Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-02-10 / 18. szám
If >6. február 10. •Komaromi Lapok« 3. oldal. gyász miatt dr. Palinny Gyuládé csarkészma-mák; ők az előmunkálatoknál Tették nagy munkarészüket. A természetbeli adományokat a rendezőség a következőkben nyugtázza: Haasz Bertalan né 1 torts, Lővinger Sámáné 1 torta, dr. Katona Sándorné 1 tál pástétom, 1 torta, dr. Barta Lajosné 2 tál pecsenye, 1 kosár sütemény, PappEudréné2<ál pecsenye, 1 doboz pogácsa, 1 tál aborka, D’Elia F*rencné 1 tál sült, Nenwirth Józsefné 1 tál pecsenye, Klein Jó* zsefné l tál gyümölcs, Ivánfy Gezané fél klg. raj, Yidák Lászlóné 60 drb. perec, Legát Józsefné 1 torta, Scbleiaz Gézáné 1 torta, N*gy Lajosné 1 tál pecsenye, Kom'ós Dezsöué 3 tál sütemény, Pét hó Sándorné 1 tál pecsenye, Mészáros Károly né 1 torta, Kecskés Béláné 1 tál süteméoy, Scbmidthauer Lajos 6 üveg bor, Goldmana Janka 1 cserkésztorta, Go dm»nn Józsefné 1 üveg málna, 1 kosár narancs, R iszné Bartl Anna 1 torta, Tromler Miklós 10 üyeg bér, dr. H ríeostein Pálné 1 tál sonka, Markoviéi Béláné 1 torta, Basiid-s Barnáné 1 klg sonka, dr. Duma Istvánná 1 tort», 1 tál sütemény, Kovács Abdámé 1 tál felvágott, dr. Al»py Gyaláné 2 tál sonka, 1 tál főtt tojás, dr. M >1- nár Jenöné 1 tál sandvicb, Gayeler Józsefné 2 torta, Yásárhs yi Károlyné 1 tál sonka, dr.Selye Hugóné 1 tál borja pástétom, ÁrendáB Józsefné 1 tál pecsenye, 1 tál uborka, dr. M-z*y Jánosné 1 tál sonka, Brauner Józsefné 1 tál felvágott, 1 torta, Spitzer Bó áné 1 tál pecsenye, Kálnay Jenöné 1 tál piskóta, Csereklyei JáDosné 1 tál süt méoy, Gregosies Józsefné 1 tál sonka, Laky Invánué 1 tál sütemény, Csikós József* ué 1 tál pecsenye, 1 torta, Mihoia Jánosné 1 tál pecsenye, Tokarek Józsefné 1 kosár narancs, Németh Miklós 1 torta, Révész István 1 torta, Bíoeh Mór 1 torta, Römer Erzsébet 1 tál sütemény, Kalieza Gézáné 1 torta, óváry Jánosné 1 torta, dr. Mihoia Ferencné 1 tál ptesmye, 1 torts. Jnó Istvánná 1 tál pecsenye, 1 torta, K5 ös Istvánná 1 egész sonka, Banay Tóth Pálné 1 tál sütemény, Riizdorfer Károlyné 1 tál sonka, 1 torta, ÉViscbmann 1 kosár narancs, Kaub-k Frigyesné 1 tál sütemény, Lengyel Jenöné 1 tál sütemény, dr. Kőváry Józsi fné 1 tál pecsenye, 1 tál saláta, Bencés székház 1 egész sonka, 1 tói torma, Schwitzer Ar urné 1 tál p csenye, 1 tál tejszinhabos gesztenye piré, Darvas Lénái dué 1 tál p es nye, dr. Gergely Józsefaé 1 tort,«, 1 tél narancs, Rózsa Istvánné 1 torta. Vincz« Sándorné 1 tál pecsenye, dr. Tafferner Gyuláné 1 tál habos torta, dr. Príinay Gyuláné 1 tál krémeslepéuy. I iá* habos rolni, Haasz Ecdréné 1 torta, Filed Mimi 2 tálca sandvicb, Sehwarcz Béláné 1 torta, Nagy Yiktorné 1 iái sütemény, Hajin Gáborné 1 torta, Tóth Lajosné 1 torta, Goldring Samu 1 torta, Korai Aladár 2 pischisinger, Tomrítz Mihályné 1 torta, Ipovitz Józsefné 1 torta, dr. Schreiber Lajo-né 2 Iái sütemény, Csepy D niné 1 tál sonka, ifj Braun And .rcé 1 torta, Bárdos Jenő 1 tál sütemény Varjú Dozsöné 1 tát sonka, Germán János 1 egész sült mal»c,dr. Garay Lipótné narancs, dr. Kállay Jenöné 1 torta, Horváth József 1 fonott k»lác*, Pathó Flóriánné 1 tál sonka, Lsnhardt Mihály 1 tál búsnemü, Zsirkó Sándorné 1 torta, J liuek Pálné 1 tál pecsenye, Scheiner D^zsóaé 1 tál süt-mény, Tihanyi Vilmosné 1 tál sült dr. Rauscher Z igmondné 1 tál pogáeva, dr. Ruhonyi Oszkárné 1 torta, dr. Gyuriss Lajosné 1 doboz sütemény Beszédes Gjuáaé 1 torta, Füssy Kálmánné 2 pár kolbász, salá'a, Kr«lesik Jánosné aprósütemény, Berger F. Vilmos narancs. Köszönettel nyugtázás a rendezőség. (Folytatjuk.) II drägasäg és a polgári hasion. A most már hetek óta tartó lisztdráguláú hullám ismét felszínre hozta a kereskedelmi szabadság, a tisztességes polgári haszon, a vállalkozói nyereség és a spekuláció fogalmait s jócsomó összekeverése is elhangzott a fenti fogalmaknak, A közönség vevörésze nyelte a hirhptudositás gömbölyűre d gasztott hasábjait, a keresik d 1> m ped g — legalább is a legális kereskedelem — boszankodva olvasta a drágasági riport sor» it. A gazdasági élet bonyolult életnyilvánulásaiban nem talál rá az igazságra az, aki a ma egyébként szívesen fogadott „tővire“ menő szociális szempontból foglal és birál emberi cselekményeket. Lehetetlenségnek kell tartanánk pl. szt, hogy valaki, legyen az egyén, vagy közvéleményt irányító sajtó, egyébként polgári világnézete „sértetlen“ megóvása mellett lurkók bottól menjen neki annak az emberi foglalkozásnak, vagy mondjuk kenyérk*resö tevékenységnek, amely esetleg rossz kinövései mellett és d»cára mégis csak tagadhatatlanul szükségességeink közé tartozik. A kiskereskedelem sem követelhet magának valami különleges helyzetet a társadalmi rendben, de annyit megérdemel, mint amenynyire bármelyik kenyérkeresó foglalkozás magának igényel, mert a kiskereskedelem akárj milyen szemüveges nézzük is, mégis csak el; vévzi sít a munkát, amire az emberiségnek szüksége van. Termész tes, hogy Főúrié re, vállalkozói közvetítés nélkül kívánja lebonyo| litani az emberi szükségleti cikkek el és ki' I cserélését, ez világnézeti kérdés, amely a fi] zikai munkában véli felfedeztetni az ember j | egyedüli rendeltetését, törekvéseit és termelő erejét. Bizonyos, hogy a kiskereskedelem sem formázza meg magában való értelmében azt a bizonyos fehöbbrendüségi szerepet, amelyre : az ember hivatott, nem is kívánunk tőle egye- j bet, m nt azt, hogy megszerezze és kiszolgálja [ számunkra olyan szükségleteinket, amelyeket j magunk előállítani vagy beszerezni nem tadunk. Er hogy ezért a munkájáért, mert időt j tölt v*le és emberi szükségletei hasonlóan ki- , elégitésre várnak, a másik félnek, a vevőknek [ számítja fői munkájának pénzben kifejezett j értékét. Az már maga társadalmi haladást ja- j bntett, hogy a kereskedelemnek ezt a maga í maga által in-gállapitott munkaértékeié»ét I „polgári haszon“ cím n elfogadta és egyéb j nagyarányú államszámviteli kérdés kben a közösség általános és egyetemes szükségletei fedezésére számításba vette — az adózásnál. 0 t, ahol a spekuláció kezdődik a polgári haszon határmesgyéjének túl épéire által, megérdemlőién nyereségről beszélünk, pedig még ezt a kérdést sem lehet ilyen egészen könnyen j elintézni, ha az életünk mai társadalmi berendezkedését úgy vesszük figyelembe, ahogyan ke l Azt mondják és igaz is lehet, hogy Ford amerikai gyáros naponta 100.00 autót gyárt. Egy ilyen autó ára 500—600 dollár « ha minden au óján csak egy dőli Art ny^r, ami */io8/o-ot jelent. Mégis megkérni a maga napi 10.000 dollárját. P. dig aligha hihető, hogy 499 vagy 599 dollár eladási ár melleit a v*vő vagy munkás megtakarította volna azt a haszon egy dollárt. A tökének éppen abban fekszik társadalom fenntartó és hiGdást biztositó sz-repe, hogy az apró hasznok kumulálásával a terme- s lés egész területén módosító, javitó, emberi iz< merőt kímélő reformokat képes teremteni s alig hinném, hogy bármelyik munkás ma ősz- I szetörné pl. Jaguard szövőszékétől modernéi j formázott munkagépeket. Edisont, Matcooit j gyű ölni kellene, mert. milliókat keresnek, f Nem triviális ez a vonatkozásba hozás a kis- j | kereskedelem nézőszögéból sem, ha valami túl- j j okos szociológus szememre vetné, mert a mai | termelési és fogyasztási rend mellett, amint a j közvetítő tevékenységre szükségünk van, arra ! is szükségünk var, hogy azok a közvetítők j valamiből megélni is tudjanak. A kézi munkás munkateljesítményének \ megmérésénél és értékelésénél ma már nemcsak az a hírhedt, ny^rsany g és ráfordított munka számtani képletének törvénye lebeg a munkát igénybe vevő szeme elölt, mert hiszen az állami gondoskodás már számbaveszi a mun kaközben a munkást ért esetleges baleset és megbeteg< dés, sőt az aggkori munkaképtelenség kockázatait is, ami csak azt matatja, hogy a modern gazdasági felfogás a munkás fizikai munkájának vállalkozói minőségéből eredő rizikóit in figyelembe veszi. Teljesen analog tehát a munkának, mint vállalkozói befektetésnek felfogása a kereskedőnek áruk vételével és közvetítésével való vállalkozói tevékenységéről formulázott felfogással. A kereskedőnek az öt érhető rizikóval izemben nincsenek intézményes formájú s-gédforrásai, ezt a vállalkozói haszonból kénytelen magának megtakarítani. A tisztességes polgári j haszon azonban nem a kereskedelemnek, mint társadalmi faktornak önmagából folyó hibája kövatkeztében válik a kevesebb termelő munkát produkáló nemében gyűlöletessé. Emberi hibák és emberi tökéletlenségek, nem az intézmények az okai a temérdek társadalmi bajnak s a vak haragnak mindenki ellen, akinek egy pár cipővel többje, fél garassal több pénze van, mint a másiknak. Az a kiskereskedő, aki az u. n. bessz idején vásárolt egy pár métermázsa lisztjéből a „oy&bánm&r&di“ 40—50 kg. lisztet a hossz konjunktúra alatt már a magasabb ár mellett adta el, aigha hihető, hogy spekulációra dolgozott, mert ha vevője lett volna, bizonyára eladta volna a fennmaradt „spekulációs raktárát“. De nem volt vevője, mert az árcsökkenés idején a fogyasztóközönség nagy része napi szükségleteire vei te csak igénybe a kereskedő árukészletét. Nem is a kiskereskedelem terén kell keresni csupán az áruuzsora kinövéseit, hanem ott, ahol a vagonvásárlások és papiroskötések folynak. A kereskedelem és ipar területén történő razziázgatás o’ybá tünteti fel a kereskedelmet, mintha az tiizián és kizárólagosan rablásra, lenne alapítva. Pedig m-m lenne szabad elfelejteni, hogy mindent, de mind-nt ez a kereskedő és iparososztály izzad ki verejtékesen végzett, pihenés nélküli munkával. Félreértés elkerülése végett ismétlem, hogy arról a kiskereskedelemről van szó, amely a kapitalista társadalomnak inkább a proletárjaihoz, mint irigylendő felső tízezreihez tartozik. Multtorjában valóságos babérkoszorú« cikket olvastam a mészárosok áldozatkészségéről. Arra gondolok, hogy a mészárosok önként leszál í ott ák a hús árát. E nemes gesztus költségeit — és ezt sem szabad elfelejteni — a vásárló közönség már régen s előzetesen megváltotta. M űéi nagyobb lett a frlhábon das, hogy a h m evek nem léptek a mészárosok emberbaráti cselekedetük nyomába! Egyelőre erre nézve csak annyit jegyzek m g, hogy öt mészárossal szemben negyvenkét hentes is szeretné megkeresni a kenyerét, ugyanabból a vevőkörből, amelyből a mészárolok. Fontos kiindulási pont ez az utóbbi m-gállapodás azok számára, »kik a polgári haszon elméletét az egyszerű kenyérkeresés kérdésével összhangba hozni és a tisztességes polgári haszon mérvét megállapítani igyekszenek. Annyit meg lehet állapítani, hogy a kereskedelmi tevékenységnek razzias meg-meg zökkentése nem tud a kérdés igazságos eldöntésére befolyással lenni s csak fölösleges osztálygyülöltíéget nevel, amelyből éppen elegünk van már. A kis szatócsok nem ülnek pénzeszsákokon, a nagyok vállalkozói haszna pedig akkora körforgást csinái, hogy belőle minden foelakozárí ágnak jnt. Es üa nem forogna ekkora körben a haszon, a nyereség, az emberiség kezdhetné a maga nagyratartott műveltségén! k kultúrájának, szellemi, technikai haladásának munkáját ott, ahol ezelőtt pár évezreddel kezdte. (i. g ) A TESTNEK szüksége van állandó ápolásnál legalább hetenként egyszeri bedörzsölésre. Étre legalkalmasabb a világhírű ALPA MENTHOL-SÓSBORSZESZ. Óvakodjék mindennemű utánzatoktól és azt erélyesen utasítsa vissza, mert minden kinek joga van pénzéért a legjobbat követelni és ez a valódi ALPA sósborszesz. 39. Mindenütt kapható. Ára 5 50 Ke.
