Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-01-29 / 13. szám

2. oldal Komáromi Lapok írs jaauár 29 Sin: Háló és ebédlő mesés kivitelben, a legmodernebb stílben. Nagy választék konyha bútorban, chaislon, szalon és bőrgarnitúrák' ban, matracokban és gyermek­ágyakban a legolcsóbb árakban. Kérem kirakatomat megtekinteni — Református templomnak szemben. Saját kárpitos és asztalos műhelyek. Vidékre díjtalan csomagolás!! 545 fairnevébe helyeződött vissza. Legtöbb cég át­tért & lezárt, blombázott zsákrendszerre, ami kizárja az akár rossz, akár jóhiszemű tévedést. A bizottság és a nagyközönség örömmel ▼ette és veszi tudomásul e régóta vajúdó kér­dés közmegelégedésre való megoldását. Jéleati az elnök, hogy nagy ellenőrzés alá fogják venni a komáromi pékipart tiszta­sági és közegészségügyi szempontból. A felmerült visszaélések ellen nemcsak a hatósági orvosok, hanem egyes pékiparosok tettek panaszt, hogy némelyik pék műhelyben, pékfizletben a viszonyok nagyon is hadilábon állnak a tisztasággal. Ezé kivül a sütőiparban, különösen az elárusítók között vannak olyanok, akik a tisztaság követelményeinek nem felel­nek meg és ragáyt terjesztő betegségben szenvednek. Különösen sok a pan tsz a peri­fériáson, ahol ezenkívül az árusított péksüte­ményeket miad nféle piszkos kezekkel végig engedik fogdomi, tapogatni, ropogtatni. Ez egyenesen undorító és az egészségre nagy ve**élyeket rejt magában. A péksütemények végigtapogató,sál feltétlenül meg kell akadályozni a hatóságnak Aki ezt megengedi, vegyék el tőle az árusítási jogot Amelyikhez a vevő hozzányúlt, azt vegye is meg. Ehhez hozzá lehet szoktatni úgy a pékiparosokat, mint a kereskedőket, és vevőhözönséget. Visszatérve a pékipar egészségügyi ellen­őrzésére, a hatóság a pékiparban akár köz­vetlenül, akár közvetve (-ütemény kihordót, utcai árusítás, stb.) foglalkozó egyéneket szi­gorúan orvosi vizsgálat alá rendeli és hatósági arcképes igazolványokkal látja el az arra al­kalmas egyéneket. Akinek ilyen igazolványa nines, az nem süthet, nem árulhat pékárakat. Jalenti az elnök, hogy a lisztárak emel­kedése miatt kényielen volt a hatóság a ke nyérárának az emelését megengedni, de a lisztárak emelkedése dacára a kifli se árban, se sülyban nem változott. A közélelmezési miniszter leiratban jelzi a hatóságokkal, hogy a lisztuzsora letörésére nagymennyiségű külföldi lisztet vásárol a kor­mány. Weistr Pál bizottsági tag megemlíti, hogy ftsakis a külföldi liszt tndja befolyásolni a komáromi lisztárakat. A Komáromban elfo­gyasztott liszt legnagyobbrészt külföldi, ha a Komáromban termelt lisztre volnánk csak átalva, akkor a lisztárak kilója már 7—8 K volna. A külföldi liszt ára is magas, mert Oroszország vásárolja össze a gabonát és ezenkívül a rizst is. E miatt a rizsárak is emelkedni fognak. Majd áttért a gyűlés a hentesárak meg­állapítására. Az elnök felolvassa Csizmazia György yárosbiró, mint elnök, Neuwirth József, mint titkár aláírásával benyújtott, a magyar szó­­eiáldemokrata párt memorandumát, melyben a hentes-, mészáros- és lisztárak sürgős leszállítá­sát kérik, mert a szegény nép nem képes a mai árak mellett húshoz, zsírhoz és kenyérhez jutni. Az elnök jelenti, hogy e kérdésekkel behatóan foglalkoznak a hatóságok és pedig s kivánt megoldás reményével. Most olyan örvendetes fordulatot jelen­tett be az elnök, amely még soha elő nem fordalt Komárom közélelmezésének történeté* ben. A komáromi mészárosiparosok, akikre ed­dig ngy a sajtó, mint a nagyközönség kígyót* békát ráhányt, a helyzet magaslatára emel­kedtek és emberbaráti jóérzésüknek adtak ki­fejezést, amikor önként, minden hatósági fel* ■zólitás nélkül a marhahas kilóját 14 K-ról 12 K-ra szállították le. Ez árleszállitáei bejelentő nyilatkozatot Wetzt Lipót kishid-ntcai és Lövinger Géza kórház-téri mészárosiparosok írták alá a ko­máromi mészárosiparosok nevében. Amire még nem volt példa a világtörté­nelemben, az most megtörtéit. A két koroná­val történt árleszállításért ngy a bizottsági elnök, mint a bizottság minden esryas tagja és a sajtó is hálás köszönettel adózik e hu­mánus oielekedetért a fogyasztó közönség ne­vében is. Ezzel megmutatták, hogy az öozö üzleti érdeket ki lehat kapcsolni és lehet segí­teni a mindegyre nehezedő életviszonyokba so­dort embertársainkon. R-méli a bizottság és a nagyközönség is, hogy a többi iparágban is hasonló megértő lélekre találnak. Moat a hentes áruk árának a megállapí­tására tértek át. Bár el kell ismerni, hogy a komáromi h -ntes iparnak két héttel előbb megtartott ár­­megállapitó bizottsági ülésen a disznóim« kiló­ját 16-ról 15 re szállították Is, de sajnosán keli megállapítanunk, hogy a hautesiparosok nem tudtak agy a helyzet magaslatára emel­kedni, mint a mészárosok. Már több hete rohamosan leszállt az élő sertés ára, a ko­máromi hentesek azonban csak két hete szál­lították le 1 K-val a bust és a zsírt. Da­cára annak, hogy a komáromi piacon most 8 K az átlag ára a hízott sertésnek és mégsem voltak hajlandók se a zsír, sa a has árából engedni. Pedig mindössze arról volt sző, hogy az alacsony árak csak két hétre szólnak. Akkor újból megállapítják a sertéshús árakat. Heves és beható vita indult meg a bizottsági tarok és a hentesiparosok megbízottjai között. Komlóssy Zsigmoud bizottsági tag az élósertés nagyon alacsony árára hivatkozva kéri a disz­nótornak 14-ről 13 ra. a zsírnak árát 17 röl, 16 ra leszállítani. Weisz Pál a zsir árának le­szállítását azzal is indokolja, hogy ha a hen­tesek olcsón adják a disznózsírt, akkor egé­szen kilehet küszöbölni az amerikai zsírt, amelynek ára ma 15.40. Ha nincs nagy kü­lönbség a két ára ára között, akkor mindenki disznózsírt vesz. Da 17 K-ás disznó zsir ár mellett már 1.60 K t takarít meg a fogyasztó kilónkint és inkább használja az amerikai zsírt. A vitában még részt, vettek Mihola János rendőrfőkapitány, D'Élia Ferenc főállatorvos, Lovasszer Géza detektív, akinek a közélelmezés terén bokros érdemei vannak, Gzíbor litván, Schlesinger Koméi és még számosán. A bizottság tagjainak érvelései, az ala­csony élősertés árakra való hivatkozás mind nem hozta meg a kivánt eredményt. A hentes iparosok azt állították, hogy nem tudják adni a linst 13, a zsir kilóját 16 koronáért, mert kü önben ráfizetnek az üzletre. A bizottság nagytöbbsége a húsárának 14 Kán való meg­maradásába beletörődött, de ezzel szemben kí­vánta a zsir árát 16 K-ban megállapítani. Mivel a hentes iparosokat nem lehetett meggyőzni érvekkel, tényekkel és adatokkal, Soltész Pál elnök előállt az utolsó érvvel, az öreg ágyúval. Kijahatette, hogy ó senki­nek se akarja a kárát, de ha a hentes iparo­sok még abba se tudnak, vagy nem akarnak belemenni,'^ hogy a hasára meghagyása mellett a zsir árát 17 ről 16 ra szállítsák le, a fo­gyasztó közönség érdskeiaek megvédésér» kénytelen lesz sürgősen bevezetni Komáromba a hideghuspiacot. vagyis megengedi a hatóság, hogy a vidéki hentesek és gazdák a komá­romi piacou disznóhusfc, szalonnát, zs’rt árul­hassanak. A vidékről már úgyis sokan kérik és sürgetik a hidegpiac bevezetését Komáromba. A hidegpiac eszméjét melegen üdvözli Mihola János rendőrfőkapitány és visszaemlé­kezik arra az időre, amikor Komáromban a háború előtt hideghuspiac volt. A vidék olyan nagy mennyiségű áruval látta el a komáromi piacot, hogy a hentes árak majdnem a felére estek le. A hentes iparosok erre meggondolták a dolgot és belementek abba, hogy a disznóhus kilója 14, a zsíré 16 K lesz. A hideghuspiac eszméjének felvetésével *3onban elmondhatjuk, hogy a kocka el van vetve. A mindegyre nehezebb megélhetéssel küzdő közönség kívánni fogja a hatóságtól annak mielőbbi bevezetését. Ezzel a nagyhorderejű ülés véget ért. Ismét a taniigy. A bibliában Krisztus megkinoztatásáról igen sokat olvashatunk, ha azonban figyelemmel kísértük eddig a történteket, úgy látjuk, hogy a példa vonz, mert mikor a leglehetetlenebb tanügyi rendeletekkel a magyar kultúra fejlődé­sét megakadályozzák, ugyanakkor a tanerőkön is ütöttek mindig egyett. A magyar kuliura lelkes és becsületes kertészei, sajnos vannak köztük megtévelyedettek,— lassú éhhalálra vannak Ítélve. Alig van egy egy község, hol nem volna fizetés nélküli tauitó, vannak olyanok, kiknek kezeihez jutatták a tanítási engedélyt, de fizetés kiutalásról elfelejtettek gondoskodni. Darék tan­­felügyelők és főigazgatók gondoskodnak arról, hogy ezen fiztések ne folyosittasasnak rendesen. Természetes, a tanerők kérvényekkel fordulnak felettes hatóságaikhoz. A kérvényekről rendesen egy ideig hiányzik ez vagy az az okmány, mikor mar minden meg van, az éhségtől kényszerítve megy a kilincselós s ha a kérvényező belép a tanfelügyelőhöz vagy a főigazgatóhoz, igen ud­varias fogadtatásban részesül, hol mosolyogva ígérik meg, hogy rajtam nem múlik semmi, a kérvény fel van terjesztve a referátushoz vagy a liqaidaturáboz. A kérvényező megy tovább fel, ott is udvariasan fogadjak és egyben tud­tál adják, hogy a kérvény még nem érkezett be, tehát vagy a főigazgató vagy a tanfelügyelő hivatalában lepi a por. A népiskolák redukálásával parallel a ma­gyar tannyelvű középiskolák számát is csökken­tették. Mindennek dacára nincs elegendő tanár nm in szappan rULiU mosópor a legjobb mosószerek I ....... , fiviriia- PHr.fi ATKÓ TPfiTVtPPír Éfi PRIPMIANN VflClPP

Next

/
Thumbnails
Contents