Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-12-25 / 147. szám
4. alá*’. „ Komáromi Lapot 1924 deeember 25 Lenge szellő. Lenge szellő röppen által A vidék felett. Édes érzés rezegteti Meg a keblemet. Lenge szellő vidd magaddal Bánatos dalom. Hogyha vele találkozol, Mondd, hogy csókolom. Mondd, hogy szivem érte dobog, Csak övé vagyok, Öt szeretem s mást szeretni Sohasem fogok. Majd, ha visszatérsz mikozzánk, Hozd el nékem őt. Tárt karokkal fogom várni, Úgy, mint ezelőtt. JÓZ5A ETUS. Az „egyetlen“ gyermek. Irta: Dr. Kalvariszky Jent gyermekorvos. Az egyetlen gyermek a huszadik század szomorú kulturális vívmánya. Valamikor gaz- | dag családok privilégiuma, hogy a vagyon apróbb részekre ne zsugorodjon, ma a szegény embernek is életbölcsesség, hogy a nyomorúság meg ne növekedjen. Az egyetlen gyermek szociális tünet, gazdasági csőd, mint a munkanélküliség, a gyárkémények redukált füstje, okozat vagy kisérő tflnet — ahogyan akarjuk. Ha a megokolást szavakba akarnám önteni, körülbelül igy kellene magamat kifejeznem : mennél több gyermek születik, annál több hal meg belőle csecsemőkorában. Minek ez a felesleges energiapazarlás? Sok gyermek sokba kerül, kevés gyermeknek viszont még nehezebb viszonyok között is kedvezőbb életlehetőséget nyújthatunk és belőlük tökéletesebb emberpéldányokat nevelhetünk. Napnál világosabb ! És ez a logika még csak nem is sántít I A kérdés most már csak az, hogy az eredmény megfelel e a kitűzött célnak. Ha közelebről vizsgáljuk a dolgot, úgy azt látjuk, hogy a természet eddig egymaga is elvégezte ezt a kiválasztást. Több gyermek született, az elegendő életerővel nem rendelkezők meghaltak, de még mindig sok egészséges gyermek maradt az emberiség utánpótlására. Ma kevesebb gyermek születik, a gyermek helyes táplálása és nevelése mind szélesebb embertömegek közkincsévé válik, a csecsemő halandóság csökken, — mégis kimondhatja, hogy a ma átlag gyermeke erősebb, életrevalóbb a régi bő gyermekáldásos idők nemzedékénél? Napnál világosabbá tehát a fenti okoskodás csak akkor válhatna, ha a kevés gyermeknek concentráltan adott életlehetőség tényleg emberdiszpéldányokat eredményezne. És mivel ebből az összesüritett életlehetőségből legtöbb az egyetlen gyermekre jut, nyilván benne kellene kicsúcsosodnia mindannak a jónak és szépnek, amit gyermekben és később emberben egyátalán kereshetünk. Anélkül, hogy általánosítani akarnánk bátran állíthatjuk, hogy ez csak a legritkább esetben következik be. A gyermekorvos megfigyelései meg éppen az ellenkező eredményt mutatják. A dolog megértésére elegendő néhány bepillantás a családi gépezetbe, ahol az egyetlen gyermek testi és lelki tulajdonságai formálódnak. Az egyetlen gyermek sorsa, hogy állandóan a szülők legkülönbözőbb érzelmi megnyilvánulásának, mint szeretet, öröm, büszkeség, ag ódás, félelem és még sok egyebeknek gyuj- j tópontjában álljon. »Mindenünk ez az egy, te* I tehát mindenünket ezért az egyért “ Semmisem lehet olyan szép, jó, kellemes és biztos, hogy a szerstő és aggódó szülő annál szebbet, jobbat, kellemesebbet és bizto sabbat az egyetlen számára ki ne találhasson, a játékok, ajándékok, ruhák egész serege fekszik a gyermek szekrényében, mint rég megunt dolgok, mert már szebbel és újabbal pótolták őket. Minden mozdulatát a szülők aggodalma kíséri: jaj, csak valami baja ne történjék 1 Más gyermek társaságába nem mehet, mert attól vagy betegséget kap el, vagy rosszaságot tanul, a játszópajtást a nevelőnő vagy a szülök helyettesitilt. Legszívesebben ki sem engedik a kezeik közül, a szülőkkel egy szobában, sőt egy ágyban alszik, hogy állandóan szem előtt legyen, utazásra magúkkal viszik, mert ki az, akire otthon rá mernék bízni Ha az »egyetlen” a legkönnyebb múló bajban megbetegszik, tragédiák játszódnak le a házban, a szülők a kétségbeesés szelén állanak. Az egyetlen gyermek intelligenciája természetesen fejlettebb az átlagnál, hiszen a felnőttek társaságának teljes jogú tagjává válik, néha felnőtteket is megszégyeniiő biztonsággal mozog közöttük, a vendégeket fogadja, szórakoztatja mig a mama toil ttejével elkészül. A szülőknek bizalmasává, barátjává válik; néha az apának az anya ellen, vagy megfordítva, szövetségesként szerepel. És itt ki kell az egyetlen gyermek fogalmát kissé bővítenünk. Még két gyermek esetén is lehet az egyik az anya, a másik az apa számára egyetlen. Legtöbbször a fiú az anyának és a leány az apának, nem beszélve arról, hogy teljes jogú „egyetlen“ az olyan gyermek is, amelyik hosszabb »szünet" után jött a világra, mert a sokkal idősebb testvérek csak a vele foglalkozó felnőttek számát szaporítják. Ebből a melegházi leve'gőből csak melegházi növény fejlődhetik ki. Üvegházi növény tagadhatatlanul szinpompás virágokkal, de a színes szirmok csak a legritkább esetben adnak helyet élvezhető termésnek. Ha az egyetlen gyermekkel közelebbről megismerkedni óhajtván, ezt a szinpompát egyes színeire akarjuk bontani, úgy azt fogjuk látni, hogy annak egyes tulajdonságai az átlag-gyermekénél kifejlettebben, fokozottabbak, mások ismét fejletlenebbek: azaz csökkentek, végül bizonyos tulajdonságok a normálistól teljesen eltérők, abnormisak, kótosak. Fokozott, csökkent és abnormís, ez az a három alapslk, mely a lelki élet sikrendszerében az egyetlen gyermek helyzetét pontosan meghatározza. Fokozott mindenekelőtt az egyetlen gyér mek jelentősége a családban, tehát fokozott minden ebből következő lelki tulajdonság is. A háznak teljes jogú tyrannusa, aki körül szülők és cselédek táncolnak úgy, ahogy azt a kis kényur parancsolja. A fokozott hiúság és fokozott érzékenység pedig már történelmi jogai régtől fogva a „kényuraknak“, hiszen kritikával alig találkoznak. Nos, ha uralkodni nem is, a felnőttek társaságában ügyesen forgolódni mindig megtanulnak, fokozott mértékben szeizik az élményeiket, tehát fokozott az intelligenciájuk is. Az agy korán rendezkedik be a fokozott szellemi munkára —• az iskola rendszerint nem jelent különösebb teherpróbát számukra —, és ezt a nagyobb munkát akkor sem hagyja abba, ha már sincsen kiváltó ok, ha a gyermek mar egyedül maradt. A megokolt szellemi munkát a fmtázia. a képzelődés nem egészen üdvös tevékenysége váltja fel. A minden emberben meglévő egoizmus nála hatalmas méreteket ölt, mert nincs is alkalma az osztozás érzését megismerni, nincs kivel játékait vagy jó falatjait megosztani. Csökkent mértékben találtuk meg az egyetlen gyermeknél mindama tulajdonságokat, melyek a környezet fogyatékosságából erednek. A gyermek üdeségének, naivságának — a gyermekességnek legbájosabb korszakát valósággal eltünteti vagy legalább is megrövidíti a tisztán felnőttekből álló környezet. Az éretlen bimbóból a környezetnek oktalanul koncentrált melegsége gyorsas fakasztja ki azt a bizonyos szinpompás virágot, a virág illatára türelmetlenül éhesek időelőtt szakítják fel a szirmokat; a virág szép is, illatos is, csak éppen a legbájosabb időszakot ugrotta át — a magától való kinyilis természetes módját. Az olyan gyermek, aki 6 éves korában már kineveti a felnőttet, ha az neki mesét moad, koraérett és hiával van minden gyermeki ártatlanságnak. A gyorsan kinyílt virág gyorsan is hullatja szirmait. Az idő előtt összegyűjtött szellemi vagyon feldolgozására, megemésztésére nincs meg a kellő idő tehát nincs is kellő energia, a fantázia csapong, az érdeklődés hamar elveszik és jön a kifáradás, a szórakozottság, a felületesség szomorú periódusa. Csökkent a dolgokon való örülni tudás. Ami nem csoda, mert a viszonyokhoz mérten, sőt sokszor azon felül is, nem lehet olyan kívánsága, amely teljesülést nem nyerhetne, y tulajdonjog a bírás képzetéről teljesen hamis benyomásokat szerez és igy hiával van minden szociális élménynek. A legtöbbje nem tud őszintén valami után vágyódni és amint már mondottuk, testvér hián hiányzik az osztozás érzése is. Osztozás az anyagiakban, játékokban, nyalánkságokban, de örömben és fájdalomban is. Nincs alkalma megismerni tehát bizonyos érzéseket, amelyek az egyénre a társas lény bélyegét nyomják rá. Fogyatékosak az olyan tulajdonságok, melyeket a gyermek más gyermekekkel — akár testvérekkel, akár játszópajtásokkal — való együttélésben sajátíthat el. Bátorság, önállóság, ügyesség, kezdeményezési hajlam megszerzéséhez abszolút szükséges az összehasonlítás, a verseny, a győzni akarás hasonló egyének felett. Az egyedül álló acéldarabból sohasem lesz éles kés, csak ha egy más anyagon nem köszörülik. Céltalanság, szeszélyesség, az akarat gyengesége, tettre való készség hiánya a legkiemelkedettebb tulajdonságai egy jó ismerősünknek Hamletnak, a dán királyfinak, akinek sohasem voltak testvérei. Kevés az alkalom az embertárs iránti szeretet elsajátítására, de még kevesebb, hogy emberismeretre tegyen szert. Az abnormálisak közé már olyan tulajdonságok is tartoznak, amelyeket a laikus szülő is hajlandó károsnak, betegesnek elismerni. Szerencsére csak a ritkaságok gyűjteményéből ismeretesek olyan esetek, ahol az egyeduralomhoz szokott gyermekek a később született testvérkének súlyos sérülését vagy pláne halálát okozták, mert az egyeduralom megingott és környezet figyelmessége már megoszlott a kettő között. Da nem tartozik a ritkaságok közé éretlen gyermekszájból eredő olyan kijelentés, mely az újszülött testvér halálát kivánja. A szűk családi környezetben mindig elismerésekkel találkozó, sikereket arató gyermek, aki bizonyos hibás öntudattal járta az otthon sima parkettjét, szomorú csalódásoknak lesz részesévé künn az életben, shol több a göröngy, több a gáncs, nagyobb a verseny és csak kevesen olyan szerencsések, hogy meg ne érezzék mennyire nem az élet számára nevelték őket. Az abnormisan féltő szülők óvatossága, becézgdése, jól hizlalt hypochondriát (beteges képződést, eredményez a gyermeknél és ez a jól hizlalt hypochondria — szülőnél és gyermeknél egyaránt — nem egyszer oka annak, hogy a gyermek maga nem mindig tartozik a jól hizlaltak közé. Áttérve igy az egyetlen gyermek testi fogyatékosságára, itt is bebizonyul, hogy a jó szándékot nem mindig követi a jó eredmény. Hogy a sok közül például csak a legjellegzetesebbet és a laikus számára is legjobban m?g-Bratislava-Pozsony, Stur-utca (Baross-ut) 61. Telefonszám 127 Elsőrangú ég a legjobb aparátuiokkal ellátott gyógyintézet bejárók számára, Csazos betegségek, ideg-, tiidff-, stiv, véredény-, gyomo bőrbaj óit én n8i betegségek ellen érek óta legjobban beváltott a modern szellemmel haladó ktlönleges fizikaterapiá* gyógykezelés. Zander-, Testegyenésset, Hőlég-, vlllanyterapia, Röngten kezelések, átvilágítások és fölvételek, Quarz (mesterséges nap) besugárzások, szénsavfflrdők stb. — Vezető orvos: Fischer S. dr. — Orvosi rendelés: délelőtt 9-től 12 óráig és délután 8-től 6 óráig. 764 --------
