Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-12-25 / 147. szám

Komaromi Lapok“ 5. offlal. 1924. íseomter 25 érthetőt emeljük ki, itt van á gyermek táp­lálkozása. Az egyetlen gyermek sohasem elég kövér, sohasem „néz elég jól ki“. Az ilyen gyermekbe, különösen ha — az idegességtől és legtöbb­ször nem a vérszegénységtől — sápadt, a féltő anya mindent beletömne, hogy csak meghízzon. Simán persze a szeszélyes csemetével ez nem megy, tehát előkerülnek a nevelési rendszabá­lyok. Hol fenyítés — hol édesség, mint jutal­mazás lesz a látszólag célravezető ut, legtöbb­ször azonban valóságos kabaréelőadások kisé­rik a gyermek étkezéseit. Csengővel, trombitá­val, mesével, bohókás ugrándozással vonják el a gyermekek figyelmét az ételektől, hogy — lopva beíetömhessék. Az eredmény rendszerint nem is marad el Hízni ugyan ezután sem fognak, de elke­rülhetetlenül bekövetkezik a gyermeknek még nagyobb fokú étvágytalansága, hányása, szék­rekedése. Ami nem csoda. Az étkezés vagy gyűlöletes eseménnyé válik előtte, vagy a hang­verseny és az utánna kilátásba helyezett édes ségek kedvéért gyűri csak le azt az egy-két kanál eledelt. Hasmenés, székrekedés aztán már nem egyébb, mint a rendszertelenül és étvágytalanul elköltött táplálékok következménye. Mindezek a felsorolt fokozott, csökkent és abnormális tulajdonságok sajnos nem szűn­nek meg a gyermekkorral, hanem részt vesznek a későbbi ember charakterének, jellemének ki­formálásában. Hiszen az egyén Charaktere nem egyébb, mint a veleszületett hajlamok és a kül­világ behatása, közötti kölcsönhatás eredménye. A mi cselünkben pedig a külvilág beha­tása az a tényező, mely a viszony értékét megadja. A család kis tyramusáből nem egyszer válik ellenkezést nem tűrő zsarnok jellem a későbbi életben, sexualis aberratiok mint sa­­dizmus és annak összes kinövései sem tartoz­nak a ritkaságok közé. Még mindnyájan emlékezni fogunk a na­pilapok rovatából a három new yorki milliomos család szimpatikus megjelenésű és jó nevelésű fiaira, akik „gyerekességből“ megölték egy kö­zás barátjukat. Mindezeknek a vázolt jelenségeknek ki­alakulásában egy egyetlen tényező játssza a főszerepet, a szülőknek az egyetlen iránt való túlságos nagy szeretete. És a szülőket talán túlságosan okolni sem lehet érte. Minden em­berben él egy bizonyos mennyiségű fajfentar­­tási energia, melynek kihatása nem szűnik meg a gyermek létrehozásában, hanem tetemes rész marad még fenn a világrahozott embercsemete felnevelésére, istápolására, becézgetésére. Ez az amit úgy hívunk, hogy szülői szeretet. Ez a bizonyos mennyiségű szülői szere­tet, mint a fajfenntartási ösztön egy része, ele­gendő arra, hogy egy bizonyos számú gyer­meket az életnek felneveljen Ez a több gyer­mek számára készletben levő szülői szeretet normálisan elég annak a több gyermeknek, de abnormálisán sok az egyetlen gyermek számára. Az egyetlen gyermek a velünk született ösztönök és az úgynevezett józan megfontolás közötti harc eredménye és az utóbbi győzel­mének a bizonyitéka. Pyrrhusi győzelem ez, melynek értéke már magában a győzelem szó­ban kimerült. Minden élő lény felett uralkodó ösztönök legyőzéséről van itt szó. Kulturális vívmány tehát ez is, mint sok annyi más jelen­ség, mely mögött ott ólálkodik ez a szó: Degeneráció. Az egykerendszer ellen már sok szó hang­zott el különféle motívumokból kifolyólag. Az egyik több katonát, a másik több munkáskezet akart, a harmadik ethikai kérdést csinált az ügyből. A gyermekorvost csak a gyermek ér­dekli, akinek hogy úgy mondjam a bőrére megy a dolog. És, hogy az orvos motívumai tiszták, arra hadd szolgáljon bizonyítékul az alábbi találó megjegyzés, mely egyszersmind egyik j legerősebb érvünk az egyetlen gyermek ellen, i CZerny, a berlini gyermekprofessor — ; kiben e sorok írója tanítómesterét it tiszteli i — mondotta egyszer: „Mi gyermekorvosok j mindig az első sorokban harcolunk az egyke rendszer ellen. És elég gyakran ér bennünket a vád, hogy á több gyermekes rendszerrel pár­huzamos anyagi érdekeink is szerepet játsza­nak a dologban. Aki Így gondolkodik az egy­általán nem értett meg bennünket, mert éppen az egyetlen gyermekek aggódó szülői azok, akikből mi gyermekorvosok elsősorban élűnk.“ LYSOFORM a tudomány mai állása szerint a legtökéletesebb fertőtlenítő szer LYSOFORM megóvja önt és gyermekeit minden bajtól, betegségtől LYSOFORM minden kellemetlen szagot eltüntet és hölgyeknek nélkülözhetetlen LYSOFORM csak eredeti zöld üvegben e védjeggyel valódi: «31 Karle Sándor távozása. Mindig szomorúság, lehangoltság üt ta­nyát a lelkűnkben, valahányszor egy derék, rokonszenves, agilis férfiúval leszünk keveseb­ben, aki a szivünkhöz nőtt. Ismét csökkent azok száma, akit mindenki szeretettel, megbecsüléssel vett kőiül, akinek a hiányát nagyon meg fogjuk érezni. Karle Sándor a komáromi bencés főgim­názium kiváló tanára, a komáromi cserkész mozgalom úttörője, megteremtője és íregszilár­­ditója hagyta el városunkat, ahol másfél évtize­det töltött eredményes munkásságban. Az ál­lampolgárságát a csehszlovák hatóságok nem ismervén el, megvonták tőle a tanítás jogát, így aztán a pannonhalmi főapát előbb Czell­­dömöll're helyezte, mint hitoktatót ideiglenesen, majd végleges állomáshelyére, a győri bencés főgimnáziumhoz rendelte rendes tanárnak. Az évek hosszú során Komárommal any­­nyira összeforrott itt tartózkodása alatt, hogy valósággal nélkülözhetetlennek tartottuk őt. A sors azonban másképpen végzett, el kellett válni tőle, akit a szülők hálája, a volt és jelenlegi tanítványai szeretete, barátainak, ismerőseinek, tisztelőinek ragaszkodása a távolban is kisérni fog. Az ifjúsági élet átformálásában olyan nagy érdemei vannak Karle Sándornak, amelyek mel­lett rém haladhatunk el szó nélkül. Karle Sándor megjelenése forduló pontot jelent a komáromi ifjúság nevelésében, szellemében, gondolkozá­sában. Az ifjúságot a cserkész eszme szolgála­tába terelte, ezzel éltető napot gyújtott meg az ifjúság lelkében, az ifjúságot önállóságra, gyors elhatározásra, leleményességre, életrevalóságra, vidámságra, a saját lábán való megállásra ser­kentvén. Ezzel belevitte a diák életébe a vidám­ságot, az örömet, a szabad természet szeretetét, amelyet vidám nótaszóval fűszerezett kirándu­lásokkal növel. Megkedveltette az if jakkal az atlétikát, a szárazföldi és vizisportot. Valóságos kis viziflottát szervezett a komáromi diákoknak, amely 5 csónakból ál t. A vizikirándulás egy gyönyörű teljesítménye volt a háború előtt vég­hezvitt tutajcserkészet a Vágón, amelynek ese­ményekben gazdag leírása a Komáromi Újság­ban Karié Sándor avatott tollát dicsérte annak idején. A művészeti és irodalmi téren is nevelte az ifjúságot: a toll forgatásra serkentette őket, a rajzolás, festés, fotografálás, a zene, a színé­szet, fellépések egyes hangversenyeken, szavalás, felolvasás, plakátrajzolás mind egy fejezete az ifjúság foglalkoztatásának, amelyekről igen so­kat lehetne Írni. Hányszor szerepeltek az ő cserkészei a főgimnázium, a kultúrpalota, a dalárda színpadán, részint szóló, részint cso­portos előadással. A cserkészekkel összeforrott közkedvelt cserkész-zenekar mennyi kellemes órát szerzett közönségünknek a nyilvános ünne­pélyeken és más alkalommal. A cserkészei által ( rendezett gyermek és cserkészdélutánokra a j Dalegyesület árnyas kertjében mindig kedvesen emlékezünk vissza. A mind népszerűbbé vált komáromi strand­fürdőt Karle Sándor és derék cserkészei fedez­ték fel és kezdték népszerűvé tenni gyakori ki­rándulásaikkal. Az 1913-14—15. év nyarán cserkészeivel minden délután kirándult a vizi­­flottával a strandfürdő akkor még néptelen és ismeretlen partjára, ahol cserkésztábort ütöttek. A fürdőt kezdetben Cserkészfürdőnék is hívták, csak később kapta a nagyvárosias strandfürdő nevet. . ... Kárle Sándor eleven cserkészei készsége­sen segédkeztek az egyházi körmenetek, kultur- < palotai hangversenyek, népünnepélyek alkal­mával. A 16 tagból illő cserkész zenekara önálló hangversenyt is rendezett a Kultúrpalotában, a Főgimnáziumban, a Dalegyesületben. Karle Sándor által rendezett cserkész szi­­nielőadások a legnagyobb siker jegyében foly­tak le, minő a Gólya kalifa, a Don Quihotta stb. előadásai voltak. , Elévülhetetlen érdemei vannak Karle Sán­dornak a jótékonyság, a humanitás terén is. A háború alatt a komáromi kórházakban sínylődő betegek részére derék cserkészeivel szeretet­­adományokat gyűjtött a falukon. Komárom-csi­­csóiól Környéig eső messze vidéken bejárta fürge cserkészeivel a falvakat. A vidám és ked­ves cserkész fiuknak mindenki szivesen adott. A községek vetélkedtek abban, hogy ki adott többet a cserkészgyüjtőknek. Valóságos ese­ményszámba ment a gyűjtő cserkészek megje­lenése egy-egy faluban. A kórházakra mind súlyosabban nehezedő lisztinséget Karle Sán­dor derék cserkészei játszva megszüntették. A komáromi Vörös kereszt kórházak kö­rül szerzett elévülhetetlen érdemeiért a Vörös­kereszt ezüst diszérmét kapta. De nemcsak a kórházaknak gyűjtöttek Karle cserkészei, hanem a komáromi diákott­honnak, a diákmenzának is, amely eleinte a derék cserkészek gyűjtéséből élt. Az ifjuságnevelés terén szerzett érdemei­ért külföldi elismerésben is részesült a derék pedagógus az 1MKA részéről. E sokoldalú tevékenységen kívül külföldi tanulmányutakra istudott időt fordítani. München, Zürich, Lucern, Innsbruck és egyéb nagyobb külföldi városokban gyarapította a saját és uti­­társai ismereteit, tapasztalatait. Mint tanár kiváló módszerrel tanitotta a német nyelvet. E módszeréről a hivatalos körök is elismeréssel nyilatkoztak. A tá saskörökben is élénk résztvett, a komáromi Iparoskörnek agilis tagja volt. A Dalegyesület énekkara egy kiváló tagját tisz­tébe benne. A sohasem pihenő munkakedve mara­dandó emlékeket hagyott a kultúrpalota mu­­zueumában is. Egy egész szünidejét áldozta fel arra, hogy a muzeum régészeti osztály ren­dezésében, leltározásában az oroszlánrészét ki­vegye. A régészeti osztály egyes ritka, értékes tárgyait tanítványaival lerajzoltatta, a jól sike­rült rajzok valamikor kiadandó képes katalógus számára nagyon is felhasználhatók lesznek. Elévülhetetlen érdemei vannak a főgym­­názium tanári könyvtár rendezése és fejlesztése körül is. De hát ne folytassuk. Ha Karle Sándor­nak nem is volna más érdeme, mint az, hogy a cserkészet csodás intézményét meghonosította Komáromban már akkor is kőbe véste volna emlékét. Az ijjuságot a gerinces bátor életre nevelte és a még sunyi, a szemben alázatos, de háta­­mögött rosszindulatú jellemeket is egyenes lei­kekké nevel e, akik a fellebbvalók előtt tiszte­lettudók, de azért kedves, bátor fellépésüek. Őszinte sajnálattal veszünk búcsút Karle Sándortól, akinek a szülők és a tanítványok oly sokat köszönhetnek és azok is, akik az ifjúság nevelése terén az ő helyét töltik be, hiszen az általa megkezdett csapáson haladni valóságos élvezet lehet. Amikor Isten Hozzádot mondunk Karle Sándornak, kívánjuk, hogy uj otthonában is Karle Sándor maradjon és ugyan olyan siker koronázza munkásságát, mint itt. Az a jóleső tudat, hogy ő még sok derék ifjút nevel a magyarság számára, elnémítja bennünk azt a fájdalmat, amelyet érzünk, ami­kor őt olyan sokszor nélkülözhetetlennek tar­tottuk és a sors forgandósága mégis elragadta körünkből. —.—. Nagy karácsonyi vásár! Csak addig, mig a készlet tart! Gyapjúszövetek mtrje Ne 25*— Krishalin selymek „ ,, 18*— Mosható Flanellek „ „ 10 *— WERTHEIMER TESTlfÉREÉt divatáruháza í Pozsony) Brati­slava, LŐrinckapu-utca I. sz. T«lcton 14, — 80. 738

Next

/
Thumbnails
Contents