Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-12-25 / 147. szám

1924. december 25. »Komáromi Lapot« 13 oldal Julis. (Réwlet Siijj Ferenc dr. legközelebb színre kér815 szín­darabjából.) I Felvonás. Falusi szoba. A függöny felgördültekor Sándor az asz­ta! teritetlen végénél ül és levelet ir. 1. jelenet. Sándor, Rostáné. Sándor (kikiált) Édesanyám, gyüjjön be! Kész a levél. Rostáné (bejön). Minden benne van ? Sándor. Minden írja alá. Rostáné. Az is, hogy a Zsömlye üszőt eladtuk ? Sándor. Az is. Rostáné. Meg, hogy árpa nem termett ? Sándor. Benne van. Rostáné. Hát az, hogy mit álmodtam róla ? Sándor. Minek volna már azt is megírni I Rostáné. Hát csak ... ezért, hogy tudja. Sándor. Aztán mit nyer vele, ha tudta is? Rostáné. Hogy vigyázzon magára, mer’ valami veszedelem fenyegeti. Sándor. Édesanyám, nem hisz ám a Lajos abba, amit az álmoskönyv mond. Ros’finé Pedig az igaz; mer’ amit én álmodok, az mindig beteljesedik. Sándor. Eh, én ilyen babonaságot nem írok bele. írja csak alá édesanyám, igy fs jó lesz a’. Rostáné. Hol is van az ókulárém ? (A »ubloton megtalálja, fölteszi és leül az asztalhoz és írni készül.) Hát mit Írjak ? Sándor. Csak annyit, hogy: anyád. Rostáné. No persze, csak úgy, hogy az anyád! Az én drága jó fiamnak ! Hát mit tud abból? (ir, lassan, öregesen.) Sándor. Hiszen én már mindent beleírtam; azt is, hogy tisztöljük csókoljuk mindnyájan. Rostáné (befejezte az írást). Itt van, no. (Sóhajt) Az én édes fiam 1 Mikor is látom őtet megint? (könnyeit törütgeti). Sándor, (olvassa, amit Rostáné irt) „Csó­kol szerető anyád, Szekeres Örzsébet“ (nevet) No, ezt biztosan megérti. Rostáné. Csak jönne már az apátok. Hadd írná az is alá. (Kivül, az ablak előtt Rosta vonul el.) Sándor. Jön is már, ni, 2. jelenet. Voltak. Rosta bejön és leül az asztalhoz. Rostáné. Hol jár kend már olyan sokáig? Kész a vacsora. Sándor. Meg a levél is. írja rá kigyelmed is a nevét. (Nyújtja a tollat Rostának.) Rosta (kedvetlenül). Lajosnak küditek? Sándor Annak. Rosta (mereven). Nem irom oda a neve­met. Sándor ) (egyszerre) Nem-e ? Miéit ? Rosta Mer’ hallottam valamit. Rostáné Lajosról ? Rosta (bólint). Ühüm. Rostáné (hirtelen). Jézusom, meghalt ? Rosta. A’ nem. Sándor. Hazagyün ? Rosta. A’ se. Rostáné. Mondja má’ kend, rossz vagy jó ? Rosta. Nekem rossz. Rostáné. Mi az má’ no, bökje ki má’I Rosta. Hát a’, hogy belegabalyodott va­­am hm - . i Rostám. Úristen! Engedetlenségbe . .. szökésbe ?... Jaj istenem, becsukják ... agyon- Ilvik ? ... Rosta. Nem a’. Sándor. Inkább hiszem, hogy valami mu­latozásba vagy adósságba csöppent bele’. Rosta, fii re. Rostáné. Ejnye, mi az hát ? Mibe gaba­­lyodott belé, no ? Rosta. Hát valami cselédbe, nol Rostáné. Jaj de megijedtem, azt hittem, hogy valami nagyobb baj történt. Rosta. Ölég nagy baj ez is. Sándor. Mér’ volna ez olyan nagy baj? Iszen férfi még hozzá katona U, huszár; most van itt az ideje, hogy ficánkójjcnt Rostáné. Ha nincs tovább, akkor talán nem baj. Máj’ kigabalyodik. Rosta. Háiszen ippen az, hogy tovább fs van. Rostáné (megütközéssel) Gyerek is? Rosta. No csak a’ kőne mégl Le is tör­ném akkor Lajosnak a derekát 1 Hanem meg­ígérte neki, hogy elveszi. Rostáné. Ej, ej, ez a gyerek, ez a gyerek. (Kimegy.) Sándor. írja hát alá apámuram is ezt a levelet, hadd küidjem a póstára, mei’ mindjár’ este lesz. Rosta. Nem én! Még csak látni se aka­rom azt a kölyköt, ha ilyen bosztohó. Sándor. Tudhatja kigyelmed, hogy hirfelen természetű volt a Lajos mindig, de azért nem rossz gyerek am az. (Félre). Éppen olyan, mint az apja. Rosta. Hát írd belé, hogy el ne merje venni azt a lányt! Akkor aláírom a nevem. Sándor Ugyan már, hogy imám bele? Háiha nem is igaz az egész? Rosta. Akkor csak kűdd el igy. Mer’ igaz a’. Sándor. Ki mondta kigyelmednek ? Rosta. Rigó Panni látta őket együtt a vá­rosban, aztán beszélt is a leánnyal. Sándor. No, akkor bizonyosan nem igaz, hanem csak afféle rigófütty; hát nem tudja ki­gyelmed, hogy a Rigó Panni minden második szavában hazudik? Rosta. Nekem nem mer hazudni. Sándor. írja már alá. Rosta (mérgesen az asztalra csap). Nem irom alá, no! Nekem nem köll az a lány! Sándor (fölkacag) Persze, hogy nem ki­gyelmednek köll, hanem a Lajcsinak. Azt hiszi, hogy kigyelmed köllene annak a leánynak, ha ugyan igaz ez ez egész história ? írja alá no I (Rostáné behozza az ételt s az asztalra teszi.) Rosta. Azt mondom, Sándor, ne mérgesíjj annyit. Elmegy az a levél úgy is. Sándor. Jó, én nem bánom. Rostáné. Itt a vacsora. — Sándor (kiált). Eszter! stb. stb,________ Meinyilt a Köpni litó magái osztálya. Losonc, 1924 december 23' (ESŐ.) A szlovenszkói és ruszinszkói szö­vetkezett ellenzéki pártok központi irodája a pártok vezetőségeivel történt megbeszélések után és az ő hozzájárulásuk és meghatalmazá­suk alapján, megfelelő előkészítő munkálatok után, Prágában külön osztályt létesített, amely most kezdi meg működését. A központi iroda prágai osztályának fon­tosabb feladatai a következők lesznek: A pártok törvényhozói munkájának ér­demleges előkészítése, a napirenden szereplő törvényjavaslatok állandó tanulmányozása, va­lamint a közönséggel való megismertetése. Ide tartozik különösen az állami költségvetés föl­dolgozása és a készülő költségvetésbe a szlo­venszkói és ruszinszkói nemzeti kisebbségek kulturális és egyéb céljaira igényelt tételek föl­vételének kieszközlése. A központi iroda prágai osztálya akár sa­ját kezdeményezésére, akár a pártoktól, szerve­zetektől és egyes emberektől érkező indítványok alapján a kormány által benyújtott törvényja­vaslatokhoz módosító, illetőleg kiegészítő indít­ványokat fog készíteni és elő fogja készíteni a kezdeményezési törvényhozói munkát. A köz­ponti irodához beérkezett panaszok alapján azonkívül interpellációkat és kérdéseket fog elő­készíteni, valamint ezeket a bel- és külföldi sajtó utján ismertetni fogja. A sérelmi anyag gyűjtése, amelyet eddig a losonci Központi Iroda végzett, lényegében a prágai osztály hatáskörébe kerül, miután a szükséges adatok Prágában könnyebben be­szerezhetők. A Központi Iroda prágai osztálya módját fogja találni annak, hogy az ebben az államban élő többi nemzeti kisebbséggel, különösen a szudétanémetekkel való kapcsolatokat elmélyítse, nemcsak politikai, hanem társadalmi és gazda­sági téren is. Ennek érdekében a központi iroda vezetősége máris összeköttetésbe lépett a kü­lönböző német politikai, kulturális és gazda­sági szervezetek vezetőivel. A központi iroda kötelességének fogja ismerni, hogy olyan hatá­lyosaknak bizonyult szervezeteket és intézmé­nyeket, amelyek a németek ellenálló erejét fo­kozni alkalmasak, megfelelő tanú1 mányozás után, alkalmas formában és keretek között szövetke­zett ellenzéki pártjainkban tömörülő nemzeti kisebbségek részére is életre hívjon. A prágai osztály kötelessége lesz a szlo­venszkói helyzetről, különösen pártjaink köz­vetlen céljairól és küzdelmeiről a csehországi sajtót, elsősorban a német sajtót kellőképen in­formálni, hogy a politikai barátságot ezáltal is szorosabbra forrassza. Kötelessége lesz továbbá a külföldi sajtóval is összeköttetéseket terem­teni és a külföldi közvéleményt az igazságnak megfelelően és tárgyilagoson tájékoztatni nem­zeteink helyzetéről. A külföldi sajtó informálá­sánál természetesen gondot fogunk fordítani arra, hogy a magyarországi közvélemény az itteni állapotokról, de elsősorban a csehszlo­vákiai magyarság helyzetiről tiszta és igaz ké­pet kapjon és állandóan tájékozódhassék a ni küzde meinkről. Ezt az utóbbi tevékenységi kört különösen fontosnak tartjuk, mivel a különböző országokban szétosztott magyarság nemzeti és kulturális egységének biztosítása és fönmaraddsa csak úgy lehetséges, ha egymás helyzetéről és célkitűzéseiről közvetlen tájékozódási lehetősé­geink vannak. E célból keresni fogj'uk az ösz­­szes fontosabb magyar lapokkal — pártállá­sukra való tekintet nélkül — a közvetlen ösz­­szeköttetés megteremtését. Reméljük, hogy a magyarországi elvadult politikai ellentétek kö­zött, amelyeket oly nagy fájdalommal szemlé­lünk, az ottani magyarság velünk szemben való egységes felfogását mégis megőrizte. Ugyan­ezen szempontok által vezéreltetve, keresni fog­juk a közvetlen érintkezés! az utódállamok ma­gyar sajtójával is. A prágai osztály az ellenzéki sajtóosztály : (ESŐ.) utján informálni fogja a közvéleményt különösen a kormányhafóságok fontosabb ál­lásfoglalásáról, a bíróságok elvi jelentőségű döntvényeiről, slb. A Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Ligának minden munkájában rendelkezésére fog dllani a prágai osztály, különösen a szükséges í anyag beszerzése tekintetében és elő fogja moz­­j ditani, hogy Csehszlovákiában a létező többi ! ligával, valamint a brüsszeli központtal a meg­felelő érintkezést lebonyolítsa. A pártjainkban tömörülő nemzeti kisebb­ségeknek jogsegélyt is kíván nyújtani a prágai osztály Egy jogvédő központ létesítése Prágá­ban már régen érezhető, égető hiány. Tudva­levő, hogy a pozsonyi minisztérium hatásköre 1 állandóan csökken és ma már csak egy közve­títő posta szerepét látja el. A felek ügyeiben a legfőbb döntés Prágában történik, hasonlóképeR a prágai közigazgatási bíróság határoz egyes feleknek és szervezeteknek, valamint intézmé­nyeknek a hatóságokkal szemben fölmerült jog­vitái ügyében. Prágában vannak a pénzintézeti központok, a különböző nagy vállalatok is. Ezeknek az ügyeknek egy részét eddig a par­lamenti klubtitKárság is intézte, azonban egyéb technikai elfoglaltsága miatt azokat rendszeresen ellátni képes nem volt. A közönség tájékoztatá­sára közöljük, hogy az elvi jelentőságü, továbbá közérdeki ügyeket (például pártok memorandu­mai, kérvényei, akciói, sajtóügyek, egyesületek és önkormányzati testületek ügyei, iskolai és egyházi ügyek, valamint a közgazdasági intéz­mények politikai jelentőségű ügyei) a prágai osztály teljesen díjtalanul, csupán a készkiaád­­sok megtérítése ellenében, fogja ellátni. Egyes embereknek olyan ügyeiben, amelyek ügyvédi képviselet nélkül nem intézhetők el, a prágai osziály készséggel fog ügyvédet közvetíteni a feleknek, kivételes méltánylást érdemlő esetek­ben és közérdekű ügyekben gondoskodni fog a díjtalan képviseletről. A prágai osztály programjába fölvette a prágai magyar diákság megszervezését is, ter­mészetesen felekezeti különbség nélkül és szo­morú anyagi helyzetük javítása érdekeben al­kalmasaknak mutatkozó akciókat fog indítani. Az imént körvonalazott hatáskör — ma­gától értetődően — nem meríti ki az osztály programját, hanem inkább csak egyes példákat j ragad ki, mert hiszen hasonló szervezeteknek I hatáskörét mindig a felmerülő szükségletek és i problémák szabják meg. Hisszük azonban, hogy i ez osztály létesítésével nemzeti kisebbségeink ! értékes intézményt nyernek és hogy az mükö­­[ désével igazolni fogja szokat a reményeket, j amelyeket mi létesítésekor hozzáfűztünk. A prágai osztályt Flachbarth Ernő dr., í mint a központi iroda helyettes igazgatója fogja | vezetni. Mivel az osztály része a központi iro­­! dának, természetesen a központi iroda igaz­­* gatójának Petrogalli Oszkár dr.-nak irányítása

Next

/
Thumbnails
Contents