosítja. Jugoszlávia is ilyen helyzetben v»na külföld előtt. A francia kölcsönöket kénytelen volt hadseregébe beruházni és ipari célokra, főleg kereskedelme kiépítésére semmi sem ma­rad . A horvát viharmagot nem lehet semmiféle balkáni módsz-rrel kioperálni, ez súlyos t-her tétele Jugosz áviának és bomlásának erjesztő kovásza marad köztársasági pártja. Mindezek az államok, amelyeket csak Ausztria és Magyarország választanak el egy­mástól, a dunai konföderációban szeretnék visz­­szaállitani a gazdasági egységet. Az osztrak­­magyar monarchiáról minden közgazdász jelölt tudta, hogy az egy olyan gazdasági alakulat, amelyre szükség van s ha nem volna meg. meg kellene csinálni, ezt tartotta róla a diplomácia. A helyzet most úgy áll, hogy az éi-tkeptelen Ausztria, mely tulajdonképprn csak Bécs váró sából és környékéből áll, egyedül a német csatlakozással mentheti meg életét. Magyaror­szágnak érdeke volna a dunai konföderáció és ennek gazdasági jelentőségéből talán előnyöket , is remélhetne, azonban erkölcsi és politikai le- j hetetlenség reá nézve olyan államokkal gazda- j sági unióra lépni, amelyek a kisebbségekkel szemben tartozó kötelezettségeket nem teljesitik és a békeszerződéseket nem hajtják végre. Há­rom és félmillió fajtestvérük van a kisantaut ál­lamainak kötelékében s nyelvi, kulturális, gazda­sági és politikai jogaiban súlyos korlátozások között, mint ólö tiltakozás mindennemű j gazdasági unió ellen, mig jogaik nem teljesü nek. j Komáromi diákbál. Kedves, felejthetetlen mulatság zajlott le szombiton este a kultúrpalota emeleti ter­mében, amely maradandó emléket hagyott min­den résztvevő szivében. Ez volt a n*gy ér­deklődéssel várt diákbál, amelyet a fógimuá­­ziumi tanuló ifjúság rendezett a legfényesebb sikerrel. A rendezés körültekintő és nehéz mun­kájának súlya Biró Lucián tanár, cserkészpa­­rancanok váltam nyugodott, kin-k mindenre kiterjedő figyelme nagyban elősegítette a diák­bál sokáig emlékezetű n maradó fényes sikerét. Hűséges segítő társai voltak e nehéz munkában a főgimnázium derék cserkészei, akik a bérren­dezés, adományok gyűjtése, a meghívók cím­zése, a bálterem sikeres feldíszítse körül osz­tották meg a munkát m<>guk között. A bált megelőző nap már n-gy volt a sürgés forgás a kultúrpalotában. A teremdiszi­­tés, az érkezett adományok átvétele, a büffé berendezés, az ételek osztályozása, az adago­lás láz&u munkája folyt. Az étel adományok átvétele, osztályozása és az ételadagok elkészítése az áldott kezű háziasszonyok munkásságát dicséri. A büffé olyan ügy-s-m és ötletesen volt elrendezve, hogy a legnagyobb m grohanást, ostromot i játszi könyedséggel állta ki. Mindenki rádiós gyorsasággal megkapta a kért adagokat, ame­lyek mind Ízletesek és kiválóan bőségesek voluk. De nemcsak a kultúrpalotában volt moz­galmas élet a bál előtt, hanem minden komá­romi házban, ahol a kia és a nsgydiákok éi­­a diáklányok laknak. A bál elörevetett fényt, melegsége izgalomba hozta a kis diákok szi­vét. Az ujruha, a nyakkendő kérdése, a fri­zura mind a mama gondos szemei kritikáján ment keresztül. A komáromi borbélyok nem győzték a bálra készülő fiatalság frizuráját elintézni. A frizérnőknek is sok munkát adott a kis táncosnők hajkoronája, A bál d. u. 6 órakor kezdődött. Sűrű ra­jokban vonult fel csinos apród rnhába öltözött mosolygó atcu diákok színes sorfala között a kultúrpalota emeletére az érdeklődő közönség, ahol mindegyre nagyobb lett a sürgés forgás. Boldog arcok, szemek mosolyogtak innét onnét is. Igazán elmondhatjuk, hogy amit az orvosi tudomány keresett, a megfiatalodás problémáját, illetve ennek mego'dását, az itt a diákbál verőfényes levegőjében megoldódott. Az öreg szivek is megfiatalodtak és melegség futott át az öreg telkeken is. A fiatalság táncát nézni is gyönyörűség volt. Itt szívvel, lélekkel és szívből szívesen táncoltak és nem érdekből, maszájból, köteles­ségből robotoltak a táncban, mint a nagyok mnlatságain. A pompásan sikerült bál éjfélkor ért véget általános sajnálkozás között. Eddig tar:ott az engedély és a színes terem kiürült. Itt említjük meg, hogy a nagy konfetti csata között sorsjátékot is rendeztek. Kisorsolásra szánt tárgyak voltak: I. dij Berecz-féle 100 K értékű Jókai szobor, II. dij Nagy Márton: Illusztrációk Jókai Aranyembe­réhez 80 Körtékben, III dij Bár «ez-féle Jókai plakett 50 K értékű, IV. dijak több tárgy (levélpapírok, tintatartó, piperecikkek, lomb­­fii részmunka, torta stb.) A sorshúzás dr. Bi­­silides Barna közjegyző és Ném*thÖiön bíró jelenlétében történt. Az első dijat nyerte a rózsaszín 62. szám, a második dijat a rózsa­szín 2. szám. E két első sorsjegy tulajdonosa a dijat (Jókai szobrot és a Jókai illusztráció­kat) a sselvény felmutatása ellenében átve­heti Biró Lucián bencés tanárnál. A harmadik dij (Jókai plakett) nyertese Woitovitz Richárd, negyedik dijakat nyertek: Papp Eudréné (lombfőrészmuűka), Doma Izabella gimn. tan. kettőt nyert: tintatartót és piperecikkeket, dr. Molnár Jenőné Komáromi Almanachot, Jakab Lajos tortát s még sokan mások. Meg­jegyezzük, hogy a legtöbb negyedik nyeremény­tárgyat a Spiczer-cég ajándékozta a diákbál rendezőségének; a második és harmadik dijat a rendezőség szerezte be, mig az első dijat (a Jókai szobrot) a „Jókai Cí^’készcsapat“ ajándékozta és sorsoltatta a jótékoDycélokra. Hálás köszönettel nyugtázza ezeket is a ren­dezőség. A cserkészmamák a buffettnél aürögtek­­forogtak s föl sem véve a rengeteg nagy mun­­í kát, jókedvvel s lelkesedéssel osztogatták a | jobbnál-jobb falatokat. Ott láttuk dr. Alapy * G-yulánét, aki még a húsételeket is szinte I megédesítette a vendégek számára, oly jó - szívvel és fáradtságot nem ismerve osztogatta. Dr. Barta Lajosné is sokat fáradozott és ké=ö ójfélntánig tartott ki a szorgos munkában, j Dr. Basilides Barnáné sokaknak szerzett örö-1’ met az édes ételekkel. Doma litvánná igen kedves volt cserkészmama szerepében, őt e hivatalában már tavaly is ott találtuk, fárad­hatatlanok voltak az aj cserkészmamák: G-old­­mann Józsefné és dr. Hartenstein Pálué, kik­­■ nrk mintha kevés lett volna a szombati sok i munka, vasárnap már kora reggel ott dolgoz­tak az eltakarításnál. Dr. Katona Sáodorné mint gyakorlott cs-rkészmama Like volt a tiszt-s háziasszonycsoportnak. Dr Kőváry Jó­­zsefné egyenesen cserkészmamának termett: szives, kedves és fáradhatatlan. Rbzdorferné Moly Margit itt is kitünően játszotta a sze­repét s ezúttal nemcsak a szemnek és szív­nek játszott, hanem ennivalót is nagy művé­szettel osztogatott és adagolt már szombat f regijeitől fáradtságot nem ismerve, Riszdorfer Maca munkás és ügyes keze közismert: ahol már má-t elveszti a türelmét vagy fejét, ott 6 áll helyt, Papp Endréné és Rimer Erzsébet tanárnő is bámulatunkat vívták ki: mig a gyermeksereg örül, addig ők a nagyon kedves Schwitzer Artúr­­néval együtt önzetlenül adagolnak, osztogat­nak sok jó süteményt. Spitzer Béláué kisleánya gyengélkedése miatt csak rövid ideig működött a bnffetnél, de annál nagyobb szeretettel és önfeláldozással. Ugyancsak a családnál levő ” beteg miatt maradt el Darvas Lénárdné s 1925. február 10.

Next

/
Thumbnails
Contents